Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-03 / 148. szám

Nyíregyháza, 1932. juHus 3. o Vasárnap XalII. évfolyam. 148. sz POLITIKAI NAPILAP E*v hiöiizetési arait helyben és vidéken : hra 2 P 50 f. — Netyedérra 7 P 50 f. > naim ára: hétköznap 10 f., VMárnap 18 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség ós kiadóhivatal címe Sa*cke«yi-Ht 9. száoi. — Telefonszám: I 39. Htrdeléaeket az UjaAebUt is felvesz. Bethlen-u. 2. nw'wni^HHMai fiz Illés fanács halálra if élte a polgári gyilkost Izgalmas tanúvallomások a rablógyilkosság tegnapi tárgyalásán Kilenc késszúrással ölte meg áldozatát a gyilkos — Vádlett épelméjű, de szadista hajlamú — mondja az orvosszakértő A tiszaposán ríabfógyifkosság tárgyalása iránt péntek ' délelőtt, sem csökkent az érdeklődés. Már kora reggel a törvényhár kapuja* előtt tömegek ácsorogtak, azok az, érdeklődők, akik: nem tudtak szerezni jegyet és kiinn rekedtek. A két vádlott fáradtan, megtörten ül a vádlottak padján. Kocsison látszik, hogy Képzeletét gyötrelmes' éjszakakon az akasztófa víziója tőit* be. Ott ül megroskadva, két kezét a térde közé szorítva, mereven, mozdulatlanul és üveges tekintetét a fajon egy pontra szegzi. Barna István is halott sápadt. Vörös haja kuszáitan lóg horpadt homlokába. Remegve várják az utolsó szót, ! az ítéletet, amely eldönti sorsukatHátuk mögött a szuronyos őrök ülnek. A két fénylő Szuroinyf ugyl mered csúccsal a mennyezet felé, mint két felkiáltójel. Ezen a napon még 12 tanú kihallgatása \-an hátra és azután ' f . .. 1 "» l az orvosszaRértök véleményét hallgatja meg a kir. íörvfriyszék. A tanúkihallgatások Egynegyed io órakor vonulnak be a terembe a tanács tagjai. Illés Andor dr. tanácselnök megnyitja a főtárgyalást, majd a tajnukj kihallgatására kerül a sor. Elsőnek! Sándor Bertalant szó ltja be a teremőr. Elmondja, hogy a gyilkosság előtti napókban egy tajtékpipát vásárolt' Kocsistól, de az árával adós maradt. Később, A gyilkosság után a vádlott hamis vallomásra akarta öi ni Sándort és ennek tejében rem , kívánta tőle a pipa árát. Vámos Márton a következő tanú. A

z ő kocsija állt az őrháznál, amikor a gyilkos először indult bűne elkövetésére. — £r. azon a napon — vallja a tanú — az őrház udvarán javítottam a hengerőlőt. A köves uton jöttek, mentek szekerek, gyalogosok, de Kocsist nem láttám' arra. A kir. ügyész kérdésére tanú azt válaszolja, hogy körűibe ü' 1 óra hosszat tartózkodott al őrház udvarán. Hunyady László dr. védő kérdi a tan

utól, "hogy az alatt az idő alatt, be- és vissza lehet-e menni Polgárra az őrháztól. „ügy éredem, megakar ölni ez az ember" — mondja az egyik tana — Könnyen megtehette ezt az utat — válaszol Vámos, akinek a kihallgatása ezzet véget is ért. — Megesketése után Forgó Sándorné, egy szikár alacsony, vézna' asszony áll a birói emelvény elé. Pergő folyamatossággal beszéli el, hogy a vádlottakat 6—7 éve ismeri. Kocsis szüleivel is gyakran érintkezett. — Nem panaszkodtak TCocsiS szülei, hogy a fiuk dologtalan? — kérdezi áz elnök. — Nem szóltak nekem soha erről. — Mikor volt magánál Kocsis, utoljára ? — A gyilkosság előtt való napon, reggel 8 óra tájban jött hozzám és az iránt érdeklődött, hogy miképen lehetne pénzt kölcsönözni a bankból. Azután hívatlanul egyenes

