Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-27 / 168. szám

1932. julius 27. J^rfKYIDálC Olcsóbbodás! Az iparcikkek drágasága különö­sen a vidék gazdanépét sújtotta. A beszerzést a ruházkodási anya­gok és cikkek imagas árai szinte el­viselhetetlenekké "tették és a köz­szükségleti cikkek közül éppen a ruházkodás tárgyai voltak azok",! amelyeknek ára huzamos idői ó[tai neimi akart csökkenni. Most a ke­reskedelemügyi miniszter által lé­tesített Árel lenőrző Bizottság hosszas, tárgyalások után megálla­podást kötött a gyárakkal és keres­kedőkkei a legszükségesebb ruhá­zati anyagok lényeges olc sóbbitá­sa tekintetében. E megállapodás szerint a falusi nép részére a pamutszövetek, a férfi és női gyapjúszövetek, a bekecsszövetet és k fejkendők eddigi'árát leszál­lították, ugy hogy ezentúl olcsóbb árban juthat hozzá injég a legsze­gényebb földműves is a ruházati és fehérnemű anyagokhoz. Az ilyen olcsó árut márkával látják ei és ez a imárka tartalmazza a fizeten­dő legmagasabb árat is. Természe­tesen a hivatalos márka csak arra a szövetre, vagy egyéb anyagra kerül reá, amelyik minőSiég/b'0|rv i=' Imegfelet a kikötött követelmé­nyeknek. A márkán kitüntetett árnál többet a kereskedő sem kér­het, tehát nem szánujth|3(t hozzá Semmiféle községet, fuvarozási és csomagolási dij'at, de még forgalmi­adót sem. Ezek a márkázott 'ol­csó cikkek a hatóság ellenőrzése alatt állanak és jmindfsu esetleges visszaélés súlyos megtorlásban ré­1 szesül. Az olcsóságért Folytatott küz­delemben ez az akció jelentős lé-' pés előre. Nem e'egendő, ha az ál­lam felveszi a harcot a kartel ek ellen, ezeket csak a nagybamárak olcsóbbitására tucfja ^rVászoiiiani, (már pedig köztudomásft^ (hogy a közvetítői kezek, amelyek kivonják magukat az ellenőrzés a'ól, iiem juttatják el a fogyasztóhoz az árut olyan olcsóbbodással, mint a­mennyi vei ok azt olcsóbban kap­ják meg. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy az utolsó fogyasztó, vagyis maga a nép a legritkább esetekben élvezi a gyárnál, vagy a nagykereskedőnél esetleg beállott olcsóbbodást, hanem "annak hasz­nát többnyire a közvetítő kereske­delem 1 látja. Ezt a félszeg és káros állapo­tot orvosolja most az Árellenőrző Bizottság ezzel az ismertetett meg J állapodássa!, amely lehetővé teszi, hogy maga a nép élvezze a beál­lott olcsóbbodást a legfontosabb ruházati 'anyagok tekintetében. Ezt ugy öldotta meg a hatóság, hogy most már az utolsó, vagyis a kiskereskedői ár van feltüntetve a szöveteken és egyéb ruházati anyagokon, hogy tehát a közön­ségnek eladó kiskereskedő keriül közvetlenül hatósági ellenőrzés alá. Üzletáthetyezés miatt férfi ingek, nyakkendők, női fehérnemüek mélyen leszállított árban rrgrq Steril Sándor dlvatüzlete, Takarélrpalota 3363 -? A 'gazdák és földművesek nehéz anyagi "helyzetében nagyon ís szük séges, hogy éppen a ruházkodási anyagokhoz olcsón jussanak hozzá. Örömmel és várakozással fogad­juk a miniszternek azt az ígére­tét, hogy a koijtpány a megkezdett uton tovább fog haladni és az iparcikkek további olcsóbbitásával fogja megkönnyíteni "a kisemberek megélhetését. Azz iparcikkek árá­nak yalahogyan mégis cs ak hozzá kell 'alkalmazkodnia az oícsó ter­ményárakhoz, mert hiszen máské­pen a gazda fogyasztóképessége teljesen megsemmisülne."De az ipar és kereskedelem érdeke is. hogy olcsó árakkai biztosítsa ma gának azt a nagyobb forgalmat, amely végeredményben kjárpó(toi ni van hivatva az ipart és kereske­dőt az árak mérsékléséért. A ruházati anyagok után remél­hetőleg reá kerül á sor a kész gyártmányok, a ruha, cipő, kalap és egyéb ruházkodási cikkek ol­csóbbitására. Az első jelentős lé pés megtörtént és a nép joggal várja a további "folytatást. Érdekes beszélgetés Simon mesterrel a bravúros zsebtolvaj-artistával Harc a menekülő impresszárióval. — Az eltűnt pénztárca a riporter zsebében. — Jelentkezzenek, akik azt hiszik, hogy őket nem lehet meglopni. — A zsebek kutatója péntek este fellép a sóstói halvacsorán A péntek es ti sóstói halvacso­rán a nagyszámban megjelenő kö­zönség csalódottan vette tudo­másul, hogy az est legérdekesebb eseménye, a zsebtolvajok műked­velő iml e sterének bemutatkozása sajnálatot okok miatt elmaradt­Smon meste'r arcán borotva­karcolásból eredő mérges seb tá­madt, amelyet operálni kellett Munkatársunk felkereste a mestert Bocskay-utca 12. Szám alatt le­vő lakásán, hogy érdeklődjék hogy­léte felől. A zsebek kutatója, arcán ha tafmas kötéssel a díványon pihent és készülődött a délutáni operációra. Az univer­zális tudá su, kiváló orvos, "Schőn Géza dr. vette kezelés alá a bete­get és biztosította, hogy ha mm­den jól sikerül, pintek estére mar annyit lop hat, amennyi csak neki tetszik. A beszélgetés alatt je'en volt a mester impresszáriója is, egy kis, mogorva ember, aki olykor mérges, szemrehányó pillantásokat lovelt pártfogolt ja Jelé.. —• Hát kelett ez önnek Simon ur? — folytatta szemrehányásait, amelyeket valószínűleg c sak az új­ságíró megjelenése szakított meg. — Hát kellett ez önnek? Mitaka r ebben a kisvárosban? Ne felejtse el, hogy szombaton délelőtt je­lentkeznünk kell Budapesten a Néparéna igazgatóságánál. __ Mi­helyt rendbe jön, utazunk! — Szó sincs róla öregem. — Feleit határozottan Simon mester, megnyugtatóan veregetye im­presszáriója keszeg vállát. — Ne­kem itt péntek este fel "keü lép­nem, ha törik, szakad. Ez presztízs kérdés. Mit szólnának i=merőseimj barátaim, ha a nagy doöbaft rírtíctetit eiöada^m elöl kereket o/da­nék. A kis impresszárió felugrott, mmtha darázs.. csip"te volna meg. — Ez szerződésszegés! — orö> totta. — ön elvesztette jóízian eszét! Nem vagyok hajlandó to­vább itt maradni! Az első vonatta' utazom! * Stoon mester azonban nem ijedt meg, flegmatikusán csak eny­nyit válaszolt: — Menjen öregém. Fel' is ut, le is. , . Ekkor történt az érdekes fordu­lat. A kis ember egy pillanatig döb­benve meredt a mesterre, majd hirtelen a kabátja zsebéhez k^ pott: — Tolvaj! — Hördült fei fog­csikorgatva. — Adja vissza rög­tön a pénztárcámat, mert feljelen­tem a rendőrségen! — A pénztárcáját? — Kérdez­1 te naiv csodálkozással a mester. — ön téved, ha azt hiszi, hogy ve­lem fizetteti meg az útiköltségét. A pénztárca becsületemre jifünt^ nálam. Én pompásan mulattam a jele net aia tt. A ;ig bírtam; visszafojtani kacagásomat. A kis ember néma megadással süppedt vissza a fo­telbe. Simon mester barátságosan hunyorgatott felé. — De ha megígéri, hogiy nem utazik el, e'őkerítem a tárcáját — mondta barát "ágos^n és dagadt ar­ca a kötés alatt kaján vlgyorra torzult. — Nem utazom, csak adja vi sz­sza. — Sóhajtott. megadással aimiaz. Kíváncsian lestem, honnan szedi elő a mester a tárcát. A zsebek zseniális metszője nagy meglepetésemre most metsző gúnnyal fordult felém: — Szerkesztő ur, legyen szíves adja vissza barátom pénztárcáját, elvégre ő szegény ember. — Tessék?! — Ugrottam fei felháborodva. — Mire gondol ön, uram 1?! Az impresszárió gonoszul vi­gyorgott reám. A mester pedig dagadt arcát tapogatva igy szólt: — Ott van a nadrágja hátsó zsebében. Vegye csak nyugodtan elő szerkesztő ur! 1 Ijedten kaptam a zsebemhez. A tárca valóban ott volt. — Nem lehet erre a fiúra hara­gudni. — Csendesített az imípre­szánó kárörvendő mosollyal. — Pá­ratlan tol vaj ő a miga nemében. E kis inteimezzó után elbeszél­gettünk. A jmester elmondotta, hogy a budapesti Néparénába mü ködik. Minden este sikerrel szerepei". 