Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-13 / 107. szám

1932. május tó'. jrtÍRYIBÍK. Szőrmét RMH moly ellen Simkovics szűcs biztosan óv Luther~u. 5. Sokat mondó számok Irta: Liptay László Jéke, 19.32. május hó. Az cjkésett ta vaszi m unkák s 0rsa érdekli ma a lateinert ís. A sirán­kozó gazda fokozódó jajveszékelé­sét megértőbben figyeli mia min­denki, s azért azt gondolom, hogy általánosabb érdeklődésre számít­hat most olyan statisztikai adat is, íjiely voltaképpen elsősorban a gazdákat érinti. Iia a nemzetek közötti jóakarat ismét élő fogalom: lesz, a boldogu­lásnak tág tere nyíSk még Európá­ban, amit abból 'is lehet látni, hogy a 26 e urópai állam behozatala összesen: gabonából: 1354 millió mázsa húsból: 617 millió mázsa, tejtermékekből: 547 imiHí mázsa és. pedig európai országokból: gabonából: 204 millió mázsa, húsból: 222 millió mázsa, tejtermékekből: 370 millió mázsa tengerentúli "országokból: gabonából: 1150 millió mázsa, húsból: 395 millió mázsa, tejtermékekből: 177 miüíj mázsa A magyar mezőgazdaság a kivi­telnél a z árak. csökkenése folytán mu't évben 213 mi i ót veszített az 1925—27. évi 'átlagárad a-apján számítva. Már most, ha azt lát­juk, hogy egész kívite.ünk összérté­kéből mezőgazdasági teruneivény­re 75 százalék, az ipari cikkekre, 25 százalék 'esik és országunk la­kosságából 56 8 Százalék mezőgaz­dasággá', 19 százalék iparral fog­lalkozik, 9.6 százalék kereskedő és közlekedési alkalmazott és 14 szá­zalék minden más foglalkozású, — azt hiszem, mindenki el keli hogy ismerje, miszerint a mezőgazdaság alapos megsegí ése homá a legtöbb áldást. Csoda-e, ha mindenki panaszko­dik, kevés a z ipar munkája, a ke­reskedő forgalma, a gazda pénz nélkül van, mikor 1931-ben a szán­tóföldi termejéis értékvesztesége 874 milliót tesz ki, ahol az ország bankjegyforgalma 423 millió. Ezt a z áresést s aj'nos a gazdá^ nem sejthették előre és invesztáltak, nem sejtve a közeli veszélyt, rész­ben viszonyaik felett éltek, (ami azonban igen sok munkaalkalmat jelentett), de mindenesetre a leg­nagyobb veszedelmet az inve 3ztáiá s okozta. A szomorú eredmény az­után az lett, hogy míg 1928-ban a földbirtok bruttó megterhelése 1160 millió, s ezzei Szetmben a termelés értéke 2484 millió volt, addig 1930-ban a teher 2057 millióra eme ;keciett, viszont a termelés ér­téke 1196 miíliőra csökkent. A megterhelt földbirtok egy évi ka­matainak kifizetésére kellett; ' M •'-,'! 1928-ban: 95 millió pengő, 3,870.000 mázsa búzának, !,:} 1930-ban: 154 millió pengő, amely 11,400.000 mázsa búzának, vagyis 1928-ban: 14 0/0 1930-ban: 5U"/«-ának fe;ei meg. I Most pedig nézzük egy-két ter­melési ágnak eredményeit köze­lebbről: Magyarország 1931. évi tejter­melésének értéke 292 millió, a bú­záé ezzel szemben 217 millió, s az egész gépgyártásunkká 238 millió pengő- A kereskedelmi mérleget nézve a tejtermékekből 1926-ban behozatalunk volt 3,070.000 pengő értékben. Főleg szocíáíl-5 é s valutáris szem­pontból érdekes tudnunk, ho^y. a cukorrépatermelés az elmúlt évben 6.2 millió munkanapon adott munkaalkalmat és a répaszelettel etetett állatok gondozása 525.000 munkanapot jelent. A cukorrépa termelés és gyári feldolgozás más iparágak foglalkoztatásával össze­hasonlítva mutatja, hogy aimig a cukorrépa termelés és cukorgyári feldolgozás 1931-ben 7,842.000 munkanapot jelentett, addig a fa, csont, bőr, szőr, gummi- sokszoro­sító é? műipar együtt ugyanabban az évben 7,530.000 munkanapot igé nyel. A termelt répa és az abból előállított cukor mclJékteiflnékfcl, mint a melasz, répa=ze'et, répafaj értéke 1931-ben 54.1 mi iiS pengő. Ezzei szemben a bőr, szőr, guimlmi és papíros ipar termelésének érté­ke összesen 52 nülfl5 pengő. Ex­port cukorért 1931-ben bejött ae országba 14 millió pengő értékű idegen v aluta. Ha meg továbbá azt látjuk, hogy a cukorgyártáshoz szükséges segédanyagok évi érté­ke 9 millió pengő, s a répaszelet és meiasz szállítása a MÁV-nak évi 15 millió bevételt jelent, és hogy a termelt répaszelet mennyi­sége 42 ezer számo s állatnak 150 napi tartásához elegendő, mialatt 75 ezer kat. hold trágyázásához elegendő trágya terme'ődi-^ alj­kor képet alkothatunk magunknak e 'termelési ág fontosságáról. Tanulságos adatokat láthatunk a szőlő és bortermelési kimutatások­ból. Nem is hinné a legtöbb ember, hogy összes szőlőterületeink meg' müvelése évenként 40 míHi-5 munkanapot igényel. Borkivitelünk ufcy alakult, hogy amíg 1925-ben a kivitel értéke 1.7 millió volt, addig 1931-ben 7.0 millió lett. Ellenben igen szomorú, hogy a boráraknál 5 év alatt 58 százalékos áresés volt, ami a bor­termelő gazdák szamoru helyzetét magyarázza. A mezőgazdasági szeszgyártás fontosságát jellemzi, hogy 1930— 31-ben a mezőgazdasági szeszgyá­rak 220.000 hl. szeszt termelvén, ehhez felhasználtak 2,900.000 mim burgonyát, ami ml itegy 44.000 kat. hold termésének Jelei meg­A feldolgozásból marad 3 mi"lJ hi. moslék, amelyből 180 napig 33000 számos állat hizlalható; ezek ter­melnek 3 millió mázsa trágyát, ami évente 15000 kat. hold míg trágyázására elegendő. Szociá 1' szempontból igen fontos, hogy a mezőgazdasági ' szeszgyárak 1,400.000 munkanapra adnaK mun­kaalkalmat olyankor, amikor más munka iijicsen. Szeszt exportálunk Szii iába, Dancigbá, Ur'uguayba, Svájcba, Olasz- és Görögországba, Triesztbe és Fiúméba. N a és amikor az egész víág uj utakon próbálkozik és mikor minden nem agrár ország Is fárad­ságos és költséges kísérletezések és előtanulmányok után (hogy ön­ellátását biztosítsa) óriási* agrár eredményekkel büszkélkedhetik és nálunk minden lateiner, vagy rnlég a kézműiparos is fölényesen mond. ja á gazdának: »Hja, kérem, át kell szervezni a termeiéstk, akkor mi gazdák itt állunk tudatlanul, előkészületlenül és. szervezetlenül, mert hol vannak az iskolák, tan­folyamok, vándortanitóik beszer­vezve megyénként, járásonként ? Hol \-a n megszervezve és kötele­zővé téve ha csak 4—5 napos gazdasági tanfolyam a falusi taní­tók és községet vezető jegyzők ré­szére is? _Pedig itt keli kezdeni, hogy egyszer elérhető legyen a mai termelés okos á Szervezése, a ter­melési, szállítási hibák kiküszöbö­lése, a minden kon piaci igényekhez idejében való alkalmazkodás, — végül a ma már ei sem képzelhető, I de Dániában már régen bevált ér­1 tékesítő szövetkezetekben való gazdatömörülés! Itt, ahoi a fölonek hasznát, vagy kárát érzi a kéményseprőtői a portréfestőig mindenki, itt erre a földre és annak művelőibe n«rrt épen sok gond volt forditva. Hogy a háború utáni 'időkben milyen tu­dományos k ut atások fogják ennek az agrár országnak "sorsát jobbra fordítani, rendkívül érdékes és jellemző végül a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kimutatása, mély szerint a külföldön tanuló ösztöndíjasaink kozüi 1926Í—30­ban 1,6 százalék foglalkozott me­zőgazdasági, 5.4 százalék technikai vonatkozású és 93 százaié^ jogi, nyelvészeti, történelmi vonatkozású tanulmányokkal. Vájjon imiiyen len­ne ez a kimutatás, ha az utóbbi években véletlenül Klébelsberg lett volna a földmivelésügyl miniszter? Két pengő 18 fillérért gyilkolta meg áldozatát a tiszapolgári rabló Állati kegyetlenséggel hajtotta végre tettét Kocsis lózsef Azzal védekezik, hogy felbujtásra követte el a gyilkosságot Lapunk csütörtöki és vasárnapi 'számában hirt adtunk arról a bor­zalmas rablógyilkosságról, (trucly 3-án délután Polgár községtői mintegy 4 kilométernyire a va'sut és a kövesut keresztezésénéi fekvő őrházban történt, ahoi bestiális kegyetlenséggel meggyilkolja ta­lálták Nagy Imréné szül. Czeglédi Zsófiát, egy MÁV eiőmunkás fe­leségét. Az állati kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság részleteit az alábbiakban közöljük: A férj felfedezi a gyilkos­ságot Nagy Imre Máv. eiőmunkás, az áldozat férje kihallgatásakor elő­adta, hogy 1931 juhusában költöz­ködtek Polgárra. Négy éves háza­sok voltak, feleségévei mindig a legnagyobb egyetértésben éltek. Házasságukból egy kjsr leányuk született, aki állandóan nagyszülei­nél tartózkodott. Máju s 3-án reg­gel, a gyilkosság napján 6 ^raután io perccel ment el hazulról munká­ba, ahonnan délután 6 órakor jött vissza nyolc pályamunkás társá­val. Az őrház előtt megáüitotta a pályakocsit. Szét akart nézni a há' atáján. Mi/el az udva 01 n* n ta­lált senkit s a i akás ajtaját sh'zárva t aIálta, bement az istállóba, szé­nát aoott a tehén elé, nem gya­nakodott ,mert azt hitte, hogy a felesége bizonyara a faluba ment süldőt venni. Tuonil'lik régen készülődtek er­re a vásárlásra. Mit sem sejtve vissza ment társaihoz. Akikké be­hajtatott az állomzásra. Innen pe­dig bement a faluba ruhát csinál­tatni magának. Mert igy beszélték meg a feleségével. Amikor vissza­jött a faluból az ajtót még mindig zárva találta. Gyanút fogott. A háznak a töltésfelőli oldalához sie­tett, az ablakon próbált benézni) de nem sikerült, azt látta, hogy a belső ablak félig nyitva van. — Rossz előérzetétői hajtva izgalmá­ban benyomta az ablakot. Arniuit félrelökte a függönyt majd kővé dermedt ijedtében ,borzalmas lát­vány táru't a szeme elé. A felesége széttart karokkai, mozdulatlanul tekiidt a földön, mellette hatalmas megalvadt vértócsa terpeszkedett. Elfúló hangon kiáltotta Nagy Im­re a i^egmeredt holttest felé: hauod-e hé; Anyjok. Több szó nem hagyta el ajkát, mert összerogyott az ablak alatt. Amint magához tért őrültként ro­hant Tiszapolgárra orvosért, mert azt hitte, hogy feleségében még mindig van élet. — Útközben segítségül litvta egyik társát, aki értesítette a csendőr­séget és a férfi szüleit. Megindul a nyomozás. A csendőrség hamar a helyszí­nen termett, lefeszítették a zárat s behatoltak a lakásba. A kony­hában rendetlenség nyomai látszot­tak. Az asztalon egy ivópoharat találtak félig vízzel. A pohár fülén ott sötétlett az áruló nyom: a vér­folt. A szék 'mellett véres vízzel telt bádog veder állt. A szoba ajtaját alig lehetett kinyitni az áir dozat holttestétől. A belépőket ugyanaz a borzalmas látvány fo­gadta ,mínt a szerencsétlen fér­jet. Nagyné testén össze volt szag­gatva a ruha ^ ( a mellén hatalmas késszurás­tői eredő seb tátongott. Megállapítást nyert, hogy a gyil­kos hétszer döfte áldozatába kését. A fa; 0n 140 cm. magasságban ott piroslott Nagyné kjtröccsent vére. A földút szoba képérői "azonnal megállapították a nyomozó hatósá­gok, hogy rablógyilkosság történt. A szerencsétlen áldozat hiába kiál­tozott ,hi-ába sikoltozott nem hal­lotta meg senki, miért az őrház tel­jesen elhagyottan áll a Hajdúbö­szörménybe vezető országút men­tén. 800 méternyire fekszik a leg­közelebbi tanya. Elfogják a gyilKOSf A csendőrség a férj kihallgatása 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom