Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-24 / 19. szám

j^rímwívL ázon írások egyike, amiket nem lehet egy jót elszórakozott délután emlékévei ekönyvéini Amin gon­dolkozni kelt * ami az elmélyü­lés ütán tetteket követei az .em­bertől. Vitézi értekezlet lesz Gömbös Gyula miniszterelnök nyíregyházi látogatása alkalmával Szabolcsvármegye Vitézi Szé­kétői kaptuk az alábbi sorokat: Szabolcs és Unp egyelőre egyesített vármegyék területén lakó vitézek figyelmébe J A Miniszter Einők Ur őnagy méltóságának folyó hó 30 án Nyíregyházán való megjelenésé­vel kapcsolatosan Szabolcsvár­megye Vitézi Széke a fogadta­tásnál méltóképen kívánja kép viseltetni magát és egyben a Mi­niszter Elnök Ur és kíséretének részvételével vármegyei vitézi értekezletet tart, mely értekez­letre a megjelenés minden állo­mánybeli vitéznek kötelessége, mig az idegen vármegyék ál!o mányába tartozó vitézeit a fenti napra meghívom. Lázadás a Tiszánál (P. L.) A magyar könyvújdon­ságok egyre kevesebb visszhangot vernek olvasóközönségünk körei­ben. Klubokban, szalotnokban em­berek találkozása közben nem be­szédtéma egy uj regény, vagy ver­seskötet megjelenése. És hogy ne hárítsunk minden felelősséget ar­ra az olvasóközönségre, amely el­gyötrődve gondjai ó , sokszor nem tud felemelkedni az eszmék maga­sabb és tisztább régióiba, nem tud lelkesedni, vitatkozna! és állást fog­lalni, ki kell mondanunk azt is, hogy mai Íróink is hibásak. Hibá­sak, mert nagyon rí kán tudják a lelkünkbe és húsúnkba vágó mai életproblémákat aktuális salakjaik­tól megtisztítani és felemelni abba a régióba, ahol az örök kérdések függvényeiként hát terük megvilágo­sodhat, ahol az irói munka irány­tüszerepe anyagi vonzások ó füg­getlenül érvényesülhet. \z iroda­lom, mikor üzleties meghunyászko­dásbó', kiadói szempontok respek­tálásából eltávolodott az olyan kér­dések megírásától, amelyek társa­dalmi áUásfogía ásókat váltanak ki. amikor jóformán filéres szórakoz­tató iparrá vált, eltávolodott igazi rendelte ésétől, amelynek hármak, irányt mutatásnak, evaingéliumszerü tarifázlak is kJl lennie művészi cé.jai mellett, hogy az elő irodalom nevét megérdemelhesse. Oláh Györgynek, ennek a na­gyon tehetséges publicista-regény­írónak uj könyve nyomán jutnak eszembe a magyar irodalomnak ezek az egyre égetőbb problémái. Mert ez a fiatal iró »Lázadás a Ti­szán ál« cimü regényes korrajzában sok mindent megvalósít abból, ami mai irodalmunkban legalább a pasz sziva oldalon szokott szerepelni. Ez a »regényes korrajz« az igazi re­gényék több att ibtuumával bír, mint nem egy nagynak kikiáltott regényünk és igy, egy talán már meginduló regenerálódó folyamat­nak előfu ára irodal minkban. Erős, nagy horizonto' a' felölelni j.idó írói egyéniség Oláh György, aki mintha a Csonkaország határain kívü ma­radt hegyekről tokint ne bele a mai szomorú magyar katlan éle ébe s egy hatalmas, teli tüdejü kiáltássá', akarna tiltakozni e föld népének elhagyott gazdátlansága és kisem­mizet tsége ellen. A magyar föld regénye e z a könyv. Mint ahogy a - Holt l;>lkek« Csicsikovja lelkekkel házal az orosz földbirtokon, itt is körútra indul két uri allűrökkel dolgozó panamisl­ta, hogy sédelgésre alapi ott tele­pítéssé a kisemberek e re't hálózza be és tegye tönkre.. Népünknek leg­fájóbb sebei fakadnak fel ezen a körúton a la'ifundiumoktól szoron­gatott dunántuíi falvak megrekedt világától a tiszántúli nincstelen százezrek ázsiai nyomortelepeiig. Ebben az átfogó témamarkolásban látom ennek a könyvnek nagy je­lentőségét. Módszere néha olyan, mint a mesebeli óriásgyermeké, aki játszadozásból tövestől rántja ki az élőfát, hogy gyökére étői a lomb­korona csúcsáig vi sgálhassa meg szervezetét. Oláh György is ilyen erőteljes eszközökkel markolja kéz­be a magyar föfd egész probléma­komplexumát. A lombkorona-lati­fundiumoktól a szegény kis tikkadó gyökérsorokig, a fíildtelen paraszt­ság életéig az egész ország népének és sorsának