Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-25 / 20. szám

JSTVÍRYIDÉK. 1933. január 25.. A nyires^házi erdő Irta: KISS LA10S, a SzabolcSvármegyei jósa András Muzeum igazgatója. III. Sok szó esett különben arról a helyi 'lapokban, főként a féiSzázadot mégha adó Nyirvídék hasábjain, hogy a nyíregyházi erdő milyen idős lehet, ősidőktői meg van-e, vagy vetett erdő? Igaz, hogy e cikkek közelebbi tanulmányozás nélkül, Ötletszerűen íródtak, mégis idézemi a Nyirvidék 1911 máju

s 1. számából a következőket: »Ki lehet számítani, hogy az erdőtelepítés idején mily terűét lett makkat'bevetve évről-évre. A nyírségi erdőkben ugyanis az u. n. fekete és faliértölgy vegyesen fordul élő; azon erdők, ahoi a tölgynek e két neme egymástói egy tiszta vonaf által van efváasztva: vetett erdő. Ilyen vonaliak választják él a Sóstói erdőben a jelenben már teijes

en zöld lombos, fehér tölgyest a meg alig íügyező fekete tölgyestől, ^melynek vetőmagja annak idején bizonyára egy más erdőből 'lett beszerezve.« Érdekes, hogy az idézett szöveg évről-évre ülteti "be az ezer hold területet, mig a mondában egyszerre történik az ültetés. Ez az idézet is, mint a többi cikk, a jelenlegi állapotból következtet és természetesen az eréd rnény nem megy vissza tovább 150—200 évnél. A íegfeiületesebb szemlélő is észreveheti, hogy a mai erdő faállománya nem lehet többszáz, vagy éppen ezeréves, mert hiszen a fákat kivágták időnként. De hogy azon a helyén, ahol a faállomány most van, nemcsak 'az újratelepítés idejétől, 1753-tól díszük városunk szép erdeje, bizonyltja a már e'őbb említett 1426-ból való okirat. 1 A nyíregyházi" származású Nagy Jenő debreceni tanár írja a város növényvilágáról szóló dolgozatában: »A nyíregyházi erdő Ieg

J valószínűbb, hogy a hajdani erdőnek egy megmaradt foltja, melyet később, a XVIII. században is, szigorúan kitartott vágásfordu1 lók szerint kezeltek Ezt a véleményét arra alapítja, hogy a városi erdőben most is él pár öreg nyírfa zárt, sürü, tehát nem nekiva'ó erdőállományban, melyek feltétlenül a környék 'ős nyirfaálományá' nak utolsó maradványai. Ha at egész erdőt embert kéz ültette volna is, amiről ugyan írott adatokat nem ismerünk, akkor is nehezen képzelhető el, hogy éppen nyírfát is ültettek volna, melyet az egész Nyírségen csak irtottak s meynek mesterséges szaporítása igen nehéz feladat.« (Szobor Pál: Nyíregyháza az örökváltság századik évében, 1924. 63. í. Nagy Jenő: Nóvényviág.) Az erdő északkeleti oldalán létezett Igrice volt a környék legnagyobb iápterüe e, melynek Szélein a legkedvezőbb feltételek mellett tenyészhetett a nyírfa. vMüint később látni fogjuk, az erdőben régen több vizálás volt.' Öreg embe ek egybehangzó va iomása Szerint az erdőben levő nyír-' fákat csápolták. (Kiss Lajos: A

1 nyírvíz. "A Földgömb.. 1930. 1—6. l

aP-) Nem kis jelentőségű az a tény sem, hogy a város belterület érőképpen az erdő melletti Vay Ádám-,* 0 s zőlő- és Kossuth-utcákból vannak a Szabolcsvármegyei Jósa. Muzeumban kő- és vaskori tárgyak. A város története szerint is fez az észak rész a legrégibb lakott területe Nyíregyházának. A Kossuth Lajos-utca vonalában épült Szent István királyunk törvénye értelmében a névadó ő

