Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-12 / 205. szám

JN(1RÍINRI©ÉKL 1931. szeptember 12. vetőmagsegélyre eddig 24.000 P-t foiyosjtott, amely első. segclyöszszegnek az 1 — 5 holdas gazdák között szétosztását Őméltósága elnöklete alatt működő bizottság teljesiti a gazdasági főfelügyelő javallata alapján. Jelentést kívánok még tenni arról a nehéz helyzetről, amely a 760 km., hosszú kiépített törvényhatósági útvonal fenntartása terén mutatkozik. A törvényhatósági uta'ap 1931 évre engedé'yezett bevételein k háromnegyed része mai napig nem folyt be. Az időközi pénzkészlet eddig még arra is alig szolgáltatott lehetőséget, hogy a személyilletményeket idejében fo'yósithasfsam. Ilyen körülmények között a közutak fenntartására anyagi eszközök rendelkezésre nem állván, miiútjaink napról-napra romlanak és ha idejében intézkedés nem történik, az eddigi mulasztásokat is jókarba hozataluk iránt, komolyan számolni kell azzal, hogy az utvonalak teljesen és úgyszólván helyrehozhatatlanul tönkre mennek. Ennek elhárítása végett kötelességszerűen igyekszem módot keresni arra, hogy az évi elkerülhetetlen útfenntartási munkálatokat anyagi szempontból is lehetővé tegyem, s ezért utasítást adtam az á'lamépitészeti hivatalnak a megrongálódott útszakaszok sürgős összeírása, karbahozataluk költségeinek kiszámítása s ezekkel kapcsolatban egy kiviteli munkatervezet elkészítése iránt. Énekes lános: A takarékosság kétéiü fegyver Az alispán ije'entéssei kapcsolat-; ban elsőnek Olchváry Rái szólalt fei, aki hangsúlyozta, hogy a gazdasági élet rekonstrukciója érdekében be kelt vezetni a gabon'aimo-. nopóliuonot. Ha a kormány 20 pengőben állapítaná meg a gabona árát, akkor a földműves osztály helyzete egyszerre megjavulna és veié együtt a többi osztályoké is Javasolja, hogy a kisgyűlés foglalkozzon ezzei a kérdéssel és interveniáljon a kormánynál a gabona^ monopohzálása érdekében. Korniss Ferenc dr a takarékosság szükségét hangoztatja. Mm-; den téren takarékoskodnunk kell^ — úgymond — de a célszerűség} elvének szem előtt tartásáv al, hog^ a közélet vérkeringésében nehogyl még nagyobb bénulást idézzünk^ elő. Éppen ezért egy takarékossági; bizottsjág alakítását javasolja, amely a vármegye vezetőségének! direktívákat adna és meghatározná, hogy hol és milyenmérvü meg-% takarítást eszközöljenek. Tóth Báknf dr miniszteri taná-< csos, pénzügyigazgató az adókig vetés nehézségeire mutaiott. Több( községnek még nem adhattak adó-', iveket, mert az 500/0-0S pótadó meghaladó községekre az adókivetés kulcsát a kormány még most sem! adta meg. Kijelentette a pénzügyigazgató, hogy ahof súlyosabb ele., mi csapások érték a gazdákat, ott az adókivetéseket humánus szempontból "fogják mérlegelni. Kovách Elek dr a nyctnoienyhitö akciók megindítását sürgette^ Elsősorban — úgymond a törvényhatóságnak kell megfelelő 1114 tézkedéseket tenni a nyomor enyhítésére és pedig sürgősen, ha; nem akarjuk, hogy általános nyo_, jmor, zucluljon a megyére . Énekes János prelátus megállapította, hogy az alispáni jelentést a gazdaság: kérdés dominálja. M jelentés -- mondotta jobbi helyzetet tüntet fel" előttünk, mintí amilyen a múltban volt, mert az idén az adók nagyobb arányban; folytak be ,minl tavaly. Dc ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza,, hogy a jövő megpróbáltatásainak elkerülése végett gyors cselekvés-l re van szükség. v Elsősorban az adóbehajtást ke.'n megkönnyíteni. A legfelsőbb pénzügyigazgatás a késedelmi kamatokat ne számítsa ofyan magasra,' hanem mondják ki azt, hogy, aki adójának felét egy meghatározottidőre befizeti, annak efengedik a kamatokat. Igy talán többen sietnének rendezni adójukat. A takarékosság kétélű légy- { ver, mert növeli a munkanélküliséget,, viszont a munkaalkalmak létesítése körűi alig történik valami- "Jó volna, ha egy bizottság foglalkozna ezekkel a kérdésekkel! mert az 111-t gyenebéd osztás nemi megoldás esi helyesebb volna ha azt a pénz« munkaalkalmakra fordítanák. < Korn:ss Ferenc dr kifejti, hogy! az inscgmunkák létesítése csak ( ál.amL (eladat lehet. \ ezért indítványozza, hogy a kis^f gyüícs írjon fei'a kormányhoz eb-< ben az ügyben. * í A felszólalásokra Virányi Sándon heiye'ttes alispán válaszolt. Olchi váry Pál felszólalásával kapcso-l latban kifejtette, hogy a gabo-' naimonopólíum kérdése kizárólag állami feladat lelhet s ilyen tágköi rü kérdéssef a vármegye nem fog* la'lkozhatik. A pótadó kérdésében ilfetékes! helyen olyan tájékoztatást kapott,,, hogy v a községek pótadóját megál'ap:tották már <, s a miniszter át fogja hidalni a< nehézségeket. A vármegye, ahoí csak lehet, mindenütt lelkiismereJ ti kérdést csinál abbóf, hogy a> takarékosság szelleme érvényesül-? jön, de sajnos ( a megye összes bevételei "csak ( a kamatok fedezésére elégsé- ( gesek. ( A takarékossági bizottság alakú tására vonatkozó indítványt a legnagyobb örömmel fogadja, miután a praktikus és céltudatos ) intézkedések megkönnyítik a vár-í megye helyzetét. ( Ami a vármegyei inségakeíót iU leti, tartozom' bejelenteni —ugy-í mond hogy a kormány a f&isprfri utján adatokat Kért töl«m, hogy a vármegye területén milyen ut es egyéb építkezések utján tehetne a munkaa kaimakat biztosítani. Erre'niege'ö tem néhány o'van terj vet. amely alkalmas volna amuní kanélküuség enyhítésére és egy-* ben megjegyeztem, hogy a várme-( gye nmesen ofvan helyzetben, hogy a tervezet építkezésekhez anyai-, fag hozzájárulhasson. Szesztay András dr-nak alkot-! mányjogi aggályai vannak a .takaJ rékossági 'bizottság alakításával kapcsolatban. A bizottság, jnintí felelős szerv nem működhet, csató min ttanácsadó . r Takarékossági tanácsadó bizottság alakul A közigazgatási bizottság ez-t uton Korniss Ferenc felszólalásá-i nak alapgondo'atál magáévá téve}, elfogadja a takarékossági tanács-^ adó szervként működő bizottsági kiküldésére vonatkozó javaslatot c9 a bizottság tagjaivá { grót Dessewíty Emilt. Éne- / kes Jánost, dr Kovrích Eleket választja meg {; azzrn. hogy a bizottságban helyet; foglalnak a vármegyei gazdasági felügyelő, a pénzügyigazgató, azt államépitészeti hivatal főnöke isi A bizottság, amelynek elnöke a fő.-) ispán, kiegészíti magát az ipari és a kereskedelem egy-egy szak-» emberének beválasztásával. Korniss Ferencnek arra a javas.r lat ára, hogy a főszolgabírói hi-< vataíok a délutáni órákban je-f Ientkező feleknek is a rendelkezésére álljanak, Virányi Sándor fő-i jegyző, alispánhelyettes kijelenti/ hogy a hivatalokban a délutáni órákban megefle o inspekcíós szol-t gáia't áli a felek rendelkezésére:' ( A vármegye főorvosának megnyugtató kijelentése a gyermekparaüzisről A vármegyei főorvos jelentésévé^ kapcsolatban Mikecz Miklós vár-í megyei főorvos részletesen foglal-C kőzik a g^ermekparalizissei kap-f csolatban elterjedt hírekkel éa( adatokkal bizonyítja, hogy Sza-f bolcsvánmegyében a betegség nem! öltött olyan nagyméreteket, hogy! különleges intézkedések Váltak volna szükségessé. ( Arról, nogy a gyerniekpara izis járv /nyszeriien lépett vo'na tei szerencsére szó sincs. ( Ebben az évben összesen ötven' megbetegedés történt s ezek közül három beteg Szatmár, kettő pe-{ dig Zemplén vármegyéből került a vármegyei kórházba. A betegek közül mindössze tiz halt meg, ami a megbetegedések jiusz százalékát? teszi. Tizenkét beteg meggyón gyúlt, a többi kezelés alatt van., Minden beteget a kórházba száIIí-< tanak és igy elkülönítenek hozzátartozóitól. Ahoí'betegség fordulf «J.ő, ott a lakásokat fertőtlenített ték és minden óvóintézkedést > megtettek a járvány fellépésének! megakadályozása érdekében. Arra, hogy az .skolákai be- ( zárjak, mint Debrecenben tör- i tent. nálunk szerencsére nincs szükség. I Nyíregyházán mindössze nyolc \ megbetegedés történt egyébként} is. A főorvos a bizottság tagja>( nak érdeklődésére köz'li, hogy á! megbetegedések javarésze augusz-i. tus és szeptember hónapokra ( esik. ' A ceteijség rendszerint az egy ( évei telii.i és 15 éven aluli gyermekeknél jelentkezik, f de az elmúlt évben megtörtént, hogy felnőtt is beleesett a para-< fizísbe. v EnekeS) János prelátus megnyug-i vássai hallotta a főorvos felszólal fásából, hogy a paralizissei kap-i csolatos hírek merőben túlzottal^ és fölösleges .minden aggodalom. I Az iskolák bezr/rása Debrecen- < he 1 is elhamarkodott volt és 1 nálunk e re semm szükség 1 nincs. Virányi Sándor főjegyző, alispán helyettes a főorvos jelentésével! kapcsolatban közli, hogy l Kisvárda környékén a titusz ( nagyobb számban torduK e ö. , A kórház nem biztosíthatott elég férőhelyet a betegek befogadá-i sára, ezért összerakható barakk-' építésének engedélyezését kcreH 'mezte a népjóléti minisztertől, ráa mutatva, hogy a kisvárdai kórház* lényeges kibővítése mennyire szükséges és ennek a kibővitésnekl most itt van az ideje. / Az adótartozások 72 százaléka nem folyt be A jelentések tudomásul vétele után dr. Tóth Bálint kir. min. tanácsos, pénzügyigazgató terjesztette elő jelentését a pénzügyi közigazgatás állapotáról. Az egyenes adók kivetése befejezést nyert. A felszóIamlási bizottságok megkezdték működésüket. A közadók behajtása folyamatban van. A befolyt adók és hátralékok figyelembe vételével; kitűnik, hogy az összefc> tartozásokból- jelenleg 72 százalékot tesz ki a be nem folyt adó összege. Korniss Ferenc felszólalásában azt is örvendetesnek találja, hogy a 28 százaléka a kivetett adóknak befolyt, mert ismeri a szegény kisember helyzetét és tudja, hogy ma már képtelen a közszolgáltatásokat befizetni. Kérésére a pénzügyigazgató közli, hogy az elmúlt évi adónak sem folyt be nagy része, amire Korniss dr megjegyzi, hogy 'akkor mégsem olyan kedvező a kép, mint eleinte gondolta. Kovách Elek dr. az iránt intéz kérdést, hogy tesznek-e megkülönböztetést az adó kezelésében a mult évi és a jelen esztendei kivetés között, vag

v a fizetés, amit ma teljesít az adózó minden körű menyek között a tavalyi tartozás kiegyenlítésére (zolgál-e elsősorban. Tóth Bá.int dr. pénz ügyigazgató erre pontos számjszerü adatot tár fel arról, hogy hány pengő a hátralék az elmúlt évről s igy kitűnik, hogy a hetvenkét százalék tartozás a mult évi hátralék beszámításával együtt értendő. j A pénzügyigazgató je'entése után a kir. ügyészség, az államrendőrség, a kir. tanfelügyelő, a gazdagsági főfelügyelő és a vármegyei főállatorvos jelentését hallgatta meg a közigazgatási bizottság, majd Károlyi Gyula gróf miniszterelnök pénzügyminiszter leiratát ismertette Fráter Ernő dr főjegyző. Erre a leiratra, továbbá a jelentésekre, amelyeket hozzászólás nélkül fogadott el a bizottság, még visszatérünk. á közigazgatási bizottság az utak állami kezelésbe vételét kéri Az államépitészeti hivatal jelentéséhez Komisf Ferenc szó't hozzá, aki rámutatott a vármegyei utakba fektetett óriási kö tségek meddőségére. Az utakat kellően nem javíttathatja a vármegye és igy azok rövidesen használhatatlanokká vá nak. A rájok fordított óriási tőke veszendőbe megy. Különösen az autóbuszjáratok rongálják nagyon az utakat és javaslatot is tesz egyfelől, hogy a törvényhatósági utak állami kezelésbe vétele vagy fenntartásához megfelelő hozzájárulás nyújtása érdekében írjon fel a közigazgatási bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez, másfe ől, hogy a vármegye hasson oda, hogy autóbu|z járatra ne adhassanak ki több engedélyt. Virányi Sándor főjegyző, alispánhelyettes Korniss felszó'alására vonatkozóan a maga részéről is helyesli az utak állami kezelésébe vétele érdekében való felterjesztést, de leszögezi, hogy az autóbuszjáratok engedéyezésének megtagadása kivül esik a törvényhatóság hatáskörén. A közigazgatási bizottság Korniss felirali javaslatának az utépités és karban tartás államivá tétele érdekében megokolt részét elfogadja.