Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-12 / 205. szám

1931. szeptember 12. JrtÍRYIDÍK. Tanuljunk a múltból A dicsőmultu pápai református kollégium ritka ünnepet ült meg: négyszáz éves fennállásának az ünnepét. Négyszáz évig oltotta híven növendékeibe a magyar kul-' túra ezen ősi fellegvára az igazi tu-> dást és a legigazibb magyar érzést. Boldog éó nehéz időket élt át a pápai kollégium, e négy évszázad) folyamán," de életében mégis az első és utolsó évtized volt ímindenek fölött a legnehezebb. Az indulás és az érkezés közötti száza.; dok kct gyászos határkő közé( ékelődnek:: Mohács és Trianoni közé. Dc bártmilyen gyászos néví is Mohács, a pápai kollégium négy száz éve azt hirdeti róla, hogy % végzetesnek látszó nagy összeomlás után is volt elegendő erő a magyar nemzetben, hogy fejlessze; gyarapítsa kultúrájának erejét. Mohács csupán átmenet voft, vé-1 szes megrázkódtatás a nemzet; életében, de amiint a nemzet felocsúdott lethargiájából és összegyűjtötte szunnyadó erejét, MOÁ hács már csak történelmi dátum! íett, kiindulás egy szebb ,boído-< gabb jövő felé. Hisszük, valljuk, hogy ilyen gyászos emlékű történelmi dátum lesz majd valamikor Trianon is, mert az a nemzet, aímefy Mohácsot kiheverte, Tria-j inon't is ki fogja heverni a őrnagy rendíthetetlen őserejévef, efhiva-, tottságában való hitévei és kultuJ rájának gazdag kincseivel, ame-y lyeknek egyik leghívebb őrizője az, ősi pápai kollégium'. A pápai koLégiíim négyszázéves jubileuma a "magyar kuitura nagy ünnepe. Maga az ünnepély mé.tó volt az ő^i koúégium történelmi, hagyományaihoz. Az ünneplő kön zönség között maga a kormányt zó ur őfőméltósága is megjelent es) hogy a négyszázéves történelmi^ dátumnak valóban történelmi jelenj tőséget adjon, a ritka kulturáiis| ünnep alkaimát ragadta meg ahhoz, nogy szózatot intézzen ama| gyár nemzethez. Lelkesítő, buzdít^ bzózatot, fe.idézve a szebb jövőt/ de rámutatva a múltra és annak^ hibáira is. A nemzetnek, amely éau ás fejlődni akar, amely a fegsu-. lyosább betegségekbői i= épen akar taLpraállani, le kell vonnia a mult tanulságait, okulnia kell a réjgi hibákon. Mohácsra ütalt Horthy; Miklós. Rámutatott arra, hogy a Mohács utáni következő magyar, tragédia okozója nem annyira mohácsi csatavesztés volt, hanem a nemzeti erők szétforgácsoiódása, a magyar népben felburjánzó

k szétvonás. Ez mélyítette ki a tragédiát, ez fokozta a mohácsi vészt majdnem végfeges pusztulássá. —. Csak a nemzet valamennyi társadalmi rétegének kemény összefogásával, egymát megértő szerete-^ tévci lehet újra diadalmasan feho-^ bogtatni azokat az erényeket, a1 melyek ezeréves nemzetünket haj taliTnassá tették és megbecsülést szereztek számára szerte a világon.; A mai nehéz idők újra fokozott kö_; telességteijesitést rónak a neuni-1. zet minden pofgárára mondotta a kormányzó. f ' t Mindenkinek, akinek csak az államhatalom gyakorlásában egy szemernyi' része is van, a fegna-c gyobb önfeláldozással, a legnagyobb emberszeretettel keli tehetségét és erejét a nemzeti céfok. szolgálatába állítania, ez az egyik kötelesség. De ugyanakkor ott van a másik nem kevésbbé fontos mint amaz:: a legkérlefheletlenebb erővet keli szembeszálínia minden nemzetellenes lazítással, amely a társadalmi egység szétbontására, viszályok egyenetlenségek szitására irányul. Tanuljunk Mohácsból.. Talán csak azért sújtott bennünket Moháccsal a végzet, hogy legyen egy mementónk a Trianon utáni időkben. Tanuljunk a múltból':: maradjunk a legnehezebb időkben is százszázalékig magyarok egymásnak testvérei,megértő; bajtársai, akik egy közös kereszt: alatt görnyedünk és egy közös megváltásra törekszünk. Ha igy lesz Trianon épen ugy a történe; lem emlékei' közé vonul", mint a^ mohácsi" baljóslatú emlck. Az ősi református kollégium megérdemelte, hogy ott hangozzék ei Kormányzónk szózata, amely hisszük, utat talli minden magyar íeikébe. Ha minden magyar kuiturh^jlék, ahol uj nemzedékünk nevelődik, feladatának olyan magyaros hittel 'tesz eleget, mint^ ahogy azt a pápai 'kollégium tetv te négyszáz éven keresztül, nem[ féltjük a magyar jövőt. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése üdvözli a jubiláló Geduly Henrik püspököt Szabo'csvármegye közigazgatási bizottsága tegnap dé'.elött kilenc órakor tariotta szeptember havi rendes közgyü'ését, amelyen Virányi Sándor vármegyei főjegyző a'ispán helyettes elnökölt. Virányi Sándor elnöki megnyitójában a mély részvét hangján jelentette be, hogy dr. Erdőhegyi Lajos főispán az őt érő családi gyász miatt nem vehet részt az ülésen. Majd megemlékezett arról, hogy Szabolcsvármegye egyik legkiválóbb fiát, Geduly Henrik püspököt egyházi méltóságának ,'usz éves évfordulóján a hódoló elismerés érzésével köszöntőitek országszerte. Geduly Henrik püspök nemcsak egyházának közéletére, hanem a vármegye é'etében is olyan je'en ős munkásságot fejt ki évtizedek óta hogy az őt körülvevő ünnepség alkalmával a vármegye közigazgatási bizottságának is a legmélyebb tisztelettel és elismeréssel kell adóznia, mint olyan férfiúnak ,aki a törvényhatóság életében is ereje legjavával működött közre. Javasolja, hogy két évtizedes munkássága ünnepi évfordulóján a vármegye közigazgatási bizottsága is köszöntse i őt és üdvözletét ennek az ülésnek határozataként az ünnepelthez intézett üdvözlő iratban fejezze ki. A közigazgatási bizottság a javaslatnak megfele'ően mély elismeréssel adózik Geduly Henrik közéleti munkásságának és az ünnep V'i irat meg szerkesztésével Tóth László dr. főjegyzőt bizza meg. Az elnöki megnyitó után Énekes János prelátus meghatottan és mély részvéttel emlékezik meg arról a fájdalmas csapisról ,amely a vár megye közszeretetben álló főispánját, dr. Erdőhegyi Lajost fia elvesztésével sújtotta. Javaslatát, amely szerint a közigazgatási bizottság a főispánt érő gyász alkalmával mélységes rétzvethnek ad kifejezést a közigazgatási bizottság egyhangú határozattal tette magáévá. Ezután dr. Tóth László főjegyző felolvasta Virányi Sándor főjegyző alispánhelyettesnek a vármegye mult havi állapotáról szóló íele,,"" tését, amely a következőket állapítja meg : fedezésére nyitott hitel keretében 150.000 P kölcsön felvételének enáz alispáni jelentés a vármegye anyagi helyzetéről számol be Közigazgatásunk augusztus havi J eseményeiről a következők©; jelentem : Bethlen István gróf miniszterelnök ur lemondása folytán az uj kor mány mega'akitásávaf megbízott Károlyi Gyula grófhoz, mint vármegyénk sziilöt éh z főispán ur Ómé tóságával együttesen a törvényhaló,ág nevében meleghangú táviratot intéztünk. A miniszterelnök ur válasziratában köszönetének adott kifejezést s annak a törvényhatósággal való közlését kérte. Az elmúlt augusztus hónap a vármegye anyagi igazgatása terén még számbavehető javulást nem hozott, a hó végévei"" azonban már olyan jel- H égek mutatkoztak, melyek némi reményt n vaj latiak arra, hogy a közszolgáltatások teljesítése terén valamive

1 kedvezőbb eredmények várhatók. Útadóból és közmunkából a boletta rendszer révén öt hét alatt 108.000 P folyt be. Ez az összeg már csaknem elegendő fedezetet képezett a fontkölcsön elmaradt augusztusi törlefsztési részletével együtt a kölcsön szeptemberi szotgá'atára is. A vármegyei háztartási alapba a községek az elmúlt hó folyamán mintegy 50.000 P-t fizettek be, amelyből a vármegyei és községi nyugdijasok szeptember havi illetményeit idejében folyósítottam. Nehezebb vo

Tt a pénzügyi helyzte a községi alkalmazottak fizetési alapjáná/ Már az elmúlt alkalommal. jelentettem, hogy négy járás községi a'kalmazottainak augusztusi illetményeit elegendő pénzkén c hiányában augusztus hó 1-én nem tud. tam kiufa'ni, s hogy fő'eg ezért a törvényhatósági bizottság áltat a február és junius havában ezen i letmények Csütörtöktől, vasárnapig RiOHARO BAHTHELME8S legújabb és legnagyobb hingos filmattrakeiója m m r* m s ajnau orj Eiet-halálharc a levegőben 12 felvenásban. Az Amerikai Egyesült Államok légi floítéjának közreműködésével, Fox hangos Híradó, Hangos kisérómüsor. 2 gedéíyezése iránt a kormányhoz felterjesztést intéztem. Jelentem, hogy az engedély elnyerése után augusztus hó végén az emiitett összeget a gyámpénztári alapból 1931. év végéig való viszszafizetés kötelezettisége mellett kölcsön vettem. Ebbiől 49.000 P-t a már emiitett augusztus havi elmaradt illetményekre utaltam ki, 82.000 P-t az összes községi alkalmazottak szeptember havi járandóságaira fordítottam, 9000 P-t pedig a vármegyei utbiztosok és utkaparók iletményeinek folyósításához pótoltam. Az összes anyagi tartalék erőforrások ekként kimerültek, —holott elegendő bevételre ma még a törvényhatóság nem számíthat a községektől, mivel 1931. évi költségvetésüket a m. kir. belügyminiszter ezideig még meg nem állapította. Ennek súlyos kihatása abban mutatkozik, hogy mivel a községi pótadó ku cs még megállapítva nincs, ennek megtörténtéig a községeknek az együttes keze-ésbe befolyt állami és önkormányzati közadókból részesedése messze alatta maradt az őket megillető hányadnak, mivel ma csupán 50 százalékos pótadó kulcs arányában részesülnek kő/adókból Ez a helyzet a községekre azéri jár meglehetős anyagi hátránnyal, mert a miniszterközi bizottság meg állapítása szerint a községek legnagyobb részének 1931 évi pótadó szükséglete 100 százaléktól 200 százalékig terjedő pó'.adó kulcsban jelentkezik. Erre való tekintettel sürgős előterjesztéssel éltem a m. kir. belügy miniszter urhoz s kértem a költségvetések mielőbbi megállapítását, ezzel együtt a községi pótadó kulcs meghatározását főként azért, hogy az ősszel várható nagyobb adófizetések alkalmával a községek a magasabb pótadó kulcs atapján őket megiJető nagyobb részesedési hányadhoz mielőbb hozzájuthassanak és hogy ebből folyólag a törvényhatósággal szemben anyagi kötelezettségeiknek nagyobb mértékben megfelelhessenek. A mai s ulyos közgazdasági helyzet következtében törvény ható águtik területén is jelentékeny szükséglet mutatkozik a vető- és kenyér-magvakban. Ezen szükségletet a m. kir. földmivelésügyi miniszter és a népjóléti miniszter urhoz bejelentettem. Ezzel kapcsolatban hje jelen'em, hogy a Főispán ur Őméltósága a maga részéről is minden intézkedést megtett ugy a vetőmag, mint a kenyérmag szükséglet biztosítása iránt. A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur a főispán ur kezeibe?