keresztmetszetét adia. Az igazi regény nagy távlatai rejte­keznek ebben a könyvben, ha egy­egy hajszál szét is roncsolódik en­nél a megmarkolásnál. De minden sora tanit, minden sora állásfog­lalást vált ki s mindenkihez szói, akárki is vegye a kezébe. Vitatkoznj kell vele. meg fogják támadni s meg kell, hogy védjék. Végre ismét Ugyancsak meghívót kaptak a megyében lakó Összes fronthar­cosok és hadirokkantak 30-án déli 12 órára. Gyülekezés a vitézek részére 30 án reggel fél 9 órakor a pénz ügyi palota előtt. Öltözet fekete ünneplő' összes kitüntetéssel és jelvénnyel, valamint vitézi föveg gel, Szabo-Tsvármegye Vitézi Széke, vitéz Elekes Gábor s. k. helyet tes székk apilány. — A D<e üame Januári-st-száma megjeent és az Ujságboltban kap­ható. ROPLAPOKAT 1 eitünö Kivitelben KCSWÍ a JÓBA-nyooida. A Szabolcs Bajtársi Törzs dísztáborozásán Sarvav £ tel dr. a i ifjúság áldozatkész támo­gatásának történelmi szükségességét hangoztatta Dühöngő hóvihar tombo Tt Szom­baton este a vá osban, amikor az ifjúságbarát közönség a Szabolcs Bajtrsi Törzs disztáborozására in­dult. Talán ennek a kegyetlen téli viharnak ke'í tulajdonítanunk, hogy a disztáborozás műsoros fete lehan­golóan hiányos széksorok előtt zajlott íe az ifjúság ünnepén a Koronában. Kevesen voltak ott társada.rnt 'életünk reprezentánsai közül, akiknek támogatására m'l­tán Számíthatna egyetemi és fő­iskolás ifjúságunk, azok az ifjak, akikből a jövő Magyarország veze­tői kerülnek majd ki. Bizonyára a rossz idő tartotta vissza az estrőt ifjuságunk számos patronusát s ez volt az oka, hogy mig az eddigi évek dpztáboro/.ásain Nyi egy­háza egész társadalma megmozdult most aránylag csekély s zámu kö­zönség haigatta a táborozás szá­mait. így az ifjak anyagi támoga­tás hiányában maguk hozzák meg majd azt a kényszerű áldozatot, ame.iyei a nagy költséggel rende­zet est kiadásainak fedezése jár. Mindez lehangoló volna, ha az estben megnyilatkozó fe kes haza­fiság az ifjúság jövőbe vetett hi­tének e'.eje, a végső győzeem biz­tos tudatából fakadó bizakodás és a megjee.itek ifju ságsze.etetében megnyilatkozó le kiség nem ellen­súlyozná a mutatkozó csekély ér­deklődés keltette aggodalmunkat. A disz táboroz ásón ott láttuk Sarvay Elek dr vármegyei fő­ügyészt, Tóth László dr várme­| gyei főjegyzőt, Moravszky Fe.-enc * Ör-t a Kossuth gimnázium ny. igaz­gatóját, Weiszer Gyulát az ág. h. ev. leánygimnázium h. 'igazgatóját, a tanári és tanítói testü.etek kép. viselőit, a kir. állami tanítóképző, Bessenyei Bajtási Törzsének, a Kálvineum íijuságának küldötteit. A Bajtársi Törzs vezéri asztala mellett he.yezkedtek ef Korányt Aladár törzsfő és a törzs tisztjei, Sarvay Elek dr, Tóth Lás zíó dr patronuSok. A széksorokban elhelyezkedett közönség soraiból színes báli ru­hák, ragyogó Szőke, barna ieány­arcok, iiju ságunk tavaszos vá. ázsa villant feénk. amikor szienciutnot j parancsolt a vezéri asztalra csat­tanó szertartásmesteri kard és megkezdődött a bajtársak táboro­zása. Korányi Aladár törzsfő, a kir. kat. gimnázium tanára a jVía­gyar Hiszekegy imája után az if­itt'ág nagy nemzeti je'entőségének tudatától és lángoló szeretetétől áthatott Szavakban nyitotta meg a disztáborozást és feltárta a baj­társi etet komoly cé kitűzéseinek nemzeti és társadalmi 'vonatkozá­sait. Amelyik nem et tudatosan felkarolja ifjúságát, annak a nem­zetnek van jövője — mondotta s adja ÍU Isten, hogy Magyarország­nak ebben az értelemben is fe­gyen jöfője. A törzsfő megindító erejű sza­vai nyomán taps hangzott fel, majd a 12. honvéd gyalogezred zene­kara Herold Zampa-nyitányának el büvöiően s z.,':p muzsikáját szóla tat i ta meg meég, tiszta, finoman ár­nyalatos előadásban a kitűnő Kiss János vezénylésével, nagy hatással. A táborozás fénypontja Sarvay Elek dr vármegyei főügyész, patró­nus szárnya ó ünnepi beszéde volt, ameiy megerősítette az ifjúság léikében azt a reménységet, hogy igenis vannak a társadalom vezetői közül Sokan, akikben sorskérdés­ként él az ifjúság problémájának tudata és akikben megvan az if­júságért való tettrekészség hatá­rozott kötelessége. Sarvay dr a mai ifjúság lelkiségéről beszélt ma­gával ragadó elánnal. Ez az ifjúság más, mint a ina vezetőszerepet be­töitő érett férfiak egykori ifjúsága volt. A mai ifjúság tüzes tekintete Számonkéréssel hatol lelkünkbe. — Ennek a tekintetnek kérdéseire fe­lelve nyugodt elkiismetettei idéz­hetjük meg multunk dicsőségét, de elfogultan beSzé'ünk arról- hogy mik történtek a köze (múltban, hogy az ezeréves hazát elvesztet­tük. Ennek'az ifju ságnak nem tud­juk örökül adni szentelt hagyomá­nyok féltve őrzött e.eklyéjét, mert ez a drága ereklye részekre tört. De megérezzük, hogy ez az ifjú­ság uj utat tud jelölni a begyepe­sedett régi helyett, ez az ifjúság az egyéni érdekek felett áUó uni­verzális érdekekért áldozatot tud r933- január 24. hozm, ha mi ennek az áldozathoza­tainak lehetőségéhez segítjük, ha álláshoz juttatjuk őket. Érezzük ifju ságunk nagyratö ő erejét, ame­lyet érvényesüléshez ke i juttat­nünk s visszaszerzik a tört magyar ereklye épségét. Méltatta a s zónok a diákifjuság körében feltörekvő magyar leányok nemzeti "hivatását is. Jeanne D'Arc-ként küzdenek majd ők a magyar Orfeáns-ok felszabadításá­ra. Megható vo't amikor Sarvay Elek dr val omáist tett arról a szeretetről, amelyet a magyar em­ber érez ifju sága iránt. A harc­téren megszoktuk a ha'ái aratását, de amikor egy ifjú magyar élet hamvadt el, ami tor a .eiiér Sfju keb 1 léből Szivárgott a vér és vi logó ifjú szemre te ü t a hálái szemfedő­je, a zord harcok férfiai megren­dülve álottak s ezekben a pillana­tokban mintha angyalfejek jelentek volna meg az ég felhői közül, hogy ajkuk Beethoven gyászinduló ját zengje. S/e essük ifjú 5ágiinkat, Gaudeamus Igiturl Meghatott czi ek tapsa hangzott fel az ünnepi beszéd nyomán. — Utána Neuvirth Márta leventebaj­társ énekszáma kö.etke tett. Előbb AAdy—Reinitz Da'oi a tenger-ét adta elő bársonyosan muzsikálói szép hangján, majd Benno Vigny­Engel Manón-ja zendül ajkán ér­zéssel áthatottan. Az újrázó tapsra P.ubinsteia Me ódiájái énekel e nagy és megérdeme t sillerrel Kö váry Ferenc bajtárs kiforrott zon­gorakiséretével. A műsort a ka­tonazenekar Kéler Ouverture Co­mique-jéhek s zi es előadá-ávai fe je zte be. i , £ Mire a műsor véget ért. Cse­pány Jenő, á* Nyirvidék fürge fo­tóriportere, akinek közvetlenül a nagyterem me lett van a bá 1 mű­terme, már hozta azokat a kitű­nően sike-ü't csoportképeket, ame­lyeket a disztáborozás közönségé­nek küiónböző csoportjairól mag­néziumfény mellett az előadás alatt vett fél. A kedves emlékül Szolgáló feivéteeknek nagy kelet-, jük volt. Műsor után a katonazenekar rá­zendített a »Vörös bort ittam az este» kezdetű csárdásra és meg­kezdődött a tánc. A tánc tablója már vigasztalóbb képet mutatott, mint a műsoros részé. Mindjárt kezdetben negyven yár táncolt s ícé-sőbb a nagy báiakra emlékeztető színes táncos est festői képe bon­takozott ki. Az élet, az ifjúságban lobogó élet nagyszerű ige.étéként vigadott a bajtársak fiatalsága hajnalhasadtáig egy szebb jövő boldog reménységével. A tánc éjfélkor szüneteit. Az ifjúság a múlatás perceiben sem fe.edke / :ik meg Tiianon gyászáról. Szi.encium volt, amelyben Turóczy Zoltán bajtárs Kőváry Ferenc baj-; társ zongorakisérete melett gyúj­tó erejű irredenta költeményt adott elő. Gsoütto<ú madarait iattaK Nyíregjhazán Az egyik nyíregyházi pénzin­tézet alkalmazottja bentjárt ki­adóhivetalunkban és elmondotta, hogy január 16 án reggel 7 és fél 8 óra között az Ér partján, a Kölcsey-utca tájékén a jegenye­fákon mintegy húsz darab csont­tollú madarat látott. A madarak érkezése beigazolta a később beállott zord időjárást. — Izlfesben, finom Kivitelben oloóságcaa vernetetlen a Bethlen­utca 2. szám aiatt megnyílt Kary Ka{api>x*et. amelyneK szakr&sze« Waltemé vezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom