Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-20 / 88. szám

í l jáíwriDéK. 1932. ápríRs 20. Ion a Bocskai vasárnap Nyíregyházára Nagyszerű tervet valósit meg va­sárnap két vezető egyesületünk, a Nyve és a Nykise. Kerületünk büsz­keségét, a legjobb magyar vidéki profeszionista csapatot, a Bocskai nagyszerű együttesét kötötték le vasárnapra, amely a Nytve és a Nykise csapataiból összeállított vá­rosi válogatott csapattal fog mér­kőzni. Alig terjedt eL a hire a nagy­szabásu sportattrakciónak, máris minden oldairól hatalmas az ér­deklődés. A Nyiregyháiza vidék* Kisvasutak sportszerető agilis üz­letvezetősége összes vonatairól kü­lön vonatot indit a mérkőzésre, a­melyen utazók 75 százafék kedvez­ményt kapnak. Sőt, mint most ér­tesülünk, Debrecenből- is külön vo­natot indit a MÁV Nyíregyházára, I ugy, hogy vasárnap nagy napja lesz I városunknak. Egy csintalan gyeimek különös játéka a sarkantyn-ntcai lakókkal Megjátszatta a felnőttekkel az egész életet, a születéstől a halálig A m ult hét elején furcsa esetek zavarták meg a Sarkantyu-utca lakóinak nyugalmát. A békés utca egyik csendes házában beteg lett egy fiatat csinos leány. Az orvos influenzát állapított meg s az ag­gódó szülők óvatosságból ' ágyba fektették lázas gyermeküket. Másnap az^án megkezdődött a különös véletlenek sorozata. Dél­után a békés utcában a szomszéd­asszonyok kíváncsi érdeklődésétől kísérve megjelent a kornyék jóiismi;rt szülésznője. A bábaasszony kis táskával fel­szerelve egyenesen a csendes ház kapuja felé tartott. A szomszédok elszörnyülködve s ugdosódtak s a vénasszonyok szemrehányó tekin­tettel bólogattak. A bábaasszony pedig ezalatt, mint aki "biztos a dolgában, határozottan nyitott be "a- kap un. / A beteg lányka szülei rémül­ten fogadták a gólya hívatlan hírnökét. Meghűlt bennük a vér, amikor meg tudták, hogy a jóasszony hozzá­juk jött . — De kérem, hiszen önök hivat­tak. — Magyarázta méltatlankod­va a Szülésznő. A szülők rohantak beteg gyer­mekükhöz, aki mindebből egyetlen szót sem értett. Végül is a szü­lésznő belátta, hogy fatális tévedés történt és abban a hiszemben, hogy elté­vesztette a házszámot végig ko­pogtatott a környező házak kapu' ján. Azonban eredménytelenül. A Sarkantyú utcában azon a napon nem volt bábára szük­ség. Ugyanígy járt egy fiakkeres is, akit szintén a Sarkantyú utcába hivtak. A fiakeres is a környék valamennyi házába bekopogtatott, azonban utas csak nem jelentkezett. Közel egy órai "kísérletezés után kacskaringós káromkodások közben baktatott ei a meg­Dabonázott utcából. Néhány nap m ulva egy uj' s poiég az előbbieknél is furcsább esemény történt az utcáljan, amely már fel­háborította a lakókat. Az egyik ház előtt egy kocsi állt meg, amleiybő 1 teljes papi ornátusban, a le­takart oltári "szentséggel egy lelkész szállt ki, hogy feladja a haldoklónak az utolsó ke­netet. A kíváncsiak a ház elé sereglett tek cs egymástól kérdezősködtek, hogy ki légyen az, aki befejezte földi pályatu lását. A házban azotv ban mindenki makk 'egészségnek örvendett és értelmetlenül Meredtek az Ur komolyan belépő szolgájára. — Nyilván valami tévedés lehet a dologban — állapította meg a lelkész és ő is, mint elődei köte­lességszerűen sorba járta a kör­nyező házakat haldoklót keresni. De azon a napon a Sarkantyú-ut­cában nem ajánlotta fet senki bűnös lelkét az Urnák. A pap az eredménytelen kutatás után megbotránkozva jártatta végig tekintetét a bámészkodók seregén. Egyszerre megakadt a szeme egy kis fturi, ak legy felnőtt hátamö­gött kaján vigyorral leselkedett. — Ez volt az a gyerek, aki be­jött a plébániára s a haldokló nevében papot kért! — dörögte a tisztelendő