Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-17 / 160. szám

Nyíregyháza, 1932. julius 17. # Vasárnap lalll. évfolyam. 160. sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési arak helyben és vidéken : *E*y hra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 L Egyes szám Ara: hétköznap 10 f., vasárnap IC I. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cirao Scéckeayi-Ét 9. szám. - Telefonszám: 1 3öw Hirdetéseket az Ujságbob is felvesz. Bethlen-u. 2. A tiszántúli gazdák fokozottabb védelme Ez évi junius hó 9-én jelent meg 3800—1932. szám alatt a kormánynak azon rendelete, ameiy a gazdák adósságainak mikénti megfizetését szabályozza. A rende.et célja az, hogy a válságos helyzet miatt a gazdák árverésekkei 'ingatlanaiktól ne fosztassanak meg. A válságos helyzetet pedig világszerte a vám- és pénzügyi politika mai formái okozták. Ezek a mélyre és messzeható okok, csak huzamosabb idő múlva szűnnek meg. A kiméleti idő pedig c sak négy hónapra s

zói és október hó 31-ével megszűnik. Tehát olv időben ér véget, amikor a termények már betakarítva, piacra vihetők. A tiszántúli gazdák főterménye a buza, ez azonban a folyói évben még a vetőmagszükségletet sem fedezi. Tehát a lehetetlenülés nem remélt ujabb formája tolult előtérbe. A szigorú vámkorlátozások éa, a pénz eltűnése közgazdasági természetűek s mint ilyenek minden gazdát egyformán sújtanak. A válságot okozó ezen tényezőkön kivüi nem kisebb mértékben nehezedik már évek óta a tiszántúli gazdákra az időjárás mostohasága is. Emlékezzünk csak vissza, a buza vetéseket kipusztító 1929. évi fagykárokra, az 1930. évi aszályra, — amikor a szorványos helyi zivataroktól eltekintve^ egymásutáni 72, nyári napon át nem esett eső. Az 1931. évi'aszály még súlyosabb volt, mert a száraz napok száma a 120-at is meghaladta. Ez a kiét szá-| iaz év nemcsak a szántóföldek növényzetében okozott igen nagyi károkat, hanem a rétek és legelők fütermésében is, amivel együtt! járt a tiszántúli gazdák állatállományának számszerű csökkenése és minőségének hanyatlása. Mindezeket a sorozatos elemi csapásokat betetőzte folyó évben a rozsda néven ismert gomba okozta kárté'tef. A folyamatban levő és eddig megtörtént cséplések keresztenként 8—10, ritkábban 15—18 kiló eredményt mutatnak. Azon1 ban tudomásunk van olyan nagyméretű kárról 'is, ahol egyáltalán nem is kerül cséplésre a buza^ hanem közvetlen, mint alom szalma kerül felhasználásra. A' világhírül tiszavidéki buza talaján nem termett annyi, amennyi a vetőmag és conventio szükségletet fedezné. — Tehát a világra nehezedő közgazdasági nehéz helyzetet a tiszántúli gazdákra nézve — évek óta meg nem Szűnő olyan elemi károk teszik egyenesen és fokozottabb mértékben elviselhetetlenné, amelyek ellen a védekezés lehetősége ki van -zárva. A gardákkal szemben fennálló követerések behajtását ideiglenesen korlátozó kormányrendelet a tiszántúli gazdákra nézve tehát ujabb rendelettel; egészítendő ki. Az uj rendelkezésben a védelmi idő feltétlen meghosszabbitandó, annál inkább, mivel a főtermény — amiből az adós ságok rendezhetők lettek volna — megsemmisült.' A sorozatos elemi csapások kiterjedésére, mérvére^ "számszerű megállapítására az adatgyűjtéseket meg keli indítani. Erre hivatottak elsősorban a gazdaszervezetek; mégpedig a gazdaköröd a vármegyei gazdasági egyesületek, a Tiszántúli Gazdakamara és a gazdasági felügyelőségek. Ezek munkád lataíba igen természetesen bele keh kapcsolódnia a közigazgatásnak is. Az ezen Szervek utján öszszeáHitott becslések és statisztikai adatok alapján mielőbb, de jnindenesetre olyan időben kell a lépé1 seket megtenni, hogy az október hó 31-én lejáró védelmi" intézkedést a tiszántúli gazdákra nézve ujabb megfeJWő kormányrendelet előzze meg. Cs. Pfterfty Jóaset. Mi is van abban az új gazdamoratórium-rendeletben ? Irta: Makkaj ödön űr. Az uj gazdarendelet julius 8-án lépett életbe. E naptói kezdvö messzemenő kedvezmények illetik meg a gazdákat egyelőre 1932; október 31-ig. Ezek a kedvezmények a perlésre^ végrehajtásra és árverésre vonatkoznak. A következőkben vezérfonalat szeretnék adni arra nézve, hogy melyek a gazdarendelet lényeges rendelkezései. Milyen gardákra vonatkozik B rendelit? A rendelet kedvezményei megilletik: r. Azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek meeő- vagy szőlő* gazdaságuk van. 2. Akiknek nem önálló, hanem a mezőgazdasággal "kapcsolatos kertészetük ran. I 3. ^kiknek mezőgazdasági birtokukon kívül olyan beltelki házuld van, amelyben maguk vagy hozzá-" tartozóik laknak, tehát nincs bérbeadva. { 4. ^.kiknek semmiféle mezőgazdasági birtokuk "nincs, ellenben olyan beltelki házuk van, melyben maguk, vagy hozzátartozóik laknak és a tulajdonos mezőgazdasági munkából él. A most felsorolt munkára a rendelet a perbeli és ,végrehajtási kedvezmények két különböző csoport ját állapítja meg. Az egyik csoportot a »nagyobb gazdakedvezmények csoportjának**, — a másik csoportot a »kisebb ^gazdakedvezmények csopoi tjának nevezik. A nagyobb nak, mint a kisebb kedvezményi csoport. A rendelet minden gazdának megadja a módot arra, hogy a nagyobb kedvezményi csoport alkalmazását kérje és csak akkor kerül 'a kisebb kedvezményi csoport alkalmazásába, ha a gazda £ nagyobb kedvezményi csoport alkalmazásának előfeltételeit nem képes teljesíteni. Semmiféle kedvezmény nem illeti meg azonban azt a gazdát, akinek 1932 julius 1. szerinti telekkönyvi terhei kisebb összeget tesznek "ki, mint a kataszter jövedelemi húszszorosa. Az üyen gazda kedvezményekben nem részesül, csupán az a régi gazdamoratóriumi jog ilieti meg, hogy váltókölcsönból eredő ingatlanárverés, vagy mezőgazdasági ingóárverés elhalasztását 1932 október 31-én tüll Időre a bíróságnál "kérheti, ha ez a, halasztás számára létkérdés és a bíróságnak joga van ezt a kérelmet teljesíteni, vagy megadni. A gaz dakedvez

