Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)
1932-07-27 / 168. szám
2 JNfYÍRYlDEK. 1932. juliu 3 27. Felhívás a gazdaközönséghez Az elemi csapások, elsősorban a rozsda áitai az orSzág búzatermésében okozott nagymérvű károsodások Sok helyen arra indították a gazdaközönséget, hogy az ugy mennyiségileg, mint főképen mv nőségi-ieg gyenge búzatermést takarmányozási célokra ha sxná ja fel. A búzatermés nemcsak nálunk, hanem az ösSzes környező államokban is erő/en alatta imlaradt ;a várakozásnak és az utóbbi évek átlagának. Ez a körülmény a magyar buza iránti keresletet az európai piacokon jelentékenyen fokozta és a jövőben még inkább fokozni fogja, ammt azt a külföldről már imost Jelentkező érdeklődések igazolják. Kétségtelen tehát, hogy búzaexport kilátásaink erősen megjavulta!^ miért i s rendkívül fontossággal 'bír az, hogy a gazdaközönség a búzát ci be pocsékolja s ne használja fel nem nelytái'ó célokra. A Tiszántúli"Mezőgazdasági "Kapniaia közli, bogy a m. kir. földmivelésügyi iminiszter ur önagymétóságának folyó évi ju!iu s hó 19-én 72.222—1932. VI. > j.. szám alatt kelt rendeletében nyomatékosan figyelmiezteti a gazdatársada mat arra, bogy a gazda ugy az ország, Imint a saját érdekéi "eben is vét, ha búzatermésének felha szná ása körül nem jár ei a legnagyobb körültekintéssel, takarékossággal 'é3 gondossággal" "és a búzát,, amily esetleg minőségileg nem egészen megfelelő takarmányozás céljára használja fel. } ^ Iparművészeti kiállítás a Városháza nagytermében Most vasárnap rendkívül értékes Iparművészeti kiállítást rendez Stvert eczkyné budapesti tanárnő. Stverteczkynéről eőre is annyit mondhatunk, hogy művészi körök ; ben álta áno :ati ohmért festőnő é« iparmüvésznő, s ugy az ő, valamint tanártársnőinek kiál'itott munkái mindenütt nagy feltűnést keltettek. Kiállításra kerülnek arany relief, Km- és bőnmitációk, festett porcelánok, se yem és fafestések, égetett munkák és bőrdombontások. A kiállítás iránt máris nagy az érdeklődés. A "kiállított tárgyak a munkadíjért olcsón megszerezhetők . áz „Igazságot Magyarországnak" nevű oldalkocsis motorkerékpár jnlins 28-án érkezik Nyíregyházára Köztudomású, hogy EndreSzékí tragikus végű repülőgépét az o'aSz nemzet támasztotta feí poraiból. — Most ugyanennek a nemes és kétségtelenül Szép gondo'atnak tnlagyar követői "is akadtak. Két lel--> kes fiatat motoros elhatározta, hogy átveszik a «JuStice for Hungary« nevet s odafestik »Puch« gyártmányú oldalkocsis motorkerékpárjukra s evvel a géppel bejárják az egész világot. — Földkörül zarándokutat tesznek, hadd szerezzen tudomást az egész világ népe arról a nagy fájdalomról, igazságtalanságról, (mrely a magyar nemzetet érte. A levegő uánt most a földre kerül a £or. Ennek a motorkerékpárnak a nevét ei fogja olvasni a föld öszszes népé. £s amikor majd szájról-szájia adják a nevét, imieg fogják kérdezni egymástól áz emberek. t | — Mi történt Magyarországgal?... Föl'apozzák a térképet és meglátják azt a piros vonalat, mely egy egé szséges, életerős országot darabolt s zét. Milliók fogják kiáltani. Ez igy nem máradhat. »JuStice Hungary!