Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-29 / 271. szám

[Nyiregyháza, 1931. november 29. » Vasárnap TjtTT évfolyam. 271. sz. Előfizetési Arab helyben és vidéken : %r hóra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 !. IpMUztviaelőknek és tanítóknak 20°/« engedmény Mám ára: hétköznap 10 f., vasárnap IS L mm Alapította: JÓBA ELEK FelelSs szerkewrtfi: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon • 5—22. A kiadóhivatal ielefonja : 1-39. Poslacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Beth!en-u. 2. Közérdek és önérdek A fővárosi sajtó egy része s >bizonyos politikusok már hetek óta azon mesterkednek, hogy a Károlyi-kormányt eltérítsék a magár raváilaít céloktót s uj eszméket 3 feladatköröket imputáljanak neki. Mindenkinek világosan ke'i Vtszszaemlékezni arra, hogy a miniszterelnök, amikor hivatalába lépett, szigorúan körvonalazta legközelebbi programmját, amely az ország gazdasági és pénzügyi nehézségeink megszüntetéséből", 'illetőleg oly uj alapok teremtésébői állott, amelyeken az adott helyzetet, a világgazdasági válságot figyelembevéve, Magyarország számára a s

zerény, de biztos elindulást leJiet teremteni. Károlyi Gyula gróf azóta is, ahányszor mint az ország miniszterelnöke megnyi'atkozott, uj ból és ujbó

1 "hangsúlyozta, hogy csak 'ennek a kitűzött feladatnak a végrehajtását érzi' kötelességének s azon tuimenőieg semmiféle más programmot magáévá tenni nem hajlandó. Ennek á feladatnak a megoldása még ma sem fejeződött be, még ma i

s tart az a periódus, amely a válságba jutott magyar pénzügylés gazdasági életet van hivatva meggyógyitani. Érthetetlen és teljesén jogtalan tehát ilyen körülmények között az a követelés, hogy a Károlyi kormány ettől a kötelességétől térjen ei s olyan követeiméEgy tányér puliszka Irta: itj. Dienes Istváin. — A »Nyírvidék« eredeti tárcája. — Két üzenetet is kaptam a tanyákról mostanság. Nem az őszi széi hozta, (az csak a költők ingyenes postása) hanem egy tanyai emberek között sokat forgo'ódő kedves hivataltársam. Az egyik helyről azt üzenik, hogy rég nem láttak, mikor megyek mán a fényképező masinával, mikor hányom fel a komótfiókokat odakint, fújják erősen a helyemet. A másik tanyáról azt izengetík azok a kedves jó emberek, hogy menjek csak, menjek még egyszer oda, ott ütnek agyon rögtön. Azt is hozzátették, hogy jól "ismernek ők engem még pendelyes kpromból, nem is Dienes vagyok, ha-v nem Diener és Ramocsáházán a nagyapám most husz éve még pálinkát mért, sokszor ordítottak ők az öreg Icigre egy féldeciért, és hogy attól eltekintve amilyen csúfságot velők tettem, — már csupán rendezetlen vallási viszonyaim mn att is megérdemlem,-hogy kitekerjék a nyakamat. Szörnyen restelleném a dolgot, ha a tanyai udvarokat járván egyszer, agyonteremtenének csak ugy. nvirnixdirniV és bár a temetésen a - idomány áldozatának igyekezne nyekkel foglalkozzék, amelyek esetleg lehetnek ugyan fontosak, de semmiesetre sem annyira, hogy az előbb vázolt feladatok megoldása elé lehetne őket helyezni. Mindazok a hangok, amelyek titkos választójogot, vagy ma meg nem valósitható szociá'is reformokat, vagy ma teljesen időszerűtlen belpolitikai változásokat követelnek, egyrészt a hefyzet félreismeréséből, másrészt egyéni ambíciókból Származnak. Nem lehet szemrehányást tenni Károlyi Gyula grófnak, ha ezeket a követeléseket ujbói és ujbó' makacsul" elhárjtja magátó

1 azzal, hogy nem ezek nek a feladatoknak a megoldasára vállalkozott s nem lehet szemrehányást tenni akkor sem. amikor csak puritán becsületes jelleméből következő azon meggyőződésének _rid kifejezést, hogy olyan átfogó gazdasági programmot adni, amely es

2tendőkre menő'eg megszabná a kormány e téren megvalósítani Szándékozott intézkedéseit, ma a helyzet zavaros kuszáltsága folytán teljesen lehetetlen. De mit s

zóljunk azokhoz a hfi_ res

2ielésekhez, amelyek egyre a Ház feloszlatásáról, s uj választások elrendelésérő/beszélnek. A Házat a mindenkori miniszterelnök csak akkor s

zokta kormányzói 'kéz irattal feloszlatni, ha a parlamentben helyet foglaló pártok között a hinni a gyászoló közönség, a Fris9 Újságból ugy tudná meg, hogy tyúklopásért vertek fejbe, —- hát inkább elmondom a valóságos igazat, amit annál inkább meg kell magyaráznom, mert bár hivatalos embernek ismernek, én se adóba, se dohányvizitbe nem járok hozzájuk. Más az én rettentő vétkem! Azt panaszolta fei az a derék ember nekem, hogy éfi a könyvemben puliszkát etetek a tirpákősökkei. »A mindenit, — hát a mi őseink puliszkát ettek ?!« — igy fakadt ki méltatlankodva az én emberem. — »PuliSzkát?m« — tette hozzá (és utána bizonyára nagyot harapott valami jóféle Pischinger-tortába. \ Hát ez az! Olvashatta ezt mindenki, aki a Monográfia lapozgatásában cikkemig ért ei és eddig senkinek eszébe sem jutott, hogy eljárást inditson ellenem az ottirt sokféle jó miatt, erősen hibáztatható lévén •ugyanis a ma

i ínséges időkben annyi békebeli finomság felemlegetése, (nem jó hatással van az éhező emberekre) és íme az önérzetes tanyai ember háborodott fel a puliszka miatt. A Zsármskát irtam meg csak ott, de Írhattam volna a macsánkáról js, a zsírtalan tört krumpliról, amit egykor zsendicévef, savóval, irókonmány a maga céljainak és javaslatainak keresztülvitelére nem tudja a többséget biztosítani. Vájjon ima ez a helyzet? Egyáltalán nem- Hiába bes

zélnek az érdekeitek a kormánypárt kebelében duló ellentétekről'és a kormánytámogató keres

ztény párt berső harcairól", ' az igazság az, hogy edddg a kor' rfiány minden javaslata ujgy a 33-39 bizottságban, mint a parlamentben elfogadásra talált. Egyetlen egya

zer sem következett be a leszavazás ténye, amely egyedü' lehetne alkotmányos indok az országgyűlés feloszlatására s uj választások ki" írására. !• Károlyi Gyula gróf azt vállalta, hogy körülhatárolt programmját az egységespárt és a kereszténypárt segítségévet végrehajtja. Ez eddig megtörtént, tehát semmi oka sincs a miniszterelnöknek afelett gondolkozni, hogy a házfeloszlatás jogával éljen s újra választasson. ' Sokan ugy vélik tudni, hogy a miniszterelnök a titkos választójog híve s hogy e

z a felfogása , előbbutóbb köztudomásu is fesz, mert saját maga fog ebben a kérdésben nyilatkozni. Ml nem mernénk olyan határozottan leszögezni a mfiniszterelnök álláspontját a választójog; kérdésében, mint teszik azok, akik őt talán még mess

zebbrői ismerik oSak, de legyen ez az álláspont akármilyen is, a politikai okosság 1 mindenképpen vissza fogja tartani I Károlyi Gyula grófot attól, hogy 5 vai, vagy aludttejjel kavartak öszsze; a lepcsánkáróí, a nyersen megreszelt krumpliról, amit saját maga eresztette levével osszekavar* tak, olajjal "kikent tepsibe öntöttek és ott is merevedett meg 'a ráöntött és felforrósodott olajban; a hideg mái érői, amit egyszerűen, vízben, sózott málélisztbői főztek és egész sűrűre hagyták öregedni éjszakán iát a konyhában, hogy olyan volt mikor megmeredt, mint a marmelade és ugy adták a kezébe a Janikának a késsei kikanyarított hideg málét, mint az urfiknak szokták a csokoládét. Akárhogy keresik ezeket ott, abban a könyvben, — csodák csodája —. nem fogják lelni. Innen látszik, hogy tudok én ugyan puliszkánál még szegényesebb ételeket ís, de tapintatosságból nem szerkesztettem ki. Hát hogyisne, mikor én is benne vagyok a branche-ban! A sokszor felhánytorgatott békebeli jóidőkben ofyan szegény világ yolt, hogy szépanyám: Kövér Zsigmondné szül. Uray Katalin buji házánál naponta egymásra vártak az emberek, vagyis inkább asszony félék, hogy egy szakajtó tengerit ihegdarálhassanak a tornác végén álló kövön. És milyen nagy volt az ' öröm, ha valaki aznap sót is . darált, versengtek, hogy ki követtéfviz idején, a gazdasági nyomor tetőfokán s

zabadítsa ei"a választási Szenvedélyeket s ezzel az országot esetleg végzetes eseményeknek tegye ki. Egyet keli értenünk a miniszterelnök célkitűzéseivel, amelyek ha nemi is fellengzősek és minden boldogságot ígérőek, de a magunk szerénységében legalább biztosak és megvalósíthatók. A gazdasági és pénzügyi .helyzet megjavítása, az ors

zág minden társadafmi rétegének 'támogatása azoknak á bajoknak a legyűrésében, a,melyek ma mindannyiunkra, ugys

zólván kivétel nélkül nehezednek, mindenesetre 'ha s

zenvedélytelenebb, de legalább okosabb programm a jövő elkészítésére és megalapozására. Ha Károlyi Gyula gróf ezt a feladatát sikerrel Saár megoldotta, bizonyára van olyan 'képességű államférfiú, hggy az adott helyzetalapján mérlegelje azokat a további feladatokát, amelyeknek szükség szerűségét és korszerűségét az események igazoljá^s meg is tegye megoldásukra a

zok"at az intézkedéseket, amelyeket szükségeseknek tart. Azonban bármilyen szándékai is legyenek a jövőre vonatkozólag, egész egyénisége, higgadtsága ellene s

zói annak, hogy valaha is> hajlandó 'es

z belevinni a nemzetet olyan kalandba, amelynek súlyos következményeit elsősorban az ő puritán egyénisége nem tudná elviselni. kezzék utána, mert annak nem kellett külön" pénzt adni'a kása megsózására! Még az édesanyám idejében is, — tehát a mult százaa végén, annyira fő, fontos táplálék volt a . máléiisztbői sütött-főzött, hogy sátoros ünnepeken is ritka háznál volt kalács. A kántálok azt énekelték 'az ablak alatt: »Ujes

ztendőbe Bujj a kemencébe! Szedd ki a máiét. Rakd a kendődbe! Nekem is adjáf, Magadnak is hagyjál!« Lakodalmakban is málét, görhét evett a szegény nép, de a fiatalja igy vigasztalta magát táncközben : »Happáré, Ha nincs kenyér, van máíé!« De bizony, a szegényebbnek néha még málé se jutott. 'Mikor azsombék égett egyszer Bujon, a rá^i, nádi madarak fészkében talált meg sült tojásokat sokáig ette a szegény nép. Kiss Lajos múzeumigazgató ur Rétközről szóló nagyszerű könyvében olvashatja ország-világ, hogy arrafelé is olyan szegényesen éltek az emberek, hogy legyengültek és larkas-setétbe eztek (ez nemi vaAra 16 íillér