Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-31 / 25. szám

jftÍMlQÁVL Nyíregyháza kamatfizetési moratóriumot kér a hitelező pénzintézetektől á polgármester jelentése péasügyi és szociális érdekből városi ingatlanok eladását javasolja Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap délután 3 órakor tartotta rendes havi közgyűlését, amelyet dr. Bencs Kálmán polgármester a Hiszekegy imájával nyitott meg A Közgyűlésen Szohor Pál főjegyző ismertette az összmunkásság kérelmét, amelyben »követelik« a közmunkák megindítását; a kötelező tatarozás elrendelését' azokkal szemben, akiknek évi 2000 pengőnél nagyobb jövedelmük van; a ta nonctartás szabályzatának reform ját; a hivata;i iitográf-gépek mellé egy-egy szakniunká

5 aika'mazását a sütőipari üzemek szigorúbb ei lenőrzesét; a földmunkások hátha tós védelmét az aratási szerződé ísekné], a munkabéruz

sora intézményes letörését. A beadvány hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség végzetes csapás amely megbénitja a gazdasági vérkeringést, megingatja a közbiztonságot. A képviselőtestületben megütközést keltett a »követeljük« kifejezés keménysége. Több felszólaló szóvátette, hogy ez a hang nem alkalmas a polgárság bizalmának megnyerésére és a munkásság érdekeit hátráltatja, mert az 1919-re emlékeztető hang mögött akarv?nem akarva politikai célok előtérbe ál itásának szándékát sejthetik. A képviselőtestület Mtkecz Ödön dr., Tóth Bálint dr., Szűcs Jenő dr,, Sikorszky István felszólalása után elfogadta a polgármester javaslatát, a

mely tnegáJJapitja, hogy a beadvány hangja ellentétben van azzal a tradicionális szokással, hogy ha a munkásság az önkormányzati testülethez kérelemmel loraui, akkor ennek a kérelemnek hangja tisztelettudó, másrészt arra is rámutat a javaslat, hogy a munkásság kérelmének pontjai tűiben, hogy minden irányú akciót az éde6moSolyu, mézes szavai Junghaus Tóbiás irányit. Akcióba lépett ó Is. Elérkezett a dalárda közgyűlésének napja. Junghau

5 azzal fenyegetőzött, hogy visszavonul áz elnökségtől- Tíivei elsápadtak, de a többség csak mosolygott, mikor Tóbiás ur beszélni "kezdett; —- T. Közgyűlés! 30 éve vagyok tagja a dalárdának. Husz éve elnöke. Becsülettel dolgoztam, megálltam a helyem... itt könnybe fult a hangja. És móst mégis néhányan rut anyagi "haszonért a magyar dai szent ügyét lábba' tiporják. A kegyetlen és ostoba, a nótáért még nem szenvedett fiatalság, bennünket, akjk \fharokon keresztül clacotunk szent ügyönkért, félre akarnék lökni. Én inkább visszavonulok! •— Bizony ideje is — süvöltötte néhány éles hang. (Basszus, tenor és bariton js volt közte.) A közgyűlés ítélt. Tunghaus lógó orral, dühöngő bossz úszom jjal távozott. Már ujabb intrikákon törte a fejét. De hiába simogatta önérzetesen pocakját, mindenki nevetett. A nevetségesség pedig ötEz Junghaus Tóbiás dalkori elnok. egyszerű története. t 1 nyomóan olyan kérdések e'intézés ét érintik, amelyek nem tartoznak a képviselőtestület Hatáskörébe, hanem a törvényhatósági bizottság plénuma elé. A javaslat a kérelemnek a törvényhatósági bizottsághoz való felterjesztését indítványozta. Pisszer János felszólalásában azt hangoztatta, hogy a munkásság a képviselőtestülettel szemben nem használt tiszteletlen hangot, és nem is kért végleges elintézést, csupán azt, hogy a munkásság »követeléseit« juttassa a képviselőtestü'et illetékes fórumok elé. Több jóváhagyó rendelet és törvényhatósági véghatározat után a közgyűlés meghallgatta a polgármester évi jelentését, amelyet Szobor Pál feljegyző ismertetett. 1952. január 31. TYÚKSZEMEK Eate a láb 15-20 percig áztatandó Szf. Rókus Lábsás vízben. A tyúkszem ezáltal annyira megpuhul, tiogy a tyúkszem közepe, mely a legfájdalmasabb, könnyen eltávolítható képzel. kés,vagy b vetva nélkül. A népszámlálás Nyíregyháza erős életképességét igazolta Szervezeti szabályrendeletünk előírja, — mondja a jelentés .—, hogy az év ejső rendes közgyűlésén a polgármester beszámolni köteles az elmúlt esztendő közigazgatási eseményeiről- Általános képetj keji ilyenkor adni á városnak ás polgárainak minden életviszonyáról, Az 1931-ik esztendő ejső napjaiban megtartott népszámlálás eredménye számokba foglalta azokat a változásokat, melyek a világháborút követő évtizedben formálták át városunk gazdasági és politikai szervezetét. Bár az országos statisztikai hivatal még nem fejezte be a népszámlálási anyag feldolgozását s igy hivatalos adatok véglegesen nem állnak rendelkezésünkre, mégi", megállapíthatjuk, hogy Nyíregyháza város lakossága az (920. évben megszámlált 43.340 lélekről 51.354 lélekszámra emelkedett £z a" szaporodás, meiy abszolút számban 8o?4-et jelent, 18.5 százalékkal növelte lakosságunk lélekszámát. Ha a magyar városok ideiglenes népszámlálási eredményét figyelembe vesszük, megnyugvással fogadhatjuk az utolsó évtized népességi adatait, mert városunk erősödése messze felülemelkedik az országos átlagon s igy a számok erejének biztonságával is igazolja azt a régi — történelmi tradíciónkkal is igazolt — megállapításunkat,— hogy városunk fejlődőképes s Ugy egészségügyi, kulturális, mint gazdasági viszonyai alkal

massá teszik a to\ ábbi előrehaladásra. A város külterületei népesedtek erósebben Annál megnyugtatóbb ez az erea mény, inert a lélekszám szaporodásának nagy átlaga nem a város belterületére esik, amit az elmúlt évtized politikai viszonyai alapján meginduló bevándorlástól várhattunk, hanem a szaporodás jelentékeny részben a külterületen mutatkozik, mely ismét csak annak bizonyságára szolgál, hogy őstermeléssel foglalkozó lakosságunk fej lődőképes és olyan biztos fundamentumát képezi a város jövő fejlődésének, melyre bizton épithetünk. A lélekszám növekedésből a város belterületére 2885 fő esik, ami 10 százalékos emelkedést mutat. Ezze' szemben a külterületen 5129 főve' növekedett lakósságunk s igy az emelkedés 34.5 százalék. Majdnem egyezik ez a szám az anyakönyvek születési és halálozási arányával, mely az elműtt évtizedben 5320 volt. A bevándorlás tehát cíUpán 2794 személyre tehető s igy minden reményűink megvan arra, hogy az uj évtized, mely már első óráitól kezdve a gazdasági válság súlyos jegyében indult meg, minden akadályaink dacára is a város lélekszámának további fejlődésével fog járni. A képviselőtestület megalakulása ma sem jogerős Mindjárt az év első napjaiban a m. kir. közigazgatási bíróság 7346 —1930. számú Ítélete alapján ujjá kellett alaki tanunk képviselőtestületünket. A vármegye alispánja január 'hó 16-ra tűzte ki az uj választásokat, melynek eredménye jóformán azonos volt az elmúlt esztendőben megejtett választások eredményével. A képviselőtestület megalakítása azonban az év végéig sem emelkedett jogerőssé, mert dr Szűcs Jenő és társai fellebbezéssel éltek ellene s a meginditott eljárás még nem jutott befejezésre. Az uj képviselőtestület alakuló közgyü lését január hó 19-én tartotta Virányi Sándor vármegyei főjegyző, helyettes alispán elnöklete alatt és feladatát azóta is nagy buzgósággal végzi, amire annál nagyobb szükség van, mert a rendkivüli idők rendkivü'i feladatok megoldását követelik. Február hó 7-én megválasztottuk a szakosztályokat és bizottságokat s az egymást érő ülések tengelyében főleg gazdasági kérdések állanak, amelyek ma nemcsak a városi önkormányzati testületet, ide a magánháztartást és a nemzetek életét is jellemzi. Búcsú Bakovszky Iván dr tói A polgármesteri jelentés ezután Éber Antal dr. újonnan megválasztott képviselő érdemeit méltatja. A nyár derekán az országgyűlés feloszlatásával képviselőválasztásra került sor. Őszinte sajnálkozást váltott ki polgárságunkból az a körülmény, hogy dr. Rakovszky Iván nyűg. belügyminiszter az országgyűlés feloszlatása után nem vette fet" 'uira városunkban a választási küzdelmet. A júliusi bankzárlat eddig még ismeretlen formákban okozott ujabb megrázkódtatást. Gróf Bethlan István miniszterelnök távozása is közrejátszik a válság megoldásában. Dr. Éber Antal országgyűlési képviselőnk a Bethlen-kormány íemondása után kilép az Egységes Pártból és mint pártonkiv üti képviselő parlamenti tevékenységében egész munkaerejét a közgazdasági kérdések megoldásának szenteli. Nyíregyháza pótadója mérsékelt több más városéhoz képest Városunk életében megkezdődött a takarékossági bizottság munkakörének kiszélesítése és 1932 éyi költségvetésünk összeál:itásánáX gya korlati eredményekkel is kifejezésre jutott az a példát adó ügybuzgalom, mely a takarékossági bizottság tagjainak működését és iigyszerete tét jellemzi. Költségvetésünkben a legnagyobb realitással igyekeztünk megszabni szükségleteinket és óvatos mértékkei mértük bevételeinket. A 77 százalékos pótadó. habár súlyos terhet jelent is a város polgárságára, mégis a magyar városok átlagában közepes eredményt jelent, inert hiszen Nyíregyházán sok kai vagyonosabb és lélekszámra is felette 11; ó városok, mint pi. Kecskemét törvényhatósági város közel 150 százalékos pótadóval tudják csak ellátni városi szükségleteiket. Uj alapokra helyezik az üzemi A városi gazdasági ügyek rendezését elősegítette a kormány-hatóságok vizsgálata is, melyet a m. kir. belügy- és pénzügyminisztérium az elmúlt év ápri-is havában ejtett meg. A vizsgálat felölelte egész városi gazdáik ódásunkat és különösen kiterjedt a Nyíregyháza Városi Üzemi Részvénytársaság ügyeire. A vizsgálat eredményeként elhatároztuk a városi üzem«k felszámolását abból a vezérlő gondolatból kiindulva, hogy a város kezelésében csupán az elsőrangú életszükségletet teljesítő üzemi gazdálkodás maradhat meg. A fejszámoláshoz 350.000 pengős kölcsönre volt szükségünk, melyet a Részvény társaság' Villamos és Közlekedési Vállalatok számára budapesti cégtő szereztünk tneg s amelynek jóváhagyása és folyósítása néhány hét múlva megtörténik. Ezzel teljesen uj alapokra fogjuk fektetni üzemi gazdálkodásunkat, melynek kezdő lépéseit az év végéig meg is tettük s a hirdetési vállalatot és a köztisztasági vállalatot aránytag előnyös feltételek me'iett bérbeadtuk. A túlméretezett üzemi adminisztráció kiadásainak megszüntetése érdekében a részvénytársasági tisztviselőknek felmondtunk s a felszámolás végleges befejezését az 1932. esztendő legsürgősebb, feladatai közé soroztuk. Üzemi 'gazdálkodásunk rendezése mellett a kényszerítő szükség azt is előírta, hogy a városi háztartást terhelő rövidlejáratú kölcsönök rendezésének kérdését is napirendre vegyük. A kormányhatójságok közbenjöttével tárgyalásokat injditottunk meg s a hitelező pénzintézetektől azt kértük, hogy 1932. esztendőre kamatfizetési moratóriumot adjanak, melynek felhasználásával kiegyenlítenénk az e£3ző évek zárszámadási hiánya folytán előállt különféle számtatartozár sunkat. A hitelező pénzintézetekben meg is találtuk a hajlandóságot, hogy városi háztartásunk gyökeres rendezéséhez a kamatmoratórium biztosításával segédkezet nyújtsanak.