Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-15 / 84. szám

1932. április 15. jrtrfRYiDáie. m m A mezőgazdák legsürgősebb feladatai Irta: lovag /(riszl r Valér, áll. exportimtézeti felügyelő. Az egész világ közgazdasági életére nehezedő válságot túlmenően Magyarországon különösen a mezőgazdasági válság tünetei lépnek mindinkább előtérbe- — A magyar mezőgazdasági termelés részben a háborút követő - álkonjunk tura káros hatása alatt, részben a mezőgazdasági kuítura nagy visszamaradottsága miatt, főleg azonban teljes szervezetlensége következtében a kedvezőtlenebb értékesítési viszonyok bekövetkeztével megszűnt rentábilis termelési ág tenni. Mezőgazdasági termelésünk nem, számolt a Monarchia összeomlásával szükségképpen bekövetkező értékesítési nehézségekkel, nem számolt azzal, hogy o termelés irányzatának hozzá kell simulnia a külföldi fogyasztók megváltozott szükségleteihez és hogy kivitelre váró mezőgazdasági termeivényeink «ek fel kell venniök ár és minőség tekintetében a versenyt az egész világ mezőgazdasági terményeivel. Csodát a világ közgazdasági állapotának javulásától nem várhatunk, helyzetünk a legjobb kereskedelmi szerződések mellett sem fog a kívánatos mértékben javuini, ha magunk mindent el nem követünk, hogy terményeink külföldön megbecsülésben, elismerésiben részesüljenek és néltkülözhetetlenné váljanak. — Kétségtelen, hogy ^ a magyar termények legtöbbje ízre, zamatra és tápértékre nézve kiváló, a külföldi értékesítésnél azonban ezm tulajdonságoknál is nagyobb szerepe vain az áru külső benyomásának: az alaknak, a színinek, a hibátlanságuak, az egyöntetűségnek, a kiállításnak és végül az áru eltarthatóságának. Még mindig nem ment át köztudatba, hogy nem a magunk, hanem a külföld igényeinek és ízlésének megfelelően kell termelni, ha feleslegeinket jót akarjuk értékesíteni. — Meg kell értenünk, hogy az egész magyar nemzet létkérdése mezőgazdaságunk prosperitásától és mezőgazdasági terményeink kivitelének fokozásától függ. — A külföld igényeit, kívánalmait a termelő akkor fogja helyesen fölismerni, ha minél közelebbi érintkezésbe jut a külföld fogyasztó piacaival. Munkájának, gondosabb termelésének akkor fogja a termelő teljes hasznát látni, ha a termelés megszervezése, racionalizálása melett, termelését a külföldi értékesíthetőség figyelembe vételével rendezi be. - Azt kell termelnünk, és olyan minőségeket, melyek elő-' állítása a legrentábiUsabb, termelési viszonyainknak leginkább megfelelnek és nagy tömegekben helyezhetők el a külföldi piacokon. Ezeui körüülmények helyes fölismerése és teljes kihasználasa azonban nem áll módjában az egyes termelőnek, különösen nem a kisgazdának. — De egyes gazdák hiába is igyekeznének jobb és megfelelőbb minőségeket termelni, ha ebben a küzdelmükben egyedül maradnak. — Teljesítményük bár példaadásképen föltétlenül üdvös, anyagi ellenértéket többi t munkájukért, törekvésükért alig láthatnak, mert csak a nagyobb törnélek együttes értékesítése esetét fognak a jobb minőségek előnyei haszonképen jelentkezni. - Ezért a külföldi értékesítés szem előtt tartásával egy-egy vidék kis és nagytermelőinek egy táborba kell sorakozniok, hogy azonos eivek alapján, szövetkezés utján egyesíthessék szétforgácsolt gazdasági erőiket és valósíthassák meg' ama vidék éghajlati és talaj viszonyai-, nak leginkább megfelelő, kti'önböző termények nagy tömegű minőségi termelését. Azonban nem elég a termelés megszervezése, az azonos érdekű termelő erők szövetkezeti egyesülése. ezen szövetkezeti alapon történő termelés eredményét biztositanunk is kell a legjobb értékesítés elve alapján. A jó értékesítés előfeltételei : jó minőségű, könnyen összegyűjthető és kellő mennyiségben rendelkezésre álló, egységes áru, a legjobb értékesítési piacok fölkutatása, azok igényeinek megismerése és teljes honorálása, az értékesítés üzemi költségeinek lezoritása, végül a legjobb bonitásu vevőkör biztosítása. — Ezen értékesítési tényezők összehatásában fog megnyilvánulni az elérhető legmagasabb értékesítési ár. Ha a termelők ezt a legmagasabb értékesítési tényezők összhatásában fog' felvevő piacokat akarnak magukinak biztosítani és szerezni, ugy ezen jobb értékesítés céljából szintén össze kell egyeztetniük érdekeiket, amit csak a szövetkezeti alapom történő értékesítés utján érhetnek eí. A termelők ha egyes tömeg áruikat szövetkezeti alapom értékesitik, mindenkor a tényleg elérhető legmagasabb árakat bizto sithatják maguknak, mert közvetlenül adhatják ei áruikat a külföldi kereskedőknek, állandóan tájékozva lesznek a külföldi árakról, kizárják a közvetítő kereskedelmet, ezáltal a kereskedelmi hasznot is maguknak biztosithatják. A terme/ők csak ezután fogják fölismerni azon körülményt, hogy saját érdeküket szolgálják, ha meg-felelő és legjobb minőségű árut hoznak forgalomba, mert ezzei terményeik értékesítését megkönnyítik, a vele járó kockázatot és költségeket a minimumra csökkantik. — A termelők ily módon egyúttal áruik kereskedelmét kezükben fogják tartani, anxely körülmény a leghelyesebb útmutatóul fog a gazda termelési és értékesítési tevékenységének szolgálni. A termelők maguk foginak áruik kifogástalan \x>ltára a leggondosabban ügyelni, hogy azoknak meg bizható, jó hírnevet és igy biztos külföldi piacokat szerezzenek. — A gazdák szövetkezeti együttműködése teszi egyedül lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelésbe több szakismeret, céltudatos termelési irányzat, alaposság és kereskedelmi szellem vonulhasson be, amely tényezők érvényesülése nélkül mezőgazdaságunk nem iesz képes talpra állani és ismét jövedelmezővé válni. — Az állani minden mezőgazdaság támogatására irányuló törekvése kárba vész, ha a termelők az értékesítési lehetőségeket és feltételeket figyelmen kívül hagyják és önmaguk nem szervezik meg a termelést és értékesítést. Vidékenként a gazdaközönség vezetésére hivatott gyakorlati gazdákra vár a feladat, hogy a szervezés munkáját megindítsák, a gazdatár sadaiomra pedig, hogy közös érdekeiket felismerni törekedjenek é-s vállvetve, erős akarattal, szilárd 'elhatározással valósítsák meg szö\-Wkezeti alapon a megváltozott ér tőkésítési viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi tömeg termelést és a gazdaérdekeket védő értékesítést. A húsárak horribilis és jogtalan emelése a húsfogyasztás ötven százalékos csökkenését idézte elő Nyíregyházán A henteskartell diktatúrája az ország vidéki városaiban Az ipartestület vasárnapi közgyűlésén Huray János a hentes és mészáros szakosztály üszte'etreméltó elnöke, éles hangú kirohanást intézett a szerkesztőség ellen, mert a Nyirvidékben helyett m=részelt adni azoknak a panaszoknak, amelyek a henteskartell árdrágító manővereit kifogásolták. Egyolda'usággal vádolt meg minket, akik — szerinte — nem konkrét adatok, hanem csak kósza hirek alapján ítélkezünk s rezignáltán kifogásolta, hogy előzőleg nem kértünk információt a szakosztálytól. Éppen a szakosztálytól! Elpanaszolta, hogy az utóbbi időben a húsfogyasztás 50 százalékkal csökkent s a hentesipar emiatt a tönk szélén áll- Pedig, a mi szerény véleményünk szerint, ezt az 50 százalékos csökkenést nem a gazdasági depresszió, hanem éppen a húsárak horribilis és jogtalan emelése idézte elő. Akit megtámadnak, annak joga van védekezni- Huray János megtámadott bennünket és mi szombati számunkban a nagyközönség elé tárjuk bizonyitékamkat. D

