Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-03 / 148. szám

jftfRVIDéK. 1932. fulius 3. Kocsis rríájus 2-án, egy üvegben másfél deci rumot vittl 6 agával. Azt mondta, hogy édesanyjának vjSzi, aki nagyon beteg- Másnap délelőtt io órakor ismét belátogatott az italmérőbe és egy fél liter bort rendelt. Nagyon hallgatag, elgondolkozó volt, mmt akt valamm tqpreng. KésőHo Varga; András tejesfiu ült mellé, avval' iszogatott. -— Mennyit fogyasztottak? — Mindössze egy liter bort, azután felültek a tejesfiu taligájára és elhajtattak. A gyilkosság után délután ismét bejött a kocsmába és egy féldeci császárkörtét fizetett Görömbei Gyula barátjának. Teljesen nyugodt volt, izgalom nem látszott rajta. — Arra határozottan emlék-i szik, hogy csak egy liter bort ittak délelőtt? „Haragszom Kocsisra, mert engem is elakart pusztítani" rencsére sokan jártak arra és igy: nem mert felém közeledni. — Hát miért haragudott volna rád ? — kérdezi az elnök. — Mert jelentettem a csendőröknek, hogy én vittem Kocsist az őrházig. A szembesítésnél Kocsis tagadja | Varga állítását, de a fiu a szemébe vágja: ; í Minden számításod az volt, hogy elpusztíts! Hunyady dr. a tanú megesketését arra a részre, hogy a vádiott az életére tört volna mellőzni kéri s miuitán kérelmét a biróság elutasította, ismét semmiségi panasszal-élt. .4 gyilkos véres nadrágszára az első nyom — Igen. Határozottan emlékszem, — válaszolt a kocsmáros. A szembesítés során Kocsis azt állítja, hogy három fél ú'ter bort ittak a gyilkosság előtt, de Láda megmarad vallomása mellett. Dr. Hunyady védő ellenzi tanú megesketését, azonban a biróság elrendeli. A védő semmiségi panaszt jelent be. Ezután Varga András 17 éves tejesfiu kihallgatására került a sor. Amikor az elnök felteszi a szokásos kérdést, hogy milyen viszonyban van vádlottal, a fiu felkiált; — Haragszom Kocsisra, mert engem is elakart pusztítani! Ezután elmondja, hogy reggeienkint tejet árui Polgáron. Azelőtt sohasem látta Kocsist, a gyilkosság napján találkozott vefe először. A korcsmában vádlott az asztalához invitálta és megkínálta, borral. Beszélgettek, majd a vádlott kérte, hogy i vigye el taligán az őrházig. Volt egy kis ital benne, de rendesen beszélt. Kocsis, az őrháznál leszállt, ő tovább hajtott. De mintegy 100 méterről visszanézett és látta, mikor a vádlott belépett a konyhába. — Csütörtökön este keresett engem Kocsis a tanyán. — Meséli tovább Varga. — Nem voltam otthon, I de ö megvárt, lesett rájn a kanálisnál. Előzőleg a bátyámnak azt mondta, hogy le akar velem számolni. SzeGörömbei Gyula jó fiúnak ismerte vádlottat, aki csak néha, mulatság alkalmával ivott. A gyilkosság b után találkozott Kocsissal. Kicsit italos volt, de nem lehetett "észrevenni rajta izgatottságot. ( Görömbei kihallgatása és megesketése után az elnök 1 o perces szünetet rendelt el/ majd Kétegyházi Tmfe csendőrtiszthelyettes vallomása következett. A tiszthelyettes elmondja, hogy kezdetben semmiféle támpontja nem volt a nyomozásnak. Városi Mozgóképszínház Julius 2, 3, szombaton, vasárnap Én csalok, Te csalsz, 0 csal (Férjem barátnője) Lucie Englisch. Fritz Schultz, Annis