Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-10 / 154. szám

I93

2- julius io. »Horváth Lajos« műköszörűs "Sakter késén a napsugár játszik. »Horváth munfca« rajta büszkén látszik. Fürdő cikkek, Harisnyák, nyári ingek, nyakkendők a legolcsóbban, jó minőségű oxford ingek P 3.90-től kaphatók KOHN IGNÁC divatáxuházában. 3362-? IDŐJÁRÁS. A Meteorológiai Intézet jelenti: Hazánkban tegnap a hőség az Ai-földön 36 fokig emelkedett és éjjei is alig enyhült. Az ország délkeleti és északkeleti részein kisebb helyi zivatarok voltak. Turkeve 4 •mm. csapadékot jelentett. Budapesten ma délben a hőmérséklet 31 fok C. A tengerszintre átszámított légnyomás 760 mm. Várható •időjárás: Helyenkint závataros esők kei járó, ma még fülledt idő, holnapra a hőség némi csökkenésének terjeszkedése. A nyíregyház! M. Kir. Ali. Tanítóképzőit tézet Meteorologlal Állomásának jelentés* JNfVfRYIDÉK. 7 PüS* 1032. julius hó 8-án 14 óra 8-án 21 óra 9-én 7 óra Légnyomás 752 mm 752 mm 752 mm száraz 35-4 Co 24 Co 27 C0 (D nedvei 23 Co 20-4 Co 20 Ci> I "O E tnaximam 36 5 Co I "O E minimum — 20 5 Co Felhőzet 1 derült derült derült Szélirány és erö ÉÉK Jo É2o É 2o <M -a, mennyiség — mm — mm — mm alak — — Országos vásár Mátészalkán. A legközelebbi országo

s vásár mindennemű áüatfeihajtássai 1932. évi julius hó 18-án leSz

( mig a következő országos vásárok folyó évi szeptember hó 26-án és november hó 14-én lesznek. Ugyanekkor lesz a kirakodó vásár is. Heti vásár minden szerdán mindennemű állatfelhajtással. Özv. dr. Kólya Nándorné dohánytőzsdét nyitott A nyíregyházi trafikosok létszáma uj taggai szaporodott: özv: di Kólya Nándorné a Zrínyi Ilona utca 13. szám alatt, a Kaszinó épületében dohánytőzsdét nyitott. Az Ízlésesen, nagy gonddal berendezett uj' trafikban a dohány- és postai értékcikkeken kívül "levelező ap, íevépapir, női strandpipák,' szipkák és ügyvédi nyomtatványok, továbbá heti és napilapok kaphatók. Az uj trafik a város legforg ágasabb részén van s előreláthatólag nagy látogatottságnak lóg örvendeni. TŐZSDE (A Nemzeti Bank hivatalos ártoiyama) A pengő Zürichben 90 02 és fél Valuták; k kereskedők és iparosok demonstrációs tiltakozása egyelőre elmarad A nyíregyházi kereskedők és iparosok a mu!t hét folyamán elhatározták, hogy e hó 12 én kedden üzletüket és műhelyüket bezárják, hogy ezzel külsőségeiben is demonstráljanak a gazdáknak nyújtandó moratórium ellen. Időközben megjelent a moratóriumi rendelet általános ismertetése, ami arra késztette az ér dekképviseleteket, hogy a tervezett demonstrációt egyelőre egy ujabban meghatározandó időpontra elhalasszák. A kedd délutánra tervezett demonstráció tehát egyelőre elmarad. Elheszüfc a debreceni 'uj termeti* Debrecenből Jelentik: A közét egy millió pengős költséggel készített uj köztemetőt ma átadták, rendeltetésének. Kommunisták és nácik véres \ere-* kedése ' Frankfurt am Mainból jelentik: Kommunisták és nácik között verekedés támadt. A kommunisták lövöldöztek, több sebesülés is történt. Egy kommunista íe Éíkart lőni egy rendőrtisztet, aki önvédelemből agyonlőtte támadóját. ^BHBWBBBBBWWWWWWk Ingatlan eladás. Az Ev. Egyház az Ér alatt három hold földet, a Bujtoson négy hold fSldet, a Kemecsei-út mellett két hold homokbányát, akár egészben, akár parcellánként, a Cserepes dűlőben egy hold kaszálót, a Nádor és Debreceni utcákon egyegy iskolaépületet telekkel együtt örökáron elad — Ajánlatokat a Gondnoki Hivatalba kell beadni, ahol bővebb felvilágosítás is kapható. ^IIIIHIilllllllUflllllllllHlllllUHKUIIIIUlllllllllllUllir Angol I. 20-60—21'00 Cseh kor.16'96—17-06 Dinár 9 98-10-10 Dollár 570-50-573-50 Frank 22-30—22.50 Leu 3-46-3-56 Tcrménypiac Buza77kg. 1Z90-1310 Buza78 kg.13 00—13-20 Líra 29-00—29-30 Márka 135-70-136-60 Svájci fr.l 111-70—1)1-40 Norvkor.100'60-101-60 0.schili.8u—454 o!eaili| Buza79 ke. 13-15—1340 Buza 80 kg. 13'55-13-SO Rozs új 8-75— 8-9U Tak. árpa 1.14 50—15-00 . U. 14-25-14 50 Buza okt 11-44-11-46 nuza raarc. 1316—13 18 Rozsjun —• Rozs okt 8-85-8'90 Uj árpa 12 30-12 80 Sírárpa L — • — . II. 12 20-12 60 Zab L 15 2

1)— 1570 . IL 14-75-15110 Tengeri 18-4(^18 60 Korpa 12-C0—>2 20 Határidősek: Teng. jul. 17-10-1715 Teng.aug. —• Teng.maj. 1160—11-65 Nyíregyháziak találkozóhelye az István Király szálloda Budapest, VI., Podmaniczky-utca 8. (Nyugati pályaudvar mellett). Telefon (Interurbán) 202-43., 294-34. Sürgönyeim: Hotelist, — Minden modern kényelemmel berendezett elsőrangú cialádi Málloda.Minden szobában központi fűtés, hideg-meleg folyóviz és telefon. Lift. Szállodában kávéház, cukrászda és fodrász terem. — A keleti pályaudvartól közvetlen {villamos összeköttetés 2. és 46-os kocsikkal. 776—38 A nyírségi futóhomok problémája Irta: Vertse Albert f [Folytatás. J Az észak-déli irányú "homokgátak keletkezésére a legszebb példát Székely község határában láttam. Hatalmas méreteivel meggyőző erejű példája az északi szél gátépítő munkájának. Legnagyobb darabja a »Bencehegy« (6-ik ábra) szép szabályos garmada, amely az észak-déli irányú garmadasornak körülbelül a közepén foglal helyet. Ez a kifejlődésben lévő homokgát, nagyrészben már fölerdősítve, szép szabályos észak-déli irányban elnyúló garmadákból áll. A »Bencehegy«-től északra és délre fokozatosan kisebbednek a garmadák. Ezen a nagyméretű homokgáton szépen tanulmányozható, hogyan fejlődik, növekedik a homokgát. A garmadát építő északi szél, a garmada két hoszszabbik oldalán fejti ki legnagyobb munkaképességét- A garmadák oldalán fölkapja a homokot s embrionális garmadák képében a homokgát mentén mindaddig hurcolja, amíg azok kikerülve a munkaképes szél hatása alól, viszonylagosan nyugalomba nem jutnakEz a hely normális körülmények között valamely nagyméretű garmada vagy garmadasor szélárnyékos vége Csakugyan, a legutóbb említett hatalmas homokgát déli végének legutolsó, még fejlődő, tiszta futóhomokból álló garmadája a homokgát keleti oldalán vándorolva épen most van abban a stádiumban, hogy szélárnyékba kerülve a gerincvonulat folytatása legyen- Ez a homokgát még fejlődőben van. Az összetevő garmadák formái élesen körülhatárolhatók. A/ északi szél domináló hatásáról tanúskodó példákat számtalant sorakoztathatnánk föl. Meggyőző erejű az a jelenség is, amelyet László Gábor dr- említ (Földtani közlemények 1910) a zempléni, szomotori és királyhelmeci homokbatemetett andezitkúpokról- »Ilyen homokba temetett hegyeknek közös vonása az, hogy az északi oldalukon a homok a síkságból fokozatos enyhe lejtéssel emelkedik fel a tetőig, (100—120 m- viszonylagos magasságig !) a déli oldalon pedig meredek, hányószerű kúpokat képez. A hegytetőkön, tehát a szélnek leginkább kitett pontokon a homok rendszerint hiányzik és ott a kitöréses kőzet sziklái a felületen láthatók. A Nagykövesd feletti Tarbucka nevű hegytetőn pld- a pyroxén-andezitnek olyan tuskói feküsznek, amelyeknek észak felé tekintő lapjain északdéli irányú barázdákat csiszolt ki a homok«. A lokális példáktól eltekintve a Nyírség egész terejdelmében is az északi szél deflációját tükrözteti. A Nyírség északi részéről a homok már letakarodott, sok