1 frenetikus A közönséget valósággal el­bűvöli bravúros mutatványai­nak sajátossága. Giovanm kitűnő tanítványa, va­lósággal a zsebek felfedezője. Előt­te nincs titok, nincs rejtelem. Aki a legjobban vigyáz zsebeire, azt lopja (meg legkönnyebben. Előadá' sa során felszólítja azokat, akik azt hiszik m agukróí, hogy. meglop­hatatlanok, je entkezzenek. Többen is >áI !ajkoznak és annyira begom­bolkozva lépnek a pjester elé, hogy még egy légy sém bírna a zse­bükbe férkőzni. S a végén 3Íaposan kifosztva , (tűnnek helyükre a közöniscgl jóizii nevetése közben. — Most, hogy ez a malőr ért, — mondja Telkesen — még na­gyobb ambícióval mutatom meg ügyességemet a nyíregyházi kö­zönségnek. Bosszant ez az eset. Még akadnak, akik niisztifikátort lejtenek bennem. Kérem szerkesz­tő ur, tessék őszintén feltárni mindent és rpegnyugtatm a közön j séget, hogy péntek e te feltétlen ott le szén a hafvacsorán és senkit sem fog csalódás érni. Olyat produkálok, amit még keve­sen láttak. — Mondja c?ak mester — koc­káztatok meg egy kérdést, —hon­nan tudja, hogy kinek milyen érték van a zsebében? ( — Bizonyos mértékben psziho­logusnak kell lenni — válaszol ne­vetve. — Az ember külső megjele­nése már s 0kat árui er. A zseb rán­caiból is sokat lehet következtet­ni. Meg aztán egy észrevétlen mozdulattal végig húzom kezemet az áldozat ruháján és nyomban megérzem, hogy a zsebek mit rej.­tenek. — Hogyan jutott eszébe, hogy a zsebtolvajok mesterségét sajá titsa el? — Eredetileg zsonglőr vés . bű­vész voltam, de nagygon sokan is merik a bűvészkedés titkait. Sokai törtem a fejemet, hogy valami má» mesterséget találjak. Végre egy véletlen esemény adKa mieg az impulzust. A vil amo 5ban egy urnák ellopták a tárcáját. Az ur azonban még idei jekorán észie vette- Megragadta a szomszédja karját és rendőrért kiáltott. A villamos megállt és csakhamar előkerült a rendőr. A gyanúsított felháborodva utasí­totta vissza a vádat. £n nem> mes z* szire ültem és mindent éles szem­mel megfigyeltem. A rendőr nem talált a gyanúsítottnál semmit. A helyzet kínos volt- A gyanúsított elégtételt követelt. Ekkor én fel­álltam és rámutattam egy jólöltö­zött hölgyre, aki néhány páddal arrább ült: — Annál a hölgynél v-an a tár­ca — mondottam határozottan. Láttam, mikor a gyanúsított ügye. sen a nő kezébe csempészte a duzzadt tárcát. A detektívek megmotoztak a zokogó nőt és a tárca előkerült* ! 1 Ez adt a meg az impulzust, hogy foglalkozzam a zsebtolvajlással,, Ezen a.téren nincs konkurrencia, Csak egy van Giovanni, a híres franzstadti "fiu. Elbúcsúztam a mestertől, aki udvariasan kikísért az ajtóig. — Ön nagyon óvatos volt - ­mondta szemrehányóan a kigjpu előtt. — Nem értettem, mire céioz. — Miből gondolja ezt? — kér­deztem őszinte csodálkozással. — Mert mindössze csak egy rossz bugyellánst találtam a zse­bében és abban sínes több 30 fil­lérnél — felelt mosolyogva és a kezembe nyomta erszényemet. 3773-9 Klein Adolf gabona­ügynöksége Bencs László-tér 13. Telefon 464. Mindennemű mezőgazdasági termény j közvetítése a bél- és külföldi piacokra >

Next

/
Oldalképek
Tartalom