s rámutatott a megré­mült sunancra. így oldódott meg a rejtély. Az emberek nyakonkapták a megrémült fiút", aki mindent beval­lott. Unatkozott s mert nem volt játékszere, a felnőttekkel játszott. Megjátszatta velük az egész éle­tet. A születéstői a háláiig. Ez a fiu ha felnő valószínűleg zseniális filmrendező lesz vagy börtönben fogja befejezni életét. ciális reformok korszakába. Ha igaz az, hogy az egyke és a gyermektelenség veszedelmesen cl van terjedve, ^.kkor pénzügyi szem­pontból semmit Sem jelent a csa­ládi pótlékok csökkentése. • Ha pedig nem igaz, akkor na­gyon sok családot keserít el a csökkentés. Az, államnak egyik esetben sem jelent sokat, egy családban azonban érezhető hi­ányt okoz. Annál 'érezhetőbb a hi­ány, minél fiagyobb a család. A családi pótlékból elvont pengők, ahol 'több gyermek van, egy-egy pár cipőtői fosztják meg a kis gyermekeket. Az igy elvont pénz­ből a mai részletfizetéses világban 2—3 hónap alatt el lehet látni ci­pővel az egész családot. Azt a kis családi pótlékot meg­nyirbáló rendelet sok családban okozott keserűséget. Ennek a ren­deletnek olvasása s 0k apa homlo­kára szántott mély barázdákat és sok anya szemét bontotta könny­be. — Az orvosság alighanem rosz szabb a betegségnél. Drny. Tábornok úr inspiciál — csütörtöktől az Apollóban „A tábornok úr inspiciál" cimíí rendkvül bonyodalmas és kacag­tató katonatörténetet mutatja be csütörtöktó'l az Apolló. Néhány friss és pattogó zene­szám és sok ötlettel tarkított szí­nészi játék, amelyet Vlasta Bu­rian, Roda-Roda, Harry Frank és Fee Mattén produkálnak, avat­ják e filmet az idény egyik leg­kiválóbb bohózati csemegéjévé. A filmen többször megismétlődő' „Feldmarschall-induló" már Nyír egyházán is népszerű és minden zenekar játssza. — A csütörtöki premier iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Kedden és szerdán Renate Müller Wau-Wau cimű és Eg­gert Márta és Louise Brookes >A szépség vására" cimű filmje kerül szinre. [4' ; .k ?H I I ' Családi idill Kemecsén Egy viharos családi idill epi­lógusa kerül rövidesen a nyír­egyházi kir. törvényszék elé. — Pethő Istvánné 40 éves kemecsei trafikosnő súlyos testi sértés bűntettével vádolja meg külön­váltan élő férjét Pethő István földművest. Az asszony elpanaszolja, hogy férje az éjféli órákban behatolt szobájába, mialatt ő az igazak álmát aludta. Arra ébredt, hogy valaki fojtogatja. A férje volt, aki — az asszony állítása szerint — az ágyról a földre rántotta, lábbal taposta és ököllel agyba főbe verte. Pethő a kihallgatása során nem tagadta felesége állítását, elismerte hogy alaposan elverte élete pár­ját, ami szerinte nem először történt. Védekezésül azt hozta fel, hogy azért verte meg az asszonyt, mert az nem adott neki kenyeret. "BKMmaiMllIWIBK Elkoboztak egy beregszászi lapot, mert a szabolcsi gyüj tésről írt Fehérgyarmatról jelentik: A beregszászi cseh törvényszék ügyésze a Beregszászon megje­lenő >Kárpáti Magyar Gazda« a magyar nemzeti párt. hivatalos lapját, azért, mert egy cikkében azt irta, hogy Magyarországon Szabolcs megyében, Nyíregyhá­zán gyűjtési indítottak a Kárpát­alján nyomorgók felsegitésére elkoboztatta Második kiadását csak úgy engedélyezte, hogy ha a kérdéses cikket kihagyják a lapból. Tervezet Magyarország Nemzetgazdasági Helyzetének Javításáról E címen egy helybeli tehetséges és képzett ember dolgozatát adta ki legutóbb a Tiszántúli Mezőgaz­dasági Kamara. A szerző munkáját H. Gy. névaláírással jegyezte és a helyi vonatkozáson kivül is, a fel­vetett' gondolatainál fogva mégbe­szélést érdemeT. A mii terjedelme számot a mo­dern ember lelki 'berendezésévei és a nagy címhez rövidreszabott ol­vasnivalót ad. Tutajdonképeii egy mondatban foglalható össze a ben­ne megtestesült gondolat, hogy a mai magyarországi helyzetben az egyetlen kíut egy olyan törvényes intézkedés, mely megállapítja, hogy a pengő aranypontja, arany­egyenértéke 20 százalékkal keve­sebb arannyal egyenértékű, tehát 0.26315789 gramm finom arany helyett, 0.21052631 gramm finom arany legyen. Ezt az intézkedést azonban nem az inflációval, hanem a deflációs rendszer szigorú betartásával kí­vánja megoldani, még pedig ugy, hogy ármaximálások, hitelrestrik­tiók szabályozzák a gazdasági étet követelményeihez képest a minden­kori bankjegyforgalmai. A munka, amelyre a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara körlevele külön is felhívja a figyelmet, mint egy vitát megindító tervezetre, olyan látszatu is lehet, hogy eh ez a meglátáshoz, melyet föntebb majdnem szószerint idéztünk, ké­szült a bevezetés és készültek azok az okok, amelyek erre a megálla­pításra vezettek. Ha a gombhoz készült is a kabát, a bevezetésben közölt általános gazdasági jellem­zések és helyzeti értékelések min­denben sikerültek, mert a jelenlegi viszonyok súlyos megítélése, fő­ként a mezőgazdaság szempontjá­ból, a legszomorúbb ecset vezeték indokolják. Ebben a szomorú helyzetben ta­lán azí a legszomorúbb, hogy a ba­jok generális megoldását jelentő orvosságot nem talált még fei sen­ki és nem is lehet. A gazdasági be­tegség orvosainak arra kell szorít­kozni, hogy az uj szérum felfedezé­séig képessé tegyék a leromlott szervezetet életben tartani és a­mennyiben csak lehet, alkalmassá tel tini a bajai elviselésére. A valutáris kérdésnek sürgő* megoldása is csak tüneti kefelés, de olyan, hogy a gazdasági é)«t megjavítására illetőleg feljavítá­sára egyenlőre nálunk alkalmas. A szerző eklektikus, mégpedig, rapszódikusan az, mert a mult nagy közgazdasági iskoláiból innen is onnan is vesz igazságokat és ezekkel szemben nem elfogult, mert azoknak bírálata bár sok ellent­mondást válthat ki, mégis meg­szívlelendő igazságok. Aki maga is bírál, annak készen keb lennie ar­ra, hogy őt is bírálják. A tervezet, amely most közrebocsájtatott, tulaj­doniképpen egy bírálás alá bocsá­tás. hogy a nyilvánosság szóljon hozzá és belőle alakuljon ki egy helyes közvélemény. Megkönnyíti a bírálatot a szerző azzal, hogy a javaslat következmé­nyeit megvilágítja, habár röviden is, ugy a hitelező, mint az adós, valamint főbb foglalkozási ágak szemszögéből. Az adós előnye nyilvánvaló) amint nyilvánvaló a mezőgazdaság előnye is. A legnehezebb kérdés minden valutáris reformban, •» hitelező kérdése. Ha nem is fogad­ható el, ebből a szempontból a ter-j vezet optimisztikus előreJjáása, mégis ebből a szempontból is megérthető a propozició, mert lűszen mindig jobb a kevés biztos, mint a sok bizonytalan követelés. A szerző minden sorában hang­súlyozza azt, hogy konciliáns vi­tatkozó kíván lenni és nem mereven ragaszkodó dogmatikus. Jól tudja továbbá azt is, hogy a gazdasági helyzet megváltoztatásának, más­képp e:n, mint a termelőerő és a togyasztóképesség helyreállításával Kiem lehet. Jól tudjuk, hogy a kapitalista termelési rendet mai széttagoltságá­ban, a tervszerütlenség fenyegeti legjobban. A tervszerütlenséget nem oldja mejj a z államok egymástól való elzárkózása és nem oldja meg az egyes államokon belül, az ál'ami beavatkozás és hatósági intézkedé­sek tömege. A gazdasági erők he­lyes egymásrataláfása a gazdasági Költöztetés 5 P fuvaronként Tűzifa és szén szállítása q-ként 10 fillér a mai naptól kezdv*. —• Tisztelettel SOLTÉSZ ISI VAN szállító, Kótaji-utca SS. — Te­lefon: 504. 1871-iox 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom