Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-25 / 20. szám

JSTVÍRYIDÉK. 1933. január 25.. A nyires^házi erdő Irta: KISS LA10S, a SzabolcSvármegyei jósa András Muzeum igazgatója. III. Sok szó esett különben arról a helyi 'lapokban, főként a féi­Századot mégha adó Nyirvídék ha­sábjain, hogy a nyíregyházi erdő milyen idős lehet, ősidőktői meg van-e, vagy vetett erdő? Igaz, hogy e cikkek közelebbi tanulmá­nyozás nélkül, Ötletszerűen íródtak, mégis idézemi a Nyirvidék 1911 máju s 1. számából a következőket: »Ki lehet számítani, hogy az er­dőtelepítés idején mily terűét lett makkat'bevetve évről-évre. A nyír­ségi erdőkben ugyanis az u. n. fekete és faliértölgy vegyesen for­dul élő; azon erdők, ahoi a tölgy­nek e két neme egymástói egy tiszta vonaf által van efváasztva: vetett erdő. Ilyen vonaliak vá­lasztják él a Sóstói erdőben a jelenben már teijes en zöld lombos, fehér tölgyest a meg alig íügyező fekete tölgyestől, ^melynek vető­magja annak idején bizonyára egy más erdőből 'lett beszerezve.« Ér­dekes, hogy az idézett szöveg év­ről-évre ülteti "be az ezer hold terü­letet, mig a mondában egyszerre történik az ültetés. Ez az idézet is, mint a többi cikk, a jelenlegi állapotból kö­vetkeztet és természetesen az eréd rnény nem megy vissza tovább 150—200 évnél. A íegfeiületesebb szemlélő is észreveheti, hogy a mai erdő faállománya nem lehet többszáz, vagy éppen ezeréves, mert hiszen a fákat kivágták időn­ként. De hogy azon a helyén, ahol a faállomány most van, nem­csak 'az újratelepítés idejétől, 1753-tól díszük városunk szép er­deje, bizonyltja a már e'őbb em­lített 1426-ból való okirat. 1 A nyíregyházi" származású Nagy Jenő debreceni tanár írja a vá­ros növényvilágáról szóló dolgo­zatában: »A nyíregyházi erdő Ieg J valószínűbb, hogy a hajdani er­dőnek egy megmaradt foltja, me­lyet később, a XVIII. században is, szigorúan kitartott vágásfordu­1 lók szerint kezeltek Ezt a véle­ményét arra alapítja, hogy a városi erdőben most is él pár öreg nyírfa zárt, sürü, tehát nem nekiva'ó er­dőállományban, melyek feltétle­nül a környék 'ős nyirfaálományá' nak utolsó maradványai. Ha at egész erdőt embert kéz ültette vol­na is, amiről ugyan írott adatokat nem ismerünk, akkor is nehezen képzelhető el, hogy éppen nyírfát is ültettek volna, melyet az egész Nyírségen csak irtottak s meynek mesterséges szaporítása igen ne­héz feladat.« (Szobor Pál: Nyír­egyháza az örökváltság századik évében, 1924. 63. í. Nagy Jenő: Nóvényviág.) Az erdő északkeleti oldalán létezett Igrice volt a kör­nyék legnagyobb iápterüe e, mely­nek Szélein a legkedvezőbb felté­telek mellett tenyészhetett a nyír­fa. vMüint később látni fogjuk, az erdőben régen több vizálás volt.' Öreg embe ek egybehangzó va io­mása Szerint az erdőben levő nyír-' fákat csápolták. (Kiss Lajos: A 1 nyírvíz. "A Földgömb.. 1930. 1—6. l aP-) Nem kis jelentőségű az a tény sem, hogy a város belterület érők­éppen az erdő melletti Vay Ádám-,* 0 s zőlő- és Kossuth-utcákból van­nak a Szabolcsvármegyei Jósa. Muzeumban kő- és vaskori tár­gyak. A város története szerint is fez az észak rész a legrégibb lakott területe Nyíregyházának. A Kos­suth Lajos-utca vonalában épült Szent István királyunk törvénye értelmében a névadó ő si templo­ma is. Ugy látszik, hogy az őskor­ban a telepek, a történelmi idő­ben Nyirfalu, amint azt a Váradi regestrum 1219-ben emíiti, éppen azért keletkezett jelenlegi helyén, mert az erdő védte az északi szél­től. Ha a futóhomokbuckán levő erdőterülete csak rövidebb ideig is nern lett volna megkötve erdő­vel 'ugy az őskorban, mi.it a tör­ténelmi időben, az esetben az ural­kodó széf behordta vofna régen a homokot az egykori falu, majd a későbbi város belterületére, vagy onnan is tovább vitte volna. A szomszédos homokdombokon is a Szőfőtelep létesítésekor (1895— 96) árpával, gabonával "kellett be­vetni a szőlősorok közötti gerindet, amtt itt bakhátnak mondanak, mig a vessző le nem gyökeresedett, kü­lönben a s zéi kifutta volna a ho­mokot. (Folyt, köv..) á gyámi A gyanú ez a sötét, fekete kuvasz rám mordult egyszer s üldözőbe vett. — Köd borongott a téli föld felett messze bujdosott va'ahol a napfény, házunk falán holtan zörgött a repkény és én megszeppent ártatan gyerekként egy szót tudtam csak kiáltani: jaj! de az ugatás nem szűnt meg: szilaj, vad lendülettel csattogott a fog, mely feíkem húsát tajtékzva kereste — és száz irigy szem kárörvendve leste rajtam a vért, a kéklő foltokat — de egyszercsak a sötétség lohadt, oszlott a köd s az égbolt tetején királyi trónján megvillant a Fény. Az igazságos istennek kezében tüz-korbács lendült s Szűkölt a kuvasz.., m lelkem, a tépett, ártatlan-csupasz melengető s zép fényruhába bujt — a gyanú árnya messze elvonult, ki "tudja most, hogy njerre. hol ugat veszett kuvaszként hová vett utat? Csak azt túdom: az emberek szivébe jár kölykezni e ronda, cSunya állat, mefy semmiből is nagy dolgot csinálhat, mely porba, sárba rántja az erényt is, befeketíti, vakítja a fényt is 9 az emberi szív n«m xeadüt ázan, ha a'aptalan, kéjes gyanújának végállomása egy-egy sírhalom. FíáK András, Az amerikai Metró, a német Ufa hatalmas közös műsor versenye Ma keddtől W S. Wan Dyke a Tradern Horn és Tarzan filmek rendezőjének uj hatalmas exotikus hangos filmje A SZERELMEK SZIGETE... Ezt megelőzi Gerda Maurus HALÁLSIEOLY AZ APOLIOBAN Ezt Megelőzi Újnlt erével indult meg a frontharcos­szervezkedés Szabolcsvármegyében A áemecserí frontharcos csoport alaknló közgyűlése megmutatta azt, hogy a fronthar- ­cos frontharcos marad a front mö­gött is. Nem törődik hideggel, szél­iéi, hófúvással, ha meghalja baj­társ;.rak a táborba hívó szavát, ha megha lja a régi vezényszót, ha elhangzik a »rajta-rajta«, mi­ként a fronton átgázol mindenen és ott terem a invó szóra, hogy meghallgassa vezetőinek s zavát. öröm volt nézni, hogy Damecser­ben, ebben a kis r.yiri községben, hogy bújtak elő a régi 'katonák, a vi a vert ködmö tökben, a yonny tt csizmákban, ott szorongtak a 'köz­ségházán, előbújtak a nádfedeles viskókból, begyalogoltak a szom­széd községből, messzi tanyákból, nem sajnálták a fáradságot, tudták, hogy ma egy olyan nap van, ami­kor csak róluk esik 's zó a község- , házán, róluk, akik ott küzdöttek a Kárpátok hóborította csúcsain és Doberdó véres szikláin. Félts tűz­ték a horpadt mellekre a vérrel Szolgált érmeket, kihúzták magu­kat fes 7es vig?Szba á Iva, mint egy­kor régen.... A frontharcosok, vitézek sorfa'a között vonult be Szabolcsmegye frontharcos vezetője, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes, Hutschenreiter Károly ny. őrnaggyal'és a kíséreté­ben levő nyiegyházi frontharco­sokkal a demecsen" községházára, A tanácsteremben a község ne­vében Széli Sándor főjegyző üdvözli meleg s zavakkai Elekes Gábor ny; ezredest, akt ezután az asztalhoz fcp és fölszólítja a bajtársakat, hogy imádkozzák el a nemzet, imá­ját, a Hiszekegyei . A fenséges sza­vak elhangzása után, minden szem Elekes Gíbor ezredesre irányul, aki miután üdvözölte a megjelenteket, most kezd hozzá beszédéhez: Mélyen tisztelt vendégek! Ked­ves bajtársaim! Ne várjatok tőlem cifra szóvirá­gokkal föli