Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)
1932-07-27 / 168. szám
jtfrfimséK. mmmam 5o, 3o es 2© filléres helyárak mellett Az Ufa premier filmje V7IHAR A MONTBLANK FELETT Ernst Udet, Leni Rlefenstal, Sep Rist éa Luls Trenker főszereplésével, ma keddtől az APOLLOBAN Értesítők szemléje v. AZ Angolkisasszonyod kereskedelmi iskolájának Értesítője Az Angolkisasszonya^ négyésvfolya(miu női 'felsőkereskedelmi iskolájának második Értesítőjét tette közzé az iskolai év végén az intézet vezetősége- I staierteti az Értesítő az iskola fejlődését és ki fejezi reményét, hogy rövidesen sikerül felépíteni a végleges hajlékot, bár egyelőre a" gazdasági válság megnehezíti a terjeszkedést. Az intézet megkapta a kultuszminjszteri segély első részletét, 10 ezer pengőt és igy csínos, egész Béges, szellős osztályokról gondoskodtak. A jövő esztferidőbeta. már teljes les z a négyévfolyamu iskola. Nyíregyháza városa százezer darab téglával segíti "elő az intézet kibővítését. A harmadik iskolaév zavartalan, szorgo s munkában telt ei. 'Szakáll Zsigmond dr. egyetemi m. tanár, kir. főigazgató, Énekes János prelátus-kanonok, D amjanovlch Lajos és Bohn Ferenc szakfelügyelők, valamint Tauffer Vümos dr. ny. egyetemi tanár, a Felsőoktatás Egyesület elnöke látogatták meg az intézetet. A tanári' karban nagyobb válto' zások történtek, amennyiben az ' óraadók egy részét rendes, illetve i helyettes tanárok váltották fel. | A szülőkkei való érijrxtkiqzép a, , tanulók lelkén keresztül Cgyre melegebbé válik. A fogadó órákon mind sűrűbben és szivesebben keresik fei az igazgatót s hálásan) fogadják el gyermekeik nevelésében, feléjük nyújtott segítőkCzét. A szorosabb együttműködés üdvösen érezhető a tanulók fegyelmezett magatartásában és fokozottabb előmenetelében. Az év folyajmán megalakult az ifjúság* leánykongregáció. Több íjskoiai ünnepélyt is tartottak, am ely ek mindegyike kitűnően sikerült. Az Értesítő ezután a hercegprímás látogatásáról emlékezik meg, rniajd a tanulmányi kirándu'ásokat ismerteti. A tanárok névsorát, a végzett tanítási anyagot, a növendékek névsorát és statisztikai adatokat sorol még fel a füzet. VI. I ; ' Az Angolkisasszonyok ieánygim taziumának Értesítője Az Értesítő mindenekelőtt a leányliceum és az elemiiskola keletkezését ismerteti, majd M. Gyenvicsky Margit dr. Iiceuml ig azgató jelen gondja« cimü cikkében a gyemnek neveltetésének problémájával foglalkozik. Ezután i iskolaév történetét ismerteti a következő cikk, amely elsősorban a tanári testületben történt változásokról és a hivatalos látogatásokról emlékezik meg, majd a val'ási és erkölcsi neveléssel foglalkozik. A növendék'^ jótékonyságból is kivették részüket, részben s zeretetcSolmiagok&t osztogattak, részben pedijg ünnepélyeket rendeztek. Va-ajmennyi ünnepség kitűnően sikerült. Megemlékezik ezután a debreceni kirándulásról és a Svestits intézetben tett látogatásról is. A tanán testület működési körét ismerteti a fiegyedik közlemény. A tanítási anyagot teljes egészében elvégezték, A " tanulók! névsora é s érdemsorozata 'következik ezután. A liceum első osztályában 3, második osztályában pedig 4 jeles tanuló van. A két os*< tály tanulóinak száma 6o volt. Statisztikai adatok, tudntValókés az internátusba való felvételről szóló tájékoztató zárják' a z Értesítőt, amelyet M. dr. Grenviczky