« örömmel Üdvözöljük mi is ezt a mély hazafias érzésbői fakadó gondolatot s akkor amikor most tudomást szereztünk arról, hogy ez a két derék motoros városunkon is áthalad gépévei juliu s .28-án délután 2 órakor, fölkérjük a közönséget, hogy szeretjei fogadjuk őket s ahol csak lehet; legyünk seJ gitségükre . , Szatmár-Mátészalka helyett a nagykároly— mátészalkai vasútvonal megnyitása került napirendre á román vasatigazgatóság álláspontja Mátészalkáról jelentik: Jelentettük a mult héten, hogy a román vasujigazgatóság nem hajlandó uj jáépitem a szatmár—mátészalkai vasútvonalnak román fennhatóság alá került részét s igy e z az ügy véglegesen lekerült a napirendről. Ezzci kapcso atban mo 5t Nagykárolyból arról értesü ünk, hogy a szatmári "kéjrelmet Jones Cu vezér igazgató szerint a \ásut igazgatóság a költségek nagysága miatt utasította el, azonban a Nagykároly— mátészalkai vasút megnyitása a románia útvonal rövidsége miatt lényegesen kevesebbe kerülne s igy annak megnyitása elől nem zárkóznék ef, ha a város beadja kérelmét a C. F. R. vezérigazgatóságához. | Nagykároly város vezetősége ez irányban a szükséges előmunkálatokat rövidesen meg is teszi. Lelkiismeretlen emberek vígan játsszák ki a bolettarendelet paragrafusait Harc a zngforgalom ellen Bár a bolettíarendeiet súlyos büntetést Szab mindazokra, akik meg nem engedett módon, boletta szolgáitatása nélkül vásárolna'^ <1* adnak tovább búzát és rozsot, mmdazonál'a' igen gyakran észéthetó, hogy egyesek és,pedig nem kereskedők, a törvény határozott nla'tmf 1 ellenére mégis vásárolnak boretta nélkül termelőtől búzát, olyképpen, hogy a boletta árát a termelőnek készpénzben fizetik meg és ezzel az úgynevezett zugforgalolmban vásárolt búzát és ro zSot vidéki, kel őkében nem ellen őrizhető és nem el'enő díze^- mai' lmokban őröltetik meg és az igy nyert lisztet Szintén. zugforgalom' ban adják tovább. A boletta-rendetet (megengedi ugyan, hogy a termelők egymás közötti forgalmában búzát és rozsot adhassanak és vehessenek boletta nélkül, ezen körülményt azonban kihasználni semmiesetre sem szabadna. Lelkiismeretlen és mindenre kapható emberek túlteszik Imiagukat a boletta-törvény szigorú rendelkezésein és vigan játsszák ki a paragrafusok Szigorát. Minél nagyobb az ilyen forgalom 1, anná« inkább károsodik a legáis kereskedelem 1, legális malomipar és sütőipar, amit természetesen szó nélkül tümi nemi lehet, mert az ilyen ,zugforgalomban megvásárolt felőrölt . és felütött mennyiségek súlyos veszteségeket je'entenek nemcsak a kereskedelemnek és iparnak, de magának az államkincstárnak is. Előfordultak olyan esetek js^ amikor egyes kiskereskedők a megszorult gazdák búzáját 10 P-ért vásárolják össze mázsánként és még bolettát sem adnak. Sajnos az ilyen esetek a szigorú törvények dacára írjaprrenden vannak, (mlert a kereskedő ha neki 10 P bolettát kell fizetni, ezt okvetlenül áthárítja a tenm-előre. A termelő azért Mm jelenti fel a kereskedőt, mert akkor az máskor nem veszi meg a búzáját. Ezeket a visszaéléseket és a megszorult kisgazdák ' kiuzSorázását csakis ugy lehet némileg megszüntetni, ha oly magasra emelik fei a boletta árát, amilyenre a buza árát akarják értékesíteni, mondjuk 24 P-re. Ez esetben a kereskedő, a búzáért csak bolettát adva, amelyet a póstán, vagy az adóhivatalban a gazdának azonnal készpénzzel, minden levonás nélkül beváltanának. Alltadban* '"a bolettábói befolyó jövedelmet nem volna s zabád egyébre fordítani, mint a buza árának egy nívón tartására és a felesleg kivitelének előmozdítására. Igy a gazda jelentékeny pénzhez jutna és .sietne adóját megfizetni. Homokszemek j Egy pohár sörrte szóimjaztam a kánikulai hőségben és megindultam a két öreg leanderfával, 5 