Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-03 / 2. szám

Az aranyszívű ember Irta: Schmtedt Béla Ir. A ránkvirradt újesztendő már nyilt pályán robog. Már mmdenkJ elhelyezkedett a gondviselés-szabta kocsiosztályban. Az éet szegénylegénye épen ugy kényelembe vágta magát a harmad osztály 'keményfa padján, mintáz életáídot ja az első osztály bársony pamlagján. Kho, a történelem múzsája mát írja 1932 történelmét elnyűtt irattekercsén. Megrajzolta az uj történelmi "kibekezdéshez az iniciálét. í^pnek az évnek legbeszédesebb vezérlő motívuma^ legstílusosabb iniciáléja az — aranyszív. Erről az jjjanyszívrői elmélkedem újév küszöbén. Egy kis irodaimi nipphez fűzöm poémáimat. — Ahhoz a rövidlélegzetü kis budapesti történetkéhez kapcsolom mon •c'anivaiómat, me yben t efjes egészé1 ben benne lüktet a mai idők történelme Ha Krisztus ma tartotta vutiu példabeszédjét az »lrgalmas jóságról,), akkor bizonyosan nem a könyörtelen királyi szolgától példálózott volna, hanem arrói a budapesti "emberről, aki beállított egy t'kszerkereskedésbe s valami '•apróságot kért, afféle szerencséthozó zsuzsut. Az ékszerész kirakta apróságait: emailgombáit, egy tömeg ezittipókháfót, kis aranycsillagokat, kéményseprőket, gyémántos patkókat s más kis ékszernippeket... Az ur végignézte a pultra helyezet, tarka kollekciót, aztán pirulva szói: — Egyik sem megfelelő. Nekem valami rríás kellene... — Micsoda kérem? — szói zavartan az ékszerész. — Egy kis aranyszív. — Hát bizony, — mondja erre méia levertséggel az ékszerész, — az sajnos nincsen. Kegyeskedjék talán máshol "megpróbálni. Az ur tovább megy. Felkerei még vagy három-négy éksierészüzíetet, azonban sehol sem kapott aranyszivet. Mindenütt azzal mentegetőztek, hogy a kis aranyszív 'kiment a divatból. Nincs. Elkeseredve indul az ur az ék£ k*ztetést vonhatjuk le, hogy a; honfoglaláskor njegyénk területén kevés számú szláv lakosság s néhány avar leszármazott élt, a megye terülétét főkép a hét törzsből valók szállották meg s csak kisebb részét a nyolcadik törzsbői való török-fajtájuak és besenyők. De a községnevek világosan rámutatnak a már keresztény-koriján alakult helységekre is, mert ezeknek keresztény szeméfynevekből való származása világosan felismerhető. Az Adorján keresztény alakja Adrián (Hadrianus), Angyalosé Ange:

us, Barlafalu előtagjai Barlabás (Barnabás), Géberjéné (ré gen Gabrienét Gábriel, a Kérsemjené Simeon, a szamosdobi Tagyé, Tade

us. Dán és Doma (régen Do mán) a Dámján, Fülpös a Füep, Győrkefaiva és Győrtelek (régea Győrktelek) a Georgiusbói származó György, Mikola a Miklós, Pete a Péter, Sáli "(régen Sáy) a Saul s Vitka a Vitus becéző kicsinyítései. Végül "a későbbkori német éa vallon eredető települők adták nevét Majténynak, mert Mahtin a <anacht: erő» jelentésű melléknév bői származó ófelnémet személynév, épugy mint Namény a »nama: hataiom», Béltek a »wálde

ck: erdőség®, a batizvasván "Baromlak a *wirmloc"h« szóké és végűi német települőkre mutat a Németi neve is. szerüzlet Kijárata leié. Már künn állott tanácstalanul a

z aszfalton a xnílhós város szívtelen szivében, mikor utána síét az ékszerész- é» szégyenkezve szói: — Tessék talán próbát tenni valamelyik régiségkereskedőnél. Költemény formájába kellene öltöztetni ezt a kis történetet, olyan hangulatos, olyan szép, olyan költő'-. A megfagyott gyermek bánatos, elégikus hangján kellene megénekelni az Elfogyott araiiyszivet, Elfogyott a régi, kedves aranyos kis ékszer, az aranyszív, mintahogy elfogyott és megfagyott a szeretettői meleg segítem, kész aranyos •embersziv... A világtörténelem folyamán minden korban mások és mások vitték saz emberiség 'karábain a vezérszólamot. A pogány római világnak a költő imponált. A görög népnek ai "bölcseiő. A középkornak a lovag. A napoieoni világnak a katona A ferencjózsefi kornak a politikum. Nemrég azt hittük,, hogy a kátyúba jutott szekerünk rúdját a nemzetgazdászok markolják meg -eredményesen. Hovatovább mindenki látja, hogy nincsen elégséges erejük... Ugy érzem, hogy a nehéz és zavaros levegőben másnak kel'ene átadni a szót... • Az aranyszívű embereknek!' Mert ma ezekre van szükség. Emberekre, akik Iretté tudják vág<m köntösüket maguknak é3 a. koldusnak Emberekre, akik két fillérből egyet bedobnak az urnákba Emberekre, akik gyémánt szilánkjaikat széndarabokká változtatják' át a szegények sikátoraiban. Em

4 berekre, akik kettévágják szivüket az árváknak papucsnak és ar éhezőknek egy faiatka húsnak. Emberekre van mar szükség, a~ kik y,adnak.« De nem tanácsot.... mert könnyebb adni száz tanácsot, mint falatka kalácsot. Ma az ősök hősi önzetlenségére van szükség, és ama emberi típusra* j amely akkor boldog, amikor ad és nem amikor kap. A társaialom ma* j; farkasszemező frontján nem állják; A vallon telepesek ae eddigi megfejtések szerint mindössze ké^ megyei községnek adtak nevet ; Szatmárnak és Hermánszegnek, az előbbi még bizonyos vallon törzseknek már a honfoglalás előtti itt lakására mutat, az utóbbi pedig a török-kor után keletkezett.. Eddig megfejtett helyneveink ta. nusága szerint tehát megyénkben még a honfoglalás idejében is éltek az avarok leszármazottjai, a gyér számú szláv lakosság nem bírta őket magába olvasztani. "Szláv eredetű község-neveink egy része is régibb, még a gyepürendszer és irtás korából való. A magyar eredetű helynevek jó része a birtokos nemzetség vagy személy nevére mutat, sok köztük ' az utóbbiaknak becéző nevére, viszont ezek a szatmármegyei ősi családok néveredetére vetnek érdekes világot. Megyénk területének honfoglaláskon "földrajzi külseje adta nevét helyneveink másik nagy csoport jának. Érdekes családtörténeti tanulságokat nyújtanak a török és, a besenyő nyefvbő' magyarázott helyneveink is. A keresztény nevek magyar változatai a község keletkezésének adják idejét. Végül a német é3 vallon eredetű nevek a települők germán törzseinek s Jetelepedésük idejének adják megcáfolhatatlan bizonyítékát. meg m ír a helyüket a szeretet régi keztyüs amatőrjei, "hanem csak a szeretet izmosfeíkü professzionistái. A szeretet apró cselekedetei már nem elégségesek;. A társadalom s

Zo •ciáus fekélyeire ne angoltapaszt tegyünk. Nem szépséghibák, hanem rákos kisebesedések borítják a társadalom arcát. Ide operáció s-szanatórium kell... Ide nem elég a galambielkií nővér többé. Jöjjön az orvos! A sok Napoieon-epizód egyik legbájosabb apróságát melegítem fel Napoleon győztes serege vonul egy országúton. A sereget ma; Napoleon vezeti. Egyszer csak hirteien »állj!«-t vezényel... Töröttszárnyu madárka vergődött az országút porában. Nem" akarta, hogy katonái "keresztülrobogjanak rajta. Felemelte a kis madarat. A katonák magukhoz vették, hazavitték és felnevelték. Ez a madárka lett a napóleoni csapat híres kis énekese... Az utca porában és sarában Sok töröttszárnyu ember hever. Ne tapossuk el a Töröttszárnyu lelkeket és a Töröttlelkü embereket. Emeljünk fei rílindenkit, de nemcsak •a, téfdünkig, hogy azt hálálkodva átölelje... Emeljük íei egészen a szivünkig, hogy ott melegedjen é3 •emberére leljen... Ezt kö-.íote i az irgalmasság és^a igazságosság. Napoleon írga'maa .gesztusát feljegyezte a történelem. A mi igazságosan irgalmas eljárásunk az ,'ietben egy-egy napoleon' győzelem. A történelem patinája megörökíti a szeretet és irgalomházak, a kórházak és menedékházak fényesnevü napoleoniaif, d« nem feledi a szegények kövezetlen utcájában sem a krisztusi évangehum demokratikus diakónusainak lépteit. Legyen kis írásom preludium egy aranyszívű újévhez. A tél sivalkodó szele a magyar ablakok alatt zenél. Huzódjunk ösz sze. Jobban, mint a mult reieken. Nem azért, mert most Jobban fázunk, hanem azért, mert most jobban szeretjük egymást. Legyen c-zavam Vem Sancte az uj "évhez és az uj "év teléhez, öszsze

hett mBgya ké>zej?ké e.n Istent, adjon boldog uj esztendőt a magyar lé"eknek és éJetnek. Ne aludjon ki a magyar családi szentélyek takanjfctüzhelye. Ne füstölögjön a magyar fenyőfaasztalokon beteg lámpafény. Ne jégvirága *egyen a magyar ablakok disze, ,ha nem muskátlivírág. Beszéljen nagyon sok örömről és meghitt megelégedésről a sok beszédes magyar zsalu- Adjon Isten elégséges Szenet a kályhákba, száraz hasábfát a kandallókba, hogy a magyar szel em ki ne aludjon, a.magyax szivek jósága ki ne hűljön és a magyar izmokban a munkaerő és a vér meg ne fagyjonAdjon Isten játékos, újévet a magyar gyermeknek, szebb jövőt az ü] nemzedéknek, gazdag nap-" számokat a kenyérkereső apáknak és bőséges zsirozót a főző magyar nőnek. Legyen jelene az ezüsthajú öregeknek, hogy ne legyen derea életük alkonya. Adjon Isten boldog pihenést az uj " évben leeresztett magyar koporsóknak, hogy ne fájjon nekik hogy alattuk és felettük a föld nem a régi "szép magyal fényben ragyog. * Adjon a jóságos Isten boldog időt a hegyeknek, a völgyeknek, a szikláknak és vizeknek, a fáknak és fűszálaknak, az 'ércnek, a vasnak' a húrnak, a tollnak, a vérnek és verejtéknek, hogy mindezek Isten megszentelt kardjai legyenek a régi, szép hazánkat visszaszerző magyar kezekben. , És végül adjon Isten a társada- 1 lomnak aranyszívű emberéket, — hogy ha nnr nem cseng az aranyA közkedvelt, MMgés, k. kedség és hurut ellea iem hatásos bonbonok mto4m gyógyszertárban és dTogeriíban iijra kaphaldk I tacskó 80 fillér, 1 doho* P 1-20. •MM fi P

e

ng<5> legalább aranyszivink Le| gyen és az aranypengó helyett fi minden házban az aranyszív cseng\i jen. Séta a Benc?ir Sör kiállításán Az egyre fokozódó érdeklődés, . amellyel a közönség a sBenczúrKör« kiállítását kiséri, arra 'indította a kiállító művészeket, hogy kiállításukat január 5-ig meghosszabbítsák Sokan látogatták eddig is a városháza nagytermében rendezett kiál itást meglepően sok kép cserélt gazdát, de még mindig nagy választék várja a venni és gyönyör; ködni szándékozódat. Éppen a képek nagy számára való tekintetei nehéz valamennyi képet érdemében bírálni s így csak I a kiemelkedőbb munkák megemlitéi sére szoritkozunik. I Ugy sorrend, mint művészi szempontból elsők közé tartozik Komlóé István tájkép, interiőr és csendé"et €soportja. Ez a fiatal művészember olyan qualitást árul el, ami jogossá teszi, azt a reményünket, hogy még sokattfoguak hallani, róla. Színkeverése pompás. Közvetlen me'lett.- sorakoznak fel a Lengyel testvérek Endre, Bé a és László. Mindén munkájuk s ép és értékes. Az ő nevük is nemsokára közismertté válik. Csonka Lajos müveit jórészt ismeri Nyíregyháza, közönsége, akt, táj- és szentképeit nagy érdeklődéssel tüntet, e ki a műértő közönség. Komlós Miklós képei megütik azt a mértéket is, amit egy b jelenleginél tágabb körű kiállítás reprezentálna. Csupa hangulat és derű Mo'-nái Sándorné erdőrészlete, agyszinté» csendéletei is. Breckó Mária tanulmányfejei és akvare ljei kitűnő' rajzkészséget és szinérzéket. árulnak ei. Beteznay László erdőrészletei, csendéletei, tanulmányfejel "és linóm kidolgozású apróképei méltó feltűnést keltettek. Különös figyelj, niet érdemelnek Pel.er Kálmán' rendkívüli apró-'ékossággal 'kidolgozott képei. Kiváló rajzkészséget árui ei Munkácsi Dezső Benczür Gyuláról készült rajza. Palitz József 'a portrait festés terén komoly; tehetségnek bizonyult. Soltész István/Lengyei Viktor, Csilla^ Zsuzska, Révésj; János, Gödény András, Gergely Mihály és Vincze Lajos valamennyien gazdagítják a kiállítást egy-egy festményükkei vagy rajzukkal. Az. alig 10 esztendős Fiedier Ferike munkái valósággal bámulatba ejtik a látogató közönséget. — Nem nehéz megjósolni, 'hogy néhány év muiva nagyon sok szépet fogunk hallani róla. Külön emlékezünk meg Berky Nándorrói, áki Szobraival a kiállítók *gyik 'legtehetségesebb tagjának bizonyuh. »Rákosi Jenő«, — »Trianon'«, Hazafelé .Gondolkozóa és »Vak l}ottyán« cimü szobrai "külön-külön dicséretet érdemelnek. Somogyi' Ferencnek kollegáiról készült karikatúrái külön élménye a látogató közönségnek. A fiatal kiállító gárda sikere megérdemelt.