Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)
1932-07-15 / 158. szám
í932. julius 15. jftímidiVL 3 Vay Miklós báró képviselőházi beszéde a munkanélküliségről Adófizetés búzában Vay Mifclös báró, a tiszalöki kerület országgyűlési képviselője, a napokban nagyhatású beszédet 1 mondott a képviselőházban a munkanélküliség problémájáról. Az érdekes beszédet kivonatosan itt köMár a költségvetés általános vitájánál mondott beszédemben is kifejtettem, hogy a munkanélküliség egyik főoka nálunk ma a lakosság népsűrűsége. Megálapithatjuk azt, •ha az ország egyes "viszonylatait figyelembevesszük, hogy az Alföldön és a Ti sza vidékén még fokozottabb mértékben áll ez, mert itt a lakosság a legsűrűbb, a klimatikus viszonyok a legrosszabbak és a talaj "termőképessége nem olyan, mint az ország más vidékein. Tagadhatatlan, hogy módot keli találnunk aria, hogy a munkanélküliség kérdését akkor oldjuk meg, amikor erre alkalom van 0 amikor <yre az idő kedvező és amikor, dolgozni /ehet. Magam is egy véleményen vagyok a mai napon történt azon felszólalásokkal, hogy az inségakció kérdését nem a télen keli elintézni, hanem megkell aka« dályozni azt, hogy az ország odakerüljön, hogy inségakcióra Szükség legyen. (Ugy vanl Ugy van!) A 'földbirtokososztály szociális feladatának magaslatán áll, mert ugyanakkor, amikor az amerikai aratási és cséplési munkálatokat a profit legnagyobb kihasználására négy-öt százalékkal eszközlik, a magyar földbirtokosok, a kisgazdák és 51 nagybirtokosok "és mindenki, aki munkát ad, 13—14 százalékkal oldja meg szociális szempontból teljesen helyesen. Akkor amikor Amerikában aratógépekkei dolgoznak, egyetlenegy földbirtokos sjncs az országban, aki az aratógépét munkába ál ílar.á. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) De nem egészen helyesen fejeztem ki magamat. Igenis, tudok eseteket, mikor az aratógépsket is niunká-i ba álitják. Tudok egy példát és ez az, hogy az egri káptalan az aratási szerződésben kikötötte, hogy joga van neki az aratógépeket is munkába ál itam, ha a mezőgazdasági munkálatok el vannak késve, de ki van kötve a szerződésben azi is, hogy a munkások éppen ugy megkapják az aratógép után elért munkatöbblet után is a bért, mintha az aratógép helyett a munkások dolgoztak volna. Kérdezem az igen tisztelt gyáripart, amellyel önök összeköttetésben vannak, mé: tóztassanak nekem mutatni egy olyan példát, hogy a gyáripar beszerzett volna munkagépet 1 és a teljesítmény hasznát teljesen a munkások részére adná. Méltóztassék nekem erre példát mondám. Igen fogok örülni, ha a gyáripar is ilyen Szociális megoldásokat követ és ilyen megértéssel van a nép iránt. Ugyancsak felhozzák azt is, hogy a földbirtok helytelen megoszlása oka a munkanélküliségnek. Igen, ebben van igazság, de az igazság többféle. Amikor végigmegyek az .országon és nagyközségeket vizsgálok meg, mint például — szintén méltóztatnak arra járni — Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdudorog, Rakamaz, ezekben a községekben, amelyek nagy, tízezer lakosú községek, a legnagyobb birtok 200—300 hold. Itt is lehet mondani, hogy a birtokmegoszlás helytelen, mert nincs középbirtok, nincs nagybirtok, a munkások és lakosság szaporulatai nem tudnak munkaalkalomhoz jutni. Fordítva is igaz tehát az, hogy a btrtokelosztásnak megfelelőnek keli lennie, mert éppen olyan helytelen, ha csak nagybirtok van, mint amilyen helytelen, ha egy község határá-i ban csak kisbirtok van. Egyszer lehet csak felosztani azt a földet, de ha már felosztották, eljön egypár generáció és a s Z OciáIis bajok éppen olyan nagyok lesznek az egész vonalon, mint azokéban