Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-14 / 207. szám

1932. szeptember 14. rabszolgaságból a népüket^ ma a testi szenvedélyfek rabszolgaságá­ból mentsék ki népüket. Bernstein Béla dr ennek a fenkölt papi hi­vatástudatnak volt munkása^ aki­nek kult uráüs és karitatív tevé­kenységét elismeréssel méltatja és akinek egyházi és világi munkás­ságára a Gondviselés áldását kén. • A Görögkatolikus egyház nevében Átmos Zoltán dr ügyész nyújtja az ünnepelt felé az elismerés pál­maágát, majd Pauiik János kir. kormányfőtanácsos, ág. h. ev. igaz­gató lelkész kelt óriási ielkesedést a zSídóság etikai értékeit feltáró nagyhatású bcs/édévef, ame.yben a következőket mondotta; Pautik János a zsidóság értékeit méltatja Mélyen tisztelt ünneplő Közön­ség! Főtisztelendő Főrabbi Ur l A szíves meghívásra megjelentünk mi is, a helybeli evangélikus Egyház képviseletében, hogy igaz együttér­zéssel osztozzunk az Önök örömé­ben s csodálva szemléljük megnyi­latkozását annak az isteni kegye­lemnek, amely ezt az örömünnepet tulajdonképen szerezte; mert hiszen az Isten kegyelmi ténye az, hogy az Önök papja testi és szellemi üdeségben .széles körök nagyrabe­csülésétől és szeretetétől övezetten érh tle meg papi szolgálatának 40-ik évfordulóját. Én, aki már három évvel azelőtt léptem át hasonló határmesgyét, én tudom, hogy mi minden van annak hát evében. Mennyi benső vívódás és mennyi külső küzdelem. Mennyi isteni gyönyör a szolgálat körül, de mennyi emberi akadékoskodás is. A legnemesebb elgondolások és tö­rekvések mellett mennyi rnegnem­értés és hálátlanság, amely dolgok együttesen ezt a mi pályánkat oly gyönyörűségessé teszik, de teszik bizony sokszor bánatossá is. £s hát tudom, hogy ebből a bá­natból a zsidó papnak is kijut, amikor kénytelen tapasztalni, hogy élete útjára sokszor olyanok is szór­nak tövist, akiknek ő lelke legjavát törekedett odaáídozni. Tudom azt is, hogy a zsidóság­nak nagy átlaga rajongó szeretettel csüng a vallásán s féltő gonddal őrzi őseinek a hagyományait. £n megértem ezt. A zsidó ember, ha népe mu'tiába tekint, tündöklő fé­nyeket láthat. Izraelnek (a Géniu­# sza már akkor, amikor körülötte más népek még — hogy ugy mond­jam — a gyermekkor álmait alud­ták, fent szárnyalt már a legszédí­tőbb magaslatokon s csodás szel­leme erejével a valláserkölcsi gon­dolatoknak olyan kincstárát hal­mozta össze, amelyhez még ma is tanulni és gazdagodni jár az em­beriség. Én ezt mint más egyháznak a papja, soha ef nem feledtem s mindig nagy elismeréssel voltam a zsidóságnak letagadhatatlan sok szép erényei iránt. Ön, kedves Kollega Ur, szépen összpontosította lényében ezeket az erényeket. Jói esik elmondanom, hogy Ön jó Kollegánk volt, aki szeretetünket mindig szeretettei vi­szonozta. Saját hívei tudják s el­nökük mondotta is, hogy lelkiisme­retesen sáfárkodott a reá bízottak­ban s mi is tudjuk mindnyájan, hogy munkás kezében a béke oíaj­ágÜvai gondosan ápolta velünk együtt a megértésnek azt a szelle­mét, amely egyik legdrágább kin­cse ennek a városnak. Engedje meg azért, hogy én ba­rátságosan