Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-25 / 20. szám

»933- január 25.. JMVÍRYIDÉK. 3 Nem lehet egyensúly a közületek háztartásában Irta: Pisszer János Evek óta azt halíjuk, 'hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítása a legfőbb céf, amelyet el keli érni. Nem érdektelen "tehát, ha e kitűzött cél megvalósít határának lehetőségét vizsgáljuk és hogy ezzei a netán meddőnek mondható törekvéseket hiábavalóknak ' mondhassuk. Általán elfogadott elv a közületek költségvetéseinek készítésénél 'és Ül. tervezésénél, hogy a folyó évben, a jövő évre Szóló költségvetések bevételi oldala, az eimuít év "bevételi oldalának adatai felhasználásával irányoztatik elő. Ez az elv, általában hefyesnek látszík, de csak arra az esetre, ha a, gazdasági 'életben és a nemzeti összjövedelem kimunkálása terén egyensúly, 'tehát nyugalom van. Amint azonban bármily tényező, a terme.'és összértékét befolyásolja pénzben kifejezett számszerűleg, ugy az elv ríem érvényesülhet, a gyakorlatban be nem válhat. Példa erre az inflációs idők közületgazdasági költség\e é ének egész tömege ugy az á [ami, mint az egyéb közületi költségvetéseknél egyaránt. E tekintetben a legkirívóbb áz 1933. évi infláciSs időre, az 1921. évi adatok felhasználásával, az 1922. évben elkészített költségvetések bármelyike. (Afiam*, vagy városiak, stb.) Az 1921.. évben' ugyanis, az átszámítási táblázatok tanúsága szerint, az átlagszám 1 aranykoronára vonatkoztatva: 85 papírkorona volt. Ugyanez az átlagEzám az 1922. évben: 280, míg az 1923. évben: 3500 papirkoronát tett. Ha tehát az 1922. évben, az 1923-ra készült köítségvetés, az 1921. évi'ádatok alapján, az 192I.. évi december végi, '132-ös átlag-. Számmal" is készült, ez, már még az 1922. évben &ern fedte a való élet Szükségleteit, mert hiszen ez utóbbi, a maga 280-as átlagszámával, máris több, mint kétszerese volt, még az 1921. decemberi átlagnak is. Hogyan felelhetett volna meg ez az előirányzat, az 1923-as évi, 3500-as átlagnak? Teljesen kizárt, hogy csak megi is közelíthette vofna. Már 1923 január és február hónapokban, el ícelleft fogynia, az egész 1923-as évre előirányzott összes bevételeknek. Ezért kellett a bankóprésnek teljes gőzzel és éjjel-nappal dolgoznia, hogy pótolja a készpénzhiányt, az államgazdaság területén. Most, a defláció idején, az inflációs időknek kiforditottjának kelx lennie. Amíg az inflációs időkben mindennek, a munkáltak és anyagnak, vagy inkább az anyag, nak és a munkának az ára emelkedett, addig most főként csak a munkának, de rnríg az élelmiszereknek is részben, az ára csökken és ezzet csökken a lakosság jövedelme, csökkennek a közületi bevételek. Az 1933-asévre, az 1932. évbben készített és az 1931. évi adatoknak felhasználásával készült költségvetések, semmi esetre se feliét-' nek reálisak, mert hiszen, hol vagyunk mi ma már az 1931. évi jövedelmek alatt? Ha tehát az 1933. évnek a költségvetések kiadási oldalai fixiroztattak. de a bevételek természetszerűleg be neto folynak, akkor a költségvetési deficit annyita bizío?an e ő elátható, mint az. hogy mindenkinek egyszer meg ke 1 hatnia. Erre a legkétségtefenebb bizonyíték a nemzeti összjövedelem összezsugorodása. Ennek gralikomja, a következő adatokat mutatja: 1930 évben: 4400 mi'lió pengő, 1931. évben: 3600 mi'lió P, az 1932. évben: 2200 mi'lió P. Ha ezeket az adatokat felrakjuk, akkor a parabola ivéhez hasonló görbét nyerünk. Ha azonban a közületgazdaságok költségveté einek végösszegeit ugyanazokba az ordinátákra rakjuk fel, ugy az ezeknek megfedő eg rajzolható gö.be mir nem viszonylagos távolságú a rendszerben, hanem enyhébb és az előbbi görbéhez hajló görbét ad. Meghosszabbitván a vonalakat, nem a tengelyben, hanem

1 a síkon, messze a tengely fefett metszenék egymást. Ez azt jelentené, hogy a nemzeti összjövedelem teljes egészében, a közületi költségvetések cé^játa lenne felhasználandó. 1 Bocsánat ezért az elméleti eikalandozásért, de a tárgy kifejtéséhez talán szükséges volt. Ha százalékszámokban fejezzük ,ki az adatokat, akkor azt találjuk, hogy az 1930. évi közületgazdasági kiadások, az összjövedeem 36.4 Százalékát teszik és ma-ad a nemközületeikie 63.6 százalék, míg | ugyanez az 1932. évben már, a közületieknél : 54.6 százalék, az ezen kívüliekre pedig, már csak 45.4 Százalék marad. Ha pedig az adósságkamatokat is számba vesszük, ugy a nemközületieknél az utóbbi viszonyszám már csak 36.4 százalék. Mondhatnók, az 1930-asinak éppen a fordítottja. Lehet-e 'Ilyen romló gazdasági viszonyok és előirányzati el, ele mei lett stabil háztartási költségveté-. seket készíteni? Kétségtelenül nem 1 £s látjuk az állami költségvetésnél is, hogy a báró Korányi p. ü. minisztertől tisztán ennek a költségvetésnek szentelt és szakadatlanul "8 nap és 8 éjjelen kifejtett munka, kárba veszett, a kö.tségvetés nem stabil, a deficitet irt >sx kölcsönökkel ke:i póto-ni, pedig az adóbehajtások soha oly energikus mértékben nem folytak, mint napjainkban. Minden hiába! »Wo nichts ist, dort hat der Kaiser das Recht verlorenk Ahoi a nemzeti jövedelem nem stabil, ott a közületgazda'ágok háztartása sem lehet stabil, éppen ugy, mint a magángazdaságoké'sem. Ha a magángazdaság, i'letve, a nemzetgazdaság labilis, ingoványos területen mozog, akkor ezen

x^xpont stabil hely. a kczületgazdaság sem lehet. Kár erre törekedni! Városi Mozgóképszínház Kedd, szerda Nagy Kató, Wnly Frifsch a budípesti bamutstcval tgyidóben ÉJJEL ÉN... MVVAL TE Egy manikűrös leiny vidám histtriaja 10 lelv Kedden, sserdan Mapyer víiéghirsdó Jön! Egy dal, egy csók, egy leány Jön! Elóadasok kezdete: 6, 7 es 9. Va^arnap 2, 4, ti, b, 10 oiaüor Pintér László műszaki íaoácsos a Nemzeti Munkavédelemről A Nemzeti Munkavédelmit Hivatal legu'óbbi értekezletén Ptnt.r László kir. műszaki tanácsos is felszólalt és az alábbiakban körvonalazta az intézmény nagy jelentőségét. Tisztelt hallgatósági A iM<agyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége nyíregyházi'osztályának képvisele élben óhajtom pár szóval méltatni a Nemzeti Munkavéde.em Intézményét. Ezt azért teszem, q*rt a magyar polgári társadalomnak meg van azaz eredendő bűne, hogy hamar felejt, összetartani "nem tud s minden nemzeti intézménynek szűk ségességét, ha azt érzi, hogy pillanatnyilag meg van a Személyi biztonsága, kétségbe vonja, feleslegesnek tartja. Ha visszatekintünk a háborús évekre s az előtte lévő évtizedekre, amelyek megérlelték a nemzetrontó. a társadalmi rendet felbomlasztó es/míket, elvonulhat előttünk an. ak a képe. amikor sztrájkok miatt pl. a Máv. vonalam a közfekedéS megakadt, a városok világításában, vizzei és éeimiszerrei való ellátásában s más egyéb üzemekben a folytonosságot csak a /^nagyobb megerőltetés árán tudták fenntartani s nem egy esetben még ez sem sikerült teljesen, hosszabb-övidebb időre egves jizemek majdnem teljesen megbénultak. ; Most képzelje ei a tisztelt hallgatóság, mify katasztrófák? következményei lehetnének annak, ha a mai Időkben, amikor a társadalom ellátása fő.eg üzemszerű eg történik, ezen üzemek a.kalmazottjai a politikai felbujtóknak bedűlve, megtagadnák szolgálataikat, vagy egy esetleges háború ecetén most már igazi nemzetvédelmi harcunkat bénüanák meg? A Nemzeti Munkavéde'pn Hivatal Van hivatva a fenti bajok ellen küzdeni eiőrelátó, bö-cs intézkedéseivel s a polgári társadalomnak e cci;a va.ó megszervezésével. De a Nemzeti "Munkavédelem! csak abban az esetben tudja hivat tását 100 százalékban teljesíteni* ha a magyar po.gán' társadalom egy sztvveí-Iélekkei ineié átt s minden közönyét félre téve, megfeszítő igyekezettel lelkesedését s minden tudását a Nemzeti MunÍLavéde.em rendelkezésébe bocsájtja. Soha nagyobb Szükség nem vo.'t egy uttézmertyre, mt.Tí most ván n Nemzett' Munkavéde mí Hivatalra s meg van manden kilátásunk aria, hogy ezen hivataf hi^en fogja teljesi

Leni' kötelességét a magyar nemzet és a polgári társadalom iránt. A sötétben bujkáló erők, melyek a nemzeti áftam aláaknázá'át készítik elő nem nyugosznak, hanem uju.t erővel "őrnek a polgári társada om ellen, mefynek nemcsak társadaLmi berendezkedését akarják megsemmisítent, hanem a polgárság nekik nem te: sző részét ki is irtani, amint Oroszországban is tették. Mennyi nemzeti s emberi értékí pusztult ott ei emberben, anyagban és kulturában? És mi ölbetett kezekkei nézzük mint hatalmasodik eí CsonkamagyarorSzágon is a gyíkotok hada? És te polgári társadalom nem látod azt, hogy te határtalan közönyösségeddel magad vagy Önmagad gyilkossá? Nem látod be, hogy saját nyomorult életedet, de hozzádtartozóid, gyermekeid életét is csak ugy tudod megmenteni, ha í'dejében összefogsz és szervezkedel? S mikor ezen é'et és nemzetmentő munkádat elősegítendő itt van előtted egy s

zerv, mely hozzásegít ahhoz, hogy gerinces emberé légy, siess segítségé.e

: mert máskép elveszel, megsemmisülsz. Amikor pedig a testvéríntézmény nevében melegen üdvözlöm a Nemzeti Munkavédelmi 'Hivatal agilis vezetőjét, azt hiszem felesi leges dolgot nem végzek, ha a polgári társadalom nevében is felhívom szíves figyelmét arra, hogy mindazok, kik a Nemzeti Munkavéde.em érdekében !elajánlották s felajánlják szolgálataikat, megfe eló beosztás után, időközönként beoSztandók volnának áz illető üzemekhez, hogy efsajálithas ák azokat a gyakor.atí fogásokat, amelyek nélkül az üzemek zavartalan működése nem volna biztosítható. Kérjük tehát a Nemzeti Munkavédelem vezetőjét, hogy ily irányú felterjesztéssel az intéző körökhöz fordulni "szív eskedjék. Igaz ugyan, hogy a műegyetemi' itjuságát ily irányban gyakorlatilag is kiképezik, azonban egy esetleges háború esetén éppen ezen üjuság nem áihat ily irányban a köz rendelkezésére, mert azok a fronton lesznek. Szükséges volna tehát a korosabb neinze^i munkavédelmi tagokat az üzemeltben való gyako la.i kiképzésié tdőközankint beosztani. Hssss Messének s

zánt titkos versed Ragyogtatja Szellemed. Csak az baj — hogy »écesz« hijján...., — Te ezt észre nem veszed. Vi^zketeg természetedet. A Nyírség jól 'ismeri. Kár vo.t dicstelen múltodat, ismét felújítani. VigaSzta'ódj, eneleié Senki nem vesz komolyán. Azt mondják, hogy (pardon' monsieur) Egye fene, ha olyan. Akaszd szegre a lantodat, S sofőrt magad melléje. Mert, a Te karrierednek Nem igen lesz jövője. Ű PapulL Regények kőlése Ju'ányotan a Jóba-nyomdában