Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-05 / 125. szám
Nyíregyháza, 1932. junius 5, m Vasárnap U1I. évfolyam, 125. s z POLITIKAI NAPILAP lilőíizelesi arak helyben és vidéken : Egy hra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 f. Egyes s?ám óra: hétköznap 10 {., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe • Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: í 39. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. Felmenteik az Úkísteleki-szőlői gyilko Tovább is takarékoskodnunk kell Irta: Temesvár; Imre dr, miniszteri tanácsos országgyűlési képviselő Mikor a magyar nemzet minden erejét összegyűjtve küzd megélhetéséért és minden áldozatot meghoz azért^ hogy boldogabb időben vállalt "kötelezettségeinek teljes mértékben ei eget tegyen, joggal elvárhatjuk^ a velünk Szembenálló külföldi gazdasági hatalmasságoktól. hogy megértéssel legyenek velünk szemben és a változott viszonyokhoz alakítsák ugy a kamatot, mint esetleg tőkeköveteléseiket. hogy becsülettel megfelelhessünk vállait kötelezettségeiknek. Be keli iátniok. hogy a kölcsönös engedékenység és a bizalom helyreállítása nélkül lehetetlen a gazdasági élet konszolidálása. Ennek pedig legfontosabb előfeltétele az, hogy a normális gazdasági kapcsolatok helyreálíittassanakj amely lehetővé t e szi,_ hogy a megbomlott hitelélet visszaállításából egész Közép-Európa gazdasági helyzete regenerálódhassák. Az 1932—3j. évi államköltségvetés számol a mai rendkívül s ujy 0s gazdasági helyzettel és minden vonatkozásában a kegyetlen realitásokat veszi figyelembe. Mindenek felett arra törekszik, hogy, az államháztartás egyensúlya biztosítható legyen, 'tehát ugy .gazdasági vonatkozású, valamint kulturális és Szociális igényeket a minimumra keit leszállítanunk, annál is inkább, mert hiszen a gazdasági helyzet állandó rosszabbodása nem engedi meg. hogy az előző évek költségvetési ker etei tovább fenntarthatók legyenek. A kormány az előző években, különösen az 1929—30. évtői kezdődőleg megindította a takarékossági folyamatot, ebben a költségvetésben fokozottabb mértékben viWe keresztül^ amennyiben a mult évi költségvetés végösszegéin szentben. az. állami közigazgatásnál 72 millióval állami üzemeknél pedig 86 millióval csökkentette a költségvetés kiadási oldalát. Ez a csökkentés, az előző évi "költségvetéssel szemben, 17 százalékosnak mondható. ' Ezt a tekintélyes kiadás-csök;-; kentést sem tekinthetjük azonban véglegesnek és tovább keli haladnunk a takarékosság tekintetében, annál 'i s inkább mert hiszen a polgárság megcsappant teljesítő képessége már ezt a kiadási keretet is alig tesz képes előteremteni. Ez a költségvetés már m agában foglalja ugy a személyi, mint a dologi kiadásredukciókat, s ezek igen jelentékeny pézbeli értéket, mutatnak. De ezek az eredmények' még korántsem lehetnek elegendők, hanem haladn unk keli a racionalizalás terén mindaddig, inig állapat adminisztrációnkat összhangba nem hozzuk egyfelől a megcsonkított államterületté', másrészt pedig a polgárság teherbiróképességével. Sajnos, a mai viszonyok kényszeritenekbeinnünket arra, hogy a történelmi Magyarország területi beosztását, habár — remélem — rövid időre, de mégis m^vláto-z tass uk és a mostam körülményekhez alakits uk. Ez igen körültekin. tő és nehéz munkát igényei, mert hiszen sok-sok olyan tradíciót érint, melynek tiszteletbentartása mindannyiunkat kötelez. Nézetem szerint, azonban sokkai nagyobb mértékben és gyorsabban lehet a költségvetésünkbe egyes szervezeti változtatásokkal kiadáscsökkentést elérni. Ezekk ei kell hozzáértéssel és e rős kézzel hozzányúlni és lebontani azokat a bilincseket, amelyek hosszú fejlődéss ei majdnem a mozdulatlanságig lassúvá tették az egész állami adminisztrációnkat. —. Lehetetlen fenntartani a mai rend, szert % amelyben, úgyszólván minden lényegte'en kis ügyet végső fokon a minisztériumokban döntenek el, holott ezeket az alsóbbfoku hatóságoknál is talán ugyanolyan megnyugvással, de s 0kkai kevesebb költséggel és rövidebb idő alatt is el tehetne intézni. Ebben a túlzott centralizációban látom az okát annak^ hogy a miniszterilimok személyzeti létszámát* nagyobb mértékben nem »ehet csökkenteni. De nemcsak az állami adinur nisztrációná', hanem a különböző ,a utonomiáknái. községeknél, városoknál, vármegyéknél, de az ái*. mentesítő társaságoknál, valamint az egyházaknál is keresztül 'kell vmni a lehető leg szigorubb racionalizálást. Arra kell 'törekednünk, hogy minél kevesebb érték vonassék et a közgazdasági élettől, hogy a polgárság- a megélhetésre és különösen a termed munka megindítására a termelő munka folytatására minél nagyobb értéket tarthasson magának vissza. A gazdasági irányú tömeggondolkodás jelentősége Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár A műit század elején gazdasági világversenyről mit Sem tudott a közönség, mert egyrészt a hajózás aránylag iass u és költséges volt, s másrészt Európa vasúthálózata is nagyon kezdetleges képet mutatott. Mi sem természetesebb tehát. mint az, hogy fly viszonyok mellett egy vidéla áílandó jellegű gazdálkodást folytathatott, mert a vidéki fogyasztás és kereskedelem nagyobb zökkenést nem idézett elő az áru kereslete és kínálata között. A vázolt közgazdasági helyzet lehetővé t ette, hogy a gazdaközönség konzer vativ irányban gazdálkodhatott, vagyis azt a módszert követhette, melyet ho sszu ének tapasztalata alapján a szülők ás ősszülők megfelelőnek találtak. A mai időben azonban a hajó é» vas ut a legrövidebb idő alatt elviszi az ár ut a világ legtávolabbi faiujába. Ez oknál fogva a íoiegr szokott vidéki termeivények távoli országok kereskedelmi versenyének vannak kitéve. Hiszen a sok ezer példa közül csak egyet ragadok ki, nevezete sen azt v hogy még három évtizeddel eze rőtt, ha a gazdának volt annyi pénzereje, hogy nem szorult arra, másrészt uj gabonatermését augusztus végéig eladja, ugy -szeptember havától kezdve csaknem biztos alapon számíthatott arra. hogy a gabona ára tavaszig lassan emelkedni fog. Manapság azonban egész más a helyzet. Ha minálunk gyenge a tér més, mégis előfordul, hogy az itteni áruhiány ellenére, éppen télen lezuhan a gabona ára. Ez pedig bekövetkezni akkor, ha Délamerikában jó termés van, mert a jelzett világrészben december hóban van az aratás v s jünius hóban özönlik az UJ délamerikai "termés az európai 'piacok felé. Ehhez hasonlói helyzet kiaiak ui ig e n s 0k gazdasági terménynél a mai időben. A leirt okoknál fogva a mai gazdálkodásnak igazodnia keli a világkereskedelem helyzetéhez és ebbő' kifolyólag a gazdának is ei keli 'sajátítania azt a sok oldalú szakismeretet, mdy a változatos gazdálkodáshoz szükséges. Igen fontos a mai gazdasági termelés terén a kereslet és kínálat helyes szabályozása. Ezt pedig néhány egyén keresztülvinni nem tudja^ mert ehhez az egé sz közönség összefogására van szükség. Viszont' egy nagyarányú összefogás tömeggazdálkodás nélkül nem lehetséges. Tehát a világkereskedelem igényeihez és kellékeihez alkalmazottgazdálkodás szakismereteit át keli vinni a köztudatba, s ez a népművelődé 8 utján a legközvetlenebbül és legsiker es ebben" vihető keresztül. , ] A leirt vezérelv gyakorlati keresztülvitelére vonatkozólag nagyon tanulságos példát nyújtott Liptay László jékei földbirtokos, a Felsőszabolcsi Gazdakör elnöke. aki folyó év május havában a kis v-árdai összes középiskolákban több pályadijat tűzött ki a növendékek számára oly "írásbeli dolgozatok után._ melyek feladata volt leírni a mai sikeres gazdálkodás vezérelveit. A pályázati kérdések kidolgozásában nagyon kitűntek 'a kisvárdal róm. kath. tanítóképző növendékei. akik dolgozatukban igen alapos tájékozottságról tettek tanúságot, a fai U gazdasági kérdései iránt. Különösen kitűnt kiváló, értékes gyakorlati kidolgozásánál fogva a tanitónqje'ölt munkája, amely dicséretére válnék még a gyakorlatban működő tanítónők számára is. Liptay Lá szló gazdakőri elnök Áh tal kitűzött pályadijas dolgozat elme a követk ező volt: » Miként ja. vitható a falu gazdasági helyzete különös tekintettel a baromfitenyésztésre és gyümölcstermelésre.>i A kiSvárdai róm. kath. tanítónő' képző növendékei igen helye^ irányban dolgozták fel ezt a kérdést nevezetesen kifejtették a háziipar fontosságát, kiemelték a női nemnek takarékos szellemben való nevelését. A baromfitenyésztés terén pedig oly javaslatokat írtak le. amelyek kevés befektetéssel és kevés költséggel "valósíthatók meg. Nem ja vas 0ltak kényes, telivér baromfifajták behozatalát^ hanfem a meglévő magyar baromfi javítását helyes kiválasztás álÁra. 16 üli ér