e miután az inkriminált panaszos cikkeket nem mi irtuk, a szakosztály elnökének támadására a választ s

em mi adjuk meg, hanem helyettünk egy termelő tárja fel m

cgdöbbentő bizonyítékait. Ítélkezzen a nagyközönség, am

eiyik egyben ^ szenvedő alanya ennek az ügynek, hogy helyesen járt.unk-e ei vagy sem, amikor a panaszoknak helyet adtunk Nyírvidékben. Azonban, hogy Huray Jánost megnyugtassuk, hogy a húsárak I terén nemcsak Nyíregyházán vannak suiyo

s panaszok, hanem más városokban is, néhány lapszemelvényt ismertetünk. így elsősorban a Sátoraljaújhelyen meg jelenő »Zemplén» c. lap tár fel megdöbbentő adatokát az ottani viszonyokról. A húsiparos kartell diktatúrája Ujhelyen Ott a henteskartell nagy rémületére egy Kárpáti Sándor nevű hentesmester a borjúhúst kilónként 1 P 20 fillérért hozta forgalomba. Erre a megrémült husiparosok hirtelen szintén leszállítót ták a borjúhús árát ,30 fillérrel. Azonban nézzük meg csak, hogy a »Zemplén,< szerint hogyan is áll Ujhelyen a helyzet. Az elóborju kilója ott is 40 és 45 fillér között variál. Egy 50 kilós állat tehát kilónként 45 fillérrel számítva, 22 és féi pengőbe | kerül. Ehhez hozzá költség: 6 é» fél százalék forgalmi adó P 1.46, rédiaátirás 16 fillér, vágóhídi díjfogyasztási és kereseti adó összesen P 7.09, tehát az 50 kiló élőSu'yu borjú 31 pengő 21 fillérbe k

erül. A vágás után s

uiyveszteség az 50 kilós borjúnál 17 'és féi kilóMarad az értékesítésre tiszta suly 32 és fél kiló' Számítva a mat legolcsóbb átlagárat, kilónként 1 P 30 fillért kap » mészáros a 32 és fél kiló hetto súlyért 42 pengő 25 fillért: Megkereste tehát a beVárosi Mozgó Ma utoljára Flipp boxsampion Dickiék kivándorolnak Carl FrÖhlich vílágh'rü mes'eriendező németül beszélő íilmujdonsága Lányok az intézetben Dorothea Wieck és Hertha Thiele a berlini „Reiohardt" társulat lafja Wilhelm Thiele kiváló filmrendező leánya Városi Mozgó Ma utoljára Nagyszeríí rajzfilm kiegészítés