Nyírvidék, 1933 (54. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-24 / 19. szám

1-933- január 24. JíIrfRYIDÉK. A deficit áthidalása Ha az államháztartásában egy fcc.tségvetési időszakban, tehát nálunk Magyarországon julius else jétő' a következő év junius hó 30-ig több vo't a kiadás, mint a bevéte', ugy hiány á'l elő, amelyet deficitnek neveznek. Hogy ezt el lehessen kerülni, a kormányok minden törekvése arra irányú

1* hogy már a kö tségvetési előirányzatban egyensúlyt teremtsenek, vagyis, hogy a kiadásokat hozzáídomitsák a \árható bevéte ekhez. Az e'őifányzatot egyensúlyba hozni minden esetre könnySbb, maliit az államháztartás valóságos eiedményét. Mert a papíron íenyomni a kiadásokat és emelni 'a [jevételeket egyszerű számtant művelet mig a gyakorlatban a folyton változó viszonyok rendszerint lénye gesen módosítják még a legreálisabb feltevéseket ís. A deficitet, amelynek beállta időbehleg nem esit össze pontosan a kötség\etési esztendő végéve . hanem hónapróihónapia á'Ihat elő má: a költségvetési 'év folyamán, mindig, tehát minden periódusban pótolni kel. hacsak az áílam gépezetének folytonosságát fenn akarjuk tartaniA'landóan gondoskodni kell arról, hogy a kczdebbi 'időkie szükséges fedezet a kiadásokra meglegyen, vagyis, hogy annyi pénzkészlet álljon rendelkezésre, amennyi "a k'5zei 'jóvoben szükséges. Ha hiíny jeéntkezik, ezt valahogyan át keh hidalni. Ezért nagy tévedés az államháztartás kiegyensúlyozását akként ieifogm. mintha elegendő volna a költségvetési év végén mutatkozó egész esztendei hiány fedezetérői gondoskodni. A defi. citteí való harc állandó, nap-nap után folyik, mert az á'iami kiadások szintén permanensek és folynak napró'-napra. Ha bekövetkezik az államháztartásnak oyan állapota, amikor i bevétsek apadása nagyobb, mint a kiadá

cok csökkentésének a e hetősége, ami je en'eg nemcsak nálunk, hanem az egész világon minden állaimban egyaánt bekövetkezett. akkor vagy a közterhek hirteen szaporrtásááx ai ^egit magán a megszoru't állam, vagy pedig ha ezt tenni nem akarja, vagy már ne,m is lehetséges, ugy megkeresi' az eszközöket, ame'yekkel pótolhassa a hiányt. A bankjegyszaporítás, vagyis az infláció a legveszedelmesebb és károsabb módja a hiány pót ásának és ehhez az eszközhöz a Gömbös kormány sohasem fog ío yamodni. — Marad hátra a kö csőn, aminthogy minden időben és minden államban hitelműveletekkel pótolták az államháztartásban beálló hiányokat. A régi

N jó béke vi ágban is a deficit fedezésére állami kötvényeket bocsátottak ki *a pénzügyminiszterek. Most sajnos a nemzetközi kötvénypiac semmiféle á'iami hoszSzu'Vjáratu értékpapírt felvételre, nem kapható és ezért nem áh rendelkezésre a deficit fedezésére a vég'eges hosszu'ejá'atu kölcsön, hanem ehe yett kü "önböző átmeneti köicsönmüveletekre van utalva a deficites áUam. Még pedig nem I várhatja be a pénzügyminiszter I nálunk sem a költségvetési év vé- • gét, hogy rr\ajd akkor egy müve ettei fedezze az egész esztendei kézelés mínuszát, hanem közben is ilyen átmeneti hitelekkel 'köteles gondoskodni az államháztartás fr ly tonosságának biztontásáró'. Ezért nevezik az Uyen kölcsönöket áthida'ási kölcsönöknek. Erről van most szó nálunk is. Az á'lamihiztartási hiánynak kölcsön utján való pótlása normális megszokott módja a hiány pót'ásának. így volt ci nálunk is' a békében is és igy van rsost a deficites korszakában az egész világon, a leggazdagabb államokban iS. Egészen aaptalan tehát az ellenzéki sajtónak az a gáncsoskodása, hogy nem szabadna a deficit kiküszcbö'ésére kölcsönhöz folyamodni, mert a kölcsönt csak a munka megindiiá

cá'a. uj munkaa.'ka'mak megteremtésére szabad fordítani, de nem az államháztartás hiányának pótlására. Az e'letizék pénzügyi tudománya nagyon gyenge lábakon á'Ihat, amikor kifogásolja a deficit hitelművelettel való áthidalásit. Ha nem akarunk inflációt csinálni, ha nem terheljük meg az országot ujabb adóterhekke , ha tartózkodunk mindennemű kénysze- elkobzástl, vagy vagyoni vá'tságtdí, ugy a deficit fedezésének egyetlen lehető módja a kölcsön. Szembehelyezni a munkaalkalom megteremtésének e sőrendüségét a deficit kiküszöbö ésének fontosságával, komolytalan okvetetlenkedés és feleselgetés, mert hiszen, ha az államháztartás vitelének folytonossága fennakad, ugy ez a gazdasági életben mérhetetlen zavarokat és. fennakadást okozna. Nem lehet tehát ugy beállítani a dolgot, hogy a kölcsönnel csak munkaalkalmakat s