a községekben, ahol már párszáz évvel ezelőtt ezt a problémát megol-i dották. Gyakorlati útmutatással ki-i vánok szolgálni a kormánynak akj kor, midőn azt mondom, hogy igenis, most van itt az ideje annak,', hogy a legsürgősebben azokat a munkásokat, akik aratáshoz nemi jutottak, munkaaIka Tomhoz juttass suk. A mezőgazdák nem tudnak mai cukorrépát olyan terjedelemben ter melni, mint ahogyan óhajtanának^ pedig ez a mezőgazdaság problé-i máj'ának megoldásánál óriási jelentőségű volna. Tudjuk, hogy egy katasztrális hold cukorrépánál 50 munkást alkalmazunk és ugyanakkor a helyette termelendő bármely kapásnövénynél hu sz napszámodnál többet nem tudunk 'foglalkoztatni. 50.000 kat. holdnál ez 1.5 millió munkanapot jelent, amit, sajnos, a pénzügyi kormány sem tudott' ki egyensúlyozni, mert hiszen a cukornál 50 Százalékos kincstári részesedést tart fenn, ami által a fogyasztás természetes csökkenése következik be. Ezáltal a mezőgazdaság pangása áH'be és igy a mezőgazdaság jövedelmezősége teljesen bizonytalanná válik. Vizsgáljuk meg tehát ezeket a kérdéseket, nézzük meg, melyek azok a közületek, amelyek el tudnák látni azokat a munkásokat^ akik ilyenformán munkaalkalmak^ hoz nem jutnak. 1 Ennek a kérdésnek megoldására elsősorban a legalkalmasabbnak a vizitársulatokat tartom. Ha viszont a vizitársu Tatok költségvetését nézem, azt látom, hogy. a vizitársuIatok budgetje az állami kölcsönök szolgáltatásában merül ki. A mérnökök , százai ülnek dolgozószobájukban munka nélkül és az ö szszes vizttársulatok nem csinálnak egyebet, mint az annuitásokat fizetik, (Ugy van! Ugy vanl) helyeisebben: fizetnék, de nem tudják fizetni, mert a jnezőgazdák ne'm tudják adóikat befizetni, a hátralékok nem folynak be. A vizttársulatoknál, ahol 10.5 százalékos ant nuitásos kamat van, ha ezt csak felére redukálnák, már magábanvéve olyan hatalmas összeg volna, amelyet — ezek a társulatok igenis, dolgoztatni akarnak — a munkanélküliség kérdésébe mind bele lehetne kapcsolni. Most, amidőn az aratás küszöbén állunk, ha termésünk be lesz takaritva, magtáraink megtelnek majd búzával és töprengve fogjuk látni, hogy mégsem fogjuk 'tudni búzánkat kifizetni, mert nem fogjuk tudni búzánkat értékesíteni. Termény kei eskedő ma nincs, mert akik terménykereskedők voltak, azok ma legfeljebb bankbizományosok, azoknak a magas kamaton és egyebeken kivüi nagy költségeik vannak és ezt mind a termelő eladási árába kell' nekik) beszámitaniok. Én tehát felvetem az igen t. gázban azt a kérdést, nem volna-e "helyes, ha a vármegyék keretén belül, továbbá a vizitársu1 latoknál, az adóhátralékot^ amelyek kint vannak, búzában volna le j hetséges befizetni? A gyakorlati el-* járás az volna, hogy a vármegyékben is, például az utadóa'ap kapcsán megállapítanák azt, hogy mennyi munkálatot lehetne ezeknek a közületeknek elvégeztetniük és elhatároznák azt, hogy bizonyos adónemeknek annyi százalékáig mint amennyi százalékig fel tudják azt természetben használni, buzában lehessen az adót kivetni. Szükségesnek tartanám azt is, hogy prémiumot állapítsanak meg, vagyis magasabb áron vegyék be a búzát, mint amennyi annak a nr* piára. Ezt meglehet tennt s ezáltal a közvetitőkereskedeimet és a pesti paritást ki tudnók kapcsolni; másik oldalon pedig azok a gazdák, akik adóhátralékban vannak, örömest fizetnék be adójukat még egész évre előre is, örülnének, ha szabadulnának búzamennyiségeiktől és önütaének annak, hogy adó tartozásaiknak eleget tudnának tenni. Felhívom tehát az igen t. kormányt, hogy amennyiben a vármegyék részérpl ilyen javaslatok fognak jönni, méltóztassék azokat ha lehetséges, inkább sürgönyí'eg jóváhagyni, mert ezzel "több célt szolgálunk. Elérjük azt, hogy az Székely tavasz Irta: h. Fejér Ignác Sasok fészkén, székely földön Fakadás van, nyílnak a, virágok, Harmat könnyes bú s árvácskát Bontanak ki a rabláncos tájak. Messze ringó tűleve'ek 1 Kézről-kézre suttogják az álmát, Villámúton, tüskön bokron Szenvedések golgotáján /írok. H01 vagytok bús kicsi házak, Itt a tavasz, hozott-e már mézet? Vagy kripta sir most is rátok, Rabkenyeies, keserű az élet ? Hideg a lomb, hang sem az már, Guzsbatörve ko szoruk is mások, —• Halálpókos síriágyon Vért sírnak a három székl lányok. I Idegen lett minden íUat, Más határon, máSi világon járok. Kuvik szállt a galambdúcra.... Hof vagytok hős székely rabonbánök?! Nincs ege már a tavasznak, Szikla is csak szikla maradt újra. Sötét éjnek Vak a lelke, Székely sorsát csak az Isten tudja... Filléres helyárakkal Ma csütörtökön utoljára' Legénybűcsű (Mikor leszel az enyém ?) Eggert Márta, Beorg Alexander 100%-os hangos fllmoperettje az APOLLOBAH adóknak bizonyos százaléka befog folyni, elérjük azt, hogy a munkásokat nem hagyjuk munka nélkül és nem fog bekövetkezni az a helyzet, hogy ismét inségakcióra legyenek szorulva. De előnyös ez a helyzet még abból a szempontból is, mert azok a készletek, amelyeket igy a gazdák minden adminisztráció nélkül fel fognak ajánlani, a forgalomból ki fognak kerülni és ezáltal a kész-i leteket nem fogják nyomni s a búzaár kialakulásának kérdésében is kedvezően fognak fyatni. Azt hiszem, ha ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozunk s a 'vizítár-i sulatokat és mindazokat a közületeket, amelyek képesek bizonyos munkálatokat elvégeztetni, erre rá fogjuk 'birni ennek "a gondolatnak; alapján, akkor a munkanélküliség kérdését teljes mértékben meg fogjuk oldani anélkül, hogy errq az államháztartás egy krajcárt is fizetne. Valószínű, hogy viszont ezzel a kérdéssel szemben ellenvetéseket fogunk hallani, azt fogják'mondani, hogy hiszen ez egy burkolt adóelengedés azáltal, hogy én a búzát magasabb áron fizetem; a pénzügyminisztérium mindenesetre ezt fogja mondani. Én ezt röviden meg tudom cáfofni, amikor azt morn dom, hogy a közvetitőkeieskedelem elmaradt hasznát, továbbá a budapesti paritás különbözetét a gazdáknak "adom s ezzel métermázsánként körülbelül négy pengő különbséget tudok elérni, amiTgen kecseg tető és serkentő lesz az adóhátráIékosokra nézve is annyiban, hogy érdekük lesz ezt a bizonyos menynyiséget kifizenti. Továbbmenve, lehetséges volna a vármegyei útadónál természetbeli fizetni 'bizonyos murikálatokat és azonkívül is, a köz munka vált Sággal kapcsolatban. Kérdem, miéit ne volna lehetséges például az,; hogy az utkaparókat búzával fizessék ki, mikor úgyis rá vannak szorulva 'arra, hogy más oldalon megvegyék ' a búzát ? Ilyen gyakorlati megoldásokra van Szükség, nem demagógiára; nem arra van szükség, hogy kritizáljunk, hogy a titkos választójog kérdését és egyéb kérdéseket vessük bele a közvéleménybe, mert ezekkel a kérdések* kei az ország munkanélküliségét? nem lógjuk egy lépéssel sem előbb revinni. Való az is, hogy talán nemi népszerű ma az, hogy mi' szabadságra, vakációra megyünk és helyesebb volna ta'án, ha itt maradnánk^ de amikor azt látjuk, hogy amit á miniszterelnök ur eddig még minden kérdésben igért, azt mmflig meg is tartotta, akkor megvan a reményünk arra is, hogy azokat a kérdéseket, amelyekben nyi átkozni "hiár eddig is s zi ves volt, valóra fogja váltani. (Ugy vanl a jobb* olda'on.) — iziBiben, rínom Kivitelben ea olcsóságcaii verhetetlen a Bethlenutca 2. ízám alatt megnyílt Kary Kaiapüziet, amelynek szakrfessél Waltern§ vezeti.