en a szobámba lépett. Én a küszöbön álltam. Egyszerre végig futott rajtam a hideg. Féltem. 1 r • Ugy éreztem, hogy ez áz ember megakar ölhi. Forgóné furcsa kijelentése nagy feltűnést kelt. A vádlott rosszaióíag ^sóválja a fej'ét. 1 — Miből gondolta ezt? — firtatja az elnök. — Nejn tudom kérem. Csaló ugy éreztem — magyaráz fontoskodva Forgóné. Azután kiment az udvarra és körü'nézett, hogy nincs valaki a közeiben. Szerencsére 4—. 500 méterre egy juhász tartózkodott. Amak köszönhetem, hogy étek. Különben biztosan megölt volna. Aztán elment. • i — Fegyvert nem látott nála? — Nem. Pedig jól jnegnéztem. — Aat mondotta, hegy a gyilkosság előtt három ízben látogatta meg magát Kocsis — kérdezi most Rácz István dr. szavazóbíró. — Mindig egyedül 'találta magát otthon ? 1 — Nem, csak egyszer, a jjyilkosság előtt való napon. — Nem a gyilkosság után s

zü'«tett az a gondolata, hogy vádlott magát is megakarta ölni? — Nem kérem. Amikor Kocsis belépett a szobámba, már éreztem, hogy végigfut hátámon a hideg rémület. í — Egy percig sem volt Kocsissal a szobában ? — vette át a szót most Borbély ügyész. — Nem, mert féltem tőle. „Hazndol fiam! Hazndol!..." Ezután izgalmas szembesítés következett Forgóné és a gyilkos között. A vádlott mereven néz a kis, vézna asszony merészen csillogó szemébe; — Azt nem jói mondotta a Forgó néném, hogy a juhász ott volt. Nem volt a környéken senki, amikor körülnéztem. Forgóné méltatlankodva teszi csípőre száraz kezét és paprikás hangon rivall a vádlottra. Nyelve, mint az orsó, oly gyorsan pereg; — De igenis ott volt a juhász I Hazudol fiam, hazudó

1! Az ejnök csendesen leinti a harJ cias asszonyt; — Ne mondja igy kérCm, mondja azt, hogy nem mond igazat. A tárgyaláson végig vonuló véres tragédiába, Forgóné harciassága egy kis humort vegyit. A közönség soraiban halk, elfojtott nevetés hallik, mialatt Forgóné kardosán leckézteti a maga mondókáját, csökönyösen ismétlő vádlottat: 1 — Nem. Nekem ne mondd! Hazudol! " 1 Kocsis a türelmét veszti. Vérhullám Szökik arcába és afc aS'zM szonyra ripakodik; — Várjon hát, néném, hadd mondjam el először én, azután beszélhet maga! Mind a ketten egyszerre beszélnek. A' közönség nevet. Végre is az elnök erélyes hangja szünteti be a heves vitát. Figyelmezteti a hallgatóságot a csendre, mert különben kiürítteti a termet. Azután a vádlotthoz fordul: t> r ' — Szóval semmi sem igaz (abból, amit ez az asszony mondott? — Nem igaz abbóí egy szó sem — feleli a vádlott határozottan. De " Forgónénak sem keli több. A vádlott mellé perdül é3 pulykavörös arccal kiáltja felé: — Jaj, hogy a fene e

gye meg, hogy hazudik! i (/ Az elnök újból rendreutasítja a pergőnyelvü asszonyt, majd az iránt érdeklődik, hogy Kocsisék és Barnáék között müyen viszony volt, í ' j 1 — Haragos viszonyban voltak, mert Kocsisék feljelentették Barnáékat, hogy dohányt rejtegetnek.' Gyenge asszony volt az áldozat Forgónét ezután megeskették* vallomására, majd Demjén Péter pályaőr kihallgatására került a sor. A pályaőr május 3-án közvetlenül a gyilkosság előtt, találkozott a vádlottal a vasúti töltés mei'ett. Azt mondta Kocsis, hogy a malacoknak rédíát váltani megy, Polgárra. Nem látta ittasnak. \z áldozat vézna, alacsony, gyenge asszony yoft, akivel könnyen elbánhatott gyilkosa. r Ládi Dezső tiszapolgári kocsmáros, csendes, szorgalmad "fiurt nak ;smerte Kocsist, aki rttkán járt a kocsmába. Viszont 'Barna István ; szeszélyes, Izgága é* iszákos , ember voft. 1 . A.ra 16 íillér