icomázott beszédet, mert a hímes cilra szónak nem vagyok mestere. Engedjétek meg, hogy mint egyszerű katonaemberhez il­lik, a magam közvetlen, kee-e len szavaimmal' mondhassam ei" nektek azt, hogy mi "is az, ami tulajdonké­pen máma minket ebben a hideg időben idehozott. Talán már hallottatok arró, hogy az egész országban megindult a frontharcos szervezkedés, melynek célja az. hogy a frontonjárt kato­nákat egytáborba tömörítse, együ­vé foglalja. Amikor ezelőtt vagy négy évvel elhangzott ez a szó, hogy »frontharco3«, mindenki mosoly­gott kedves bajtársaim. Mi célja van ennek? Minek ezeknek tömö­rülni? — kérdezték igen sokan és legyintettek egyett. Ma pedig; ma kedves bajtársaim, nem moso­lyognak, nein legyintenek, ma már belátták a legmagasabb körök is, hogy a frontharcos tömörülésre Szükség van! Miért ván erre szükj ség kedves bajtársaim"? Azért, hogy legyen az országban egy ki­épített erős gerinc, hogy legyen az országban egy megbízható, harcos tábor, akire mindenkor és minden időben száímlrtam lehet, aki nem engedi meg azt, hogy lelki ismeretien uszítók, miként" egyszer régen, 1919-ben, kicsavarják a nem­zet 'kezéből a fegyvert és a nem­zetköziség, a testvériig hamis jelszavával, miként akkor tették, á lejtő Szélére sodorják az országot, ezt a sokat szenvedett nemzetet! Mt, nem politizálunk, de ez nem' jelenti azt, hogy politikai jogainkat nem gyakoroljuk. Mi tudni akarjuk, hogy mi "történik velünk. -S olyan kezekbe tesszük le szavazatunkat, hol nem a megtévesztő jelszavak világítanak, lianem az ország, a nemzet érdeke. A másik célja a mt "tömörülésünknek az önös cél, ha ugyan annak lehet nevezni vagyis a zt akarjuk kivívni, "hogy mi, akik megtettük kötelességünket a hazánkkal, nemzetünkkel szemben, ne nélkülözzünk, ne lássunk szűk séget Nem akarunk mi dúskálni a javakban, nem kérünk mi lehetet­lent, csak egy darab kenyeret ma­gunknak és családunknak. Ma, hála a gondvieTisnek, cl/an emberek á'lanak a frontharcos moz­galom, a frontharcos tömörülés é.én, mmt Nagybányai vitéz Horthy M ;klós Magyarország kormányzó­ja, (ennél a Szónál fe.tör a három­szoros éljen) a Főméltóságu Asz­Szony, (háromszoros éljen) a ma mszterelnök ur, C-ömbös ' Gyula, (viharos éljen) aki megígérte, hogy rendeletileg gondoskodik a hadi­rokkantakról hadiözvegyekre/ és frontharcosokról. Ma már nem keh félnünk, maimár nem vagyunk, .egye­dül. Hatalmas frontharcos tábor van beszervezve az országban. Sza bolcSvármegyében is teljes erővei meg kell, hogy induljon a szervez­kedés, ebben a megyében mintegy 30.000 frontharcos van s ebből kö­rülbelül 2000 van beszervezve. — Ezért vagyunk mi most itt kedves bajtársaim, hogy egy áborba tömö­rítsünk benne.eket, jöjjetek rnméi előbb, minél többen, hogy hasz­nára tudjatok válni az országnak nemzetnek, a családotoknak 9 ha összefogunk mindannyian, ha kö­vetitek vezéreiteket, akkor hihetünk és remélhetünk abban, hogy a Kárpátok ormain i?mít ott fog len­geni a háromszínű zászló, a dicső­séges magyar tiikoíor! Viharos taps támadt Vitéz Ele­kes Gábor ezredes beszédének a nyomában. Majd sor került ezután az uj tiszakarnak a megválasztásá­ra. Elnökké a demecsen csoport László Albertet váasztotta meg, akiben a f rontharcosok egy rendki vül agilis kiváló szervezőt nyertek. Fáradhatatlan munkájával és tudá­sával má is nagy s Zo!gá atokat tett ugy a helyt, mint a Szaboic6vár|me­gyei 'csoportnak. A tisztikar név sora a következő: Fővédnök: Dr Ká'lay Miklós föjdmtvelésügyl miniszter. Védnökök: Dr Kausay ödön já rási főszolgabíró, pazonyi Elek

Next

/
Oldalképek
Tartalom