Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)
1932-07-15 / 158. szám
j/VfKYIDÉK. 1932. julius 15. Szibéria végtelen hómezőitől Nyíregyházáig Tizennyolc év szomorú története dióhéjban Egy most hazatért nyíregyházi hadifogoly elbeszéli oroszországi élményeit 1 Estefelé jár az idő... Mindjobban sötétedni kezd, lassan, észrevétlenül homály ereszkedik a körülöttünk fekvő tárgyakra. Nem látni mást, c sak a körvonalakat. A vendéglő udvarán nincs egy lélek sem. Üresen ásítoznak feiénk a székek, asztalok. Mi ketten elvonulva, egy kis Iu* gasba ülünk és hallgatunk. A nyo J masztó csöndet és a halotti mozdulatlanságot zongoraszó tön meg. A fedet.t tető alatt, a nőizenekar játszani kezd. Ismerős vontatott melódia vibrál a levegőben, majd az előzene után fö'cseng egy kedves, meleg hang, síró hegedűszó kíséretében: » Huli a hó a hamvas szürke égből Elborítja nagy Szibériát Egy kunyhó látszik csak a messzeségből... Vasrác s övezi kicsiny ablakát. Amikor elhangzik az első versszak, görcsös zokogást hallok, felriadok gondolataimból" s látom, hogy mellettem ülő vendégem az asztalraboruHa sir... — Mi az?... Mi van magával — kérdezem- S Raska András, a tizennyolc évi távollét után Oroszországból hazatért hadifogoly felemeli borzas fejét, rámnéz... Néhány pillanat szünet következik... Én kihasználom ezt a pár pillanatot és kutatni kezdek ennek az embernek 'az arcán. Hogyis nézet hát ki, te szerencsétlen agyongyö1 tört ember? — kérdezem magaim!tói — hadd véssem külsődet jói emlékezetembe... ... Geszt enyebarna haj, mellig érő szakái, Szájbalógó bajusz, keserű olctvoná sokkai végig szántott' arc, csiPogó, értelmes, fekete szem-' pár néz felém, ebből a szempárból most folynak, peregi.ek a könnyek. — Hogy mi van velem?... Hát nem tetszik hallani?... Szibériáról énekelnek. Ugye, a szerkesztő ur rendezte ezt igy?... Mondja, vallja be, nogy igen... Honnan tudná máskép az a nő, hogy most, épen most, amikor a szerkesztő ur kérdezni akar engem erről az eltöltött tizennyofc évrőr, Szibériáról kelt énekelni. — Szibéria!... Óh... Mennyi szenvedés, mennyi kin fűződik ehhez a névhez;.. Újra sirás tölti meg az est csönd jét... Az utolsó akkordok az imént hangzottak el. Még most is fülembe cseng a megismétlődő lam: Sonja, Sonja Volga szép virága, lázálmomban most is látlak én!... Ránézek a gyermekként síró, alacsony termetű, izmos emberre s bármennyire is nem akarom, bármennyire is türtőztetem maga|rü, én is könnyezni kezdek. Micsoda véletlen, ezek éppen, miit ha csak tudnák, Szibériáról kezdtek énekelni s ez a Szegény ember meg azt httte, hogy én j-endeztem. Pedig nekem eszem ágában sem volt az ilyen hangulatos aláfestés. Én csat elhívtam ide vendégként ezt az egyszerű csizmadiát, hogy egy pohár bor mellett, mondjon nekünk valamit arról az ismeretfen fantasztikus virágról, melyből jött. ...Kis ídó multán megembereli magát, sok vihart látott zsebkee»< dőjével megtörüli arcát, rámnéz, s azt mondja.— Hoí kezdjem hát?... A legelejéről... Arra kíváncsi az ur?. 1.; — Arra... — Szóval akkor szép sorjában elmondok mindent ugy, amuit töiN tént, fogságbaesésem napjától egészen a hazatérésem napjáig. — Van annyi papírja a szerkesztő urnák, amennyire az ráfér?... — Van... Látja ezt a vaskos jegyzetfüzetet?... Ez mind a 'ma-' ga elbeszélését várja. I — I.átom... — Na hát én arra kérem magát Raska András, hogy mindent ugy mondjon ef, amint megtörtént, se hozzá ne tegyen, se eí ne vegyen beiő-'e semmit... — Csak a tiszta igazat mondom 1 Ugy segítse az Isten a most haza hozott három orosz gyermekemet, feleségemet, meg magamat I Mit? tetszik gondolni?... Nem mernék?" én hazucl.ii, ha már ilyen komoly dologi ól van szól — Tehát elk«zdem... — Kezdje... £s Raska András, 52 éves, hadifogoly, 7 élőgyermek apja, elkezdett beszélni... Mialatt beszélt, a szeme kígy uIit, titkos lángok lobogtak benne. Megfiatalodott, viszszaszálit a múltba... ÉS én vele együtt szálltam, lebegtem. Az egész olybá tünt fel, mmt egy izgalmas háborús filmnek a bemutatása. A diactaimas indulástói a gyászos befejezésig. Alig győztem írni, alig győztem lépést tartani s zavai\ ai, melyre igazán ráil ettek Aiany csaláci kö,é,.ek mondásai: »Meginault lassankint, mint valami patak, Mennél meszszebbre fol)t, annál inkább dagadt.* ...Fölgyújtottam a vi ianyt és gyors iramban jegyezni kezdtem. Szórui-szóra, mindéi másilás 'és, színezés nélkül a'ább adom a kö vetkezőket: 1 1 A DIADALMAS ELINDULÁS... ...1914 augusztus l én soroztak be Nyíregyházán. Emlékszem most is lelkesülten vidáman állottam a sorozó bizottság elé. Akkor mindenki háborús lázban égett, akkor senkisem gondolt másra, csak arra, hogy menni kell, mert megizenték a háborút. Erőteljes, 36' éves vasúti raktári munkás vo'tam, fiatal feeség' férje és 4 gyermek apja. Amikor, az elíndu'ás reggelén sorija cSÓkoftajnf kicsinyei1 met és feleségemet, dehogy is gondoltam én arr a, a sok nyíregyházi fiúval egyetemben, hogy sohse jövök vissza, vagy, hogy tizennyolc év muiva Fogom csak viszontlátni azt a földet ahoi megszülettem. Mi mentünk, vígan nótaszóval elől a felszallagozott zászlóval, és azt hittük, hogy nem sokára Visszajövünk. Az elíndu'ás em'éke, még most is |tt él Szivén ben-ki öröü • e lenül. Siró hitvesek, értelmetlenül 'bá-" muló gyermekek egész s 0 a álldogált az indulásra kész vonatnál... Az én feleségem is, aki ott állott a legutolsó pil'anatig a vonatnál, azt is bevárva és tntegetve mig csak el'nem tünt a távolban, smía borult a nyakamba és azt mondta: Drága egy jó uram! Akármerre is vezérel 'sorsod, gondolj rám... Gondolj a te mindig hü feleséged* re, aki téged mindig fog szeretni, még akkor is, ha fél lábbal, vagy fél karrai j össz haza. Jusson eszedbe az ott a távoli harcmezőkön, hogy van egy asszony, akinek minden gondolata, minden csleekedete csak a tiéd!... És aki kész veled végígéln'. ezt az életet ugy is, ha nem fesSz meg a szemed világa... Nékem drága jó uram csak " az fontos, hogy hazajöjj... Könnybe lábadt a -Szemem amikoj ránéztem' a feleségemre. Szép asszony volt igazán mondom, szinte irigyelték is tőlem sokan... Megcsókoltam s azt mondtam: / — Ne félj, vigyázok 'magamra. Szeretlek én titeket, és hű "is maradok hozzád az uta{s(ó leheüetemig, de azután te se feledkezz meg arról, hogy a fe eségem vagy, ne hozzál szégyent a nevemre... Fogadkozott is akkor égre földre, esküdött a napra holdra és az összes csillagokra, hogy hü lessz hozzám, a gyerekekre vigyázni fog, egészséges tiszta erkölcsös nevelésbe fogja részesíteni.... és én el is hittem amit mondott... De nem csak én hittem el, dé elhitte az a sok száz nyíregyházi fiu is, aki mind ott vigasztalta siró rívó feleségét az állomásnál. Nem sok időnk maradta buc.súz* kodásra, megindult a gőzös. Szó t a zene leng'tek a zsebkendők és én voltam az utolsó aki fölugrott a moz'jó vonatra. Amig lépésbe haladt a vonat, feleségem a vágón mel ett jött és' utoljára csókra nujtotta a hathónapos kisfiam száját. Magasra emelte a karjaiba és azt kiáltotta utá J nam: — Ez jusson eszedbe bármerre is hány a sorsod!... Szó se róla nehezünkre esett a válás. De mt mentünk ""bátran fölszegett fejjei és azzal a tudattal, hogy győzrji fogúnk. Ahá' y városon, ál'orrá 0:1 keresi ^mvr imm BIHIIIMII 111 I U tül vitt utunk, mindenütt köszöntöttek, ajándékokat osztogattak, kendőt lobogtattak felénk. Mi meg nyíri fiuk, mentünk, mentünk vígan nótaszóval. É11 Munkácsra kerültem, a u-ík nép fölkelőgyalogezredhez osztottak be. Négy napig állomásoztunk Munkácson. Ennek a négy napnak van egy igen ne vezetés emléke. Emlékszem, a negyedik nap délelőttjén... amikor éppen az emberekkei Tn^rakott vasúti kocsi efőtt áildogá'ok, odajön hozzám egy toprongyos cígáinyasszony az arcán lehetett vagy ezer ránc. Vén volt már szóval ha^ ráimnéz és azt mondja: Vitéz ,.r ne sajnáljon tölím egy par fűiért én megjöiendölöm a jövőjét és szerencséjét ( Kotródj innen, mordultam rá, de azután bajtársaim unszolására vissza hívtam és odatartottam a tenyeremet. Na jósolj! De ha rosszat mondasz, hát menten levágom a fejed a baj'néttal! Nem jósolhatok mást, csak azt ami benne van — mondotta — é s böngészni "kezdte a tenyeremet... Néhány pillanat múlva megszólalt: Magának két felesége fetlz, az egyik az megcsalja. A másik feleség hossz _ ut végén áll, gyerekeket !s látok sokat de rem .'essz mindegyikbe gyönyörűsége. , Nem vártam be, hogy mit mlond tovább a yén boszorka jól oldalbalöktem, aztán utána dobtam a pénzt. Pedig akkor ha most jól visszagondo'ok, nem bánom ha ki is tetszik ne\etni, sok igazatmondott az a vén cigányasszony. Azóta én hiszek a jóslásokban. No de ez r ;em ide tartozik. Tehát mi négy napi álíom'ásozás után foly< tattuk utunkat Przemyslbe. (Folyt, köv.) Meg kell indítani a közmunkákat Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter most egy olyan körrendeletet .bocsátott ki, amely valóban szociális érzékről tesz tanúbizonyságot és a munkanélküliség egyre égetőbbé való kér. désére keres megoldást, ha ez a megoldás csak átmeneti lehet is. A belügyminiszter körrendeletét az alispán tegnap küldötte meg a polgármesternek. A miniszter körrendeletében utasítja a városokat és a községeket, hogy a költségvetés keretein belül engedélyezett közmunkákat mielőbb indítsák meg. A miniszter azért tartja rendkívül fontosnak a közmunkák mielőbbi megindítását, hogy a nyári munkálatok mellett munkanélkül maradt munkások és iparosok minél nagyobb számban juthassanak munkaalkalomhoz és ezáltal keresethez. Megfejtették a kiselpári földmorajlás rejtélyét Kecskemétről jeéntik; Néhány nappai ezelőtt az eg'ésíz " ország sajtóját bejárta a hir, hogy Kisah páron rejtélyes földmoraj ás ta tja izgalomban a lakosságot. Később kiderült, hogy a moiajlást csak egyetlen házban, Vasadi Ba'ázs tanyáján észlelték. A különö s termé" sieti, tünemény megvizsgálására kiutazott a helyszínre VarinSzkv Gyula kecskeméti váro si mérnök, aki vizsgálódásáról "a következőképen nyilatkozott: — Tényként megál'apitottam, hogy Vasadiék tanyáján valóban észlelhetők különös, tompa morajlások. A tanyabeliek előadásából azt a következtetést vonom le, hogy az épület alatt egy régi időbői származó verem vagy egyéb boltozatos üreg lehet és miután a közelben ha'ad ei a vasútvonal, a vonatjárás az üteget ál andó rázkódtatásnak teszi ki. A rázkódtatá^ következtében valószínű, hogy kisebb-nagyobb földtömegek állandóan leválnak az üreg boltozatáról és ezeknek a £>IdtómegeknCk zuhanása okozza a füHei é'esen hallható morajt. Tapasztja'ataimi alapján ugy vélem, hogy ez az üreg 5—20 méternél mélyebben — Megjelent a Legújabb Divat júliusi nyári duplaszáma, a szokottnál sokkal "bővebb tartalommal. Ara változatlanul 1 pengő 20 fillér. Kapható az Ujságboltban. REKLAMTABLAKAT több szmbein is készít A JŐBA-NYOMDA ^niiiKjiiiiüiiiniiHiiiiifliiiíniinnniiiinnaiimniiir