Margit szerkesztett. Az Értesítők a Jóba-nyomda ízléses e őállitásában jelentek meg. Szibéria végtelen hómezőitöl Nyíregyházáig Tizennyolc év szomorú története dióhéjban Egy most hazatért nyíregyházi hadifogoly elbeszéli oroszországi élményeit XI. — Volt az én feleségemnek egy gépészkovács albérlője. Ez * a fiatalember gyűjtött mindenféle háborús emlékeket. A bátyja küldött neki a harctérről gránátot szobadísznek, üres és jó töltényeket, rozsdás rohamkést, sok ehhez hasonló dolgot. Egy napon a feleségem elment kirándulni a fiatalemberre!. A lakást a kicsinyekre hagyta. Ezek a gyermekek mCg szörnyen unatkoztak. A két lany Már akkor az ut. cát járta, I i ' I ' ; ' kóboroltak össze-vissza. Ezek a fiuk meg szegények mit tehettek mást, mint kutatni 'kezdtek. t>Sz J szeturták a laká st, mindenáron va lami olyan játékra akartak szert tenni, ami nem mindennapi. Bementek a fiatalember szobájába és felfeszítették a szerszámos ládát. Ebbe a ládába voltak bezárva a töltények. Az idősebbik fiam, ak\ akkor még kicsike volt, kezébe vett egy" töltényt és elkezdte nézegetni, V; [! ! , '. i majd kivitte az udvarra, előkereste a baltát, elhatározta, hogy ő ezt mindenáron szétvágja. A gondola' tot tett követte. Ráfektette a töltényt egy kőre és a balta élével egy tőle telhető hatalmas ütést mért rá. Ebben a pillanatban robbanás zaja reszkettette meg a levegőt. Utána éles slKoltas hallatszott, majd a nyomában néma cscóa támaat. A ft?«n élettelenül feküdt a földön. A szampzéd házlbó* előtető emb©rek azt hitték, hogy meghalt, njnes benne élet. Amikor közelebb jutottak a gyermekhez, akkor látták meg a ""szörnyű valót. A fiu élt, de nemi volt eszmé. léténél. Ruhája cafatokra tépve lógott & testén. Mindenütt vérzett és ami a legborza'ma sabb, a két szemíirege sötóten meredt a szemlélőre segy fényes csík jetezjlef, WogSy Mindkét szeme kifolyt. A szom szédok rögtön intézkedtek. Az anya hiányában .értesítették a bátyámat, aki azonnal ott term ett és az én s zegény fiamat bevitte a kórházba. Almikor a feleségem késő este hazajött, és megmondták neki, hogy mi történt, dühösen annyit mondott: Ugy keli annak a büdös csír. ketogónak, bar meghalt volna. Miinek piszkálta azt a töltényt, most nyomorék lett és nekem, 1 keli maja vezetgetne de én kilököm... Attól félt, hogy majd neki kell ápoini. De meg ís verte az Isten, mert a végén ő szorult ápolásra. Ez a s zegény nyomorék fiam megkeresi a maga betevő falatját vakon is, koldul... Igy tette a z én feleségem földönfutóvá családomat. Igaza volt annak az orosz asszonynak: számár voltam, mert hittem a feleségemben... Bolzsonkabányán sajnos mje(ta| maradhattam sokáig, mert akkoi. már belső harcok dúltak az oroSz birodalom belsejében. Én haza s ze rettem volna jönni mindenáron, de nem lehetett... Szöknöm kellett. . Beakartak sorozni a vörö(jjc hia,Ü«eregbe. Nagy csatára készülődtek a vörösek a fehérekkel, Lázongott az egész orsfcág. öldösték egymást. Szíihteég volt az emberre. Én nem akartam semmiben fs-Cm résztvenni. Két másik magyar fogolytársajnimal, névSzermt: Szabó István kisvárdai gazdálkodóval és Papfi Sándor pesti cipésszel osszebe-zé,tíink és elhatároztuk, hogy éjszakánként gyalogolunk F.r manszKi felé. 'c . 165 kilométer^ 3 ut volt ez. Alaposan igénybe vette minden erőnket. Volt egy kis pénzünk, de nem v®ttük hasznát. A falvakba nem mertünk b cm enni, mert féltünk, hogy elcsípnek. Almiig ki nem fogyott a tarisznyából a »szuharin«, csak jó volt, de azután kezdődtek a szomorú napok... Nyers répát ettünk, mmt a , tehenek. Tizenhét napi keserves menetelés után lerongyolódva, (m!^ a cigányok, megérkeztünk Furmanszkiba. Hajnalodott, amikor elértük az első házsorokat. Annyira ki voltunk éhezve, hogy most már föltettünk egy kockára mindent. Próba szerencse — gondoltuk, — ha elfognak', elfognak. Találomra bementünk egy házba. É 3 jói választottunk... Egy olyan öregasszonyra buk- g kantunk, aki tíz éves koráig | 1932. juüus 27. Magyarországon intelmeden. I - ' >' S atmlikor megtudta, hogy mi is magyarok vagyunk, örömmel sietett a segítségünkre. Tudtunkra adta, hogy nekünk legalább három napig el keli rejtőznünk, mert most a faluba állomásozik egy vörös sereg, szedik öss ze az embereket, aki nom megy, azt le puffantják. Ezek mán teimészetesen mi íiagyon megijedtüíij<. m talár idáig Szenvedtünk, miért haljunk jnieg? Hátha valamikor még valahogyan hazajuthatunk az édes anyaföldre. — Mit tegyünk, babulinka? — kérdeztük. — Mit? ' U f 1 V { L - Í ; itt van a szomszédos "telken egy nagy szalmakazal, abba belebujtok és ott lesztek addig, Míg a vörösek ei nem mennek. Ugy is volt. Mi berendezkedtünk a szalmakazalba, üreget vájtunk a szalmába, ugy, hogy mozogni, ülni, állni tudtunk benne. bejáratot betömtük szalmával ugy, hogy kívülről nem volt gyanús. Az öreg orosszá vált honfitársnőnk 3 napon át titokban éle'me zett. Szerencsére nem tartott s 0-> káig ez az ál'apot. Elmentek a vörösek és mi előbujtunk, szabadon jártunk, keltünk a fa'uba. Ez a Furmanszki tulajdonképpen egy német telep Szibéria közepén. Nem' nagy falu. A lélekszámát is pontosan megmondom. 1215 lelket számláit mindössze. Még a házak számát is tudom. Hogyne tudnám, hiszen e zek között a falak között éltem 1918-tól 1931-ig. Tetszik tudni, hogy hány ház volt Fur manszkiban? 78. Ugy bizony. Egy házra átlagban 15—16 ember esett. Ebből Játható, hogy bizony szaporaság az van _ bőven még 1 Szibériában ís. Ez a falu olyan ég-' övbe esett, hogy , • A nyár hárem hónapig tartott a vetés ideje ju.n .s 9 én volt. A gabonának tgen rövid idő alatt keli beírni A ktump/ira csak juni/s utolján kerülhet csak sor. _ 1 Ennek t eimié-szete sen az a következménye, hogy a krumpli, tekintettet a rövid időre, nem tud kifejlődni. Augusztusban már jönnek a hidegek. Szeptemberben pedig leesik "a hó. , Éppen ezért a tengeri körőja nevetségesem kicsi, 2—3 tenyérnyire tud csak kifejlődni, ugy, hogy szem alig van rajti, csupa csutka az egész. Szibériát akkor lehet csak igazán megismerni, ámikor beköszöntének a hózivatarok és s záraz hidegek. Nyolc hónapon keresztül ©gye bet sem lát az ember mint végte j len fehérséget. Hózivatarok alkalmával két-három méteres hótorlaszok zárják körül a falvakat, a hó és a hideg megbénít mindent. Az emberek a vackaikba húzódnak és csak akkor mennek ki, ha nagyon szükséges. Hiszen ez éithető is. Szibériában nem újság a 65 fokos hideg.: Ilyenkor kimenni csak ugy lehet, ha az embCr a száját és az orrát beköti, máskülönben odafagy a nyelve... (Foly.t köv.) — ízl&sben, Rínom Kivitelben es olcsóságcaii verhetetlen a Bethlenutca 2. szám alatt megnyílt Knry kajapüziet, amelynek szikrfeszét Walterné vezeti.
