Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

1932. január 1. •lore'átás, de még sem Tehet politikai 'feelősségről beszélni, ha ogy testület nem sejtette meg a jövő kialakulását. Végűi indítványozta, hogy az elöljáróság a szükséges lépéseket tegye meg Császárszállásnak Nyíregyházához való kapcsolása érdé* kében. Pisszer János Szűcs dr támadá- g sát ptasitja vissza és hangsúlyozza, hogy vállalja a felelősséget a multakért. Vájjon Szűcs dr milyen szemmel nézné — úgymond — a régi "Nyíregyházát, amikor az még a por, szenny és sár birodalma volt és a malár'aláz puszt-tott. ' \'issza

utasitja az elhangzott, kijelentést, hogy a Városi Üzemi Rt. igazgatósági tagjai kellő szakértelemmel nem bírtak. Ezután megismételte a magas bankkamat áb leszállítása érdekébsn tet. javaslatát. Hoffer Bertalan szintén, mint az Üzemi Rt. igazgatósági tagja válaszolt Szűcs dr. felszólalására és azt fejteget e, hogy Szűcs dr. beszédébői hiányzott a tárgyilagos kritika alapfe téte-'e. Végül élénk figyelem közben dr Bencs Kálmán polgármester reflektált az e-hangzóti beszédekre. Elsősorban kérte a képviselőiestült tagjait, hogy hasonló figyelemmel hallgassák meg válaszát, mint ahogy a kritikát fogadta. Vázlatosain, de a lényeg markáns kidomboritásával a város gazdasági életének muít J^VíHYIDÍIL anélkül. hogy a polgárságot igény- * be vettük vo-na és joggal hihet.ük, hogy az azután következő években ás hasonló lesz a helyzet. Másrészt mindenki abban a meggyőződésben élt, hogy a trianoni határok nem sokáig taitanak, hiszen ez volt az állampolitiki irányelve is. Hogy a város elöljárósága menynyire előrelátó politikát folytatott, arra legeklatánsabb példa, hogy nem vette igénybe a Spever kölcsönt, bármennyire is presszionálták erre a hivatalos körök. Később az egész ország dicshimnuszokat zengett Nyíregyháza város előrelátó, reális politikájáéit. Azonban ami a városok jövő gazdálkodási irányát a 'egsu-íyosabban érintette, az az 1927. évi V. tc. volt. Ez a törvény tetie rá a városokra a mai helyzet töviskoronáját, amikor kimondotta, hogy 50 százaléknál több pótadót kivetni nem lehet. Ha ez a rendelet nem születik meg és az 1926—27—28—29 és 30 években csak 10 százalékkal magasabb pótadót engedélyez elit volna a kormány, akkor ma nem tengődne egyetlen magyai• város sem a mai viszonyok kőzett. De mindettől f'tekintve, kérdem, ki volt az, aki azokban az időkben hiszi, hogy diadalmaskodni fog a bajok felett és a jövőben is be fogja tölteni magasztos hivatását. A képviselőtestület a polgármester válaszát viharos tetszéssel vette tudomásul, majd Szentpít. ry Endre dr. Szűcs dr. kérdésére adott szakszerű magyarázatot. Végül Tóth Pál kir. törvényszéki tanácselnök araiak a véleményének adott kifejezést, hogy a képviselőtestület a város belügyeiről alaposabban informálja a nagyközönséget s egyben indítványod ta, hogy a jövőben mielőtt a kö tségvetés tárgyalás alá kerülne, a takarékossági bizottság előadója előzőleg részletesen ismertesse a képvisel őtestü'ctteí, hogy a tagok teljes felkészü-tséggel szólhassanak hozzá. Az előterjesztett javaslatokat és a költségvetést ugy általánosságban, mint részleteiben a közgyűlés elfogadta. A gyűlés este 7 órakor ért véget. ÁRVIZVESZEDELEM A SZAMOSVÖLGYBEN Bukarestbőt je'entik: A Szamos völgyében az olvadások következte-; ben árvizveszedelem fenyegat. — Kolozsvárról "és Gyulafehérvárról árkászcsapatokat, karhatalmat vezényeltek ki "a veszélyeztetett területekre és élelmiszert küldtek a lakosság részére. AZ II 3 1 ¥ 3 Ó R Á D S E T OKVfc'ÍLEN CSERÉLJE Bg ELAVULT KÉSZÜLÉKÉT A CSEREAKCIÓI gyári lerakat Kaíz Miksa üyiresytiÉza Takarékpalota. Telefon 3-93. 5435-? Szilveszter es újév napjan Hangos filmoperelt, a ,,Varáwkeringő ' filmváltozata Főszerepben : Maarice Chevalier, Paramount panoráma maeyar beszéddal Rajz film és Légy óvatos légy R'óadások kezdete Szilveszter napján 4, 6, 8, 10. Újév napján 3, 5, 7, 9. i^ilTOSzierkor ajásidéktárgyak sorsolása történetét rajzolta meg. Kifejtette, kogy 23 éve áll Nyíregyháza város közszolgálatában és e negyedszázad alatt megállapította, hogy ha valami jól sikerül, senki sem harsonázik, de ha valami baliil üt ki, akkor nyomban bűnbak után szimatolnak. Közel 12 éve dolgozom együtt — ugy módid — a képvise őtestü et legtöbb tagjával és ki kell jelei tenem, feogy nem a testület tagjai, nem az Üzemi Rt. tagjai, hanem "kizárólag mi vagyunk tisztvise ők és elsősorban én vagyok a felelős a történtekért, de ezt a felelősséget teljes méitékb"n vHalom is. 1914-ben a világháború kezdetén Nyíregyháza városnak 5 millió aranykorona adóssága volt s rá 10 évre, 1924-ben már egy fillérrel sem tartozett. Amikor bejeíenteítdk a sikert a képviselöLjstiÜetnek, egye len szó sem hangzott el, amely megköszönte volna az elöljáróság bötcs e'őrelátását. Sőt egy képviselőtestü"eti tag felszólalása miatt az utolsó 500.000 koronát már ki sem tudtuk fizetni, pedig ezt — megjósolom — még súlyosan meg fogjuk érezni. A későbbi évek során 1924—25 éi 26-ban a felvett 500.000 penfccícsönt vissza tudtuk fizetni.. ne hitte volna, hogy rövidesen él' tbe lép a hosszúlejáratú kölcsön és akadt-e ember, aki előre sejt-. t;e volna, hogy 8—10 százalékos kamatemelkedés lesz ? A bajokat még az is nagyban növelte, hogy a városra még súlyos terhek is hárultak az e'mut évtized alatt. A vármegyei, a rendőrségi hozzájárulás, az iskolai terhek és egyéb kiadások mind a mérleg egyensulvának megbillenését idézték elő. ' Ezután válaszolt Mikecz Ödön dr felszólalására és kimutatta, hogy a felolvasott statisztikai adatok megbízhatatlanok, mert azok évekkel előbb készü tek. A tény az, hogy hasz magyar városnál magasabb a pótadó, mint Nyíregyházin. Az építkezéseket és beruházásokat a város életérdeke követelte. Nyíregyháza két nagy város, Debrecen és Miskolc között fekszik s ez a két város gigantikus fejlődésnek indult, úgyhogy ha mi nem építkezünk, faluvá törpülünk me lelkik. Ezek a v árosok aránylagosau is sokkal nagyobb adósságokkal küzdenek, hiszen Debrecen városát közei 40 műfió adósság terheli. 1 A polgármester hatalmas expozéját végül azzal fejezte be, hogy bár az 1000 éves államalakulat ma sorvasztó betegséggel kifcd, mégis Szigorúan ellenőrzik a zálogkölcsönző intézeteket a belügyminiszter rendeletére Érdekes rendeletet intézett a belügyminiszter az összes vármegyei törvényhatóságokhoz a zálogkölcsönző intézetek ellenőrzésére vonatkozólag. Már a képviselőházban is szóvátették, ' hogy egyes vidéki zálogkölcsönző Intézetek valósággal uzsorákamatot Szednek és nem tartják be a törvényes rendelkezéseket. Ezeket a visszaéléseket akarja megszüntetni á belügyminiszter ren delete, amely a zálogkölcsönző intézetek szigorú ellenőrzésére utasit_ ja a törvényhatóságok vezetőit. . Felhívja a rendelet az alispánokat, hogy azokról áz intézetekről, amelyek kézizálogkölcsönre 24 százaléknál magasabb kamatot szed nek, — melyben benne keli fenni a gondozási, őrzési dijaknak, biztosításoknak, kezelési költségeknek és illetéknek, — sürgősen tegyenek jelentést a múúszfenumhoz. Az ilyen zálogkölcsönző intézetektől az engedélyt be fogják vonni'. Elkobozzák a kontárok szerszámait A munkát adó magánosokat is szigorúan büntetik A kisiparosok egyik legfájóbb panasza az, hogy a jogosulatlan iparüzők elveszik a kisiparosoktói azt a csekély munkaalkalmat is, ami számukra kínálkozik. A kontárok ma már annyira elszaporodtak ,hogy vannak helységek, melyekben több a kontár, mint az ipar igazolvánnyal bíró iparos. Értesülésünk szerint a kereskedelmi minisztériumban a kontártörvény elkészítése folyamatban van. A minisztérium a törvénytervezetet előbb az érdekeltekkel tárgyalja meg, azután sürgősen a törvényhozás efe "kerül. A rendezés magvát az képezi, hogy megállapítják a kontárkodás fogalmát, szigorítják a büntetéseket, gyorsítják a kontárok ellen való eljárást, bizonyos esetben ie"hetővá 'teszik azt, hogy a kontár szerszámai és gyártmányai leloglaihatók és elkobozhatók Legyenek, továbbá büntetéssel sejtiák maja azt, aki t

udva dolgoztat a kontárral. Miután az eddigi enyhe büntetésekkel Szemben lényegesen szigorúbb büntetéseket léptetnek életbe, remélhető, hogy a kontárok száma a Jövőben lényegesen csökken