Markhart, Ralph Roberts Kiegészítés: GÓth Sándor szaval — Cinci rajzfilm Előad"sok vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétköznap 5, 7 és 9 órakor Az őrház elhagyatott vidéken fekszik s a közelben csak tanyasi népek laknak. A csendőrök összeterelték a környéken lakó legényeket, hogy megkérdezzék tőlük, ki látta utoljára Nagynét. Ekkor még Kocsisra senki sem gyanakodott. De amikor az ő kihallgatására került a sor, észrevették, hogy a nadrágszára véres. ; Nyomban faggatni kezdték a gyilkos legényt, aki azonban nyugodtan, meggyőzően válasz o- t. Azt áflitotta, hogy a napokban varjut kopasztott és eközben vérezte be nadrágját. A csendőrök elengedték, de titokban kérdezősködtek utána, hogy nem látta e, valaki az őrház körül. A nyomozás sikerrel 'járt. Egy asszony látta Kocsist az őrház tájé kan és jelentkezett a tejesfiu is, aki taligáján a gyilkosság napján az őrházig vitte. Erre megint elővették a gyilko.s legényt, aki most már zavarba jött, rövidesen bevailött mindent és azt hangoztatta, hogy Barna István bujtatta fel a gyilkosságra. így került hurokra a másik vádlott is, aki kezdettől fogva azzal védekezett, hogy csak tréfából mondotta Kocsisnak, hogy ölje meg az asszonyt. Bessorkánytásc Berend Miklósné aj regénye. Az iró, aki múlt vagy jelenben történő regényt gondol el, ha még ugy. átszűri is saját lelkén a mesét, saját egyéniségének bélyegét ha mégugy rányomja is alakjaira: ezeket többé-kevésbbé mégis a való életből markolja ki. »Greift nur hínein in's volíe Menschenleben!« — Mondja Goethe szinházdirektora a »Faust« előjátékában. Miért hogy ezek a regényalakok mégis oly gyakran csak bábuk? Vagy olyanok, mtnt egy tehetségtelen Rodin-utánzó Reliefjei, amelyek dermedt mozdulatlanságban sohasem tudnak kiemelkedni a sziklatömbből s örökre primitív álarcok maradnak. A »Boszorkánytánc« alakjai oly intenziven élnek, mintha az ősregebeü »£let tüzében« fürösztötték volna meg "őket. Mi, akik olvassuk ezt a regényt, azon szomorú szerencsének vagyunk részeset, hogy kortársai voltunk mindazon eseményeknek és történéseknek, amelyek itt ie vannak írva, s ugy vonulnak el szemünk előtt, mmt egy Űber-Rodm megelevenedett íRJe-* liefjei, tragikus élettel "tele. Ta-< ]án él még a béna.hős, ki mintául! szolgált az »ezüstkezü« mértoöfe nemes alakjának s él, — ha talán az életben nem ís egészenj olyan példája a magyar vitézségnek s daliáé férfiasságnak —j Toókuthy György modellje. £s élnek mind: a találkahelyeket fenntartó özvegy tábornofcne, a kártyabarlang tulajdonos özvegy egyet emi tahárné; az orosz zenészek a kültelki kávéházban, élő modellek után íródtak, s így a frankhamisitók, a gyémántsiberek... Élt a vérengző osztrák báró,, s a Maga^ kői kastély, — Borostyánkő vára élethűen leírva, ezeréves történetével. Mintha az a feneketlent tmieiy, pokolsötéten örvénylő tó, amelyet emberi étetnék neveznek feltárta volna minden rejtett titkát s míg vad hullámai a felleges égboltozatig torlódnak, a fekete vízen vérbarázdákat szánt a balsors: embersors, — olyan ez a könyv, írója csodálatosán bátor lélek j nem riad vissza a szivdermesztő látványtól, — nem menekül a