szorítsam meg kezét ez örömünnepen s Egyhá?am nevében igaz nagyrabecsüléssel üdvözöljem Önt életének eme nevezetes határ­mesgyéjén s az Isten szolgálatában volt nagy elődünk: az ótestámento­mi Áron főpapnak a szavait mond­jam ef áldásul : Jisszí Jahve pá­náv éle ka vöjószém leká sálóm ! Ugy legyen ! _ (Szűnni nem akaró taps.) Héber idézette! végzi üdvözlő beszédét Bartók Jenő dr. reformá­tus lelkész is, aki Mózes ekő köny­vének 13- fejezetéből az első rész negyedik verset citálja és ennek alapján méltatja Bernstein Béla dr magasztos papi működését, ameJ-y­lyel Isten országát építette. Hevesi Smon a z*:dö-srtekefís revízióját sürgeti Feszült figyelemmel fogadta az ünneplő közönség a magyar zsidó ság nagy papjának, Hevesi Simon főrabbinak üdvözlő beszédét, ame­lyet öt intézmény nevében Tolmá­csolt Az Országos Ferenc József rabbiképző, az Országos Rabi Egyesület, a Pesti Izr. Hitközség rabbiképző, az Országos Rabbi lita Közművelődési Egyesületnek üdvözletét ecseteli megkapó színek­kel, a nagy nyíregyházi rabbi előtt való hódolás melegségével. Meg­indító szavakban beszél a Bernstein dr.-raí együtt töltött gyermekkori baráti évekről, a triumvirátusról, amelynek munkás tagjai Büchner mai londoni főrabbi, Bernstein Bé­la voltak, míg ő, a leglustább volt közöttük — mondja derültséget keltve. Megidézi a várpalotai gyer­mekévek emlékeit, az ünnep ?lt szüleit és tanítóit, majd a nyíregy­házi ünneplés megragadó szépségét méltatja. A zsidóságnak sebei van­nak és ezekre gyógyító balzsamot vár a szeretet papjaitól, akik ma itt ezt a balzsamot adták testvéri szeretetök szavaiban. A külföldi lapok ebből a felekezet­nek és testvénességnek ma: fényes dokumentumából megismerik Ma­gyarország igazi lelkét. Az ame­rikai magyaroknak prédikálva el­mondotta, hogy az öreg amerikai látogató, amikor visszament szülő­földjének, édesanyjának látogatása után Amerikába, azon gondolko­dott, hogy miért nem vitt valami emléket édesanyjától. És észrevet­te, hogy kabátján egy ősz hajszál van ) édesanyja hajszála, az utolsó öleléskor maradt ott. Ezt tette el. Azt mondotta az amerikai ma­gyaroknak, vigyenek magukkal sze­gény édes hazájok, szenvedő édes­anyuktói legalább egy ősz hajszá­lat, hojy ott kinrj megérezhess a küíföldj mit jelent ez a szó reví­zió, revízió. De a magyar reví­ziót a zsidóság értékelése terén várt revízió keh ,hogy megelőz­ze. A mai ünnep ezt a revíziót­hirdette és Bernstein Béla nagy egyéniségének örök érdeme, hogy ezt a reviz'iót előkészítette azza,, hogy működésével megnyerte azok szeretetét, akik itt felekezeti kü­lönbség nélkül ünnepelték. Nagyszabású üdvözlő beszédet mond Steril S amu udvari tanácsos, a Pesti Izraelita hitközség nevé­ben. üdvözli'a nyíregyházi 'hitköz­séget, a hitközség elnökét, akik azt az impozáns ünnepet rendezték nagy papjuk hánt való szeretetük jeléül. Ez az ünnep nemcsak a nyíregyházi hitközségé, hanem az egész nyíregyházi zsidó felekezeté, az egész nemzeté. Amikor igei­ben beiktatták Bernstein dr-t, a Szabolcsvármegye c .lap enfék'irá­tot adott ki, "amelyből kitűnik, hogy akkor is együtt volt a várme­gye, a város előkelősége é'én Vay Gábor főispánnal. Ma újra itt lát­ja a társadalom Színe-javát és eb­hői megállapítja, hogy méltó lehet hivatásához az a ^,ap, akit igy ünn­nepelnek . Fejér Ferenc dr a "StatuSquo Szövetség nevében mond üdvözlő beszédet .Ha a zsidóság egysége valóra vá ik, Bernstein Eé a dr-rf* akkor is szüksége fesz a magyar zsidóságnak, amelynek ő egyik -eg­nagyobb disze. A gyöngyösi rabbi hálávai emiékezik m eg Bernstein Béláról, aki két év előtt megje­Jent a gyöngyösi temp'om felavatá­sán és az ünnep fényét emelte. Az ő működése sohasem sablonos, min­dig értékes, emelkedett szellemű invenciózus. papi rnjf<ödése zavar­talan boldog alkotó munka. Az orthodox egyház nevében Né­meth Sándor a' Chevra nevében Schwartz Ede elnök gmotid üdvöz­lő beszédet, szeretete 1 tolmácsolva a szeretetért. Tesféry Károly dr Szabolcsvármegye kir. tanfe ügye­lője a pedagógust, az isko'a lelkes barátját köszönti az ünnepeltben. Schichtaum Ár mm az Izraelita Tanítók Országos Egyesületének, Kemény l'éter" igazgató, elnök a Szabolcsi ÁUa'áno's Tanítóegye-üet hálás szeretetét, Margócsy Emil igazgató a város középfokú isko­láinak hódoló tiszteletét tolmácsol­ja, ifj. Tóth Pát az ipartestületi dr HersKovUlftlgnác a volt tanít­ványok nevében mond hálával és szeretettel' áthatott üdvözlő beszé­det. < Hofter Bertalan jegyző fe'olvas­sa az irjsban érkezett üdvözleteket. Üdvözlő táviratban, illetve levél­ben keresték fel' az ünnepeltet a többek között Gedulv Henrik püs­pök, Petry Pál ^ffamtítkár, Ra­kovszky Iván dr, Sándor Pál, Éber Antal,' Fábián Béla országgyűlési képviselők. Bernstein Béla dr. az üdvözlé­sekre meghatottan válaszol. Tud­tam, ma is tudom — mondotta — hogy a papi hivatás nehéz, de vállaltam és vállalom ma is, Kö­szönetet inond hitközségének, hogy alkalmat adott ezen az ünnepségen a lelkek fényes megnyilatkozásá­ra. A művészi szépségű album min den sora szorosabbra fűzi a hit­község tagjaival. — Tettekben, munkám folytatásával akarok vá­laszolni erre az üdvözletre, ezért nem öntöm szavakba. Mély megilletődéssel mond kö­szönetet az egyházak képviselőinek, akik bebizonyították, hogy Nyír­egyházán nem frázis a felekezeti béke hangoztatása, hanem éltető valóság. Majd sorra köszönetet mond az ünnepelt a vidékről érkezett üd­vözlőknek, a Szent Egylet, a tan­felügyelőség, a tani'óság szónokai­nak, volt tanítványainak és a fo­gadalom megható szavaival köszöni meg Erdőhegyi Lajos dr. főispán üdvözlő szavait. — Dolgozzunk, építsünk, küzdjünk tovább Isten­be vetett hittel, hitközségünkért, felekezetünkért, várme'gyénkért. vá­rosunkért, megcsonkitottságából fel támadásra emelkedő magyar ha­zánkért Újra felhangzik az ünnepi őél­jen, amely a szeretet fényébe vonja az ünnépe'tet, majd Bodor Zsig­mond elnök a díszközgyűlést be­zárja. Este 8 órakor a Kereskedők és Gazdák Körében az ünnepeit fő­rabbi és a vendégek tiszteletére szűkebb körű baráti vacsora volt, amelyen megjelent Virányi Sándor alispán, dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester, Sarvay Elek dr. vármegyei fő­ügyész és számosan közéletünk je leséi közül. A társas vacsora kitűnő fogá" Sírköveket > mírvány, gránit és, terméskőből n««/ mlasztiMan cs Venolcsőhlfa, teraet/iimun kákát szakszerűen és jutányosán eszközi) Kovács Lajos 4669.10 kőfaragó, Bákóczi u 37. ••== =T' I •> sait a lelkes nyíregyházi hölgyek készítették. A banketten tüntető él­jennel fogadták Bernstein Béla dr-t és családját. Az első köszöntőt Bo­dor Zsigmond mondotta a kor­mányzóra ,akinek jövőt építő mun­kájában segített ag mai összefogást hirdető, a hazafias tett erejévé ható ünnep is. Désí yjéza országgyűlési képvi­selő szárayaló erőVel idétte meg a szabad Nagyvárad -tűnd^kiő em­lékét. Bodor Zsigmond szülőváro­sát és hang0ztatta,i ho$y a belső revízió, a statusquo-a-nte az erköl­csökben, szabadságban^ jogokban hozhatja meg, a magyar feltáma­dást. Bernstein Béfeít' és Bodor Zsigmond elnököt köszöntötte, Rosenberg Emú egészségügyi tanácsos visszaidézte 1907 esemé­nyeit, azt az időfe amikor beiktat­ták Bernstein Béla dr-t-. Azokat az ^Iveket, amelyeket akkor hangozta­tott a szombathelyi" mandátum át­adással a z ünnepelt, valóra váltotta a íelicszi hivatásában,, kulturális és karitatív akcióiban. Gager Béla iskolaszéki é.nök Sctóesinger Sá­muelt, a debreceniek tudós papját, az ünnepi' istentisztelet lángoló Jeí­kü szónokát köszöntötte: Mofter Bertalan Hevesi Simont, Stern Sa­mut, Dési Gézát. Ungár Béla a Kerezskedők c's Gazdák Kpre elnö­ke a kör vendégeit köszöntötte szeretettel. Fríednían Vilmos szel­lemes fe Síóiaiásában Homéros-ra utalt, aki a borostyánt cSodá atpS kőnek nevezte, a mely ha me'egetifc, varázsos erővel* vonzza a tárgyakat. A Bernstein-név is boro tyánt je len t és Bernstein a Szónoklat hevében lelkesítő erővei v'onja a magasba a szíveket. A. tisztviselői kar háláját és Szeretetét tolmá­csolja. Süberstein Géza eudü'ctei versét olvassa fel, am$y őszinte érzés melegével ünnepli Bernstein Béla dr-t. Nagy hatást keltő beszédet mond Bencs Kálmán dr polgármes­ter, aki Bernstem Béla dr főrab­bit,_ mint a felekezeti "békp- biztosí­tásában mindenkor hűséges munka­társát aposztrofálja és utal a for­rongó időkre, amikor Nyijjegyhá^ zán sikerült megóvni' a fe.ekezeti és társadalmi békét. Ma márnpm lenne csonka országunk ,ha .Nyír­egyházának ez a kivételes béljesze­retete, az összefogás széí eme ural­kodott volna az országban. — Dr. Szántó Bernstein " Bélánét, az ünnepelt mellett kitartó hűséggé], támogató szeretettel álló fenkölt leíkü asszonyt köszöntötte. ­Koréin Dezső dr fővárosi bizott­sági tag a zsidó felekezetkőzi bel^ az egyházi megértés előkelő repj-c­• zentánsát köszöntötte érdekes fel­szólalásában. j> . ,• ­1Ezzef véget ért a sziveket szoli­daritásra, kölcsönös szeretetre erő­sítő impozáns ünnep, amely erős lendü ette. hirdette városunk társa­dalmának erényeit, hazaszeretetéi testvériségét, a szebb jövőbe ve­tett hitét. legyen otthonában, mert az egész családot szórakoztatja és azonfelül sportesemények­ről leggyorsabban tudósítja a sport barátait, Gyártja: Orion Izzólámpagyár

Next

/
Oldalképek
Tartalom