Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-28 / 48. szám

2 jtfrímrxDÉKL 1932. lebníán- 2S. [TUNGSRAM Március 10-én, este 8 órakor a Zanaakaddmiia [émeih Mária él Hubay Jenő közreműködésével TUNGSRAM HAH^VERSEMY Liszt, Erkel, Goldmark, Hubay, Dohnányi, Weiner és Bartók müveiből Részletes mflsor márcits 8-án és 10 6n az összes napilapokban. RAOtO Közvetítik a budapesti* » wlenl és a nagyobb európai rádióáliemasok 1029. bokrok által elfoglalt hasznavehetetlen területet, mely a legelőnek nagyhányadát teszi. Bizonyára be fogják látni, hogy nem az a hibája közlegelőjüknek-, hogy kevés, hanem az, hogy gondozatlan, elhanyagolt átapótban van. A téi folyamán tartott előadásaink kapcsán, s

0k szó esett az őszi szántás fontosságáról, a tavaszi fogasoiásről, a nedvességnek kapá ás al konzerválásáról, a kukoncatö-tögetés szükségtelenségéről, a mütrágyázl kísérletekről, szalmatrágyázásról, homokjavitásrói, vagy szíktelenitésről, a különféle mesterséges takarmányok termesztéséről, kettő

5 termelésről, stb. Mutassuk meg a határban a haladó és maradi gazda munkájának eredménye közötti különbséget. Vagy vigyük "el gazdatársainkat egy-egy közeli uradalomba, vagy ha lehet kisgazdához, ahoi a látottak á apján meggyőződést szerezhetnek a tenyészá latok és a vetőmag kiválasztásának szükségességérői, a tej, vagy tojáshozam fokozásáról, stb. Ha látni fognak egy-egy fehérre meszelt é» naponkint gondosan kitakarított baromfiólat, el fogják hinni, hogy az ő baromfiá lományuk azért pusztul ki évről-évre, mert talán évekig sem takarítják ki az ólakat. Szemléltessünk végig egy bolgárkertészetet, hada vegyéfc ők maguk észre, hogy miért vándorod a bolgár a magyar városok környékére — Amerika helyett — és miért t

ud még tízszeres haszonbért is fizetni egy hold földért. £s egy i:yen sétakirándu'ás alatt mennyi minden látni- és néznivaló akad. Kezdve bent a községben, a girbe-görbén, minden ízlés nélkül beépített utcákon; itt a gazda jövede:rhe folyik ki az udvarról a trágyalével; ott egy tui sürün befásitott gyümölcsöst; amott egy takarosan megépített uj házat; majd az utszé-i árokban egy kidobott baromfihu'lát látunk, amire rátereljük a figyelmet. Néha megjegyzéssel kisérjük, máskor csak észrevétetjük a látnivalót, — amely mellett ők sokszor évekig is naponként eljárnak, anélkül, hogy meglátnák. Esetenkjnt célzatosan is tehetünk észrevételt: Szépen tollasodik a Nagy Máté, mily Bzép istállót épített, látszik hogy máT hasznát veszi azoknak a könyveknek, amelyeket éveken át olvasgatott a népkönyvtárból. — Nagyon vedlett már ez a temploma (iskola) fala, meg a tetőzete is igen vásott. Most még kevesebbe kerülne a rendbehozatala, mintha majd a falak is beáznak. Meg az idegen átutazók azt hiszik, hogy itt még az Istent iem szeretik. — Milyen rossz karban van ez a közkút itt a piacon, még a viz is visszafolyik be-e. Nem is csoda, hogy a tífuszjárvány minden esztendőben ezt a részét keresi meg a községnek. — £s igy tovább százával kínálkoznak az alkalmak arra, hogy a közfigyelmet egyre-másra rátereljük. Vannak községek, melyekben értékes történelmi, néprajzi, építészeti, muzeá is emlékek, gyűjtemények őriztetnek, de ezeket sem a helybeli, sem a környékbeli lakosság nem ismeri. Ezeknek égyegy kránduás keretében való meg szemlélése és megismertetése szintén a népművelés tevékenységi'körébe tartozik. Ma talán aug lehetséges, de a gazdasági viszonyok megjavulása módot íog nyújtani egy-egy nagyobb, esetleg egész, vagy több napra terjedő kránduás megszervezésére is. Bár fáradságos, de látványosságban és szórakozásban fölüímuíhatatlan értékű egy a fővárosba vezetendő kirándulás aa évenként megismétlődő mezőgazdasági kiálitásra, Iruir.i itavá árra, vagy a Szent István napján szokásos nagyszabású egyházi és nemzeti ünnepélyre. Az ország csaknem valamennyi községe emléket ál ltott a világháborúban elesett hősöknek. Legtöbbje nagy megerőltetést igénylő anyagi áldozattal emelt szobrot a község vitéz fiainak. Törvényhozás utján köte'ezővé is tétetett a Hősök Napjának megünneplése mmden év május havának utolsó vasárnapján, amikor is az isko á" és hatóságok e'őször felekezetenként a templomban, maja az ünnepi istentiszteletek után a hősök Még megrenditőbb egy futóárokbaxi meghagyott és díszes kőfalat körülvett tömegsír: »Monument de la Tranchee des Baionnettes«, »a francia katonák emlékének emelve, akik itt fegyverrel a kezükben nyugosznak«. Bajonettre felszurt rongyos csákó, elnyűtt bakkancs és más szomorú harcttéri felszerelés, szemrehányóan elegyül a felburjánzott rögbe: látjátok, ide jutottam!« Aki itt járt, elmegy a kedve a háborútól örökre I És nézzünk meg egy földalatti erőditményt 1 A vaux-i erődöt vezetővel mutogatják. 1800-ban épü.t. A legnagyobb és a legtökéletesebb v. i. a legnehezebben bevehető, valamennyi között. A franciák, vezetőjük utján, elismeréssel nyilatkoztak a németek hősiességéről, mert ezt az erődítményt bevették, pedig minden talpalatnyi helyet külön kellett elfoglalniok. (A tankok, gázszórók, légibombák korszakában, persze csak szerény hely illeti meg a vaux-i erődítményt.) Nyirkosán és sötéten lelket feirázóan pihen most a föld alatt és felidézi a mu tat. Megyünk, megyünk a gyér világítás mel lett s előttünk francia katona lépeget. Keresztbevetett deszkákon és lábunk alatt csobog a viz, .pedig a harc alatt sokat szenvedtek vízhiány miatt! Mintha csak tárnákat járnánk, oldalról'és fejünk felől a nedves burkolatról,'ki sebb-nagyobb vízcseppek gördülnek | neánk. Jobbra-balra lőrések, megfi- | gyelő helyek, vagy egy-egy sötét odú kísérteties, száján nehéz penészes levegő árad és mi halljuk a vezető monoton hangját: itt 50 legénység, ott 20 fogo y »élt«. Megái lünk, benézünk. — Szörnyű, ször- ; nyü! Éltek és csatáztak itt hónap- • számra, akik birták. A segélyhely tágasabb pincezugban van. s benne egy tyukketrecszerü emelvényen az orvos lakása. Sokan többé napvilágra sem kerültek. Itt éltek, itt haltak meg ! A bánya-lovaik és istállójuk jutott eszünkbe, amelyet annyiszor zegkönnyeztüink. Ki ne ismerné e szegény állat szomorú sorsát ? Egy liftszerü nyíláson, kényszerhelyzetben leengedik s többé sohasem lát napvilágot. A föld belsejében, az örökös sötétségben, nemsokára megvakulva s szomorúan lehorgasztott fejjel járja a tárnákat, megrövidült élete végéig. Hát az ember többet kibír? Igaz. hogy akit ide leengedtek, hnr.a'c meghagyták a reményét, hogy feljuthat még a földre. Vigyázzon hát (ha tud) s

7cme és lelke világára. És nem tudják, vájjon nem irigyelte-e ezeket, a földalatti kaszárnyában élőket az a többi, aki egy kis fedezékben kint szoru't ? Bár itt megvolt a maga kis »szobája« vasággyal, jobb levegővel, d« kevesebb élet reménnyel. Testileg, lelkileg átfázva jutunk mi a napvilágra. • fis fent. összelőtt kaszárnyák, fe- | dezékek, lyukak, rozsdás fegyverek simák mellettünk. A halál, a "jajgató lelkek víziója,' itt a bozótok felett él. Meghatóbb ez minden temetőnél 1 — Így, ahogy van felszáutatlanul kisért a múlt s kezünk ökölb? szorul. Miért volt mindez? Miért? Áz utolsó Ítélet színhelyéről, a pokol és purgatórium rémségeiről jelennek meg lelkünkben a képek s ugy érezzük, hogy minden fantáziát fe ülmuló történelmi kinok lebegnek felettünk. A meggyötört lelkek milliója imbolyogva siratja sorsát. Szitáló esővel (szomorú könnyeivel) áztatja a Leghatalmasabb ma is (és sokszor azóta) e nagy temetőt

} hol megbomlott gyermekei annyi szörnyű pusztításra voltak képesek. A háború rémséges, áporodott szaga van itt be'everve a földb,e. Az eső jön és felszállni, egészen el.llani nem engedi soha. — Mint a »kutya-barlang« gyilkoló gáza, szürkén, alattomosan, mélyre süllyedve hullámzik a föld felett. A bozótokban pedig, el nem használt gránát és más öldöklő fegyver, drótsövény, gránátlyuk alattomosan meghúzódva beszél az itteni halottakról, sebesültekről, rokkantakról, a civilizáció védjegyével véghezvitt barbárságokról. És mi szinte megrettenve gondolunk arra, hogy el fog jönni a nap, amikor ismét szaporítani fogják e szomorú temetőket, mert még mindég nem tudunk eléggé szeretni, sem egymást ^Megbecsülni I Szobránál, vagy a temetőben nyűg* vó hősök sírjánál, a község lakosságának részvéte évei együtt hazafias ünnepélyt kötelesek tartani. Számtalan községben ennek a nagy nevelőerejü ünnepélynek még nyomát sem találjuk. A hősök szobm ott díszeleg a község valamelyik közterén, sok helyen bekentetienüi, a reggelenkint ott gyülekező, sertés- és marhacsorda á-tai naponkint beszennyezett környezetben, minden kegyelet lerovása nélkül. "Mindössze a község hadiözvegyei és árvái gyújtanak gyertyát emlékükre a szobor körül, halottak estéjén. Akadnak olyan községek is, hö» a lakosság a nap különböző óráiban fe'ekezetenként rendez inkább egyházi jelegű ünnepet a szobornál, nem nagy dicsőségére a községben uralkodó felekezetieskedésnek, mely még a nemzeti együttérzésnek is akadálya. Egy másik, nem törvényileg kötelezett ugyan, de a nemzeti öntudat tiltakozásának gyászünnepe j'unius 4-én, a reánk kényszeritett trianoni béke ellen és a revíziós törekvések mellett. Mekkora nemzetnevelő ereje van egy Uyen hazafias ünnepélynek. Sajnos, alig akadnat községek, ahol ezt a napot is jelentőségéhez méltó hazafias gyászünneppé avatnák. Junius hó 18-án a kormányzó születése napjának évfordulójáról a nép alig vesz tudomást, pedig az államfő iránti tisztelet és ^zeretet növelését szolgálná ezen a napon, vagy a következő vasárnapon, — templom után egy diszfelvonu'ás, vagy népünnepély keretében a nap jelentőségének méltatása. Egy-egy ilyen hazafias népünnepé lyef az egész község lakosságát megmozdíthatjuk, va'anrint a különféle testületeknek és társadalmi • egeysületeknek is szerepet adhatunk hazafias irányú munkálkodásra, vagy legalább zászióalattj testületi felvonu'ásokra. ( (Vége köv.) : Székely ének Meg sem is ismer tékozló fiút, minden útja csak idegenbe fut. Szürke ködökbői eső jjermetei, a hosszú uccát gyepű verte fel. Csak mmden harmadik, házban bőg tehén, arasznyi moha zs

Upján, zsindelyén. Merre a tavasz és ho' itten a nyár? a falu alszik és uj csodára vár. 1 Mikor én sirok, hogy Így rendeltetett, valahol ezer idegen arc nevet. Itt meg sem ismer senki, és ha mar, ezerszer fáj, hogy testvér és magyar. , Gémeskút, szélmalom, csárda és torony •— bujdosom réten, kátyún és soron. Nyíri Szabolcs. O'csó havi bérletek Hölgy fodrászat: 10 számos bérletjegy 5.00, hajszőkítés 2.00—4.00, hajfestés Hennával, Orientollai, Arábiával 5.00—7.00. Üzleten kivül 500/0 felár. Uri fodrászat: borotválás: hetenkint 2-szer 2.00, 3-szor 2.60, minden másnap 3.50, mindennap 6.00 MALESKEVITZ LÁSZLÓ uri és női fodrász, Zrínyi Dona-u. 10. sz.