zabad megteremteni, de nem szabad deficitet fedezni. Mert, hogy képzelnek az ellenzéki kritikusok akár kö csönpénzen lendületet a terme ésben, ha az állam nem tudja alkalmazottait fizetni, nem fudja a szükségleteket beszerezni és a magángazdaságnak nyújtott foglalkoztatást nem tudná fenntartani? A kormány tegye meg nyugod tan intézkedéseit a deficit átluda'ására és ne törődjék az e'Ienzéki gáncsoskodássaí, ne törődjék azért se. mert bárnrily kitűnően főzze is meg a kormány a levest, ezek az urak mindig ta'álnak'benne hajszád lat. Elmúlt m vihar! Még ma hétfőn utoljára bemutatjuk azoknak, kik a vihar miatt g akadályozva voltak megnézni Lilién Harvey uj filmjét, a 1 KÉT SZIV EGY DOBBANAS cimü pompás operett ujdoságot AZ APOLLOBAN — Hová znhan még a kereset ? Irta: Pisszer János önmagán érzi mindenki, hogy kereseti jövedelme a mélybe sülylyedt. Ha azonbajn a csonkaország lakosságának kereseti viszoftfytaift 3 a maga összeségében és számzeerüleg tekintjük, azoknak az adatoknak alapján, amelyeket a közgazdák állapítottak meg és ezekből következtetni próbálunk, az eredmény kétségbeejtővé vá

:ik. Lássuk tehát a számokat. A nemzeti összjövedelem Feílner szerint, az 1930. évben ki ett összbecslése évi 4400 millió pengőt. Ezt az összjövedelmet az 1032. évre mások becslése, mbHö sz • 22002000 millióra teszi. Az állami, törvényhatósági, városi, községi, egyházi stb. közü'e.i kö'tségek kiteltík az 1930. évb.n 1600 milliót, mig az 1932. évben ezek a kiadások 1200 milliót tettek. Az adósságok évi kamatszolgál atása. az 130. évi magasabb kamatszázaléknak, de akkor még kisebb adóssági végösszegnek, továbbá az 1932. évi nagyobb adóssági összegeknek, de kisebb kamatszázaléknak figyelembe vétete mellett, évi átlagban mindkét időben. cca 300 millióra tehe.ő, amelybői a közületiekre egyharmadrész, tehát 100 millió, míg a magánadósságok kamatszolgálta'ására a fennmaradó kéthar

madrész, körülbelü' 200 millió pengő számitható. Ezek azok a számadatok, a

meIyekbőt gondolatmenetünk kialakítható. . Az 1930. évbeli 4400 mi'lios nemzeti összjövedelemből, h 1 evanjuk az állami és más közületi, íejhát a közületgazdasági kiadásoknik 1600 milliós összegét, ugy fennmarad, a nem köztisziviselői/íakosság szükségleteit kielégíteni hivatott. „2800 rruTió pengő, bruttó öszszeg. Ugyanezt az 1932. évre is számítva, tehát a nemzeti összjövedelem 2200 mi-íiós összegéből levonva a köziiletga'dasági i200mi'lió pengő összeget, marad a nem köztisztviselő lakosság szükségletére összesen 1000 millió. •Ha pedig ezekbői az összegekbői mindkét évszámot tekintve, levon? juk az adósságkamatok évi 200 mi'lió pengős összegeit, akkor a* előbbi bruttó számok lecsökkennek az 1930. évre: 2600 millióra, míg az 1932. évre: 800 millióra, minf; olyan összegekre,, amelyek a nem tisztviselő lakosság életszükségleteinek kielégítésére fordíthatók voltak. Ismételjük: 1930T3: 2600 mii íó, tehát fejenként és évenként Számítva: 306 pengő, míg az r<>j2-ős évre: 800 millió, ami a fej nkénti és évenkénti: 94 pengőnek felei meg. Ha egy-egy családfenntartóra áttag 5 családtagot számítunk, akkor kereső c saládfóként jut az 1930. évre 1 530 pengő, mig az 19,^2. étyre: 470 pengő- A zuhanás, — mert e

z már nem esés, - kitesz: 69.41} százalékot! Hatvanki'esne egész és négytized percent! Pedig a közületgazdaságok háztanási kiadásai, személyiek és dologiak, már erős csökkentéseknek voltak alávetve! Itt is, a csökkentés 25 százalékot tett! Tehát nem mondhatni, hogy a közük igazdáságok vezetői, nem igyekeztek volna a romló gazdasági viszonyokhoz hozzáidomitini a közüíeígazdasági költségvetési kiadásokat! A fenti számok még más köve keztetésre is alkalmasak. Aki közületgazdasági köi ségvetések osszeáüásávíi foglalio oít, az tudja, hogy ezek rendszerint az elmúlt évi adatok alapján állíttatnak össze a folyó évben, a jövő esztendőre. Tehát pi. az 1930- évi adatok alapján, az 1931- év folyamán. ,az 1932. évi költségve és szántára. Romló gazdasági viszonyok között, eg>- kis gondolkodás arra az eredményre vezet, hogy kimondjuk: közületi kiU ségvetéseket lehetetlen ugy összeáHitaim, hogy az»k reálisak legyenek- A gazdasági rom- lás sokkal előbb következik be, mint amikorra a költségvetési öszszegek összeáLitiattak ügy, hogy régen elhagyta már a . gazdasági romlás azokat az összegeket, amelyek a költségvetésekben vannak, amikorra ezek érvénybe kelt, hogy lépjenek. Innen van az. hogy a költségvetési bevételek. s

0ha nem fedik a kiadásokat és a hátralékok folyton nőnek. Miből? A nemfizetett tételekből! Kamatok, szállítók számlái, stb.-ből. Ezekre azután azt mondják a nemgondolkodók: »Hja, ez a közületi gazdálkodásiig »Igy fizet a városi** Halmozza az adósságot!« )>Miféle gazdálkodás ez ?!« A lakosság saját szüksé.gíeú fedezésére az a maradék, amelyet a fentebbiekben kimutattunk, természetesen nem elég. Ez is kénytelen a közii-étgazdáíkodás álláspontját elfoglalni. Szintén nem fizet. Ki adót, ki az adósságkamatokat, ki a hitelezőt, ki a házbért,, mindig azt, amit vagv nem akar vagy nem tud fizetni, vagy pedig, ami kevésbbé szorítja. De, vájjon ez jól van igy? Közei 70 százalékos keresetcsökkenést, amely pedig még tovább fokozódik és mint a rákbe egség terjed, lehet vájjon egyszerüeín tudomásul venni r He]yes-é az igy lezuhanó kertseteket és a lakosság jövedelmét további terhekkel növe ni ? A munkanélküliek, az ínségesek ellátásának terhével a züllött jövedelmeket tovább csökkenteni ? Kérdések <-zek, ame'yt;knek megvá'aszolása vajmi nehéz. Talán rvem is lehető, talán nem is szabad. Ha azonban a számok nem csalnak, akkor már tenni kell valamit, mert igy aligha mehet tovább az élet. A nyíregyházi erdő Irta: KISS LAJOS, a Szalx)lcSvármegyei Jósa András Muzeum igazgatója. II. Hogy Károlyi gróf a helyben termett fákat értette, kitetszik az a lakosokkal 1754 június 18-án kötött szerződésből, melynek 19. pontja igy s

zói: »Erdőknek fconservátiója keményen parancso'tatik s concredáitatik a bíráknak, fából velő segedelem mindazonáltal mindkét rés

zrő' (t. 1. a gr. Károlyi és báró Pa'ocsayné részérőlerga specia em camMiiasidtem igértetik«.' Az erdő létezésérői tanúskodik az újonnan települt lakosok 1759-1'folyamodása, melyben azt kérik az uj fö desur, gróf Károlyi Antaltól, hogy atyjának ígéretéhez képest engedjen számukra épü'et- és tűzifát a Liget-erdőből. (Városi levéltár. 1759. 2. s

z. irat.) Ezt az erdőrészt az öregek közül többen az Előc'ere nyugati, mások a ke'ett oldalán gondolják, mint könnyen megközelíthető helyet. De Rácz iiemeter Káró yi sógora és teljhatalmú tiszttartója is igy 11- a város elöljáróinak 1762 jun. 11-én: »Nem jői esett, hogy a Tiszt hne nélkül mentenek az erdőbe nyíregyházi Bírák Uraimék. mivei áz erdő tilal mas.« Vá'ost e-,éltá'-. 1765. o. sz. irat/, A város Wéltára őrzi azt a két térképet- me y pontosan feltünteti az erdő határait az ujnte"epltés idején. Az egyik térkép az erdő nyugati felét ábrázolja 1819-ben; ez az erdő keleti felét mutatja. Ez vo't a Károlyi rész. Ugyanezen a hei*en és alakjában tünteti főt az erdőt a Kovács Gábor és Ungvári János urada

!m» mérnökök által felveti térkép is, mely 1804bő' való. Már az eddigi 'adatok js megdöntik annak a mondának a valószínűségét, mely ujabban be.'ekerü-t az iskö'áskönyvekbe is. és ame'v a nyíregyházi fe.dő keletkezését' egy tol .'hibából származtatja.