rköny nyü történetek happy-endes berkeibe; ...nézi nyugodtan az örvény buzogását, amelyben élő emberek sikoltoznak, vívódnak, gyötrődnek^ boszorkánytáncot járva és sellők helyett a »Sötétség Ieányai« éneklik dermesztő danájukat a tó'hullámainak harsogó Balsorsmotívumához... De fölcsendül egy-egy csodás melódia; maga az édes Mélosz

:... Recsky Miklósnak, az ezüst kezű hősnek édesanyja s menyasz-i szonya, a boszorkányszépségü Éva beszélgetnek... A lány türelmetlenségében kétségbeesett, mert hetek óta, a montellói ütközet óta nem hallottak hírt mátkája felől. Az anya örökös remegésben él egyetlen gyermekéért s mégis: ő biztat | és vigasztal... — az öreg hölgy múltba mélyedő mosolyában a bölcsőt ringató, nyoszolyát vető és szemfödőt bontó sorstündérek örök bölcsessége sugárzott: "— »Minden szerelemben elkövetkezik az idő, amikor "az 1 aszszonynak ugy keli szeretni a pár^ ját, mintha kilenc hónapig a sz.úe alatt hordozta volrla... Lemondással és fájdalommal...« — Lemondással? — ké telke* dett Éva és hangjában makacs tagadás lázadozott, amikor hosszura nyújtva a szót., mégegyszer megismételte: — Fájdalommal? — Igen, fájdalommal)! Akikor, állód majd meg a próbát, hogy asszony vagy-e, vagy boszorkány, ha tűrve és szenvedve i

s bírod szeretni Miklóst, amikor keserves bánatot okoz neked... — Miklós nem bánthat engem— Soha — mondotta mélységes meggyőződéssel a lány. «• Magasra emelve szép fejét, kevélyen szemlélődik a szemközt levő tükörbe s nem rezdül sejtés a lelkében... nem súgja semmi, hogy pár perc... és lesújt rá a végzet... Útban van... megérkezett: — Joókuthy György,, a legendásan d&ceg huszárkapitány, — Recsky Míkló9 legjobb barátja, aki hírt hoz róla..j Hírt a gyötrődő anyának..., hírt a türelmetlen, szenvedélyes ínenyi asszonynak... Levelet, rnely[qtl Repesve fogadnak,... szomjúhozva, epedve vártak... amelynek olvasásában majd feloldódik minden... 8 Recsky Miklós gyűrűs ujja a | jegygyűrűvel,... Recsky 'Miklós | mmdkét erős, férfias és munkás | keze — ott maradt Montellónál. Mikor két csonka karján beforrtak a sebek s leküzdötte balsorsának első rohamait, egy fiatal olasz! •munkással, s

aját geniáfis tervei után két uj "kart csináltat magának ezüstből. Emberfölötti energiát fejt ki, hogy az ezüstkezek mechanikai csodája organikus kapcsolódásba ju

sson lelkének mozgató erejével. De csiiggedt lelkében érzi, hogyha teljesen mozgatni is tudja ez üst kezeit, —'Évát,

1 a piciny gyermekkorától ismert és becézett Évát — ölelni sohasem ölelheti többé... Tudja, hogy az a délceg, e

rős férfit szerette, a hajdani oltalmazó játszótársat, — de ismeri jól,... s tudja azt is, hogy visszariadna a béna nyomoréktól, a hideg ezüstkezektől... Hazug pátoszból, a közvélemény nyomása alatt hozzámenne fe'eségül— örök re boldogtalan... Nem„ Recsky ezt nem akarja. Jobban szereti á lányt önmagánál: azt akarja, hogy boldog legyen s ugy tépje ki az ő emlékét szivéből, hogy ne maradjon utána semmi visszasíró fájdalmas rezgés... Ezért nem tudatta anyját sem szörnyű balsorsa felől s most levelet küld, hazug, kegyetlen, könyörtelen levelet: ...»a lövészárok megváltoztatta menta itását teljesen... •— nem szereti többé... senkit'sem szeret,... közönyös minden s mindenki iránt... Visszaadja szavát.