Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-28 / 48. szám

Nyíregyháza. 1932. február 28. * Vasárnap 1*1 IT. év/oivam. 48 sz POLITIKAI NAPILAP Etáhfirtési Arak helyben és vidéken : héra 2 P 50 f. - Ne*>«4évre 7 P 38 f. ÜKyee szár? ára: hétköznap 10 Í-, vanAnwrp 16 (. Alapította : JOBA ELEK Felelős szerkewctt: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime : Széchenyi-ét 9. wára — Telefonszám: 1 38, Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2Elfogták a ráckevei kőzjegnzőhelyett^

s gyilkosát Népművelési alkalmak a nyári Időszakban r- i. (S—s./A r.épmüve'é

;i tev ékenység a falvakban és tanyákon a tavasz beköszöntésével rendszerint véget ér és c--ak az őszt betakarít^ befejeztével nyitja meg ujbói kapuit. Földműves népünk a gazdasági hónapokban a mindennapi kenyér megszerzésének nagy harcát vivja. Hajnalhasadástól alkonyatig verejtékezik, hogy té l szükségletét szorgos munkájával biztosítsa. A nehéz munkában töltött hétköznapokat követő ünnep és vasárnapokat többnyire tisztálkodásra, ribené^re, temp'omba'á á r* és halaszthatatlan hivatalos ügyeinek elintézésére használja fel. Részben foglalkozása, részben őstermészete elviselhetetlenné teszik számára a lakás, vagy egyéb zárt helyiség áporodott nyári levegődét s ilyenkor még éjjeli álmára |» a ház eresze alá kitel^pitett pncscsen, vagy szénapadláson hajtja le fejét'. A különféle családi összejövete'eket, lakodalmi, vagy keresztelő ünnepségeket is a ház udvarán, szabadban rendezi. Természetesen, gondolni sem lehet a nyári időszakban arra, hogy népművelési előadásainkat zárt helyiségekben folytathassuk. De ez magában még nem eleVerdim (i halál Tölgye) Dr. Csegezy Noémi feljegyzései. 400.000 francia temetkezési helye a franciák nemzeti temetője es nekünk e szomorú jelen megpecsé; telóje t Fekete betűvel írhatjuk tni is ezt a nevet... . Mintha ez az egész kornyék az öldöklésre, világ-gyászra volna predesztinálva, ugy szolgái a haiax nak; biszcn a szomszédos Chalan sur Mame helye is, már az őkot^ ban beírta a nevét (a cataJatwurm ütközettel) a fekete történtembe Gyász és gyász mindenfelé, Verdusi egész környékén I , \ város elején a vár-árkok es a felrobbantott kapuhelyek fogadnak. Szinte minden második ház. magán viseli a háború bélyegét. A nagy csatatér a város kapukon kivul fekszik. Az első győzelmi «mlékmu »Az arany könyvek kriptája* pedig a város belsejében épült. 91 meredek lépcső vezet ide. A kápolnaszerü belsejében 3 hatalmas »aranykönyv« egy-egy ima-zsámolyon elhelyezve őrzi, a Verdun aiatt elesett francia alattvalók neveit. Szép és monumentális emlékmű, azt hihetnök, ezzel le is róták hálájukat a hősök iránt, pedig e» csak a kezdete annak a sorozatinak, gendő ok arra, hogy a falvak és tanyák népművelői, ^kik egyben a népnek hivatott vezetői is, minden összeköttetést megszakítsanak a vezetésükre bízott néppel. Az igazi hivatásos népművelő az előadótermen kivüi is megtalálja azt a kapcsolatot, mely népnevelő mun kájának folytonosságit a 6—8 hónapra terjedő hosszú nyári szünet alatt is biztosítja. Szükséges pedig a nyári időszak kihasználása nemcsak azért, hogy a tén hónapok jobbára eimé.eti ismeretnyujtásaít gyakorlati bemutatásokkal, megfigyelteté-elckel. vagy kísérletekkel is alátámasszuk, vagy igazoljuk, de azért is, hogy mindazokat a tehetőségeket kihasználhassuk, melyekre a téfi hónapok alkalmával természetszerűleg nem nyílik kedvező alkalom. A kezdet nehézségei e téren 13 jelentkezni fognak, mint annakidején a téli népművelési előadások megszervezésénéi, de amint ott is leküzdhetők voltak a különféle aka dályok és nehézségek, ugy a szabadban eszközlendŐ tevékenység 13 hozzáértéssel, főképen pedig hivatásszeretetbői fakadó jőszándékkai szintén rendszeresíthető. • J Természetesen nem katedrai is* j meretterjesztő előadásokra gondolunk a nyári időszakban, hanem kisebb kirándulásokra, sétákra, határbejárásokra, stb. Különösen a tén gazdasági elméleti előadások kiegészítésér* szinte nélkülözhetetlenek a nyári időszak tanu'mányi sétái, kirándulásai. A téh estéken elbeszélgettünk pi. a gyümölcsfák kártevőt elleni különféle védekezési eljárásokról, de nem volt alkalmunk természetben 3zemiéitetm, bemutatni a sokféle kártevőt, valamint a védekezés kivitelét és eredményét sem. A vasárnap délutáni istentisztelet után, a templom körül kaszinózó gazdákat meghívjuk sétára s elvezetjük egy előre kiszemelt gyiimöl.csösbe, hot saját ^szemükkel fogják látni a legnagyobbrészt tamáskodók, hogy a gyümölcsfák permetezése ma már elkerülhetetlenül szükséges, ha azt akarjuk, hogy támk piacképes termést és jövedelmet hozzanak. A látottakból hallgatóink meggyőződnek arról, hogy ugyanolyan mulasztást követett el. atu gyümölcsfáit nem permetezi, mint az a gazda, aki 30 éwei ezelőtt, mindaddig nem hitt a szői£ permetezésének szükségességében, amig szőlőjét teljesen ki nem amely az egész nagy csatatéren végig kisér. Szinte kifogyhatatlaninak látszik a francia szobrászművészek háborús fantáziájának monumentális megnyilatkozása. A 25 km-es ut csaknem minden kanyarulatánál uj- és uj ötlettel tárul élőnkbe a kőbe vésett Himnusz. A csatatér szinte megdöbbentő realizmussal van megrendezve és fenttartva. Ha nem volna ilyen szomorú emlékű hely, azt mondanók, hogy már látványosság számba megy az a sok hősi emlékmű, a mellyel a győző francia itt kitombolja magát. A »Csontház« parádéja és minden alkotás itt annak az eszmének a hirdetője, hogy érdemes harcolni értük. A harc dicsőítés eme felfokozott, kiélezett módja, előttünk még drá_ maibbá teszi Verdunt; mert az az érzés lesz úrrá rajtunk, hogy ma, amikor a mi nemzetünknek csak a lefegyverezésre szabad gondolnia a francia politikusok nem zárkóznak? el egy ujabb háborutóL A nép pedig vágyódni fog a dicsőítés után, még az esetleges halál árán is, mint a római versenyzők. Szinte megretten vj; gondolunk arra, hogy egyszer folytatni akarják majd ők, (az( ujabb dicsőség reményében), az öldökléseket e sirlakok felett, s a mi kezünk még béna lesz! A város-kapun kivül, a csatatér felé vezető uton, együtt van a német és francia hősi temető. A temető hátterét egy összelőtt városrész képezi. Innen még hat kilóméter az ut a szomorú helyig. A2 első emlékműnél megdöbbenve állunk meg. Ott hagytak mindent I Szinte hátborzongatóan kisér itt a halál víziója. Bozót, srapnelhányás, áporodott levegő a dekkungok mellett, nyirkos, vizes járatok és mint erős kontraszt, itt-ott a gyilkos mult művészi szimbólumai emelkednek. A haldokló oroszlán és más szoborcsoportozatokkal vésték kőbe a diadalmas győzőket és a nyomorult legyőzötteket. Modem, keresztül-kasul épitett autóutak vezetnek e tragikus látványossághoz. Oldalt sűrűn felállított figyelmeztető táblák pedig óva intenek a srapnel és más veszedelmek miatt, a szabad portyázástól. 25 kilóméter utat tettünk meg a harctér belsejében végig futó autóutakon. A csaták fontosabb pamtjait 1—1 emlékmű jelöli. A legpom •pásabb, a legkiemelkedőbb, a »Cson tok-házas, még nincs teljesen befejezve, de csak az utolsó simítások hiányoznak róla. A fáraók építkezése jut eszünkbe mikor pár kilóméterről szemünkbeötlik a diadalnak ez a hatálmás méretű palotája. Első pillanatra olyan, mint egy pusztította a peronoszpóra. Szoktassuk le magyar t

e;tvéeinket arról a régi rossz szokásról, hogy mindent a saját kárukon tanuljanak meg. . Más alkalommai sétáljunk ki a közbirtokosság tagjaival a községi legelőre és mutassunk "rá azokra az őst rossz szokásokra, melyekkel maguk a tulajdonosok teszik tetjé

sen hasznavehetetlenné közlegelőíket. Lássák meg ők maguk, hogy azon a nagy területen, hoi a saját kényelmét mindennél többre értékelő pásztor egész nyáron át delelteti a guíyát, haragos zöld színű, sürü, buja fü nő, mely et azonban az állatok — a trá gya bűze miatt — érintetlenül hagynak A megszáradt trágyát a pásztor nagy kupacokba gyűjti eladásra, vagy téli tüzelőre, (s

0k helyen ez a pásztornak kialkudott béréhez tartozik) a legelő nagyrésze pedig kopár, trágyázásán marad, melyen az állatok csak sétáinak, mert nincs mit legelniök. Pedig ha a pásztor váltogatná a delelőhelyet, 4—5 év alatt az egész legelőterü;etet sorra lehetne inegtrágyáztatni. Ha a legelőn sok haszonta'an (galagonya, csipkerózsa, kökény, stb.) bokrot látunk, méressük fei az egy-egy bokor áitai elfoglalt területet s nagyjából öszszeolvastatva a belátható legetőrészt elfoglaló cserjéket, számíttassuk ki velük hozzávetőlegesen a látványossági csarnok. Szinte ugy érezzük, hogy egy nagy militarista propagandával állunk szemben, mikor a »hősiesen elvégzett, hazafias kötelességet szimbolizáló ünnepi csarnokbas megyünk. Itt Strassbouig és mindazok a városok, amelyeknek fiai Verdun alatt harcoltak, márvány emlék-koporsót állítottak fel. A falakon és a meny.nyezeten, városok szerint csoportosítva vannak az itt elesettek nevei, fel jegyezve. A csarnok közepén egy szép kápolna van. Ide helyezték ex a verduni csatatéren talált csontokat, kerületenként, egy-egy fakó porsóba rendezve. A kis koporsókon sok fénykép, azoknak a katonáknak a képei, akiknek a hozzátartozói megtudták mondani, hogy a csatatérnek kb. melyik részén eshetett eL Itt még folyik a rendezés munkája, de még igy is felemelő a hősiesség eme nagy kultusza. A »Csontház« előtt roppant térségen sir és sir. Végeláthatatlan sorokban apró keresztek légiója. Ez a tulajdonképpeni Nemzeti Temető, 400. OOQ francia sirja. Itt a harctér lesimítva, lehengerelve, megtisztítva csak e sirlakók halálának dicsőségéről beszél. Itt, a közelben csak a hősiesség levegője éL De kissé távolabb, az ideiglenes csontház primitív deszka padjai és csontládái, annál jobban elszomoritanak minket. Ara- 16 fillér