cserép muskát 1 a , egy 99 éves kaktusszal és néhány fűzöldre fes tett aszta'Iai "és Székekkel »nyárl kerthelyiséggé« varázsolt korcsmaudvar felé, hol egy háromtagú zenekar játéka igyekezett a hangulatot emelni. Szűkre Szabott gyomrom és zsebem nem bírván el többet egy pohár sörnél, félúton, illetve féjpohámát bezengtem az obligát »Fizetek«-et s mire távozásra került a sor, az egy pohár sör taizrlege a következőeg zárult: Egy pohár sör • 32 fiit. Egy süteimkSny ,6 fül. Cigánynak 10 fii. Borravaló 2X10 f. = 22 fiU. Összesen 70 fül. Tekintve, hogy a sör elsőrangú habzó Ital volt, alig volt több a ténylege> fo'yadék tisztességes két decinél. Mindezeket csupán azért vagyok bátor papírra vetni, h^gy a szőlősgazdák szíves - figyé mit felhívjam arra a rendkívüli ellentétre, amely a két ital ára között fennáll, és pedig azért, mert a ke vesebb létszámú sörgyárak nagyon is megtudják érdekeiket védem. Vájjon ha a Szőlősgazdák a sarkukra állanának, nem tudnák elérni azt, hogy ha már az árat a túlkínálat nuatt nem is, de legalább a forgalmat fokozni tudnák? Mert — eltekintve az egy pohár sör mellékjárulékaitót — két deci árpáié ára horribilis magas a bor árához képest. f Ezért az összegért egy kis propagandával a mai borárak mellett 1 3 féliter bort lehet kiszolgálni — még üzletben isi * A győri példa, mely az állásnélküli fiatalság elhelyezésének jirob émáját oldja meg, mfég egy másik érdekes tanulsággal szolgál, melyet különösen a pénztőke tulajdonosainak vo na rendkívül üdvös megszívlelni. Ez a tanulság pedig nern más j mint a hevCrő pénznek munkabér a'akjában való cirkulációja. Az az öss zeg, amelyik bármely munka e.lenszolgáltatásaként forgalomba indul, nem áll ímeg, hanem megtéve természetes útját, meglordul egy csomó ember kezén különféle közszükségleti cikkek áraként, egészségesebb gazdasági éKtet teremt. A mai tespedt .gazdasági élet vérkeringésébe mentül több Hyen vérátömlesztésre volna szükség, akkor haímiarabb eljönne a rég áhított gazdasági jólétnek a feltámadása. Tehát mentől több győri példát. A kontármunKa kiküszöbölésének fokozottabb teljesítését tűzték ki célú.-az ipartestületek. Minden kétségen feüi áll, hogy a kontármunka rendkívül káros hatással van áz iparra. A közönség nagyré sze azonban nem törődik a kontáiímmka romboló hatásával, mert látszólag neki anyagi szempontból e őnyö sébb a kontármunka. Természetesen, mint mindenütt, a nem kontármunka terén is vannak kivételek, melyek bzt bizonyítják látszólag, hogy kontár és bem kontár munka között nincsen különbség. Vannak szórványos esetek, amikor iparigazolvánnyal bíró iparo soktóf kerülnek ki kóntártmunkák. A kezeim "között van egy vidéki nyomda terméke, melynek, — eltekintve technikai kiái' Iitásának abszurd voltától, — 36 sza vas mondatból 'áüó első részében nagyító üveggel sem lehet felfedezni ' a megkívánt helyeken egy írásjelet. Ha jnár most egy ilyen munka intelligens ohasó kezébe kerül, joggal kérdi, hogy hát ez nem kontár munka? £s igaza van dacára ann^k, hogy az illető cégfőnök szabályszerű íparigazolvánnyai működik. Amikor tehát a kontárkérdést megakarják «|daniaz ipartestületek, nagyon üdvö s volna az íparigazolvánnyai bíró kontárokat 1= revízió alá venni, mert ezek éppen olyan parazitái á különféle iparoknak, mint a Tényleges kontárok . Regények kötése jutányosán a ]óba-mjomdában Beretvás pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja
