Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-27 / 269. szám

1931. november 27. JSflrÍRYIDéK. A parlament feladata Irta : Korniss Gyula dr. állam titkár, országgyűlési képviselő. az Túlontúl ismeretesek azok érvek, amelyekkel a mai parlamentek nagy részét világszerte támadják. Ezek közül legfőbb az, hogy a legtöbb parlament letért arról az útról, amelyen az angol klasszikus parlamenti élet megindult. Eltért attól a céltól, hogy a közügyeket nyilvános megvitatás által kormányozzák. Ennek előfeltétele az volna, hogy ésszerű érvek hatása alatt mindkét párt, kormány és ellenzék megváltoztathassa véleményét, illetőleg kölcsönös meggyőzés lehetősége fennálljon. Már most a modern államteoretikusok jórésze tagadja ezt a lehetőséget, mert azt mondja, hogy a mai parlamentekben nem komolyan vitatkozó embercsoportok állanak egymással szemben, hanem pártok, azaz szociális, vagy gazdasági irányban elfogult hatalmi csoportok néznek farkasszemet, amelyeket az ő uralmi érdekcéljaik, illetőleg, az ő hatalmi sánszaik kormányoznak. Én nem merem feltételezni a magyar parlament egyetlen pártjáról és tagjáról sem azt, hogy méltán érhetné ez a vád, különösen mosí. amikor hazánknak, sőt az egász világnak ebben a súlyos helyzetében, annyira a nemzeti egység gondolatának kell bennünket áthatnia. Én tehát teljes jóhiszeműséggel a kölcsönös meggyőzés lehetőségében, ugy érzem magam, mint valami matematikus, aki számokkal, síkokkal vonalakkal operál, amikor ezt a világválságot, illető'eg ennek ránk vonatkozó következményeit és kritikáját tárgyalom. Nagyon jól tudom, hogy a politika nem matematika, hanem nagyon is át és át van szőve eszményekkel, elfogultságokkal, messze, történetileg visszanyúló tárgyi és személyi balitéletekkel, azonban mégis, és most talán leginkább, arra van szükségünk, hogy bizonyos hideg távolságban, megfelélő hűvös distanciában nézzük a közügyeket, sohasem feledkezve meg arról, hogy minden párt csak egy halandó pars, mint a neve is mondja, a halhatatlan nemzet totumával szemben. Ha mi most nem tudunk felemelkedni egy magasabb álláspontra, akkor méltán vádolhatnak majd bennünket azzal, hogy megcsökkent bennünk ennek az ezeresztendős nemzetnek történeti missziótudata, egyszersmind felelősségérzése is. A világháború végén elvesztettük fejünket, egymásnak rohantunk, marakodtunk, köröskörül pedig ellenállás nélkül osont be az e^enség határainkon és kardcsapás nélkül cövekelte ki azokat a határokat, amelyeket, később a trianoni szerződésben megállapítottak. Most ugyanez a helyzet 'ebben a második világháborúban, mert most is világháború van, csakhogy gazdasági jelleggel. Megint nem tudunk kitartani. Azt szokták mondani, hogy a háború a politika foly tatása, most megfordítom: a politika a háború folytatása. Iszonyú küzdelemben állanak egymással világszerte a nemzetek, most ugyan nem puskával, ágyúval, de gazdasági eszközökkel a megélhetésért. Egyik a másiknak, bár van pénze, még uzsorakamatra sem ad kölcsönt, egyik a másiknak aranyát iparkodik elszívni, egyik a másikon — akármennyi pénzügyi világkonferenciát tartanak is — nem igen akar segíteni, mert ennek a gazdasági világháborúnak hátterében még mindig ott húzódik meg a békeszerződéseket diktáló politikának szelleme, majdnem azt mondhatnám, tizenhárom esztendő után is, a kilometritisnek nevezett nemzetközi betegség patologiája. Mi pedig mit teszünk ? Eme gazdasági földi dúlás közepette kezdünk polL tikai historikusok lenni, folyton csak a multat vizsgáljuk, ahelyett, hogy minden erőnket arra koncentrálnánk, hogy vájjon mit tegyünk ebben a súlyos helyzetben, hogyan formáljuk a jövőt, milyen uj módszerekkel, milyen uj szellemben iparkodjunk a válságot legyőzni. Ugylátszik, mi még mindig a roham nemzfete vagyunk, mindig a huszáros nekivágás és nem a lassú hosszú pozició-harc kitartó hivei. Az egész nemzeti élet ugy látszik épugy, mint tizenhárom évvel ezelőtt, hirtelen megtorpant, lelki szempontból mintegy nyirkossá vált, hiperkritikába esünk, s kezdünk mindenre nyepozvolimot kiáltani, ahelyett, hogy afelett törnénk a fejünket, hogy mikép formáljuk a jövendőt, hogy tudjunk kilábolni ebből a súlyos sorsdöntő helyzetből. Ugy érzem, a magyar parlamentnek az is egyik feladata és pedig fontos feladata, hogy kitartásra sugalmazza a nemzetet, a szenvedések idején való eltűrésére szuggeráljon, fejlógatás helyett belé bátorságot öntsön, felrázza az ő történeti hivatásának tudatára, amelylyel az összes következő magyar történeti nemzedékeknek tartozunk! Azután a diagnózis után, amely a 33-as Országos Bizottság által kiküldött hatos albizottság jelentésében előttünk fekszik, csak egy feladatunk lehet, hogy minden erőn ket a pénzügyi és gazdasági problémák megoldására koncentráljuk, s távol tartsunk minden olyan nem gazdaságpolitikai kérdést ós problémát, amely ezt a fő kérdésünket mondhatnám sorsdöntő problémánkat elhomályosíthatná, illetőleg háttérbe szoríthatná. Az Uruguayba szökött szélhámos Majzlerí kiadták a magyar hatóságoknak s a napokban szállítják Nyíregyházára A »Nyirvidék« több izben beszámolt Majzler Zoltán ügyéről, akit Montevideóban a magyar hatóságok kérelmére a rendőrség letartóztatott. Ez a Majzler annak idején Szabolcsvármegyében több előkelő személyiség vagyonának be. vonásával sertéstenyészetet alakított, azonban az agyafúrt szélhámos az óriási összegeket nem a sertéstenyésztés, hanem saját céljaira használta fel. Milliókkal károsított meg hiszékeny embereket s amikor sötét manipulációját felfedezték, Majzlernek nyoma veszett. A leggondosabb kutatás sem volt képes felfedezni tartózkodási helyét, bár azt kétségtelenül megállapították, hogy az ügyes, nagyvonalú "szélhámos külföldre szökött A mult év végén azonban a véletlen a nyomozó közegek segítségére sietett. Egy kivándorolt magyar Montevideóban felismerte Majzlert, aki Erdei Károly név alatt egy virágzó vállakat tulajdonosa lett s felfedezéséről jelentést tett az ottani magyar konzulátusnak. Majzlert a rendőrség őrizetbe vette s a magyar hatóságok kérték kiadatását. Hosszú huza-vona után végre is a montevideói legfelsőbb biróság végső fokon elrendelte a szélhámos kiadatását, ami most bekövetkezett. A nyiregyházi kir. ügyészség távirati értesítést kapott, hogy Majzler útban van hazafelé és a napokban Belényesen, vagy Murakeresztesen átlépi a magyar határt, ahonnan a csendőrök Nyíregyházára kisérik. A rafinált nagystílű szélhámos tehát nem kerüli el az igazságszolgáltatás megtorló kezét s bűncselekményeinek sorozatáért bűnhődni fog. Két hét alatt tető alá kerül a nyíregyházi rádiórelé épülete Tervrajza a Villamossági rt. kirakatában tekinthető meg Hírt adtunk már arról, hogy a nyiregyházi leadó építésével ifj. Tóth Pál építőmester Ljzatott meg, A faiak rakása amerikai tempóban, de az időjáráshoz alkalmazkodva 8 folyik, ugy, hogy két héten belül tető alá kerül "

