Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-13 / 107. szám
JSÍYÍRYIDEK. Ilii HM1H || IIIIWII 11 II>11IIII),Hl «|I és háromhónapos szünet ii. (bt.,/ Ugyancsak néhány hét előtt aata Ki a kultuszminiszter egy másik rendeletét is, amely viszont arról intézkedik hogy az iskolai szünet junius 15-én kezdődik (de már 13-ig be keli fejezni a tanévet!) s szept. 9-én veszi kezdetét az uj t&név -1 A miniszternek ezt a rendeletét április 26-án Komíss GyuI a egyetemi tanár is megtámadta a kultusztárca költségvetésének a pénzügyi bizottságban tett ülésén, kiemelve, hogy az uj rendelet célját nem éri ei, a fürdőhelyek ügyét fe[ nem lendíti, imlert vagyonos családok tudnak cSak 2—3 hónapra fürdőzni menni, — Magyarországon talán 10000 ember(l) — viszont a tanulók 99 Százaléka otthon marad, hozzászokik a semmitvtevéshez, a fegyelmezetlenséghez, « nulla anyagával szemben tetemes erkölcsi kár jelentkezik...! — Komíss Gyulának tökéletesen Igazat ad^nk, különösen, ha elgondoljuk, hogy az erkölcsi károk, amit az ilyen intézkedések kiváltanak, minő lehetetlen he'yzetbe hozzák az iskolát, mennyire nem képe5 így feladatának megfelelni, a gyeitmeknevelésben sikert elérni. Mm. den gyermek örüi a vakációnak, de Magyarországon az ilyetén vakációzásnak egé^z s ajátos ize van... Á rendeletekké^ és bürokráciával agyonsanyargatott középiskola, amejy tanitási menetében is ötven esztendő' öreg ballasztokat cipel magán (tankönyv, 8—i-ig való tanitás egyfolytában, stb. stb.), a gyermeknek minden izében, gondolatában rabságot jelent ; nem képe® megkedveltetni magát egy cseppet sem, nem tudja a gyermek életét felvillanyozni, kedvessé, Széppé tenni... így a vakáció természetesen nem más, mint ez alói a rabság alól felszabadulás, egy teher ajól való mentesítés, minden diák legnagyobb öröme... Hol van nálunk az a tipus, amely Németországban is, Angliában is a 12 éves kortól "kinevelődik s valóságos munkakeave'.ő csoporttá válik 3 egészséges, jövőt sugárzó erőt hordoz magában I ? Ha égy ilyen típust kineveltünk volna, akkor talán nem kellene attól az erkölcsi kártói sem félni, a<mlt a háromhavi, egyfolytában eltöltött szünet eredményezhet... Mert, hogy kárról lesz végezetül is szó, az már csak azért is természetes, mert a szülők m3i "helyzete nemcsak azt nem engedi meg, hogy gyermekeiket 2-3 hónapra fürdőzni vigyék, de azt sem, hogy a gyermekek egész napi foglalkoztatásáról gondoskodjanak. A mai életharcban tönkrement idegek, széttépett energiák képt eienek már a létfenntartásra is, azok is egész embert kívánnak, apát, anyát, — a gyermek élete, f a gyerm&k fejlődése többé-kevésbbé önmagára szoritkozik... Csakhogy az is bizonyos, hogy az a kár, ami ebből az intézkedésből kisülhet, szintén erkölcsi kár s mértékkel, pénzzel meg nem mérhető, már pedig az erkölcsi károk s ulya mintha az utóbbi esztendőkben hiányoznék a rendelkezések megkonstruálásánál, minthfa; füzek; hangoztatása, felemlítése minden illetékes tényezőnél süket fülekre t alálna. A kultuszminiszter azzal nyugtatja meg a közvéleményt, hogy a közel háromhónapos vakáció eddig is fennállott sa testi és szcnemi kiművelés egyaránt megkívánja ezt. Nem vitatjuk egyiket sem, de szabad talán megállapítani, hogy eleddig junius—"augusztu's volt az igazi szünet, hisz junius 29-én adták "ki a bizonyítványokat e junius 15-ig rendes tanítás folyt. Az összefoglalókat junius 15—22 közt bonyo'itották le. Egészben véve csak egy hétről lehet szó, viszont a tanitás már szeptember 4-én kezdődött s nem 9-én. öszszesen tehát 12 — 14 n aP> ^ s t o~ va 2 hét, amivel többet tanultak s több elfoglaltságuk volt a gyermekeknek. Két hét bizony nagyon lényeges sokszor, kivált a mo'stanl általános felelési rendszer mefíett! Hogy a testi és szellemi kiművelés miért kívánná meg ezt a 3 hónapot épen, nem tudjuk!? De t a]án igaza van ismét az egyetemi tanárnak, a gyakorlati pedagógusnak, hogy épen a testi és szellemi kiművelés ellen való az egész rendelkezés mert a gyermeknek nincsen óráit kitöltő határozott programja, csak célnélküli, léhasággaj és fegyelmezetlenséggel eltöltött déiutánok, délelőttök egész sora meried a gyermek elé, aki akaratlanu 1 is ha jobb érzésű — megkeresi a maga jobb irányitását, ha pedig nem jó érzésű, :akkor akarva, nem akarva belesodródik a ,semmittevő, fegyelmezetlenséget nordozó élet körbe, meíy 3 hónap ajatt* fejdulja egész bensejét s mikői' .iskolába kerül: tanár, Szül§ egyaránt megdöbben a gyeifmiek romlásán, — amibe egy rendelet sodorta bele... Mert nem mindegy az, hogy 3, vagy 2 hónapig tart-e nálunk a nagyvakáció...!? Tessék csak megkérdezni a taunkanéflcü'lt, vájjon mindegy-e erkölcsi hatásban is, eredményben is, ha két* vagy három hónapig nem dolgozik semmit... 1 Am az jóleső, egészséges derűt hozó lesz, újjáéledést jelent, emez pedig végső elkedvetlenedéshez, eliustulásho'z,, Jqéjnyetmeskedéshez vezet. Avagy tatán nem ezekben a rendelkezésekben keli részben látni azt, hogy minél "több a gyermekek vakációja, annál kevésbbé szeretnek iskolába járni, komolyan dolgozni, foglalkozni-.? — Mindenesetre van olyan kérdés, amin jó lenne {a:sé azoknak is elgondolkozni, akik rendeleteket hoznak a világra és rendeletekké' "igazgatnak embereket, sorsokat, zsenge lelkeket, jövőket. XVége.) T sz^r Dingíble, Apolló. Veszélyben a Tiszántúl egy részének répa és Incerna termesztése Itta: KFár Dezső. I. Szomorú, de való tényj,, hogy mezőgazdaságunk részint az általános világgazdasági válság folytán, az utóbbi években annyi természet, aata csapásban részesült, ami a szép reményekre jogosító termiésün ke t és a virágzó fejlődésnek indult állattenyésztésünk fejlődési lehetőségét csökkentette, szinte aiap jában renditette meg. Az aszályos 1931. esztendőben nem termett jóformán semmi takarmány, árpával együtt vetett lóhere a nagy szárazságban kipusztult, a lucernát pedig lehetett kaszálni, a zabos bükköny termése minimális s hitvány s vidékürik tehenészetének alapvető s legfontosabb, Szinte pótolhatatlan takaímányájt a alépáf elpuSztitották a legkülönbözőbb kártevők. Az 1931—32. év tele keserves időszaka volt gazdáinknak. Jószágaikat drága pénzért vásárolt abrakféléken telelték ki, sajnos hasztalan. Minden sertés a hosszú tél ideje alatt majdnem 1 megette önönmagát s mire végre elérkezett a várva-várt tavasz, jóformán semmit s"im lehet értéke-Teii, c s* r< ni<5" jyen az előállítási áron, kitermelési költségen ai ui. Sovány sertés Szinte eladhatatlan, kövér I. osztályú sertésért 80—85 Mért jó, ha actnak, prima marha kg-ja 20—30 fillér, hát lehet így s érdemes így termelni, imikor a nyíregyházi piacon egy liter tej ára 16 fillér? Meddig tud a gazda még így vegetálni, hiszen már ninlc'a (miből ráfizetnie. A kisgazda munkakészsége malommá váük, hiszen látja, hogy holnap már-már ismeretlen fogalomlmá válik, hiszen látja, hogy munkájának eredpuénye setnmís, munkáját nem számíthatja 3emímibe, befektetett tőkéjének értéke napról-napra csökken, -semmi kamatot nom hoz s a szerény mindennapi kenyeren kívül csak a közterhek, kamatterhekj, nehezednek kibírhatatlanul vaííaira. Mintha minden a gazda ellen összeesküdött volna. Javulásra, enyhülésre semmi kilátás. Az 1932. év tele hosszú, hótalan, sivár volt. A tavasz sem hozott enyhülést. A takármánynemüek közül vidékünk legkorábbi, rendesen sikerűim* szokott takarmánya abióorhere, a legtöbb helyen "Kifagyott, a szöszös bükköny igen gyenge, -a lucernát elpusztította a honvédbogár álcája s most, midőn e sorokat papírra vetem, már a takarmányrépát pusztítja a répaf bogár, a kifejlődött vincellérbogáí és sok má s a gyakorlati gazdák áltat nem ismert kártevő. A helyzet kétségbeejtő, ha késlekedik a segítség, a másodszor vetett répa is elpusztul, s nem lesz répa, mely nemcsak a tehenészetnek, hanem a sertéstartásnak is fontos takarmánya, mert a takarmányrépát sok gazdaság kedvezően használja fel mangalica süldők té]i tartásánál, lévén olcsóbb, mint a burgonya, mert nyersen is etethető- (Vége köv.) Pünkösd hétfőjéig lehet a Nemzetközi Vásár kedvezményeivel Badapestre utazni Milliós exportüzleteket kötöttek ezidén a vásáron Buoapesti tudósítónk jelenti: Csodálatos, hogy az idei Nemzetközi Vásár hogyan tud dacolni a rossz gazdasági viszonyokkal, rosz időjárással és általános pénztelenséggel. Világszerte pang az ipar,, ioe mégis cSupa uj gyártmányt rak. tak ki meglepő gazdaságban; világszerte összezsugorodott a kereskedelem, itt mégis százezerpengős, üzleteket kötnek; alig van pénz^ ide mégis eljönnek az emberek csodálkozni "vásárolni és tanulni. De nemcsak a pestiek jönnek, Jönnek ezrével, tízezrével a vidékiek és a külföldiek is, akiket a vásár nagy attrakcióján klvüt főként a nagy olcsóság csábit Budapestre. Mindenki meglepetve és pengő belső vásárlóereje milyen örvendezve állapítja meg, hogy a nagy, s hogy a világ egyetlen fővárosában =incs akkora olcsóság, mint itten. Ennek az olcsóságnak tudható be ,továbbá annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank a zárolt pen 1932. 12ájus i'mmmwmmmmmmwmrn®' gőbetétekbői 10 milliót oldott fel í l vásár céljaira, hogy például aagol kereskedők 20 ezer font magyar szalonnát vásároltak. De hatalmas összegekért vásároltak a külföldiek textiárut, gépárukat, 'konzerveket; a törökországi SamSun város uj vizmütelepe részére itt rendeit-2 meg szivattyútelepének berendezését, ugy, hogy már eddig is ; 0k milliós üzleteket kötöttek a vásáron. Megengedte a Magyar Nemzeti Bank a készára nyersáru kompenzációs üzletek kötéséi is s énnek keretében — példám — egyetlen tételben 'sokezer pár tornacipőt adtak et nyersgumi ellenében'. Eddig már töbo, mint hámnszazezer ember nézte meg a vásárt, de az igazi nagy vándorlást a pünkösdi ünnepekre várják. Ezt a kettős ünnepet olyankor is szívesen töltik Budapesten a vidékiek és külföldiek, ha nem esik össze a vásárral. Most azonban, hogy a vásárigazolvány 50 százalékos v as uti kedvezményeivel pünkösd hétfőjének déli 12 órájálj-g lehet Budapestre érkezni, ezt az ajkaimat — aminőhöz hasonló hamarosan alig'ha adódik — mindenki megragadja. Bárhol 'is jár mostanában az ember Budapesten: villamoson, színházban, moziban, vendéglőben, fürdőben, mindenhol a vásárról beszélgetnek. Vadidegen emberek kéraezík meg egymástól, hogy voltak-e már a vásáron s akík voltak, azok nem győzik eléggé dicsérni A látottakat. Érdekes megfigyelik a vásáron felállított stúdióból leadott magánüzeneteket ís. Mindegyikben benne van az elragadtatott megálr lapitás, hogy gyönyörű a vásár. Ezt peaig a nagyközönség tagjai mondják, sőc még fizetnek is "rádiónak azért, hogy belekiálthassák ezt a megállapításukat a világba. És valóban olyan uj", olyan nagy ez a vásár, hogy messze kimagaslik még az idei más hasonló külföldi vásárok közül is. Hogy csinálták ezt hogyan tudták összehozni ezt a bámulatos kiáltást, Szinte meg sem lehet ért eni- Aki azonban tudja ,hogy kerek egy esztendeje kezdték meg a vásár megszervezését s aki t udja, hogy minden magyar iparos, gyáros és kereskedő és minaen magyar ember hosszuhosszu hónapok óta lelkesen ké-szült erre a vásárra^ az megérti a gazdasági válsággal, a pénztelenséggel, "sőt még a r oss z időjárással is dacoló hatalmas sikert. £s ebben magyarázatot kap az is, hogy miért olyan teljes, ez az egész ipar, kereskedelmet, népművészetet házjipart, sőt még a mezőgazdasági termelést is felölelő vásárt. A Budapesti Nemzetközi Vásár május 16-án este 7 órakor zárul. Visszavonhatatlanul. A vásárlgazolványok tulajdonosai május 21-tg maradhatnak Budapesten, mert a vas uti kedvezmények e napon éj-, félkor érnek véget. Dirjgibíe jön és győzni fog! rozsos (A Nemzeti Bank hivatalos árfolyama) A pengő Zürichben 90 02 és tél. Valuták: Leu 3'46-3-55 Ura 29-3D-2T60 Márka 135-70-13660 O.scbüUiO—454 olearloí Svájci tr.l 1070-111-40 Terménypiac Buza77 kg. 12.05-12-20 I SSrárpa I. 1703-18-00 Buza79kg. 12-35—12 50 Buza 80 kg. 12 45-12 65 Rozs 14-05—14-25 Tak, árpa L1600—1625 . IL 15-75—16-00 Angol f. 2t 00-2l'40 Cseh kor.16-98-17-08 Diair 9-95-10 07 Dollár 570-50-573-50 Frank 22-30-22.50 IL 16 50—17-00 Zab 1. 19-50- 20-50 - U. 18-00—19-25 Tengeri 16 55—16-65 Korpa 1280—12-90 Buza máj. 1192-1194 Buza jul. 1212-1214 Rozs máj. 14*28—14'3u Határidősök: Rozsjui. 14 23-14 !5 Teng. üiáj. 16 1Q-161S Teng. jul. 15-37-15 41