Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-03 / 2. szám

Nyíregyháza, 1932 január 3. Vasárnap Xalir. évfolyam. 2- Sz. POLITIKAI NAPILAP OtítMténl árak helyben é« vidéken : kára 2 P 50 i - Nagyedévre 7 P 50 I. Miknek éa tanítóknak 20*/* engedmény nán Ara: KélkOxnap 10 f-, vaaArnap II f. sara Alította: JÚBA ELEK FeUMe aaarkaaaK: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Síéchenyi-út 9. Szerkesztőségi leieton [ A kiadóhivatal telefonja 1 39. Po»ksuieque 295M Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. BetHlen-u. 2Külpolitikánk útvonalai Irta: Walko Lajos dr. m. bír. külügyminiszter Az utolsó idők gazdasági és politikai képe annyira széjjelfutó, hogy minden kis országnak fokozzon t óvatossággal kell külpolitikáját irányitani. A magyar külpolitika alapelvet J» vannak fektetve és azokat minden magyar kormány, már csak az adott helyzet kényszerűsége folytán is, magáévá fogja tenni E*ek az alapelvek, abban foglalhatók össze, hogy a számban folyton növekvő magyar népnek biztosítani kéli a békés fejlődés lehetőségét, aminek elősegítésére igyekezünk kell az államoknál baráti megértésre találni, továbbá gondoskodnunk kell, hogy a magyar népnek az a része, amely a határokon kivül esik és amely, köriübeiüi a nemzet, egyharmadát teszi kJ, a nemzetközi szerződésekben biztosított jogaivai élhessen és fennmaradásának alapfeltételét kiküzdhesse Az általános irányitó alapelveken kivül azonban napról-napra fel •aerütaek olyan problémák, am iJyefcnek sürgős megoldására szükség van az ország mindennapi életének lehetőleg zavartalan folytatására Amint ismeretes, a napi problémák, amejyek legnagyobb része gazdaság* természetű, — nemcsak Magyarországot áditják különleges feladatok elé, hanem a szomszédos államokat és azon tuímenőleg, a nagy és középhatalmakat is. Sokszor, a be nem avatott szem nem látja meg az egyes, látszólag ötletszerűnek fe'tünő, vagy nem közvetlenül egymásbó' folyó pnr blémák között az összefüggést, — nem látja tiszta körvonalakban azt a feladatot, amelyet a magyar kormány maga elé tűzött és amely a nemzeti munka folytonosságának biztosításából áll, amely egyedüU ut megerősödésünk felé. Kis állani lévén, nem folyhatunk nagy sullvai bele a nemzetközi po'iíika és gazdasági 'élet kialakulásába, de földrajzi 'fekvésünk, a magyar nép faji "tulajdonságai és munkája, ameiyek együttvéve helyzeti energiánkat adják, lehetővé teszik, hogy nagyobb mértékben jöjjünk számlásba a nemzetközi életben, mint más hasonló terjedelmű és hasonló számú lakosságú ország. Nézetem szerint még távolról sem tartunk ott, hogy teljes mértékben elfoglalhattuk volna azt a helyet, amely a népek között bennünket megillet, de viszont, egyrészt nem engedtünk történni semmi oiyat, amely jogerős előretörésünket akadályozná, másrészt, a jelenlegi keserves viszonyok között is állandóan dolgoztunk belső megerősödésünkön, t

udva, hogy ez az alapfeltétele, hogy a külpolitikában is megfelelő nyomatékkal szerepelhessünk. Az cimult évben, amikor politikai kérdések álltak előtérben, állandóan arra törekedtünk, hogy a barátsági és döntőbíráskodás szerződések sorozatával kidomborítsuk, hogy Magyarország, kizárólag, békés eszközökkei igyekszik céljait elérni. A gazdasági és pénzügyi válság kitörése után háttérbe szorultak a politikai problémák és a gazdaságiak és pénzügyiek léptek előtérbe. Ebben a korszakban törekvésünk adva van, ugyanis igyekeznünk keíi olyan kereskedelmi, pénzügyi és gazdasági egyezményeket kötni, amelyek a magyar köz- és magángazdaságra súlyosbodó terheket megkönnyítik és a forgalmat növelni engedik. Remélem, hogy a mostani légkörben ez talán inkább fog sikerülni, mint a múltban. Válság idején sokkai jobban érzik az egyesek is és a nem/etek is egymásrautaltságukat. A világválság azonban egy nagy tanulsággal szolgálhat és ez az, hogy egy erőforrásaitói mesterségesen megfosztott, legyengült ország a nemzetközi é'etben egy olyan teliertétei, amelynek su'ya minden válság idején fokozottabb mérvben domborodik ki. Két elsőiangu kötelesség származik ebből á magyar népre. Az egyik az, hogy továbbra is bizonyítsa, hogy alcarja' és tudja-e ezt a szerepet betöiten'/ amelyre hivatva van; a másik pedig, Tiogy igyekezzék minden magyar ember ezt az igazságot minél szélesebb körben a \rlág népeinek köztudatába betev'nm. Január hatodikán jön ek Nyíregyházára a buaapesti műkorcsolyázók A Nytve jégszakosztálya tudvalevőleg január 3-ra hivta meg Nyíregyházára a budapesti műkorcsolyázókat. Miután ezt a tervet a hirtelen közbejött közlekedési akadályok áthúzták, a műkorcsolyázók iclefonon értééit ették a jégszakosztáiy vezetőségét, hogy az akadályok miatt nyíregyházi vendégszereplésüket január 6-ra halasztották. A bemutatkozás szép műélvezetet ígér, mert a legnevesebb műkorcsolyázók szerepelnek benne s így nagy érdéklődésre tarthat számot. Egyébként a jégpálya holnap megnyílik. Kit mesélnek Szatmárvármegye helységnevei? Irta- Szenűrey Zsigmond. Nyelvtudósaink már régóta és sokat foglalkoznak hazánk helyság••veivel, mert ezek eredete igen fontos adatokat nyújthat a honfogílBfiás, s a középkori magyarságkor-* ténetéhez. Sokat megfejtettek tékát megyénk helynevei közül is s ha ezeket egymás mellé átlitjuk, igen érdekes történelmi kép tárul •lénk megyénk múltjából. A Zsadány név pl. azt mutatja, ezw a területen avarok laktak, mert ez avar személy- és méltóságnév volt. Szláv eredetű személynévre csak Caászló (Csasziaw) s Pribékfalva régi nevében »Pribii-faiva« akadunk, annál több azonban a szláv köznevekből alakult helynevek száma Egy pár még a gyepürendszar korából való; Bikszád (buky-bükb és szád-száj) s Esztró (eszrógát j Van köztük néhány foglalkoiásnév is: Királydaróc (dranci-erdőőr), a fehérgyarmati Kenéz fcnezsu-népfőnök) éa a kapionyl Kozár (kecskepásztor) düíő; idetartozik Peleske neve is, amely a pffes szó kicsinyítése é3 a barátoK kitocyos ruhadarabját jelentvén, tarátok ottiakására mutat. A föld* •riveiéssei függenek össze a Tenabes (trebezs-irtás), Orbó (orWft*), Lippó (régenten Lipa- ! hárs), Parasznya (prasna-üres, teri méketlen) és Dobra (kies; helységnevek is, míg a Balotajalu a biatotó szó fejlődése. A magyar eredetű községne\ek jórésze is személynév, a község birtokosának, alapitójának neve. Csegöld, Derzs (Dirs), Ecsed. Dob, Erdőd, a fülpösi Farnos> Gyarmat, Kér, Koics, Mogyorós-, Ombod, Tyúkod ó-magyar nemzetség- vagy személynevek, ép ugy, mint a Bodon-zsombokos, a győrtelki Bodortelke előtagjai is. Igert sok helynevünk a személynév becéző, kicsinyített alakját tartotta fenn, mint Endré-d, Káimánd' Csom-a-köz, Ura, Cégény a Cege, a csengerujfalvi Posonhalma előtagja a Posu és Hetény a Hét személynév becéző alakja, jeléül an nak, hogy az ó-magyaroknái is szoKásban volt a gyermekeket számnévvel elnevezni. Csaholc a Csahó személynév származéka, Kántorjánosi pédig régen Balogjánosi volt, amelyben az előtag a testi tulajdonságot jelentő »baf« sző g-képzős becéző alakja. Igen érdekes a Borzova név eredete is: régen Borsava, amelyben az előtag ó-magyaí személynév, az »ova« pedig a magyar é-képzőnek 'megelelő birtokosrag, a helynév jelentés annyi, mint Borsé. Hodász is onnan kapta nevét, mert hódvadászoknak telephelye volt. Vannak azonban megyénkben olyan községek is, amelyeknek határuk alakja, termőképessége vagy főterménye adott nevet. A Dengeleg neve pi. á dengei ige ige„'származéka s jelentése: kerekhalom, kis földdomboru'at. —Hasonló a Homorog és Homorod név eredete is; mindakettő az ómagyar homor ige völgyes, kie3 helyet jelentő származéka. Kak, aztán a mándi és vicscx Kattó (Kaktó) egy tavat jelentő ó-magyat »Kak« szótól tették nevezetüket. Farkasaszó nevének második tagja olyan völgyet jelent, amelyen végig esős "időszakban s tavaszi ára* dáskor kisebbszerü patak folyik, de egyébkor száraz. A mezőteremi Gernyes neve a száraz, szikár, aszott jelentésű ó-magyar szó sképzős származéka. Kórod, Kom

J lód-tótfalu nevében a d koróban komlóban való bővelkedést jelenta Hirip'ó-magyar jelentése: irtott vagy égetett vágásokban termő gomba, Ikafalva első tagja »tölgy« jelentésű, a remeteszegi Méregmező pedig onnan kapta jelentését, hogy határában sok méteiyés fű termett. A »nyilás, száj« jelentésű ó-magyar »szád« szó maradt fenn végűi Erdőszáda nevében. Tudjuk azután, hogy a finn-ugor eredetű magyar töizsek közt egy török eredetű törzs is volt. 1 Szat marban ezek nyomot hagytak, még pedig olyan bő nyomot, hogy a me. gye honfoglaláskon lakosságát majdnem t

uInyomólag e török eredetű törzs települőibői vélném szár

J mázni. Apa és Atya török eredetű mtmmtmmmommmmamm köz- és személynevek. Batiz a török eredetű »bátor«, Kapiony a »tigris« ó-török személynevek maradványa. Károly (s a szaniszlói Karuly-tanya) török-kazár nemzetségnév. Iriny a török »ir« férfit, hőst jelentő szó becéző kicsinyítése; Bajfalu, régen Bajkafalva a török eredetű »baj: gazda, hős« és személynév kedveskedő, bizalmas el nevezése. Bere, Berend, berencemező (régen Berendmező^a török ver-: »ad« jelentésű ige »adó, ajándékozó, bőkezü« jelentésű participiumos alakja, ugyanilyen eredetű a Kölese (régen Koícsej, Kolcsaj) név a török kai-: »marad« igétől 3 a kiskolcsi Décse, a Béc

sa, Gyejcsa-Géza szeméfynév alakulása, amely pedig ó-török nyelven »nemes, előkelő, dicső«-t jelentett. A török eredetű személynevekből való következtetést erősítik a köznevekbői vált helységnevek is. Kékesoroszfalu a honfoglaláskori kékkend nemzetségnév nevét őrzi, ebben a »kék« a török »kök« párja éi a »kend« ó-török méltóságnév. Balkány és Palaj több falu határában, vízálló, mocsaras helyet jelölnek. Az Oláhgyürüs második tagja is ja török »gyürü« (fekete és veres gyürü-fa) származéka. < A török személynevek közétartoznak a besenyő személynevek is; a »bak« szótól származó Bagos és a dengeiegi Besenyő. Mindezekből azt a végső követAra. 16 íillér