Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-15 / 133. szám

Jháí RYIDÉK. 1932. junius 15. Megalakult a Vármegyei Független Agrár Blokk szabolcsi fiókja Járásonkint szervezik meg a mezőgazdák gazdasági tomöralését Szombaton délben kisszámú, d« válogatott társaság jelent .meg a Koropa-száUó éttermében, hogy megvitassa a magyar mezőgazda­ság válságos helyzetét és megszer­vezze a mezőgazdasággal foglal­kozók gazda sági tömörülését. A szervezkedésnek hangs uIy 0zottan nincs politikai tendenciája, célja kizárólag az, hogy megtalálják azokat a módokat és eszközöket, a meiyekkei a válságba jutott mező­gazdaságot meg lehet menteni. A szervezés gondolata Korrnss Ferenc dr.^ Vay Miklós báró és Mikecz ödön dr s zabolcSvárme­gyei 'törvényhatósági bizottsági ta­goktól indu't ki, akik egyelőre a törvényhatóság agrárgondolkodásu tagjait hívták meg a szombati ér­tekezletre. Körülbelül ötvenen je­lentek meg a szombati ankéten. Ott láttuk vitéz Reviczky László ny. altábornagyot Desse wffy Emu grófot, Énekes János pápai pre!á­t us, prépostkanonokot, Liptay Béia felsőházi tagot, Liptay' Jenő m. kir. ga zda ság» főtanácsod, GóthLá,s z'ó m- kir. kormányfőtanácsost, Se­reghy László g. kat. kanonokot, OkoUcSányi "Lajos, Groák Lajos, Bleyer Jenő Tomory Zoltán, Pel­sőczy Béla földbirtokosokat és még sokakat. Az értekezletet Komjss Ferenc dr földbirtokos, törvényhatósági bizottsági tag nyitotta meg a kö­vetkező szavakkal : Azért hívtuk össze ezt az érte­kezletet .— mondotta — Jiogy bi­zalmas baráti körben beszéljük meg azokat a módozatokat, ame­lyekkel 'a szabolcsi gazdákat közös fropton lehetne egyesítem. Ennek a keresztülvitele eddig sok aka­dályba ütközőt 1, mert amíg a z Iparosoknak, kereskedőknek meg­adatott a mód, hogy egyesületek­be, szövetségekbe, kartellekbe tö­mörüljenek, s drága pénzen szer­vezeteket tarthassanak fenn, ad­dig a magyar gazda úgyszólván izolálta magát s ei utasjtott magá­tól minden ilyen törekvést, amely egy nevezőre vonatkoztathatná a szabolcsi gazdatársadalmat­Magyarország lakosságának 70— 80 százaléka él a mezőgazdálko­dásból, mégis a képviselőházban csak 28 százalék a gazda, még ha beleszámítjuk az álkisgazdákat is. Csonka-Magyarország főtermeivé­nyei a s zesz, burgonya, gyümölcs, gabonatermények és SzabolcSvár­megye ebből a termelésből még az átlagosnál Is nagyobb arányban veszi "ki a részét, ennek dacára vármegyénknek mindössze két gaz­daképviseiője van, a többi ügyvéd, tanár, sőt még van köztük .GyOSz ejnök is, akinek pedig épen állásánál 'lógva ellenkező érdekeket keli képviselnie, hacsak azt a né­hány szikvizgyárost ne m számit­juk kerületének választópolgárai között- I Ezt az anomáliát föltétlenül meg kep szüntetni. Meggyőződésem, hogy közö s, vállvetett működéssel elérjük célunkat. Itt nem egyéni vagy osztályérdekről van szó, ha­nem tisztán ne mzeti Szempontokról. Magyarország a mezőgazdaság gal áli, vagy bukik. (Lelkes éljen­zés.) Lehetnek ugyan közöttünk val­lási, politikai, vagy más különbsé­gek azonban e z eket eHminátni keU. (Éjénk helyeslés.) Végül meg keli találnunk a kapcsolatot a többi vármegye tör­vényhatósági bizottságainak gazda­szervezeteivel is, hogy szövetsé­günket az egész országra kiter­jeszthessük. Ez az összejövetel senki ellen nem trány ui, ninc's poütika Icélja, egyetlen törekvésünk az, hogy élni akár unk 1 Közbekiáltás; Éhez jogunk van! Egyetlen programunk; istápolni minden m ezőgazda sági érdeket. — Éppen ezért nem foglaltuk pontok­ba, merev formába progra mmun­kat, hanem mindenkor az étet tényleges követelményeihez fogunk igazodni. Itt ne m frázisokra, ha­nem tettekre van szükség. (Za­jos helyeslés). A magyar gazdatársadalom ve­lünk érző tagjait s zivesen látjuk Szervezetünkben^ azonban a nem­zetköziekkel nem állunk szóba. — Éppen