helyen a deflááció elérte a talajvizet, míg a buckavidéktől nyugatra futóhomok-maradványoknak nyoma sincs. A Nyírség arculatának igen jellemző vonása a homokdombok között meghúzódó számtalan kisebb-nagyobb szikes tó- Az irodalomban több helyen találkozunk azzal a föltevéssel, hogy ezek az apró tavacskák a löszplató lazább szerkezetű részeinek megroskadása helyén u- n- löszdolinákban keletkeznek. Cholnoky csakugyan mutatott ki löszdolinákat a Nyírség nyugati peremén; a nyírségi szikes tavak azonban ugyanazon erő következtében jöttek létre, ámely egész domborzatát formálta, ez áz erő a defláció; megjelenésüket pedig nagymértékben elősegítette a Nyírség talajának az a sajátossága, hogy a vizetfogó, vályogos agyagréteg a felszínen van- Annak a fölfogásnak, hogy ezek a szikes tavak löszdolinákban keletkeztek volna, ellentmond elsősorban alakjuk, amely mindenkor híven követi a domborzat nyújtotta kedvező térszínt, és csak a legritkább esetben kerek. Deflációs mivoltuk mellett szól a tavak elosztása is- Ahol a defláció előrehaladottabb, a lepusztulás erósebb, ott a szikes tavak is nagyobb számban jelennek meg(Ilyen a Nyírség nyugati fele-í Ellentmond továbbá e tavak rendkívül sekély volta- Mér* teresnél mélyebb vizű tavat a Nyírségen még magas vízállás idején sem igen találunk, még kilóméter hosszú, félkilóméter széles tavakban sem. (Egy ilyen tó hosszmetszeti képén ha arányosan akarjuk feltüntetni a tómeder hosszát és mélységét, úgy 1 m- hosszú1 ság mellett csupán 1 mm- vastag vonallal lehetne a vízmélységet ábrázolni) Ezeknek á tavaknak tulajdonképen nincsen medrük- A tó vízmennyisége hűségesen követi az évszakok és a szárazabb, nedvesebb évek csapadékmennyiségét, amikor is a tó vízmennyiségével arányosan az elöntve tartott deflációs térszin Is arányosan nő vagy fogy, a vízmennyiséggel kapcsolatban tehát a tó nem mélységében, hanem elsősorban kiterjedésében változik, ami arra mutat, hogy a kedvező térszin nem csupán a vízzel elöntve tartott területre szorítkozik. Ennek a területnek a tómederrel való azonos morfológiája akkor tűnik szembe, amikor — szárazabb nyáron — a tó vize eltűnik. Ekkor a hajdani tómeder és környékének azonos morfológiai jellemvonása rögtön szembetűnik. Nem más ez mint mély kifuvás, amelyben a környék csapadékvize összegyűlt és pedig azon a részen, amely viszonylagosan a legmélyebb- A normálisnál csak kissé szárazabb időjárás is fölszippantja a tavak vizét s a deszkakemény tófenéken szekérrel járnak keresztül- A kiszáradt tómedret hatalmas erővel támadja meg a szél, porfellegekben hordva el a Védtelen tófenék száraz anyagát, de csak onnan, ahol sziksós víz borította a talajt és most nem védi növénytakaró. Ilyenformán csakugyan képződik némi tómeder, de a szél munkaja nyomán. Fölhasználom az alkalmat és ezen a helyen is köszönetet mondok Cholnoky Jenő dr. professzor úr őméltóságának, amiért e dolgozat megírását számomra lehetővé tette s annak sikerét nagyértékű tanácsaival előmozdította. (Vége| Sst ' ; -M