Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-27 / 168. szám

jtfrfimséK. mmmam 5o, 3o es 2© filléres helyárak mellett Az Ufa premier filmje V7IHAR A MONTBLANK FELETT Ernst Udet, Leni Rlefenstal, Sep Rist éa Luls Trenker főszereplésével, ma keddtől az APOLLOBAN Értesítők szemléje v. AZ Angolkisasszonyod kereskedel­mi iskolájának Értesítője Az Angolkisasszonya^ négyésv­folya(miu női 'felsőkereskedelmi is­kolájának második Értesítőjét tet­te közzé az iskolai év végén az in­tézet vezetősége- I staierteti az Ér­tesítő az iskola fejlődését és ki fejezi reményét, hogy rövidesen si­kerül felépíteni a végleges hajlé­kot, bár egyelőre a" gazdasági vál­ság megnehezíti a terjeszkedést. Az intézet megkapta a kultuszmi­njszteri segély első részletét, 10 ezer pengőt és igy csínos, egész ­Béges, szellős osztályokról gon­doskodtak. A jövő esztferidőbeta. már teljes les z a négyévfolyamu is­kola. Nyíregyháza városa százezer darab téglával segíti "elő az intézet kibővítését. A harmadik iskolaév zavartalan, szorgo s munkában telt ei. 'Szakáll Zsigmond dr. egyetemi m. tanár, kir. főigazgató, Énekes János pre­látus-kanonok, D amjanovlch Lajos és Bohn Ferenc szakfelügyelők, va­lamint Tauffer Vümos dr. ny. egyetemi tanár, a Felsőoktatás Egyesület elnöke látogatták meg az intézetet. A tanári' karban nagyobb válto­' zások történtek, amennyiben az ' óraadók egy részét rendes, illetve i helyettes tanárok váltották fel. | A szülőkkei való érijrxtkiqzép a, , tanulók lelkén keresztül Cgyre melegebbé válik. A fogadó órákon mind sűrűbben és szivesebben ke­resik fei az igazgatót s hálásan) fogadják el gyermekeik nevelésé­ben, feléjük nyújtott segítőkCzét. A szorosabb együttműködés üd­vösen érezhető a tanulók fegyel­mezett magatartásában és foko­zottabb előmenetelében. Az év folyajmán megalakult az ifjúság* leánykongregáció. Több íjskoiai ünnepélyt is tartottak, am ely ek mindegyike kitűnően sikerült. Az Értesítő ezután a hercegprí­más látogatásáról emlékezik meg, rniajd a tanulmányi kirándu'ásokat ismerteti. A tanárok névsorát, a végzett tanítási anyagot, a növendékek névsorát és statisztikai adatokat sorol még fel a füzet. VI. I ; ' Az Angolkisasszonyok ieánygim ta­ziumának Értesítője Az Értesítő mindenekelőtt a leányliceum és az elemiiskola kelet­kezését ismerteti, majd M. Gyen­vicsky Margit dr. Iiceuml ig azga­tó jelen gondja« cimü cikké­ben a gyemnek neveltetésének pro­blémájával foglalkozik. Ezután i iskolaév történetét is­merteti a következő cikk, amely elsősorban a tanári testületben tör­tént változásokról és a hivatalos látogatásokról emlékezik meg, majd a val'ási és erkölcsi nevelés­sel foglalkozik. A növendék'^ jótékonyságból is kivették részü­ket, részben s zeretetcSolmiagok&t osztogattak, részben pedijg ünne­pélyeket rendeztek. Va-ajmennyi ünnepség kitűnően sikerült. Meg­emlékezik ezután a debreceni ki­rándulásról és a Svestits intézetben tett látogatásról is. A tanán testület működési kö­rét ismerteti a fiegyedik közle­mény. A tanítási anyagot teljes egészében elvégezték, A " tanulók! névsora é s érdemsorozata 'követ­kezik ezután. A liceum első osz­tályában 3, második osztályában pedig 4 jeles tanuló van. A két os*< tály tanulóinak száma 6o volt. Statisztikai adatok, tudntValókés az internátusba való felvételről szóló tájékoztató zárják' a z Érte­sítőt, amelyet M. dr. Grenviczky Margit szerkesztett. Az Értesítők a Jóba-nyomda íz­léses e őállitásában jelentek meg. Szibéria végtelen hómezőitöl Nyíregyházáig Tizennyolc év szomorú története dióhéjban Egy most hazatért nyíregyházi hadifogoly elbeszéli oroszországi élményeit XI. — Volt az én feleségemnek egy gépészkovács albérlője. Ez * a fiatalember gyűjtött mindenféle há­borús emlékeket. A bátyja küldött neki a harctérről gránátot szoba­dísznek, üres és jó töltényeket, rozsdás rohamkést, sok ehhez ha­sonló dolgot. Egy napon a feleségem elment kirándulni a fiatalemberre!. A la­kást a kicsinyekre hagyta. Ezek a gyermekek mCg szörnyen unatkoz­tak. A két lany Már akkor az ut. cát járta, I i ' I ' ; ' kóboroltak össze-vissza. Ezek a fiuk meg szegények mit tehettek mást, mint kutatni 'kezdtek. t>Sz J szeturták a laká st, mindenáron va lami olyan játékra akartak szert tenni, ami nem mindennapi. Be­mentek a fiatalember szobájába és felfeszítették a szerszámos ládát. Ebbe a ládába voltak bezárva a töltények. Az idősebbik fiam, ak\ akkor még kicsike volt, kezébe vett egy" töltényt és elkezdte nézegetni, V; [! ! , '. i majd kivitte az udvarra, előkereste a baltát, elhatározta, hogy ő ezt mindenáron szétvágja. A gondola' tot tett követte. Ráfektette a töl­tényt egy kőre és a balta élével egy tőle telhető hatalmas ütést mért rá. Ebben a pillanatban robbanás zaja reszkettette meg a levegőt. Utána éles sl­Koltas hallatszott, majd a nyo­mában néma cscóa támaat. A ft?«n élettelenül feküdt a föl­dön. A szampzéd házlbó* előtető emb©rek azt hitték, hogy meghalt, njnes benne élet. Amikor közelebb jutottak a gyermekhez, akkor lát­ták meg a ""szörnyű valót. A fiu élt, de nemi volt eszmé. léténél. Ruhája cafatokra tép­ve lógott & testén. Mindenütt vérzett és ami a legborza'ma sabb, a két szemíirege sötó­ten meredt a szemlélőre segy fényes csík jetezjlef, WogSy Mindkét szeme kifolyt. A szom szédok rögtön intézked­tek. Az anya hiányában .értesítet­ték a bátyámat, aki azonnal ott term ett és az én s zegény fiamat bevitte a kórházba. Almikor a fele­ségem késő este hazajött, és meg­mondták neki, hogy mi történt, dühösen annyit mondott: Ugy keli annak a büdös csír. ketogónak, bar meghalt vol­na. Miinek piszkálta azt a töl­tényt, most nyomorék lett és nekem, 1 keli maja vezetgetne de én kilököm... Attól félt, hogy majd neki kell ápoini. De meg ís verte az Isten, mert a végén ő szorult ápolásra. Ez a s zegény nyomorék fiam meg­keresi a maga betevő falatját va­kon is, koldul... Igy tette a z én feleségem föl­dönfutóvá családomat. Igaza volt annak az orosz asszonynak: szá­már voltam, mert hittem a felesé­gemben... Bolzsonkabányán sajnos mje(ta| maradhattam sokáig, mert akkoi. már belső harcok dúltak az oroSz birodalom belsejében. Én haza s ze rettem volna jönni mindenáron, de nem lehetett... Szöknöm kellett. . Beakartak sorozni a vörö(jjc hia,Ü«e­regbe. Nagy csatára készülődtek a vörösek a fehérekkel, Lázongott az egész orsfcág. öldösték egymást. Szíihteég volt az emberre. Én nem akartam semmiben fs-Cm résztvenni. Két másik magyar fo­golytársajnimal, névSzermt: Szabó István kisvárdai gaz­dálkodóval és Papfi Sándor pesti cipésszel osszebe-zé,­tíink és elhatároztuk, hogy éj­szakánként gyalogolunk F.r manszKi felé. 'c . 165 kilométer^ 3 ut volt ez. Ala­posan igénybe vette minden erőn­ket. Volt egy kis pénzünk, de nem v®ttük hasznát. A falvakba nem mertünk b cm enni, mert fél­tünk, hogy elcsípnek. Almiig ki nem fogyott a tarisznyából a »szu­harin«, csak jó volt, de azután kezdődtek a szomorú napok... Nyers répát ettünk, mmt a , tehenek. Tizenhét napi keserves mene­telés után lerongyolódva, (m!^ a cigányok, megérkeztünk Furmansz­kiba. Hajnalodott, amikor elértük az első házsorokat. Annyira ki vol­tunk éhezve, hogy most már föl­tettünk egy kockára mindent. Próba szerencse — gondoltuk, — ha elfognak', elfognak. Talá­lomra bementünk egy házba. É 3 jói választottunk... Egy olyan öregasszonyra buk- g kantunk, aki tíz éves koráig | 1932. juüus 27. Magyarországon intelmeden. I - ' >' S atmlikor megtudta, hogy mi is magyarok vagyunk, örömmel sie­tett a segítségünkre. Tudtunkra adta, hogy nekünk legalább három napig el keli rejtőznünk, mert most a faluba állomásozik egy vörös sereg, szedik öss ze az em­bereket, aki nom megy, azt le puffantják. Ezek mán teimészete­sen mi íiagyon megijedtüíij<. m talár idáig Szenvedtünk, miért hal­junk jnieg? Hátha valamikor még valahogyan hazajuthatunk az édes anyaföldre. — Mit tegyünk, babulinka? — kérdeztük. — Mit? ' U f 1 V { L - Í ; itt van a szomszédos "telken egy nagy szalmakazal, abba belebujtok és ott lesztek ad­dig, Míg a vörösek ei nem mennek. Ugy is volt. Mi berendezked­tünk a szalmakazalba, üreget váj­tunk a szalmába, ugy, hogy mo­zogni, ülni, állni tudtunk benne. bejáratot betömtük szalmával ugy, hogy kívülről nem volt gyanús. Az öreg orosszá vált honfitárs­nőnk 3 napon át titokban éle'me zett. Szerencsére nem tartott s 0-> káig ez az ál'apot. Elmentek a vö­rösek és mi előbujtunk, szabadon jártunk, keltünk a fa'uba. Ez a Furmanszki tulajdonképpen egy német telep Szibéria közepén. Nem' nagy falu. A lélekszámát is ponto­san megmondom. 1215 lelket szám­láit mindössze. Még a házak szá­mát is tudom. Hogyne tudnám, hiszen e zek között a falak között éltem 1918-tól 1931-ig. Tetszik tudni, hogy hány ház volt Fur manszkiban? 78. Ugy bizony. Egy házra átlagban 15—16 ember esett. Ebből Játható, hogy bizony szaporaság az van _ bőven még 1 Szibériában ís. Ez a falu olyan ég-' övbe esett, hogy , • A nyár hárem hónapig tartott a vetés ideje ju.n .s 9 én volt. A gabonának tgen rövid idő alatt keli beírni A ktump/ira csak juni/s utolján kerülhet csak sor. _ 1 Ennek t eimié-szete sen az a követ­kezménye, hogy a krumpli, tekin­tettet a rövid időre, nem tud ki­fejlődni. Augusztusban már jön­nek a hidegek. Szeptemberben pe­dig leesik "a hó. , Éppen ezért a tengeri körőja nevetségesem kicsi, 2—3 tenyérnyire tud csak kifejlődni, ugy, hogy szem alig van rajti, csupa csutka az egész. Szibériát akkor lehet csak iga­zán megismerni, ámikor beköszön­tének a hózivatarok és s záraz hide­gek. Nyolc hónapon keresztül ©gye bet sem lát az ember mint végte j len fehérséget. Hózivatarok alkal­mával két-három méteres hótorla­szok zárják körül a falvakat, a hó és a hideg megbénít mindent. Az emberek a vackaikba húzódnak és csak akkor mennek ki, ha na­gyon szükséges. Hiszen ez éithető is. Szibériában nem újság a 65 fokos hideg.: Ilyenkor kimenni csak ugy lehet, ha az embCr a száját és az orrát beköti, máskü­lönben odafagy a nyelve... (Foly.t köv.) — ízl&sben, Rínom Kivitelben es olcsóságcaii verhetetlen a Bethlen­utca 2. szám alatt megnyílt Knry kajapüziet, amelynek szikrfeszét Walterné vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom