Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-24 / 141. szám

jAfKTlDélE. 1932. június 24. ^ Bevizió és lefegyverzés Irta; Dr. LUKACS GYÖRGY, v. b. t. t. nyug. miniszter, A bSkeszerz'<désokn»k |s Hz azokkai kapcsolatos szerződéseknek azokat a határozmányöjt, amelye*, ránk hátrányosak, nemcsak száz százalék erejéig alkalmazzák velünk szemben, hanem még ezen határokon tui is igyekeznek menni. Azt a három-négy határozmányt azonban, amely a mi javunkra tartalmaz egyes intézkedéseket, az érdekelt hatalmak következetesen mellőzik, nem tartják meg. .Hye>1 inek a kisebbségi, á lefegyverzési, a nemzetközi döntőbíráskodásra vonatkozó határozmányqjkV Kdnzelpj vencia gyanánt pbbői konstatálom azt, hogy igenis azok az államok, amelyek nem tartják meg ezeket a szerződéseket, tehát éppen a ml szomszédaink, az utódallamok, maguk teszik feltétlenül szükségessé a reviziót, alkaimazhatatianokka a fennálló szerződéseket; nem{ mi,

1 akik tűrjük ezeket és akik ezek szerint cselekszünk, hanem őkj akik azt, áml jó nekik a szerződés-) ben, száz percent^* kiaknázzákj azokat a határozmányokat pedig, amelyekben kötelesség |s mutatkozik velük szemben, a mi javunkra, napról-napra mellőzik. A paktumnak az a feltétele, amely szerint az alkalmazhatatlan szerződéseket revideálni kell, fennforog, ez a feltétel beteljesedett. Fennforog azonban az a másik fettétel is, hogy ojyan nemzetközi viszony keletkezett, amely veszélyezteti a béke fenntartását, — mert az európai viszonyoknak atyán eszeveszett rendezése történt a békeszerződésekben, amely, 'nemi engedi megnyugodni a lelkeket, amefy gazdaságilag tönkretette nemcsak a legyőzött, hanem a győz! tes áramokat is. Azok a szerződések létesítették tehát, ezeket a nemzetközi viszonyokat, 'amelyek a béke fenntartását veszélyeztetik* Nemcsak azért keq tehát revideálni a trianoni szerződést, mert ez alapjában hazug és igazságtalan, nemcsak azért, mert az két olyan íeltétejre van fektetve, ámelynek mindketteje hazugság — az egyik az, hogy mi idéztük fel a háborút, a másik az, hogy elnyomtuk nemzetiségeinket, mindkettő történelmi hazugság és az ilyen hazug aiap

;" ra épitett épületnek romba kell dőlnie, — hanem azért is revideálni kejl, mert magának a paktum" nak értelmében es a békeszerződésben kodifikált 19. szakaszí szerint, bekövetkezett a revíziónak mindkét feltétqe. Az is, amely reviziót követet akkor, ha a fennálló nemzetközi viszonyok a békét veszélyeztetik. Már pedqg Trianon, Versailles és a többiek olyan nemzetközi viszonyakSaft létesített tek, amelyek a béke fennmaradását; veszélyeztetik és a revíziónak fennforog az a másik feltétele is, hogy olyan nemzetközi »zerződések vannak, améiyek aikalmazhatatlanoknak bizonyultak. Nem ml miattunk, hanem azok "miatt, akik tömérdek jogot kaptak ezekben a szerződésekben, mig azt a pár szakaszt, amely kötelességeket is ró reájuk, nem respektálják. Ebben a helyzetben, igenis, mindenek e

rőtt és mmden időben öntudatosan kell követelnünk a szerződések revizióját és követelnünk ken minden internacionális fóru-< mon azt, hogy mennél előbb összejöjjön az az új világkonferencia^ amely igazságos alapokon? üjbóí vizsgálja meg a helyzetet és újból rendezze Európa viszonyait. a-i melyeket olyan rosszul rendeztek. E rossz rendezés következtében minden á'iam napról-napra gazdaságiig, •rkölcsiieg és politikailag a tönkremenetel utján lépésről-lépésre lefelé'hajad. A lefegyverzési konferencián minden erőnket latba kel« vetni, abban a tekintetben, hogy az a törekvés, az az uj "tervezet, amely az egyenlőtlenséget örökre meg akarja állapítani, kiirtassák a konferencia munkálatából, mert mrndNyiregyháza megyei város képviselőtestülete szerdán délután nagyon csekély érdeklődés mellett tartotta meg rendes közgyűlését a varoshaza nagytermében. A gyűlést Szohor Pál főjegyző a Hiszekegy ;mávai nyitotta meg * bejelentette, hogy a polgármester hivatalos elfoglaltsága miatt a gyűlésen nem vehet részt, majd részvétteljes szavakkal parentálta eia város nagy halottját, 1 I Meskó Elek elnök-vezérigazgatót, 1 aki — mmt mondotta — a város gazdasági életének szűárd bázisa Volt s mindenkor a polgárság érdekeit tartotta szem előtt. Indítványozta, hogy a mélyien súlyt ott gyászoló hozzátartozóknak a közgyűlés fejezze ki részvétét és a nagy haiott ne.vét i jegyzőkönyvben örökítse meg. A közgyűlés egyhangutaig elfogadta az indítványt, majd az elnöklő főjegyző Kondrács Ágoston városj áUatorvoSj kpzvágóhidi igazgató haláláról emiékezett meg s "megilletődve vázolta az elhunyt értékes munkásságát; végűi az aranydiplomával kitüntetett dr. Kcnthy Gyufa és dr. Rosenbergj Emi

1 orvosok jubileumára hívta fal a képviselőtestületi tagok figyelmét. A főjegyző indítványára a képviselőtestület megbízta a város polgármesterét, hogy vegyen részt az ünnepségen és 1 a város polgársága nevében • üdvözölje a junflána orvosokat. Ezután a közgyü'és a tárgysorozatban feltüntetett ügyek megvitatására tért At. Po&nszky Pát dr. kuűurtanácsnok az 1931—32. évi inségakciórói tett jeiei'tést, amelybői megtudtuk, hogy az inségakció tartama aiatt a négy szegénykonyhában I 324.287 ebéű»t osztották kt a nyomorgók kőzött s a konyhák összes ktadasa 5/.035 P volt. i Ezenkivüi 9590 kg. lisztet, 497 kg. szalonnát, több mmt 31.000 kg. burgonyát és mintegy 14.500 kg. tüzelő anyagot osztottak ki- Az mségakciót a társadalmi egyesületek részvéteiével alakult nagyblzoít ság bonyo itotta ie, amelynek kezdetben a szociáldemokrata mun

1 kások képviselői is tagjai voltak. De miután a bizottság nem volt hajlandó 1 az ínségeseket pénzsegélyben részesíteni, a szociáldemokratán r«m vettek ra jóm kony munkában. Erdőhegyi Lajos dr. főispán közbenjárásával a népjóléti minisztérium 50 pár bakancsot, 2 pár csizmát, 20 pár gyermekcipőt és más ruhanémüt juttatott a város ínségeseinek. Az akció befejezése után a város az Ínségeseknek a sóstói strandon és a repülőtéren adott munkát, ahoi Tendes napszámért dolgoznak. A polgármester a jelenaddig, amíg ki nem irtaiig abból < lehetetlen a béke, a megegyezés. Az áljamok szuverénitása és az; igazság legelemibb követelményei sem engedik meg azt, hogy államok és áramok között az az egyenlőtlenség, amelyet a békeszerződések átmenetileg létesítettek;, örökkévalóvá tétessék. tésében kén a közgyűlést, hogy mondjon köszönetet a tarsaúatmft egyesületeknek, különösen a Stefánia Szövetségnek es a »I\tyirvid£k«-nek az akaó érűekPbqtt kifejtett önzetlen működésűkért. Pisszer János szólalt fel ezután és elismerését fejezte ki a bizottságnak, az egyesületeknek és a kuiturtanácsnoknak, hogy az akciót mindenki megelégedésére bonyolították le s ezzel' enyhítették a nyomorgók szomorú helyzetét. Indítványozta, hogy a közgyűlés Poüiszkv Pál űr. kulturtanácsnoknaK is fejezze RÍ köszönetét, mert eisőaorban az ó erdeme az akció sikere. 1 Szűcs Jenő dr. azt fejtegette ezután, hogy társadalmi uton az ínségkérdést megoldani' nem lehet. A város — úgymond — 25.000 P-t fizet az államnak szükségadó címén de nem tudjuk, hogy ebből jut-e és mennyi az ínségeseknek. A helyzet ma sokkai Súlyosabb, mmt volt, éppen ezért a jövőben a beszedett szükségadóból kell enyhíteni a nyomort, mert ez a rendeltetése. Hoffer Bertalan reflektált Szűcs ar. felszólalására és hangsúlyozta, hogy a szükségadó hovaforditása érdekében Nyíregyháza város részérői megtörténtek a lépések, — míg Babcz József azt kiérte, hogy a város elsősorban azokat a kiskereskedőket részesítse szállítási kedvezményben, akik I egész télen át hiteleznek az ( ínségeseknek. Szohor Pál főjegyző válaszolt a felszólalásokra és kimutatta, hogy mintegy 31.000 pengőre tehető az az összeg, amelyet a főispán közbenjárásával a város kapott a szükségadóból áz inségakció céljaira. Végűi a közgyűlés a jelentést tudomásul íette és elfogadta Szűcs dr-nak az t a javaslat át, hogy a képviselőtestület a főispán közbenjárását kérje, hogy a város a jövőben a szükségadóból nagyobb összeget kapjon. Ezután az 1931. évi zárszámadás tárgyalásira került a sor. Szűcs Jenő dr ismét felszólalt és meglehetősen rapszódikus gondolatfűzéssel a képviseítőestületi tagoknak a közügyek iránt mutatott közönyét tette' szóvá, majd kifogásolta a zárszámadás komplikált rendszerét, amelyből 'szerinte egyszerűbb ember nem tudhat kiokoskodni. A mintegy fé'óráig tartó szóáradat után Hofler Bertalan emelkedett szólásra. Nagy figyelemmel hallgattam — úgymond — az előttem szó'ó távszónoklatát, amelyből rnindössze két dolgot értettem meg. Az egyik az, hogy a képviselőtestületi tagok, akiket pedig á város blzaima küldött *ne a heiyre, nem teljesitik kötelességüket olyan mértékben, mint ahogy az varható volna. A felszólalónak igaza va.n, m*rt szomorú nézni az üres pdasorokat, amikor a vároS zárszámadásáról van szó. De talán ez a közöny azért van, mert hiszen a képviselőtestületi tagok tudják, hogy a takarékossági 'bizottság lelkiismeretesen és alaposan Tetárgyalta már ezt a kérdést. A felszólaló másik kifogás^ ae volt, hogy a zárszámadások tömkelegébői az egyszerű ember nem tud magának tiszta képet alkotni a város helyzetéről. Ennél egyszerűbb zárszámadást nehezen lehet konstruálni, mert hiszen benne minden egyes tétéi külön-külön fel van tüntetve s igy mindenki tiszta képet meríthet a város háztartásáról. A gazdasági válságoft nfem oldhatjuk meg egyedül, mert országos, sőt világjelenséggel állunk szemben; j a boldogulás útját pedig csak magasabb tórumok mutathatják meg nekünk. Szohor főjegyző Szűcs dr. előterjesztésévei kapcsolatban közölte azután, hogy a város valamenynyi hitelezőivel megállapodást kötött, amelyeket a legközelebbi közgyűlésen fognak előterjesztem s akkor majd '. í 1 részleteiben tg ismeretessé váIiK, hogy miből és hogyan ál lottak qlö a varos taríozásai. A zárszámadást a közgyűlés elfogadta, majd Szeatpétery Endre dr. pénzügyi tanácsnok a kövezet vám jogának bérbeadására vonatkozó szerződést mutatta be. Ezzel kapcsolatban Bertalan Kálmán kifogásolta, hogy a közönség a vámszedők zaklatásának van kitévf és felvilágosítást kért, hogy a vámbérlők lefizették-e az óvadékot. Szűcs Jenő dr. a vámszedés ügyében kiküldött bizottság jelentését sürgette, míg Tőrös Pái főszámvevő azt kérdezte a pénzügyi tanácsnoktól, hogy a sóstói vám miért szerepeit az árlej'tési hirdetményben, mikor az megszűnt. Végűi is Szohor főjegyző a vám bérlet ügyét levétette a napirendről, mert a vita során több olyan kérdés merült fel, amelynek utána ken nézni. A közgyűlés ezután , 1 , : ~ • 1 11 szavazattal 9 elfcnében 20J» pengő segélyt szavait meg , Sebestyén Mihály színigazgatónak, mert a szinügyi bizottság vélümé^ nye szerint a Miskolci Szinház tagjai értékes művészi munkával lepték meg a várost és megérdemelték a segélyt. , Végül Szohor Pál főjegyző javasolta, hogy Meskó Elek halála folytán a II. kerületben megüresedett képviselőtestületi tagsági helyre a legtöbb Szavazatot nyert póttagot, "Papp Györgyöt hivja lje a közgyűlés. A javaslat elfogadása után este 6 órakor a közgyűlés véget ért. Fürdő cikkek, Sport és apacs ingek, nyán nyakkendők a legolcsóbban kaphatók KOHN IGNÁC divatáruházában. 3362-? Csekély érdeklődés, élénk vita jellemezte a városi képviselőtestület szerdai közgyűlését