si temploma is. Ugy látszik, hogy az őskorban a telepek, a történelmi időben Nyirfalu, amint azt a Váradi regestrum 1219-ben emíiti, éppen azért keletkezett jelenlegi helyén, mert az erdő védte az északi széltől. Ha a futóhomokbuckán levő erdőterülete csak rövidebb ideig is nern lett volna megkötve erdővel 'ugy az őskorban, mi.it a történelmi időben, az esetben az uralkodó széf behordta vofna régen a homokot az egykori falu, majd a későbbi város belterületére, vagy onnan is tovább vitte volna. A szomszédos homokdombokon is a Szőfőtelep létesítésekor (1895— 96) árpával, gabonával "kellett bevetni a szőlősorok közötti gerindet, amtt itt bakhátnak mondanak, mig a vessző le nem gyökeresedett, különben a s

zéi kifutta volna a homokot. (Folyt, köv..) á gyámi A gyanú ez a sötét, fekete kuvasz rám mordult egyszer s üldözőbe vett. — Köd borongott a téli föld felett messze bujdosott va'ahol a napfény, házunk falán holtan zörgött a repkény és én megszeppent ártatan gyerekként egy szót tudtam csak kiáltani: jaj! de az ugatás nem szűnt meg: szilaj, vad lendülettel csattogott a fog, mely feíkem húsát tajtékzva kereste — és száz irigy szem kárörvendve leste rajtam a vért, a kéklő foltokat — de egyszercsak a sötétség lohadt, oszlott a köd s az égbolt tetején királyi trónján megvillant a Fény. Az igazságos istennek kezében tüz-korbács lendült s Szűkölt a kuvasz..,

m lelkem, a tépett, ártatlan-csupasz melengető s

zép fényruhába bujt — a gyanú árnya messze elvonult, ki "tudja most, hogy njerre. hol ugat veszett kuvaszként hová vett utat? Csak azt túdom: az emberek szivébe jár kölykezni e ronda, cSunya állat, mefy semmiből is nagy dolgot csinálhat, mely porba, sárba rántja az erényt is, befeketíti, vakítja a fényt is 9 az emberi szív n«m xeadüt ázan, ha a'aptalan, kéjes gyanújának végállomása egy-egy sírhalom. FíáK András, Az amerikai Metró, a német Ufa hatalmas közös műsor versenye Ma keddtől W S. Wan Dyke a Tradern Horn és Tarzan filmek rendezőjének uj hatalmas exotikus hangos filmje A SZERELMEK SZIGETE... Ezt megelőzi Gerda Maurus HALÁLSIEOLY AZ APOLIOBAN Ezt Megelőzi Újnlt erével indult meg a frontharcosszervezkedés Szabolcsvármegyében A áemecserí frontharcos csoport alaknló közgyűlése megmutatta azt, hogy a fronthar- cos frontharcos marad a front mögött is. Nem törődik hideggel, széliéi, hófúvással, ha meghalja bajtárs;.rak a táborba hívó szavát, ha megha lja a régi vezényszót, ha elhangzik a »rajta-rajta«, miként a fronton átgázol mindenen és ott terem a invó szóra, hogy meghallgassa vezetőinek s

zavát. öröm volt nézni, hogy Damecserben, ebben a kis r.yiri községben, hogy bújtak elő a régi 'katonák, a vi a vert ködmö tökben, a yonny tt csizmákban, ott szorongtak a 'községházán, előbújtak a nádfedeles viskókból, begyalogoltak a szomszéd községből, messzi tanyákból, nem sajnálták a fáradságot, tudták, hogy ma egy olyan nap van, amikor csak róluk esik 's

zó a község- , házán, róluk, akik ott küzdöttek a Kárpátok hóborította csúcsain és Doberdó véres szikláin. Félts tűzték a horpadt mellekre a vérrel Szolgált érmeket, kihúzták magukat fes

7es vig?Szba á Iva, mint egykor régen.... A frontharcosok, vitézek sorfa'a között vonult be Szabolcsmegye frontharcos vezetője, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes, Hutschenreiter Károly ny. őrnaggyal'és a kíséretében levő nyiegyházi frontharcosokkal a demecsen" községházára, A tanácsteremben a község nevében Széli Sándor főjegyző üdvözli meleg s