ezért a tagfelvétel "kérdé­sét ugy oldottuk meg, hogy nem léphet be szervezetünkbe bárki, hanem mi fogjuk az egyedeket be­lépésre felszólítani. A tagokra egyetlen kötelességet rovunk^ és e z az, hogy az egyedek saját véleményüket minden fenn­tartás nélkül rendeljék alá a több­ség véleményének. Erre azért van szükség mert erőt és hatékony cselekvést csak egyöntetű akarás­sal lehet mutatni. Ez ugyan lemondás az egyéni érdekről, azonban organizáció szub­ordináció nélkül nem képzelhető el. Példa erre a fassizmus, Amely­nél egyetlen ak arat mindenre képes s ellentéte a német helyzet, aho' a s Gk akarás a züllés lejtőjére ker­gette az országot. Szervezetünk kimélyített célja, hogy egymást mindenben segítsük, bárkinek is baja támad gazdaságt kérdésben. A szónok végül kéri, hogy olyan s zeretettei és buzgalommal fejlesz­szék ezt a szervezetet, mint ahogy a vezetőség is fáradozik an­nak fejlesztésén. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Vay Miklós báró emel­kedik szólásra és a következőket mondja: j Az ejnök u r beszédét valamivel kt "keli _j3ótolnom. Azzal tudniillik, hogy szervezetünkben ne a veze­tőség irányítsa a tömörülést, ha­nem a tagok dirigálják a vezetősé­get. Ha a várm egye törvényható­ságában tíz évvel ezelőtt ezt az ejvet követték volna, akkor való­színűleg könnyebben u szta volna meg a jejenlegi krízist. Nagy s ulyt hejyezek arra, hogy a fal u népét, a kisgazdákat is beszervezzük, mert így összekötő kapcsot nye­rünk a legszegényebb társadalmi rétegekkél és azok bajait a való té­nyeknek megfelelően ismerjük meg. Fejűiről ne m akarják felis merni, hogy bajban vannak a magyar gaz­dák, e zért keli sürgetnünk a me­zőgazdaságot érintő problémák m eg oldását. Amit eddig tettek érde­künkben, azt is a legnagyobb ne­hézséggel tudtuk kiküzdeni. Sürgős szükség van a kamatle­szállításra s a tőketartozásoknak a mai viszonyokkal való aránybaho­zatalára. Annak is gátat keli vetni, hogy a perköltségek olyan horri­bilis módon való megállapítása le­hetetlenné tegye az adó sok helyze­tét. A perköltség sokszor többre megy, mint a tőketartozás. Ezek a körülmények a mezőgazdasági la­kosságot lehetetlen helyzetbe so­dorják és sokszor évtizedek mun­káját is megsemmisíthetik. Értesí­tenünk keli a vármegye vezetősé­gét és a kormányt t hogy csak ak­kor fogju* támogatni, ha ezeket az égető problémákat megoldja. Hangsúlyoznom keli, hogy min­den működésűnket mentesítjük a politikától, azonban mindent ei "keU követnünk a mezőgazdasági élet fellendítésére. Meg keli jegyeznem azt, hogy azért neveztük el tervezetünket Vármegyei Független Agrár Blokk­nak, mert ebben tényleg csak füg­getlen gazdaemberek vehetnek reszt. Éppen ezért hagytuk la a tisztviselőket is, hogy a vármegye vezetésétől függetlenítsük magun­kat. Ezután Mikecz ödön dr szólalt fei s a következőket mondotta: A régi vármegyei életben az volt a gyakorl at, hogy a törvényhatósá­gok ádták meg az utasítást kö­veteiknek, akiknek az országgyű­lésen szigorúan ragas zkodniok kelt­íett a várm egye akaratához. Ma azt látjuk, hogy a vármegyei köz­gyűlés egyszerűen ledarálja a hi­vatalos ^gyeket és legfeljebb fel­ír a kormányhoz. Pedig abbói kel­jené kiindulnia a törvényhatósági életnek, amit önök határoznak, (Élénk helyeslés.) Ennek az érte­kezletnek, ennek a kis magnak te­rebélyes fává kell növekednie, azon­ban a pártpolitika és felekeze(tt kérdés kikapcsolásával, mert kü­lönben elvész a m ag, melyet vetet­tünk. j A mezőgazdaság megerősítése nélkül "ne m lehet elképzelni életet Magyarországon, mert ha a gaz­da ne m t ud m egélni akkor az iparos, kereskedő és"intellekt uelis vegetál. | 1 Itt az idő a sürgős segítségre, mert ugy vagyunk, mint 1918 előtt, távoli morajjá.sok jelzik egy ször­nyű fizikai hábor u bekövetkezhe­tését. Ha idejében nem szervez­kedünk, mindnyájunkat ei fog sö­pörni a vörös' áradat. (Altalános helyeslés.) Reméljük, hogy a többi várme­gye törvényhatóságai is követni fogják példánkat, mert értesülésem s zennt alig várják a szabolcsi szervezkedés eredményét. Fassiszta szokás, hogy minden gyűlés után az elnök megkérdi: — Kié az ország? mire a fassiszták kór usban felelik; — ^Iiénk 1 Azt s zeretném elérni, hogy a gazda sz ervezetek gyűléseit is így fejeznék be^ mert a magyar föld a magyar gazdáké A nagy hatással fogadott be­széd űtán Kornxss Ferenc dr fel­olvasta azoknak a névsorát, akik írásban jelentették be csatlakozá­sukat. Az ankét befejeztével társ asebéd volt, a meiyen Kőder Fngyes ra­ka mazi kisgazda ^ Maros Sándor prügyi törvénybiró, vitéz Re­viczky László ny. altábornagy és Pápay Mihály kisgazda, gazda­szöv-etségi elnök Szólaltak fel. Ebéd után Korniss Ferenc dr bejelentette, hogy járásonként szervezik meg a gazdák tömörü­lését. Színház HETI MŰSOR : Szerda: A harapó* férj, félheiy­ánakkal. Csütörtök: A méltóságos asz­szony traííKja A) bérlet. Péntek: A méltóságos asseony tnatíkja, mérsékelt helyárak. Szombat délután: Meddig tog)»z szeretni? est e : A mosoly országa. Vasárnap délután A mosoly orszá­ga, este; Cserebogár, sárga cse­rebogár. A) bérlet. Lehár-mnzsika, vígjáték premier és táncos operett a színház e heti műsorán Székelyhídi Ferencet, a kiváló teu nonstát, Nyiregyháza "Városa látja vendégül ittartózk 0dá sa a.att. Szé­kélyhidy kétszer lép fel a Városi Színházban. Mind a kétszer a Mo­soly országa kínai hercegét énekli. Ilyén műélvezetben ritk'án van ré­sze a közönségnek és ez az oka a nagy érdeklődésnek ^a meiy az előadások iránt megnyilvánul. Szé­kejyhidy mellett az operettegyüttes szme-java énekli a főszerepeket. A mosoly országát szombaton este és vasárnap délután játsszák az U­lUSztnS vendég felléptével. A méltóságos asszony trafikjá­nak bemutatóját máns óriási ér­deklődés élőzi meg, a mi érthető is hiszen a főváros egyik elitszin­házában a Vígszínházban felejthe­tetlen síkere volt. A kitűnő sze­reposztás, a pompás rendezés "itt is meghozzák a megérdemelt si­kert. Az ötletes Bus—Fekete vígjá­ték csütörtökön és pénteken kerül színre. A színház megváltoztatta az ed­digi műsorrendet, e heti operett ^lágerét vasárnap este mutatja be, Erdélyi "Mjhály irta és komponálta ezt a hangulatos, csupa melódia operettet a meiynek elme: Csere­bogár, sárga cserebogár és fősze­repeit Komár, Horváth, Sotthy, Körössy, Bellák játsszák. Szombaton déí után f&helyárak­kai a fca cagtató Halász vígjátékot a Meddig íogsz szeretni ?-t játsz­szák. A Tűzmadár nagy síkerét mi se m bizonyítja jobban, minthogy a direkció ma is műsorra tűzte, holnap pedig A harapós f&rj utol­só előadása hoz m ajd megérde­melt sikert. Éljen a szerelem! Az Apolló mai operett premierje Michael Bohnen operaénekes, a »Viktóna« film főszereplője. Olga Csehova bűbájos prrmadonna, Rajph Arthur Robe r ts is mert ko­mikus együttes operettfíimjének Éljen a s zereiem cimmei ma ked­den van a premierje az Apolló­ban. Budapesten ez a film nagy sikert aratott. A főszereplők ebben a filmben utólérhejetlenek. Péntektői Harry Liedtke, Verebes Ernő leg­újabb víg operettjének, A korvett' kapitánynak tessz a premierje. Ez a legújabb Ufa attrakció szintén óriási sikerre tarthat számot. — Szívbetegeknek érelmesze­sedésben szenvedőknek a természe­tes »Ferenc J6zsef« keserűvíz hasz­nálata könnyű és pontos bélmükö­dést biztosit. Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a Ferenc József víz különösen agyvérzésre és gu­taütésre hajlamos idősebb embe­reknek kitűnő szolgálatot tesz. A' Ferenc Józset keserűvíz gyógyszer­1 tárakban, drogériákban és fűszer­üzletekben kapható. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom