Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

JÖSA ANDRÁS MÚZEUM Nyíregyháza, Egyhé^~jica 15. Postafiók: 57

k _ Telefon: 2 mi Uj esztendőre Irta- Pisseor János, „Aiiaek már kevés ideje VJn hitra, Nem előre tekint az, hanem hí>tra." Az újesztendő fordulóján a ma gyar nemzetnek, sasszemekkel elő re keli tekintenie! Ennek 'a nemzetnek jövője van! Nagy a múltja de még nagyobb a jövője! Boldog reménységgel" tekintünk minden elmúlt esztendő után, az újnak elébe. Egy évvel ezelőtt is ezt tettük, ma is így cselekszünk. Reményeink, minden megpróbáltatás után és ellenére, mindig frissek, mindig a legragyogóbbak, — mindenkor az üde zöld színben pom pázók. Minden uj esztendő, uj tavasznak, uj élet rügyfakadásánaK 6oIdog reménységévei köszönt ránk. Bízunk ,hiszünk, a jobb, a boldogabb jövőben. Bármiiyen keményen kipróbálta erőnket, idegeinket, testünket, Telkünket az el múlt évnek sok vihara, huHámcsa pása, a reményeinkben csalódás sok keserűsége, évfordulóra fe Iedjük ezeket és bitünk abban, ,hog> a

z Jij évben jó Istenünk leveszi rólunk a megpróbáltatások nagy su íyát, megkönnyíti' terheinket, iq erőt, uj' elszántságot, acélozottabb izmokat, nagyobb akaraterőt önl belénk, hogy benne bízva, az ,ő segedelmével leküzdhessük az ujesztendőben elénk tornyosu'ó nehézsé geket és akadályokat. Mi hiszünk a jobb jövőben! Ml bízunk e nemzetnek szívósságában Mi reméljük, hogy ennek a nemzetnek íe kell küzdenie minden el fenséges támadást, keljen az bái kívülről, avagy belőfrőt egyaránt 1 Mert mi, a magyar nemzet élni akarunk és élni' is fogunk, >bármeny nyire is megkondították már fejünk' felett a lélekharangot! Ámde minden előrehaíadónak szá mot jkeli vetnie a megtett utróí. Évfordulón, egy esztendőről keh számolnunk:, még ha sivár is volt az, ha eredménytelen is volt. Tisz tán keli látnunk! A veszteséges sá fárkodásnak éppen u^y szemébe keli néznünk, mintha az a legfszebb eredmény-eket is mutatta volna. . ^ Az 1931-es esztendő ebből a szem szögbői eredményesnek nem tekinthető. Sokat csalódtunk. Mintha szitával mertük vofna a vizet, minden fáradságunk ellenére sem tudtunk cseppnyi munkát sem végezni, pedig nagyon belefáradtunk a »viz merésbe«. Dolgunk végezte közben tűnt ki, gazdasági helyzetünk anynyira megromlott volta, hogy a Bethlen-kormány a való helyzet feltárása előtt uj 'választásokat irt ki, üj' többséget szerezve, abból é3 az ellenzékbői 33-as bizottságot szervezett az ügyek gyorsabb inté zésére, a kormány lemondott, hogy uj kormánynak adja át heíyét. Gróf Karolyi Gyu'a kormánya megala kulása után a takarékosságnak szí goru alkalmazását találta a i

Cg szükségesebbnek. A Népszövetség tői vizsgáló bizottságot kért a helyzet megvizsgálására, amelyből ki tünt, hogy 4094 millió pengőnyl adósságunk van a külfölddel szemben, amelynek még a kaimiatait ,sem fizethetjük, mert a világgazdasá gi válság következtében minden ál iarrij a behozatal minimalizálására törekedett, a kivitel maximumiára emelése mellett. így pedig ez aj országcsonk fizetni nem tud. Tiszt- , viselői Fizetés- és nyugdijleszáfh- ! tások, különféle adóemelések zár I ják íe a m

uit év eseményeit, és aJ*j a reménység, hogy december második félében kinevezett uj pénz ügyminiszterünk, báró Korányi Frigyes, talán rendbehozza az or szágcsonk gazdasági lietyzetét. Mit remélhetünk 1932-ben? Azt ,hogy külföldi' adósságaiul* ftzethetésére a hitelező nyújtson módot azzal, "hogy kiVitej cik keinket becsületes árakon átveszi. Másként kölcsö lének kamatait sem láthatja. Azt, hogy megszüntetik a magas kamatlábat, ameiy okozó' ja volt a belső gazdasági leromlás nak, pusztítója hitelezőnek és adós nak, ez

uton a közületi gazdálkodásnak. Azt, hogy beXső piacunk I kiépítésére nagyobb súlyt fogunk | fektetni, mint eddig, és azt az elhanyagoltságból kiemeljük. Remélhetjük azt, hogy visszaállítjuk javainknak elveszett értekét, adósainknak hitelét, »bonitását», munkaképességét. Várjuk és reméljük, hogy a számtalan munkanélküli ujbó' munkát nyer, fogyasztóvá lesz. a termelésnek megíndithatójává. Bízunk benne, hogy az elviselhetetlen közterheket leszállítják, a köz- és magánterheket elviselhető arányba hozzák. — hogy egyik a másikkal ne versenyezzék, a teherviselők elpusztításában. Elvárjuk, hogy olyan gazdasági együttműködés keletkezzék, ameiy meflett mindenki emben'élet standardra juthat és így eleget tehessen a köz- és magánterhek viselésének. Remélünk jobb jövőt, a külfölddel szemben egyelőre nemtörődömséget és minden erőnek a belső gazdasági helyzet megjavítására koncentrálását. Mindenek felett pedig hiszünk és remélünk az emberiség megjavulásában, Trianon elpusztításában, olyan Istenáldásban, ameiy megvilágítja ellenségeink elméit, hogy belássák végre tarthatatlanságát az örökös viszálykodásnak, az emberiség szétválasztásának, a nagytömegek kiuzsorázásának, legyen ez bár vámfalakkal, vagy kölcsönkamattal is megterv ezve és vég rehajtva. Hiszünk abban, hogy elszakított magyar testvéreinkkel ujbói összeölelkezhetünk abban a szép Hazában, amelyet csak a lélektelenség, az emberek rosszasága, lelketlen bosszúvágya téphetett szét. »Hiszünk Magyarország feltámadásában!« M», csütörtökön szilveszterkor 6, 8 éa 10 óralor Pénteken újévkor 8, 5, 7 és 9 órakor B U 8 T £ R K E A T 0 H a komlkusos k'ráMisa'i első han£08 ujdonssga A. FHOMTHáRCOS (NFANTERIST BUSTER) Kalandos? a fronton és a szoknya kö ül Stan és Pan: Ez a feleségem... Hangos Magyar és Metró Híradó A ssi.vesztcri lOorai e'óadáson ingyen malacsorsolás és megí«petés«k. Tis7tv"i8előjegyelr a szilveszteri éa EZ újévi előadssokon érvénytelenek. Szombat, vasarnap, Ramon Novarro paradés hangos lilmujdonaága Ha a cs&sz&r visszatér Az 1G00 éves magyar államalakulat diadalmaskodni fog a bajok felet! — mondotta Bencs polgármester á képviselőtestület közgyűlése Nyíregyháza város képviselőtestülete szerdán délután 3 órai .kezdettel tartotta közgyűlését a városháza dísztermében. A közgyűlésen nem jelent meg ajc ép viselőtestület valamennyi tagja, de azok, akik jelen voltak élénk érdeklődéssel kisérték a napirendre tűzött ügyek ismertetését, amelyeket behatóan megvitattak. Dr Bencs Kálmán m. kir., kormányfőtanácsos polgármester a Hiszekegy imával nyitotta, meg aigyülést, majd napirend előtt ismertette a pénzügyigazgatóság átiratát, amely szerint a pénzügyminiszter a kótajt, demecseri s néhány más község adóhivatalát a nyíregyházi torgalmi adóhivatalhoz csatolta. E

z az intézkedés — úgymond —• a város ujabb anyagi megterhelését jelenti, mert a -nyíregyházi adóhivatal működési területe labőtvüi s a város részesedése |a kiadásokkal nem áh arányban. > ' Kovách Elek dr a bejelentéssel kapcsolatban javasolja, hogy a képviselőtestület felterjesztésben kérje a pénzügyminisztert a kiadások megtérítésére a forgalmi jutalékra való tekintet nélkül. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, majd Szohor Pál főjegyző ,

a 8 I városi tisztviselői létszámcsökkentés tervezetét terjesztette eiő, ameíyet a képviselőtestület hozzászólás nélkül vétt tudomásul. Ezután a város jövő évi költségvetésének tárgyalására került a sor, ameiyet dr Szintpétery Endre pénzügyi tanácsnok ismertetett. A tárgyhoz elsőnek Szűcs Jenő dr szóit hozzá. Rapszódikus beszéde elején éles hangon panaszolta, hogy a Jegutóbbí választás ellen adott pet'cíó m§g ezidag ehntezve nincs. Majd kirohanást intéz az egyes bizottságok és a képviselőtestület összesége ellen. A bizottság nem állt a helyzet magaslatán — mondja — feladatának nem tett feléget. A képviselőtestület sem állott — szerinte — hivatása magaslatán, mert meg kell állapítani, hogy nemcsak'a gazdasági helyzet okozta a bajokat, hanem az ,is, hogy a képviselőtestület kiküldött tagjai nem voltak előrelátóak és eléggé gondosak. Útját kellett volna áilaniok a költekezésnek. Élesen bírálta az Üzemi Rt. igazgatósági tagjait is, akikről azt állította, hogy helytelenül teljesítették feladatukat, majd a vánnegyei "hozzájárulás, az ebadó be1932. január szolgáltatása és a pénzügyminiszter legújabb sérelmes rendelete elieo emelt szót, végül a tisztviselői mu»kaáitalány mennyisége felől kért felvilágosítást, Szűcs dr kritikáját heves, tiltakozó közbeszólások kísértén. Ezután dr Mikecz ödön emelkedett •szólásra. Az előttem felszólaló 'kritikáját — úgymond — sok tekintetben osztom, ha kiTejezéseit nem is helyeslem. A tjeie®íegi költségvetést takarékosság* szempontból nem /ehet kifogásolni, mert abban lefaragtak már mindent, amit csak lehetett, de meg keh állapítanom, hogy ezek az erények a város ,életének csak a legutolsó periódusában nyilvánultak meg. A takarékqsság tendenciája nem érvényesült a képviselőtestületnél a múltban és a kellő 1 előrelátás nélkül való gondolkodás okozta nagy részben a mai állapotokat. Véleménye szerint együttes politikai felelősség terheli a képviselőtestület és á város magisztrátusát a helyzetért. Majd az önkormányzati testületnek 1930. év elején kiadott háztartási statisztikájából kimutatja, hogy Nyíregyháza az eladósodott városok soriban az elsők között szerepel, míg Szabolcsvarmegye a vármegyék adósságlisztáján az első helyen áíí. Végül "javasolja, hogy a takarékossági bizottságot hatalmazza fei a közgyűlés, hogy a város (adminisztrációját racionalizálja. — Síkorszky István vármegyei íparfelügyelo szólalt fel ezután és,indítványozta, hogy a városi üzemek rentabilitását egy kiküldött bizottság ellenőrizze. Kcvách Elek szólalt fel ismét, hogy a képviselőtestület nevében reflektáljon az elhangzott kritikákra. , — Szűcs dr felszólalásával — úgymond — nem tudok érdembea foglalkozni, mert a legnagyobb sajnálatomra be keli vallanom, hogy nagy részben nem volt szerencséri megérteni. Amit felhozott a választások ellen beadott fellebbezéssel kapcsolatban, azt nem a bizottsághoz, hanem az alispánhoz kellett volna adresszáhvia, mert a képviselőtestülethez nem tartozik. Ezután a feleiősség kérdésévé* foglalkozott. Kifejtette, hogy már sok -képviselőtestületben vett részt, de még olyanban nem, amelyik polgármesternek erélyesen előterjesztett javaslatát visszautasított* volna. Szerinte a képviselőtestület bármilyen szeméfyi változáson is m«gy keresztül, lényegében egy marad, szelleme nem változik. A helyzetet csak a pillanatnyi viszonyok miatt látja reménytelennek, de bizalommal néz a,jövő elé, ha még hosszú ideig súlyos (terhek alatt is nyög majd a .közönség. Ha nem következett volna be — úgymond az egész világon i«t gazdasági csőd, akkor minden jó lett volna s 1 az utókor hálásan gondolna ránk. M'.nthogy azonban bekövetkezett a világkatasztrófa, most mindennek a képviselőtestület az oka. Szesztay András dr a következő felszólaló, aki Kovách drinézetét nem osztja, mert szerinte a képviselőtestület szelleme váítozhatik, mint ahogy arra a múltban is volt példa. Ezután a felelősség kérdésévei foglalkozik s bár elismeri, bogy az okos politika alapja ftz