mönyek nagyobb csoportja. E kedvezmények alkalmazására nézve á hitelező és az adó

s minden per nélkül "is megállapodhatnak egymással. Ha nem tudnak megállapodni, akkor az adós a bíróságnál kérheti a következő kedvezményeket : 1. folyamatban levő perekben 1932 november i-nél hamarábbi teljesítési "határidőt kitűzni nem szabad. 2. Ha a per 1932 junius 15. után lett beadva, semmiféle perköltséget az adós fizetni nem tartozik, ha szeptember i-ig 4 havi hátralékos kamatot vagy a hosszú kölcsönnél egy törlesztőrészletet kifizet. 3. Ha a per 1932 junius 15. előtt lett beadvá

) ugy az adós csak azon tárgyalás költségét nem köteles fizetni, amely 1932 julius 8. után történ\k

) feltéve, hogy ezen a tárgyán láson a hitelező követelését elismeri. 4. Ha a hitelező 1932 junius 15. után végrehajtást kéri, ezek a költségek Bem terhelik az adóst, ha szeptember i-ig az említett 4 havi hátralékos kamatot, vagy hosszukölcsönnéi fgy lejárt törlesztési részletet kifizet. , 5. Követelheti a j*azda, hogy 1932 junius 15. utáni időben vele szemben sem zárlatot foganatosítani, sem pedig lakberendezési tárgyait lefoglalni 1932 november i-ig ne lehessen, ha pedig ez már megtörtént, akkor költségmentesen a zárlat és foglalás megszűnjön. 6. Ha bíróság a fenforgó körülmények folytán az 1932 juntus 15. utáni időben a zárlat elrendelését szükségesnek tartja, követelheti a gazda, hogy saját maga legyen a zárgondnok. Ebben az esetben a hitelezők csak azt követelhetik, hogy a zárlati tárgyakat hiteles személy a hitelezők költségén ö«zszeirja és a földtulajdonos, mint zárgondnok legkésőbb 1932 november 15-ig elszámolni tartozik. 7. Az 1932 junius 15. előtti zárlat vagy lakberendezés elleni végrehajtás megszűntetését az adós nem igényelheti, azonban kérheti a bíróságtól, hogy az ingatlan- és Ingóárverést felfüggessze. { Mint látható, a fent 1—7. alatt felsorolt kedvezmények a -gazdák számára nagy előnnyel járnak. Hogy a gazda e kedvezmények alkalmazását a bíróságtól kérhesse, a következő teendője van: a) igazolnia kell, hogy telekkönyvi terheinek 1932 julius 1. szerinti átlaga az adókataszteri jövedelem húszszorosát megha'adja, a telekkönyvi kamat- és kö tségbiztosíték ilyenkor teljes adósságnak számit, ha pedig a gazdának eSafe házingatlana van, igazolnia kell,' hogy az adósságok a házadó alap. jának hatszorosát meghaladják, — végül "ha a kataszteri jövedelem holdanként 15 koronánál több, Igazolnia kell, "hogy holdankénti adóssága 300 pengőt meghalad, b)igazoInia kell, hogy 1931 december 31-én fennállott adótartozásai azóta nem emelkedtek, ha pedig emelkedtek volna, tartozik a - különbséget a bírósági kérvény beadása előtt az adóhivatalnál kifizetni, c) végül nyilatkozatot keli tennie, hogy a hitelezőnek négy havi lejárt kamatot, vagy le nem járt) váltónál három havi kamatot, végül Bosszú kölcsönnél egy törlesztőrészletet kifizetni hajlandó. Ha az adós ellen per van folyamatba, fegcéiszerübb, ha az adós ezt a fizetést mindjárt bírót letétbehefyezés utján igazolja ís. A flzeH téskor újítási váltót |s Joeli a hitelezőnek adni. ) Ha 1932 junius 8. után jár le az< adós váltója, ugy az adósnak azt! keli igazolnia, hogy a hitelező feL. hívására a lejárat utáni első köznapon átadta az újítási váltót éa egyúttal "három havi folyókamatoB is kifizetett. ; (Folyt, köv.) Ara 16 íillór