Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 248-271. szám)

1932-11-24 / 266. szám

I93 2- NOVEMBER 24. jrtfmriB&K. Fekésházy lózsef feljegyzései a hadi­fogságban a csehekről ni. 1917 május 1. Kerenszki, orosz igazságügyi miniszter kijelentette: xNcm rokonszenvezek se m a cse­hekkeí; sem- a finnekkel. A cse­hekkel 'azért nem, m®rt hiába jöt­tek a többi szlávok az orosz nem­zethez védelemért, a csehek min­dég elmaradtak; a csehek csinál­hattak Volna forradalmat a hábo­rú kezdetén, de ők beállottak el­lenségeink közé és akkor... megad­ták magukat nekünk s igy elárul­ták uralkodójukat- A finekkel azért nem rokonszenvezek, mivei azok el enségeinkhez csatlakoztak... Csak hogy a két nemzet között óriási volt a különbség. A csehek teljes szabadságot élveztek, de mi el­nyomtuk a finneket.« A csehek Kerenszkihez küldött embere ki­jelentette: Kerenszki határozott, nyílt, őszinte, nagy eszű ember, — tisztelem őt. Május 6. A csehek üldözése meg­kezdődött. 5 cseh bankárt - íetar­tóztatak csupán azért, mert a leg­utóbbi hadiköicsönjegyzésnéi nemi jegyeztek oly összeget, mint ami­lyet vártak tőlük. Május 14. A csehek nemzeti ta­nácsot létesítettek s kétségbeeset­ten várják az Antant biztatását; vágynak Magyarország felső ré­szére. Május 24. Az olasz fronton lévő katonák 50 százalék cseh. Június 4. A csehek és a lengye­lek között szerződés jött létre s e szerződés értelmében kölcsönösen segitin majd egymást. Augusztus 7. Julius 27-én három önkéntes "cseli ezred — oroszok mellett harco ó — ugy megsemmi­sült — bár oroszláni vitézséggel harcolt, hogy alig maradt belőle csak egy zászlóaljra való ember is. A cseh tisztek agyonlőtték, a köz­vitézek pedig gránátokkai robban­tották fel magukat, mikor észrevet­ték, hogy fogságba kerülnek... Nem akartak meghalni kötél 'á.tal. Akik a -németek fogságába kerültek, azok kötéi áitaa haiált szenvedtek. De a csehek is megbosszulták ma­gukat. A fogságban lévő németek­kei leszedették a felakasztott cse. heket, azokat eltemettették, majd ugyanazon fákra akasztották őket, melyekről ieszedették a kivégzett c&eheket. (Hát visszafoglalták a né­metek áitai elfoglalt áfásokat? Máskép ez az állítás nem lehet­séges!) Augüsztus 13. A magyarok ellen harcoló elhullott cseh csapatokat ki 'fogják egészíteni. Augusztus 19. Azt a cseh tisztet, aki Korr.ioff orosz tábornokot szö­késében segítette, tiz évi 'börtönre ítélték. (Az Eszterházy-féle kastély­ból szökött meg.) Szeptember 8. Magyarországból hét északnyugati" vármegyét Cseh. országhoz keh csatolni, mint rokon­néphez. Csehországban lázongások vannak, a lázadást migyar katonák kai fojtják el. Szeptember 25. N'apos voltam­Két, most szombaton érkezett cseh­nek (Przemysi-ben szolgának) kel­lett enni vinni, mivei be vannak csukva, nem tudom miért. Október 13. Ausztria és Magyar­ország hosszas tárgyalás után meg­egyeztek abban, hogy Magyaror­szág 30 ezer drb szarvas marhát ad Ausztriának. E mennyiségből Cseh­ország is kap 4500 darabot. A hus kg-ja kb. 13 koronába fog esni. Október 14. A csehek mozgo­lódnak s a magyarországi szlávok között sincs nyugalom. Október 25. Ma reggelre két cseh megszökött. (Nemrég szaba­dultak itt la a fogságból, ide is szöktek valahonnan.) Az oSztrík császárság változást szenved, mert Csehország, Morvaország, Szilé­zia egy kormányzóságot fog alkot­ni. November 18. Wékerle kijelen­tette, hogy a nemzetiségek és cse­hek ellen szigorú rendszabályokat fognak életbeléptetni. November 20- Egy Bécsben tar tózkodó orvos igy szólt egy be­börtönzött cseh politikushoz: Nem adok magának orvosságot. Miért adjak? Hiszen magát úgyis fel­akasztják. 1918. január 5. A burzsoák pa­naszkodnak most, hogy a hadifog­lyokat fegyverzik ellenük. Miért nem panaszkodtak akkor, mikor ők fegyverezték a cseh, román, szláv hadifoglyokat a bolsevikek ellen? Január 15. A Wekerfe :koímány nem fogja oly erősen a cseheket, mint ahogy fogta gróf Tisza. Január 22. Csehországban erő­sen pusztít az éhtifuSz. Némeiy vidéken a lakosság 50 százaléka hai meg. Január 30. A magyarok igen ha­ragusznak a csehekre. Azok a cse­hek — beszélnek a magyarok — akik kegyelemből 'kerültek ki a börtönből, akik kegyelemből kerül­ték ki "az akasztófát, most Magyar­ország északnyugati vármegyéit kö­vetelik. Szilágyi Lajos okt. 25-én ezeket mondotta: A csehek "árulá­sának áldozatai a magyar csapatok. (Folyt, köv.) Három nagy müvészesemény: A Bessenyei Kör három bérleti hangverseny rendezését határozta el A zenei szakosztály első ülésén elhatározták a Geothe­ünnep rendezését is Szombaton ült össze első ízben az ujjáaiaku [t Bessenyei 'Kör ze­níi szakosztálya Kovách Dénes dr. elnckiete meuett. Kovách Dénes elnöki megnyitójában meleg sza: vakkai és a zenekultura szereteté­vei áthatotan köszöntötte a szak­osztályt és annak a reményének adott kifejezést, hogy a Bessenyei Kör zenei "életét megfrissülő mun­kakedvvel fogja a szakosztály fel­lendíteni Nyíregyházán. Vázolta az einök azokat a tennivalókat, ame­lyek a mai sehéz időkben sem mel­lőzhetők városunk zenei életében. Ilyen tennivaló a népszerű zene­történeti előadások rendezése, a kamarazene müvelése, a zenekar megszervezése fúvósokkal és vonó­sokkai, hangversenyek rendezése. A szakosztály Szigeti " Sándor igaz. gató zongoraművész, helyettes el­4 nök hozzászólása és Kovách Dé­nes elnök előterjesztése alapján el­határozta, hogy három otcső bér­• leti hangversenyt rendez. Mind a három hangversenyen előkelő mű­vészeket hallgat a nyíregyházi kö­zönség. A legelső helyek bérleti ára a három nagy hangversenyre összesen 10 pengő lesz, a másik két olcsóbb helynek megfelelően ala­csonyabb lesz a bérleti 'ára. Igy biztosítja a kör, hogy mind a há­rom: hangversenynek m eg *esz a megfelelő látogatottsága. Belohorszky Ferenc titkár in­dítványára a zenei 'szakosztály fog­lalkozott Geothe és Liszt ünnepié­sévei. A zenei Szákosztály decem­ber 18-án rendezi meg az irodalmi szakosztállyal karöltve a Goethe­ünnepet méltón, a nagy széliem emlékéhez. A zenei szakosztály első ülése biztosíték arra, hogy megujui "vá­rosunkban az elhalványult zenei élet és virágzóbbá lesz, mint va­laha. feJEX Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő ^akciója sikerrel jár: tömegesen jelentkeznek^ jószívű emberek egy-egy szegény gyermek ebédeltetésére Megírta a Nyirvidék, hogy Tes­léry Károly dr. kir. tanfelügyelő, az ifjúsági vöröskereszt egyesüle­tek Óén messze kiható-akciót kez. dett a legszebb vöröskeresztes munka, a gyermekek megmentése érdekében. Arról van szó, hogy azok, akiknek még ma is nteieg ételhez juthatna*, akiknek meg van mindennapi kenyerök, fogadjanak be egy-egy szegénygyermeket min­dennapi ebédre. Hatszáz nyíregy­házi 'gyermeket keli elhelyezni, ennyi a nyomorgó, az éhező gyer mekek száma városunkban. Az ak­ció nagy sikerére jellemző, hogy tömegeden jelentkeznek a jóieikü nyíregyházi családok és vannak so­kan, akik két gyermek ebéddei va­ló enátására jelentkeztek a kir. tan­felügyelőnél. A mozgalomban a ta­nítóság jár eiői és az iskolákban gyűjti a jóságos, áldozatos cse.ek­vésre kész családok névsorát. A nyíregyházi 'izraelita iskola igazga­tósága a következő felkérést in­tézte a gyermekek utján a szü­lőkhöz : A jószívű embereknek nem kel' bővebben magyarázni a rendkívüli súlyos nyomor és ínség szomorú kó vetkezményeit. Fájdalmas megnyilvánulásai leg. közelebbről a tanftót érintik. Szel­lemi táplálékot kiván a gyermekek­nek adni, melyhez a tanuló föltét­len nyugalmára, lankadatlan figyel­mére és odaadó szorgalmára van szüksége. Azonban minden töreki vése meghiúsul, a mikor az ártatlan gyermek éhező szemeit látja. Ezen gátló körüményt a szülők összefogó segítségévei' akarjuk meg szüntetni. Abból indulunk ki, 'hogy ahol két ember jóllakik, ott a har­madik sem marad éhen. Bizalommal kérjük, szíveskedjék gyermekének m egengedni, hogy ebédre érdemes tanulótársat vi­hessen magával vendégszerető csa­ládi asztalához. Vallásos, hazafias és jótékony cselekedetével kettős célt ér ei. Szenvedő, éhező embertársának nyomorát enyhíti és könyörületes példaadásával "az irgalmasság szent érzelmét oltja szeretett gyermeke fogékony lelkébe. Biztosra vesszük, hogy teljes mértékben méltányolni tudja ebé­deltetést akciónk áldásos kihatását és az alábbi szelvény felhasználásá­val "értesíteni "fog bennünket nagy­lelkű e.határozásáról. Gycrmekszerető megnyilatkozá­sát előre is hálásan köszönjük. Ion. 23-27-ifl Az idény legszebb, legművészibb és legbájosabb filmje EJFELI a világhirü tenorista egyetlen filmje Nöi főszereplő Magda Schneider. Mindent, amit hangos­film eddig produkált, messze felülmúl játék­ban, tartalomban és ren­dezésben ez a monu­mentális attrakció. Zene: M. Spoliansky. Rendes helyárak: 20 fillértől 1 pengőig. Előadások kezdete: Hétköznapokon 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9. A szinház kellemesen fűtve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom