Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-24 / 141. szám

JSfrfRYIDÉK. 1932. junius 24.. Iparoskérdésekről tárgyaltak a Kamara nagygyűlésén Általában ismeretes az a kérdés, amely az iparosságot már évek óta foglalkoztatja s amely kédés körül annyi "harc és vita folyt. E harcoknak és vitáknak eredményeként született meg az ipartestületek reformjáról és az ipartestületek országos központjárói készült törvény, amelyet az 1932.' VIII. t. c. gyanánt iktattak a magyar törvénykönyvbe. Az uj törvény jóformán még meg sem jelent, amikor a végrehajtási rendelettervezet és az" ipartestületi, valamint a központi .^apszabálymintatervezetek 'máris napvilágot látott. Ezeket a tervezeteket a kereskedelemügyi miniszter rnegküldötte a kamaráknak azzal, hogy az érdekeltségük minél szélesebb bevonásával tárgyalják meg és észrevételeiket sürgősen közöljék a miniszterrel. i A rövid időre tekintettet a debreceni 'kamara az elmúlt szombaton ipari osztálygyülésen, hétfőn pedig a kamara-kerületi nagygyűlésen a rendelkezésre álló időhöz mért keretek között tárgyalta meg a tervezetek rendelkezéseit.' A mai s

uiyos helyzetben igen szép számban jelentek meg a kamara közgyűlési termében hétfő délután a kamarakerüet ipartestületeinek kiküldöttei. 1 Harsányi Imre dr részletességgel "és alapossággal ismertette a tervbevett rendelkezéseket, amelyeket a jelenlevők intenzív figyelemmel kisérték és az egyes íóntos rendelkezésekhez sokan és részletesen szóltak hozzá, előterjesztették megszívlelendő észrevételeiket, ugy, hogy a nagygyűlés a rövid id őellenére ís nagyon értékes munkát végzett. így é'énk vita kisérte az ipartestület feladatait (különösen az inségaiapot) « az ipartestületi tagságot érintő rendelkezéseket és a nagygyűlés oly módosítást kívánt, hogy az ipartestületeknek azok a gyárosok is kötelező tagjai legyenek akik képesítéshez kötött ipart űznek gyárszeriiég, természetesen teljes egyenjogúság biztosítása mellett. Különösen foglalkoztatta a nagygyűlést a felvételi és tagsági dijak kérdése s nem tartia helyesnek ,hogy a felvételi dijakat 12 havi részletben is meg lehet ffnetni. Gerbert János püspökladányi ipartestületi elnök, Frisch Adolf, Pollák Ignác, Krisch Ká_ roiy, Giczei András és még mások hozzászólása után szükségesnek tartja a nagygyü és azt, hogy az ipartestületi tagdijak a kamarai Illetékek módjára hajtassanak nak be. Foglalkozott a nagygyűlés az ipartestüétl közgyűlés egyik uj formájával, az u. n. küldött közgyűlés intézményével is és Salamon Zoltán derecskei ipartestületi elnök javaslatát elfogadva a tervezett rendelkezés oly módosítását kívánta, hogy a küldött közgyűlés rendszere o'y 500 tagnál nagyobb ipartestületre nézve is megengedtessék ,amelynek kebelében több község tömörült. Soós Kálmán, Frisch Adolf, Erneszt József és az előadó hozzászólása után a [nagygyü és kimondotta anr.ak szükségességét, hogy az ipartestület elnöke is kapjon tiszteletdijat, mint a központ elnöke. Nagy érdeklő'déssei tárgyait a a gyűlés az ipartestületi "szék intézményét, amelynek kiegészitéseképen szükségesnek tartja továbbá a gyűlés azt is, hogy az ipartestületi szék a közgyűlésen kívül az előljárósági üléseken is tanácskozási joggal résztvehessen. Szükségesnek tartS- , hogy minden szakosztály alatson munkaügyi bizottságof. A főhívatásként fogialkozta'o't 1 o lai személyzet nyugdijkérdésének rendezését kívánatosnak tartja. Tiltakozik végűi & gyűlés az íparhatósági biztosok díjazása ellen. Ezután tért rá a gyűlés az ipartestületek országos központjára vonatkozó rendelkezések megtárgyalására, amelyek közül fontosak a központ fenntartására szolgáló hozzájáru'ásoknak, továbbá a közgyü'ési tagok választásának, valamint a központi elnököt, alelnököket és vá ásztmányi tagokat megillető megtérítéseknek á problémái. A fenntartáshoz szükséges összegek és a megtérítési dijak ugyanis nagy tehertöbbletet jelentenek az amúgy is súlyos gazdasági helyzetben levő iparosokra nézve, akik sajnos a megélhetés feltételeit is alig tudják maguknak ma megszerezni. Ép ezért több felszólaló szükségesnek jelentette ki azt, hogy az ipartestü etek országos központjának kérdését egyéőre a napirendrlő vegyék le és csak az ipartestü etek reformját hajtsák végre . | Dr Radó Rezső főtitkár nagy tetszés közben jelentette ki. hogy soha nem vo't híve a központ felállításának, ma is ezen a felfoI

gáson van, azonban, ha a kereskedelemügyi miniszter ennek el-< lenérc szükségesnek tartja a végrehajtási rendelet kiadását, ugy legalább arra lenne szükség, hogy a debreceni kama«a kerületéből kíkü'dendő közgyűlési tagok mind anyagilag független, derék gerinces iparosemberek Egyenek, akik teljes súllyal 'képviselhessék h vidéki ipar érdekeit a budapestive

1 szemben a központban s ezzei az ui 'intézmény jó működése biztosítható legyen. Soós Kálmán és Erneszt József kérte a kamara vezetőségét, hogy a kiküldendő közgyűlési tagok névsorának öszszeáüitását ismert tapintatos körültekintéssel Vegye a kezébe, mire a főtitkár kije entette, hogy a végrehajtási rendeletben foglalt tinó rendelkezések következtében legfeljebb arról lehet szó, hogy a kamarakerü e i ipartestületek megbízottam ak összejöveteléhez rendelkezésre bocsátja a kamara közgyűlési termét, ahol maguk az ipartestületi megbízottak kísérelhetik meg a legmegfelelőbb névsor összeállítását, hogy lehetőleg az egész kamarakerület képviselve legyen. Közadók módjára lehet kérni a végrehajtást a száz pengőig terjedő ügyekben Érdekes törvénymagyarázatot provokált ki a napokban az igazságügyminisztertöl a mis kolci ügyvédi kamara. A minisz teri leirat tisztázza azt a kérdést, hogy közadók módjára kell e behajtani a 100 pengőig terjedő követeléseket, vagy nem. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930. évi 34. tör vényeik 65. §-át kétféleképen magyarázták. Ez a rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a 25 pengőt meg nem haladó köve keléseknek behajtása a községi elöljáróság feladata, még akkor is, ha a par a községi elöljáróság hatásköréből ki van véve. De hogy a 25—100 pengős ügyekben a végrehajtás foganatosítására a községi bíróság kö telezve van-e, arra nézve nézeteltérések vo tak. Viszont az ügyvédi kamara ezt a bizonytalanságot annál inkább igyekezett megszüntetni, mert sokszor a kir. bíróság végrehajtásánál a nagyobb távolságok esetén a végrehajtás költségei magát a tőkét többször meghaladták. A miskolci kamara távirat felterjesztéssel fordult az igazság, ügyminiszterhez, hogy ebben a kérdésben hivata'os törvénymagyarázatot adjon. Most érkezett meg az ügyvédi kamarához a miniszteri leirat, amely hangsúlyozza, hogy a községi bíróságok hatásköréből ki nem vett követeléseket 100 pengő erejéig közadók módjára vezetett végrehajtással kell behajtani akkor is, ha összegük a 25 pengőt meghaladja. A 25 pengőn aluli követelések behajtása viszont a községi elöljáróság feladata, ha a per a kir. bíróság hatáskörébe tartozik is. Alternatív a lehetőség azoknak a követeléseknek behajtására, amelyek 25—100 pengő erejéig terjednek és a községi bíróságok hatásköréből ki vannak véve. Ebben az esetben ugyanis mind a kir. bíróságtól, mind pedig a községi bíróságtól — tehát közadó módjára — lehet kérni a végrehajiást. Ha nem végzéssel, hanem végrehajtató kiadmány alakjában rendelik el a végrehajtást, a bíróság a végrehajtás foganatosítása iránt senkit sem keres meg — Ebből okszerűen következik, hdgy a községi biróság hatásköréből ki nem vett 100 pengőn aluli végrehajtásokat a községi elöljáróságoknak akkor is foganatosítani kell, ha ebből a célból a végrehajtató kiadmánnyal maga a végrehajtató fél jelentkezik nála. Ausztria megszüntette a devizák folyósítását Bécsbői jelentik: Az osztrák Nemzeti Bank a mai nappai tekintettet "a devizakészletének csökkentésére a mai' nappal egyelőre megszüntette a kü földi tartozások szolgáltatására szükséges devizák kiutalását. Az a hír, hogy a

t schi üng paritásról letérne Ausztria nem felei meg a valóságnak. Londonból jelentik: Angliában nem keltett meglepetést ez az intézkedés, amelynek nem tulajdonítanak tui nagy jelentőséget és egyes lapok ugy vélik, hogy Ausztria ezzel az intézkedéssel "kényszeríteni akarja Franciaországot a megígért kölcsön folyósítására. á felhőszakadás megrongálta a brassó—kolozsvári vonalon a vasúti síneket. Bukarestből jelentik: Marosvásárhely fölött hatalmas felhőszakadás vonu't végig, amelynek során galambtojás nagyságú jégdarabok estek. A jégverés óriási károkat okozott. A felhőszakadás folytán meggyülemlett vízár három helyen átszakította a vasúti sineket a brassó-marosvásárheiy-' kolozsvári vonalon. A vitám a mezőn dolgozó munkások közé csapott és Butzi Zsigmondott ha'álra Sújtotta. Aratás ntán A nyár termését asztagba rakta. Ott gyűlt előttem naggyá a halom, A nyár kegyosztó, vidám kedvű volt £s most fizetett bőven, gazdagon. Csak nézem szótlan a büszke kazlat; Keblembői sóhaj fakad: Istenem, Itt van az áldott, a gazdag termés S mennyi vériték hullott, hogy legyen. , Látom a róna kemény magyarját Amint kaszáját feni s elmereng, Kutatja, nézi fürkésző •zemmei A titkok titkát, a nagy végtelent. Aztán köp egyet izmos markába S kezébe veszi az újfent kaszát, Szaporán huflnak össze a rendek, Közben hallgatja aratók dalát. 1 A marokszedők dalolnak vígan, Folyik a munka serényen, hamar, Ez az én fajtám, dolgozik, daloT, A föld szent rabja: munkás és magyart I A nyár fizetett bőven, gazdagon, És megáldotta újra népemet, Mert hisz megadta bus robot után A mindennapi áldott kenyeret. Arany György. Paktum a szászok és a román kormány között Bukarestből jelentik: A szász nemzeti párt elhatározta, hogy választási paktumot köt a kormánynyal. i< A nyi t ütean meghalt agy nyugalmazott altábornagy A MOT jelenti; Ma reggel fél 10 órakor a Józsei utcában összeesett Köh'er György ny. altábornagy. — Mire a mentők megérkeztek már' kiszenvedett. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy szívszélhűdés ölte meg. Déinémetországban nem engedik meg az egyenruhaviselést < Berlinből jelentik: A délnémet tartományok, e sósorban Bajorország és Baden kormányai "közölték a birodalmi német kormánnyal^ hogy a legutóbbi eseményekre tekintettel kénytelenek továbbra is fenntartani az egyenruha viselési tilalmat- ! Tisztelettel értesítem Nyíregyháza város és vidékének úri cukrász látogató közönségét, hogy Ryiregvhazán, Ho'tiiv Miklós tér 1. szám alatt (Kaszinó épületben) 1932 julius hó 1-ón üzletemet megnyitom. Üzletem az úri családok reggeliző, feketéző, uzsonnázó és szórakozó helyisége lesz, — külön helyiségg l, terasszal a mai kornak megfelelően lerendezve és telszerelve. Saját készítésű sütemények, cukorkák, bonbonok, fagylaltok, parfaitok, haschek, sendvichek, stb mindenféle cukrász termékek a legfinomabb nemes anyagból készítve, ugy üzletemben, mint házi rendelésre kaphatók. Elvállalok uzsonnák, estélyek rendezései, ugy üzletemben, mint háznál felszolgálva. Minden igyekezetemmel, tudásommal azon leszek, hogy a t. vendégeim igényeit kielégítsem és tetszését elnyer, jem, mihez szíves támogatását kérem szolgálatkész tisztelettel BUJDOSÓ LÁSZLÓ CUKRÁSZ, Nyíregyháza, Horthy Miklós-tér 1.