zavakkai Elekes Gábor ny; ezredest, akt ezután az asztalhoz fcp és fölszólítja a bajtársakat, hogy imádkozzák el a nemzet, imáját, a Hiszekegyei . A fenséges szavak elhangzása után, minden szem Elekes Gíbor ezredesre irányul, aki miután üdvözölte a megjelenteket, most kezd hozzá beszédéhez: Mélyen tisztelt vendégek! Kedves bajtársaim! Ne várjatok tőlem cifra szóvirágokkal föli icomázott beszédet, mert a hímes cilra szónak nem vagyok mestere. Engedjétek meg, hogy mint egyszerű katonaemberhez illik, a magam közvetlen, kee-e len szavaimmal' mondhassam ei" nektek azt, hogy mi "is az, ami tulajdonképen máma minket ebben a hideg időben idehozott. Talán már hallottatok arró, hogy az egész országban megindult a frontharcos szervezkedés, melynek célja az. hogy a frontonjárt katonákat egytáborba tömörítse, együvé foglalja. Amikor ezelőtt vagy négy évvel elhangzott ez a szó, hogy »frontharco3«, mindenki mosolygott kedves bajtársaim. Mi célja van ennek? Minek ezeknek tömörülni? — kérdezték igen sokan és legyintettek egyett. Ma pedig; ma kedves bajtársaim, nem mosolyognak, nein legyintenek, ma már belátták a legmagasabb körök is, hogy a frontharcos tömörülésre Szükség van! Miért ván erre szükj ség kedves bajtársaim"? Azért, hogy legyen az országban egy kiépített erős gerinc, hogy legyen az országban egy megbízható, harcos tábor, akire mindenkor és minden időben száímlrtam lehet, aki nem engedi meg azt, hogy lelki ismeretien uszítók, miként" egyszer régen, 1919-ben, kicsavarják a nemzet 'kezéből a fegyvert és a nemzetköziség, a testvériig hamis jelszavával, miként akkor tették, á lejtő Szélére sodorják az országot, ezt a sokat szenvedett nemzetet! Mt, nem politizálunk, de ez nem' jelenti azt, hogy politikai jogainkat nem gyakoroljuk. Mi tudni akarjuk, hogy mi "történik velünk. -S olyan kezekbe tesszük le szavazatunkat, hol nem a megtévesztő jelszavak világítanak, lianem az ország, a nemzet érdeke. A másik célja a mt "tömörülésünknek az önös cél, ha ugyan annak lehet nevezni vagyis a

zt akarjuk kivívni, "hogy mi, akik megtettük kötelességünket a hazánkkal, nemzetünkkel szemben, ne nélkülözzünk, ne lássunk szűk séget Nem akarunk mi dúskálni a javakban, nem kérünk mi lehetetlent, csak egy darab kenyeret magunknak és családunknak. Ma, hála a gondvieTisnek, cl/an emberek á'lanak a frontharcos mozgalom, a frontharcos tömörülés é.én, mmt Nagybányai vitéz Horthy M

;klós Magyarország kormányzója, (ennél a Szónál fe.tör a háromszoros éljen) a Főméltóságu AszSzony, (háromszoros éljen) a ma mszterelnök ur, C-ömbös ' Gyula, (viharos éljen) aki megígérte, hogy rendeletileg gondoskodik a hadirokkantakról hadiözvegyekre/ és frontharcosokról. Ma már nem keh félnünk, maimár nem vagyunk, .egyedül. Hatalmas frontharcos tábor van beszervezve az országban. Sza bolcSvármegyében is teljes erővei meg kell, hogy induljon a szervezkedés, ebben a megyében mintegy 30.000 frontharcos van s ebből körülbelül 2000 van beszervezve. — Ezért vagyunk mi most itt kedves bajtársaim, hogy egy áborba tömörítsünk benne.eket, jöjjetek rnméi előbb, minél többen, hogy hasznára tudjatok válni az országnak nemzetnek, a családotoknak 9 ha összefogunk mindannyian, ha követitek vezéreiteket, akkor hihetünk és remélhetünk abban, hogy a Kárpátok ormain i?mít ott fog lengeni a háromszínű zászló, a dicsőséges magyar tiikoíor! Viharos taps támadt Vitéz Elekes Gábor ezredes beszédének a nyomában. Majd sor került ezután az uj tiszakarnak a megválasztására. Elnökké a demecsen csoport László Albertet váasztotta meg, akiben a f rontharcosok egy rendki vül agilis kiváló szervezőt nyertek. Fáradhatatlan munkájával és tudásával má is nagy s

Zo!gá atokat tett ugy a helyt, mint a Szaboic6vár|megyei 'csoportnak. A tisztikar név sora a következő: Fővédnök: Dr Ká'lay Miklós föjdmtvelésügyl miniszter. Védnökök: Dr Kausay ödön já rási főszolgabíró, pazonyi Elek