Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-20 / 263. szám

1931. november 20. JSflrÍRYIDéK. Népszövetségi „egységes" észjárás Irta: P'sszer János. Lényegében »kétséges« észjá­rásnak lenne mondható. A Népszövetségnek Csonkámé gyarországra kiküldött bizottsága megvizsgálván a megvizsgál andó­kat és a hitelező szempontjából aiapo'-an áttanulmányozván az or­szág gazdasági helyzetét, ismert közhelyeknek jegyzőkönyvi jelen­tésbe foglalása után eltávozott, emlékül kétes értékű jó tanácsokat hagyván maga után. Ezt a ceremóniát Németország­ban az u- n. Layton-bízottság szin­tén elvégezte és homlokegyenest ellenkező tanáccsal látta ei a németeket, mmt bennünke.t Amig ná'unk a kivitei erőteljes tokozását és a bevitelnek csökken­tését ajánlották, addig ezt, azac­tiv külkereskedelmi mériegü Né­metországban megfontolandó­nak mondotta a Layton-bízottság, nehogy a külkereskedelmi forga­lqmban zavarok "keletkezzenek. A hitelező tehát óvatos. A trii kis országunknak erőteljesen aktív külkereskedelmet ajánf, mert nem bántja őt a mi kismértékű forgal­munk. Tehát kínlódjunk ugy, a­hogy tudunk. Adjunk ei fiok at és olcsón, de vásároljunk keveset, de drágán. Magyarán: csiná'junk végkiárusítást. Mit bánja ő?! Már a németnél másként gon­dolkodik. A nqmiet, az nagyfo­gyasztó 'import árukban. Ennek csökketnését^ energikus mérték­ben, nagyon megérezné a külföl­di exportőr. Itt tehát erőteljes né­met exportot és erősen lecsökken­tett importot ajánlani veszedelmes, Imert akkor a külföld ezt nagyon megérezné. A németeknek tehát azt ajánlja, hogy mérsékletet a kereskedelmi forgalom megváltoz­tatásában igen jav!alit. Httefezői nézőpontból legalább. Mert, ha R német csökkenti az importot, ez állandó kereskedelmi megszokott­sággá is válhat nála és akkor et­logy az ántánt hatalmiak Exportja Németország felé. Ezzel szemben keres és találhat piacot a saját német gyárt mán varnak és akkor ki­szorítja a más nációbeh'árut. Ami pedig érzékenyebb veszteség len­ne a nem német iparra és kereske­delemre, mint ha a forgalom sta. tusquo-ja fennmarad és adóssága kanijatainak és a tőkének visszafi­zetésével 'késedelmeskedik, vagy azok számára moratóriumot nyer. A német importáru foglalkoztat­ja az exportáló külföldet és annak munkásait. Az adósság pedig pénz, amellyel amúgy is bőven, ren­delkezik a francia. Ez a pénz, ha visszagurul is és német importárut nem termelhet, csak pénz marad, de dolgozó és kereső munkást nem foglalkoztathat, mert a német azt fel nem! veszi, amit ö munkások produkálnának. De nálunk? Itt más az eset. Mi a 011 importunkkai a cseh, az oláh, az psztrák és az olasz piacon va­gyunk főként érdekelve. Ez a fran­ciának nem fáj. Itt már erős im­portcsökkentést javasol, hogy mi inkább pénzzei fizessünk, kamatot, tőkét egyaránt. A mi termékünk olyan távol esik tőle, hogy arra nem reflektál, az neki nem fontos. Ezt csak exportáljuk, ahogyan tud­juk, potom áron kótya-vetyélve, ahogy jói esik, csak törfssszünk, fizessünk az ég szerelmiére. Neki ez a biztosabb. Tehát a német, az csak foglal­koztassa a francia munkást a né­met importáru készítésénél, de a magyar, az lecsökkentheti az im­portot, mert ez csak cseh, oláh, osztrák meg olasz, tehát nem fran­cia munkásnak juttat kenyeret. Ez »egységes«, de valójában »kétséges« adóst szanáló eljárás nagyon magán viseli a »hitelezó« felfogását annak ellenére, hogy mindkét államban pénztartozás ka­matairól és tőkéjéről van 6zó. De ennél a kétféle javaslatnál az a^ érdekes, hogty az adós álláspont­nak egyformán kellene érvényesül­nie, ha fizetni kiván, mégpedig erő­teljes exporttevékenység fokozásá­ban és az importnak erős csökken­tésében. De amig Németország statiszti­kai hivatala kimutatta, hogy a né­met import-export forgalomban 8o százalékos activumig fokozható az eltolódás, addig náfunk a jwe sívum jó, ha »nulira« redukálható a mai viszonyok között, amiből pe­dig deviza még mindig nem lesz. Még igy is és már is halljuk az ipar panaszait, hogy nyersanyag­jából kiíogy, azt pótolni nem tud­| ja és üzemét redukálni, majjJ le­állítani kényszerül, ha túlságosan energikussá válik az importcsök­kentés és a devizahiány, mert az export nem fokozható a kellő mér­tékben, éppen a »népszövetségíba­rátok« ellenállása (miatt. A népszövetségi »egységes« ész­járás szerint tehát ami érdeke neki Németországgal szemben, az ve­lünk szemben irreleváns, őt hide­gen hagyja. Mi inkább fizessünk, Németország pedig csak importál­jon tovább. A mi érdekünk pedig ezzel( ellen­kező, mert nem tehetünk mást. Mi fizetni nem tudunk Trianon óta. Exportálni csak annyit, amennyit a sok vexatura mellett még megen­gednek nekünk, importálni pedig, kényszerűségből, ránkerőszakylt helyzetünkbői folyó'ag kénytelenek vagyunk addig, amig iparunk foly­tatásához. ipari munkásságunk fog­lalkoztatása és saját ipari szükség­letünk kielégithetéséhez szükséges. Abban azonban igaza van a bi­zottságnak, hogy idegen árut csak a legkisebb és legszükségesebb mértékig vegyünk. Legfellebb: cse­re kereskedelmet folytassunk, hogy kereskedelmi és fizetési mérle­geink legfellebb: »nuflára« egyen­lítődjenek ki. A többi az 'ő bajuk! KMf Államosítják a vármegyéi és a megyei városok árvassrékeit Az árvaszék a vármegyékben és a megyei városoknál a z autonómia szerve, amelynek a városokban a polgármester az elnöke. A közigaz­gatási reformterv, amely a racio­nalizálási kormánybiztos jelentése alapján készült, hir szerint az árvaszék intézményét a vár­megyéknél és a megye, váro­soknál kiemeli az autonómia keretéből és államosítja. Az árvaszék függetlenítése az autonómiáktól állítólag már c,sak rövid idő kérdése. A különböző meg oldást módozatok adatai most van­nak feldolgozás alatt. Ép ugy, mint az államépitészeti hivatalok, az árvaszékek is a törvényhatóságok székhelyein ösz­szevontan működik majd. Az árva­székek államosításának tervét az autonómiák és a megyei vá­rosok 3 a legnagyobb aggeda­lommaí fogadják, mert ebben az a utonómiák államo­sításának megkezdését látják, ami azt jelentené, hogy megszűnik az autonómiák tisztviselő választási joga. Vasárnap délelőtt a békerevmóf kövefeli Nyíregyháza közönsége a TESZ nagygyűlésén A revízió történelmi gondolata elemenáris erővel tör elő a világ közvéleményében. A nemzeteket földresujtó világválság okainak ku­tatói akarva nem akarva még az ellenséges országokban is rájöttek a fertőzés igazi forrására, a gyil­kos békékre, amelyek között Tria­non békéje a legborzalmasabb. El­lentmond ez a béke a história nagy tanulságainak, ellentmond az erkölcs dönthetetlen igazságainak. Olyan népet aláz meg, amelynek semmi része nem volt a háború felidézésében és amelynek a há­borúban való aktiv részvétele hű­ségének, becsületének nyílegyenes következménye. Olyan bűnöket hangoztattak az elvakult bírák, amely bűnök sohasem árnyékolták be a magyar jeliemet. Ma már seb és vér, sikoly és káromkodás, ín­ség és forradalmak szörnyű viria­data a- trianoni béke folyománya. Amerika igazságos államférfia, Borah szenátor kimondotta a szót, Európa arcába vágta az igazságot, leleplezte a ' francia kormányelnök előtt Trianon gazságát. Lavai ur megrettenve hallotta a nagy igaz­ság szavát és Franciaországon át­borzong annak a reggelnek elő­szele, amikor Borah jóslata telje­sülni fog, amikor a békemű, potem­kin íai ai összedűlnek. Mi magyarok naponként zsolozsmázó Nemzeti Hiszekegyünk égi visszhangjaként, áldó imádság szavaival felelünk a bölcs és bátor amerikainak. Borah szavaira felriad a ma­gyar börtön szörnyűséges csendje és öklök emelkednek a magasba Páris íélé, a trianoni 'határok felé­Borah szenátornak köszönetet imond a magyarság és Nyiregyháza népének itt, az átkos határok kö­zelében, itt ebben a szorongatott végvárban' fei kell emelnie 6za vát, és üdvözlő üzenetet kéli küldenie Amerika nagy férfiujának. A TESz nyíregyházi vezető kö­rei elhatározták, hogy hatalmas demonstrációt rendeznek Triánon ellen. A nagy gyűlés vasárnap dél­előtt ii órakor lesz. Sajnos a mai viszonyok nem- engedik meg, hogy a szabadban egybesereglő tízez­rek harsogják a tiltakozás menny­dörgő szavát. Kénytelenek va­gyunk zárt teremben megtartani nagygyűlésünket. De ott leszünk valamennyien a városháza nagyter­mében délelőtt ii órakor kezdődő TESz-gyülésen. A gyűlést dr. Vietórisz József a magyarság tü­zes szavú költője, igazságaink, hi­tünk prófétás hirdetője fogja meg­nyitni és Tóth Bálint miniszteri,' ta­nácsos, pénzügyigazgató, a lelkes hazafi mondja el ünnepi beszédét. Legyünk ott mindnyájan a nagy tiltakozáson, ahoi Nyiregyháza né­pe üzen Borah szenátornak és ahol Szabolcs vezér honfoglaló lelke kap szárnyat egy uj" jövőt hirdető hatalmas határozatban. i á Kossuth reálgimnázium Bessenyei Önképzőköre Ka­zinczy ünnepet rendez vasár­nap délelőtt Kazinczy Ferenc, a XVIII. szá­zad magyar irodalmának vezér­egyénisége halálának százados for­dulóját városunk minden iskolája ímegünnepli. Ezek közül különös­kép kiemelkedik áz ev. Kossuth­reáigimnázium Bessenyei önkép­zőkörének Kazinczy ünnepélye, mely vásárnap, 22-én délelőtt 11 órakor lesz a giminázium díszter­mében. A kör vezető ifjúsága igen tart alimas és szép műsort állított össze, mely Kazinczy Ferenc egyé­niségét, halhatatlan értékét min­den oldalról kidomborítja. Elnöki megnyitót, egyben ünne­pi beszédet 'Szolár Pál VIII. o­t. mond, Görömbey Béla VIII- o. t. pedig az irodalmár Kazinczyt méltatja felolvasásában. A műsor keretét Petőfi Sándor Széphalmon c. költeménye és Ábrányi Emii Magyar nyelv c. versének elszava­lása tölti ki. Dalokkai, nótákkal Krecsák Kálmán és Győri Jenő VIII. ö. t. szerepelnek. Az ünneplésre, melyen belépődíj nincsen, ezúton hivja meg az ön­képzőkör az érdeklődőket, szülő­ket és nagyközönséget. Meghívók estélyekre, táncmulatságokra, tes­tületi ünnepségekre ízléses kivitel­ben készülnek a Jóba-nyolmídában, Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. — Telefon 139. Magyar ember Losonc polgármes­tere Prágából jelentik: Losonc város képviselőtestülete 20 Szavazattal 3 ellenében dr Nagy Zoltán ügy­védet a miagyar nemzeti párt je­löltjét választotta polgármesterré. Három hónapra meghosszabbítói-* tők a magyar kköícsönöket Budapestről jelentik: Azok a tárgyalások, amelyeket a mult év november havában szerzett font, svájci Irank és dol'ár kölcsönök: meghosszabbítására folytattak Ko­rányi Frigyes báró vezetésévei si­kerrel végződtek. A kölcsönöket három hónapra újították meg. Neme engedélyezték az iparosok országos nagygyűlését A főkapitány értesítette az érde­kelteket, hogy az esetleges rend­zavarás miatt nem engedélyezi az iparosság november 27-ére terve, zett országos nagygyűlését. Az ipa­rosság vezetősége a határozatit megfelebbezte a belügyminiszter­nél. .USSK BMW 7479 hogy van itt alkotó erő, Ime s a 2-lámpás 7029-as és az 5»lómpás 7050-as Orion hangszóró* rádiók

Next

/
Oldalképek
Tartalom