a 32 méter hosszú és 8 méter széles épület. A vakolás azonban tavaszra marad, azért, hogy a falak teljesen kiszáradjanak- A tervrajz a villamossági rt. Zrínyi Ilona utcai kirakatában tekinthető meg, melyszerint az épület közepén lesz egy 11 és fél méter hosszú 8 méter széles és 4 m. 20 cm. magas terem az adáshoz szükséges géjjek elhelyezésére. Ezenkívül iroda, műhely, hűtő és transzformátor szobákon és mellékhelyiségeken kívül a telepen lesz egy mspekciós lakás is. A műszaki berendezés alkatrészem imár javában dolgoznak a Standard rt- újpesti telepén, ugy ,hogy azok december végén már kipróbálhatók lesznek. A tervezet szerint a nyíregyházi relének május elsejére keli készen lennie, de a készítése olyan előrehaladott ál'apotban van. hogy valószínűleg pár hónappal hamarább átadható lesz rendeltetésének. A gépefe) a fcVestern amerikai cég szabadalmai alapján készülnek és a legmodernebbek közzé tartoznak. A váltakozó áramot lámpákkai egyemrányitjáK és igy a berendezésnek nem lesz forgó része, ami a szikrázást és . a Vjnellékzörejek képződését eleve lázárja. Tornyai 60 miéter magasakra építtetnek és fábói készülnek, nehogy a vasoszlopok a rádióhu'lámait meghiányositsák. — Az antennák függőlegesen helyeztetnek eí, mert ez az alak 'Szolgáltatja a legkisebb fadingot. — Ugy a fel, mint az alhullámokat többszöri szűréssel semmisitik meg és igy a többi állomás ivételét neon fogja megneheziteni a nyíregyházi relé üzeme. A Western rendszer szerint épült toeg a prágai 120 kilowattos leadó, melynek adását már 2—3 lámpás gépen is 1—2 fokkal való elfordítással Szelektálni lehet. Ez mindenesetre jó jei arra nézve, hogy a relé üzembe helyezése után is vehetők majd a külföldi áliomái sok városunkban. Nyíregyháza tehát rövidesen ismét bele kerül a nemzetköziség nyilvántartott helynevek lajstromába, mert a Hősök temetője mellett épülő 8.5 kilowattos relé adásait bizonyára szívesen veszik azok a külföldiek, akiknek a helyi vét telhez méretezett gépjük nem öleli fei Budapest 550 méteres hullámhosszát, hanem a nyiregyházi 210 méteres adás esik közei az országukben adáshoz. A repülőgép já-s ratokrói szóló menetrend minden nagyobb külföldi "állomáson ki van már függesztve és igy nem Legujab

b tipusu hálózati készülékek már 7 pengő havi részletre. Nagy választékban kaphatók hálózati transzformátorok, amatőrök részére rádió alkatrészek, ellenállás egységek, tnf. tömbkondenzátorok és rádiólámpák nagy választékban budapesti legolcsóbb árban kaphatók. Villamossági anyagok, viilanyégők, csillárok, éjjeli szekrenylámpák, főzőedények, speciális Glim parázslámpák, ellenállások, vezetékek, zsinórok legkedvezőbb beszerzési forrása Rádió-kerékpár Kereskedelmi Vállalatnál, (Nagy László Nyíregyháza, Jókai-utca 4, vBessenyei-tér sarok.) Telefon 5—61. 3 Hó- és sárcipő javitás Accumulator töltés és javitás £