Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-20 / 263. szám

JSfrÍRYlDÉK. 1931. november 20. A Kormányzó eíismarése a nyugalomba vonult Dr. Hajdú Béla pénzügyi főtanácsosnak 'A' kormányzó megengedte, hogy dr Hajdú Béla nyiregyházi pénz­ügyi főtanácsosnak' nyugalomba vonulása alkalmával sok évi ered­ményes Szolgálatáért elismerése tudtul adassék. A legmagasabb elismerés megett egy érdemekben gazdag, páratla­nul munkás, puritán és becsüle­tes köztisztviselői mult áll. Dr Hajdú Béla 1879-ben szüle­tett Turkevén, középiskoláit Sop­ronban, egyetemi tanulmányait Ko­lozsvárt végezte. Pénzügyi szolgá­latát 1903-ban az aradi kir. pénz­ügyigazgatóságnái kezdte, majd Lúgoson és Szolnokon teljesített szolgálatot. 1908-ban a nyíregy­házi pénzügyigazgatósághoz he­lyezték át pénzügyi segédtitkári minőségben, 1914-ben pénzügyi tit­kár, 1918-ban tanácsos, majd 1922-ben főtanácsos lett. A vi­lágháborúban mint tartalékos fő­hadnagy az első mozgósításkor vonult a harctérre és Premysi eles­tével orosz hadifogságba került. Sok évi hosszú szenvedés után — mint főtusz két évig sínylette az orosz börtönöket — 1922. év ta­vaszán került cserefogolyként haza és foglalta er régen nélkülözött hivatalát, mint a fogyasztási ügy­osztály hivatalvezetője. Bár szervezetét a hosszas és kínos fogság megviselte, határta­lan akaraterővel állott ügyosztá­lya élére és nyolc évi szakadatlan munkássággal értékes és jelentős része volt a háború és forradal­mak után megingott állami egyen­súly helyrehozásában. Beosztásá­ban különösen a tényleges termei­vény szerint való adóztatásra át­térés s uIyos nehézségekkei járó nagy munkáját bonyolította le sza­bolcsvármegyei vonatkozásban tel­jes eredménnyel. Rendkívüli hivatali lekötöttsége nem sok időt engedett társadalmi és közszereplésre, de mint foga­dott városának és egyházának hü fia, ott voit mindenütt, ahova a kötelesség és lelkiismeret szava szólította. Mint hivatalfőnök, kol­lega és barát alantasainak és is­merőseinek szeretetét, megkülön­böztetett tiszteletét és becsülését bírta, páratlanul szívélyes, kedves, megnyerő modorával, a felekkel való előzékeny bánásmódjával min­denkit megnyert, aki csak vele érintkezett. í­Az erőn felüt végzett szakadat­lan munkásság megviselte fogság­tói legyengült szervezetét, a io íyó évben beetegeskedni kez­dett, pihenésre vágyott és nyug­díjazását kérte. Közvetlen elöl­járójának, majd a pénzügyminisz­tériumnak és most a Kormányzó­nak köszönete és elismerése ki­séri megérdemelt pihenésébe, me­lyekhez csatlakozik e város és vármegye minden polgárának őszinte óhaja, hogy még sok hosz­szu éven át élvezhesse érdemekben dus munkásságának méltó jutal­mát: a csendes, nyugodt boldog életet rajongó szeretettei övezett családja körében. Vám {feljegyzési könyv malmok és da­rálók részére kapható a jóba­nyomdában Nyirégyházán, Széche­nyi-ut 9. Vidékre postán, utánvét­tel azonnal szállítjuk. Előreláthatólag nagy sikere lesz T. Stima Ilona színművének, amelyet pénteken mntat be a Kamara Szinház T. Stima Ilona írói pályájának jelentős etappe-jához érkezett, »Erzsi« c. színmüvét péntek este mutatja % be az Országos Kamara­színház általános érdeklődés mel­lett. A beavatottak szerint a szinmü irodalmi értékű és nem­csak helyi, hanem országos vi­szonylatban is sikerre tarthat szá­mot. A jeles írónő színmüvében érde­kes problémát vet fef: az anya és lánya szerelmi harcát, küzdelmét egy férfiért. Káldyné, a gazdag és szép öz­vegyasszony gyötrő lelki válságba kerül, mert haza jön a lánya, aki eddig intézetben nevelkedett. Az özvegyhez két férfi jár, Vass dr. ügyvéd és Izay bankigazgató. Az asszony Vass dr.-t szereti, de az ügyvéd Erzsi iránt érdeklődik. Eb­ből származik a bonyodalom, mely végül "is az asszony megalkuvásá­ivai s a lány győzelmével végződik. T. Stima * Ilona hivatott tolla' és meglepő színpadtechnikai "ér­zékkel irta meg színmüvét, amely­nek előreláthatólag nagy sikere lesz. A pénteki élőadás előtt Szo­hor Pál főjegyző a Bessenyei Köt irodalmi szakosztályának elnöke nagyszabású bevezető beszédet mond. á kereszténypárt teljes bizalommal van a népjóléti miniszter iránt Budapestről jelentik: A keresz­tény gazdasági párt tegnapi érte­kezletén Wolff Károly rámutatott arra, hogy az inségakciót minden politikai vonatkozástól menten kell lebonyolítani, kifogásofta, hogy a kormány az ipari munkásság se­gélyezését a szakszervezetekre bíz­ta. Hangsúlyozta, hogy a népjóléti miniszter iránt a párt teljes biza­lommal viseltetik. Ernszt miniszter válaszában han­koztatta ; hogy a kormánya ren­delkezésére álló 2 millió pengé­ből 150 ezer pengőt adott a szak­szervezeti tanácsnak, ezentúl azon­ban hatósági ellenőrzés mellett fogják a segélyeket folyósítani. A párt a miniszter válaszát meg. elégedéssel vette tudomásul. — Felszólaltak még Budai Dezső, Língauer Albin, Griger Miklós és Turi Béla képviselők. Néhány szó az okszerű madárvédelemről Általánosan ismert tény, hogy hasznos madaraink egy része, az u. in. költözködő madarak már ré­gen eltávoztak melegebb tájak felé, de egy részük itt maradt, s keser­vesen keresi kenyerét, s a hideg zord tél idő előtti bekö­szöntése esetén keserű éhhalállai pusztulhatnak el, hacsak a jószívű meleglelkü, igazi természetkedvelő emberek meg nem könyörülnek a természet ezen önzetlen, áldásthozó munkásain, s az asztalról lehull , morzsákat, nagy hidegben magas proteíntartalmu, zsíros magvakat, szalonnabőrt nem juttatnak hébe­korba. Szomorú, hogy hazánkban a természet igaz szeretete, az ok­szerű madárvédelem még gyermek­cipőben jár, de hiszem, hogy a hi­vó szónak meglesz a foganatja, s mindenki, ki szereti a madárdaltól hangos erdőt, ki tud gyönyörködni a pacsirta éneklő szavában, a füle­mile csattogásában, a sárgarigó füttyszavában, s a harkály áldást­hozó csattogásában, kopogtatásá­ban, megérti kérő szavamat s tőle telhetőleg iparkodik ugy most, mint a csikorgó tél közepén egy-egy mor zsát, néhány szem napraforgó ma­got juttatni az ittmaradt munkatár. sainknak. Gazda, kinek kertje, szőlője van, városi polgár, ki eme fegyvertelen harcban sok örömöt találsz, midőn kicsiny kertedben foglalatoskodsz, ne feledkezz meg a ránk következő téli hónapokban azokról, amelyek az év hónapjaiban segítségedre vannak, midőn a kártevők, para­ziták légióit pusztítják, s szünte­len őrködnek kerted fölött. Mérhe­tetlen s véges emberi elmével fel sem fogható az a haszon, amiben a hasznos madarak áldásos működése folytán a természet bőkezűsége kö­vetkeztében ingyen részesülünk. — Kötelességünk tehát segítőtársain­kat megbecsülni, védelmükre siet­ni, s táplálkozásukat előteremteni a téli hónapokban. A madárvédő egyesületek által propagált »madár-etetőket« szerez­ziik tehát he s helyezzük el há­zunk falára, vagy kertünk, szőlőnk, parkunk védett helyére. A forga­lomba hozott madáretetők, melyek többféle típusban készülnek s ame­lyek vagy állóak, vagy függőek, vagy csukott s nyitott kivitelűek, mind pompásan megfelelnek a cél­nak. A lényeg itt is az, hogy az etető minél olcsóbb, s a célnak minél inkább megfelelő legyen. Az etetőkbe tegyünk mindenkor friss eleséget, mely lehet vagy készen kapott u. n. madár-élelem, mely a tápanyagokat koncentráltain tartal­mazza s a célnak mindig megfelel, vagy pedig kenyérmorzsa, mely bár legkevésbé célszerű (erjedésnek in­dul), inkább napraforgó mag, ken­dermag, lenmag, repcemag, árpa bármilyen ocsu, szalonnadarab zsi­nórra kötve s kitéve az ablakba stb. Az olajos magvak, a zsiros étek kis mennyiségben kitűnően megfe­lelnek, mert a kis madárka testhő­jét előnyösen befolyásolják s az esetlceg»s vedlés jótékony lefolyá­sát is elősegítik. A debreceni gazd. akadémián megfigyeltem, hogy a barátcinke, s a harkály a szalon­na bőrét pompásan fogyasztja, s mindig nagy örömömre szolgált, midőn délben s délután szimite perc­nyi pontossággal a madárkák a leg távolabbi vidékekről, a nagyerdő­ből is megjelentek, hogy szokásos napi táplálkozásukat véghez vi­gyék. A határban, hol a károgó varjú is jelzi, hogy nincs mit ha­rapni, állítsunk fei egy madárete­tőt, vagy tiszta deszkára Szórjunk valami eleséget, s rövidesen látjuk, hogy madárkáink előszeretettel nap-nap után felkeresik ugyanazon helyet s hangos csiripeléssei kér­nek a jószívű emberektől eleséget. A városi ember az ablakpárkányra helyezze ki a madárkáknak szánt élelme;, s ott is örömét lelheti ez apró jószágok falatozgatásában. — Luther-Ház lakói, Nyírvíz.palotá­Jjan s más bármilyen házban lakó embertársaim, kíséreljétek meg s tegyetek valami eleséget ablakai­tok elé, rövidesen gyönyörködhet­tek a madárkák vidám csiripelgeté­sében. A tavasz beköszöntésekor he­lyezzünk a fákra fából készített fészkeket, hogy a hasznos madara­kat kertünk tájékára édesgessük s igy fáinkat, házunk tájékát meg­tisztíthassuk a káros férgektől. — Éneklő madaraink tojására, mint szemünk fényére ügyeljünk s piáin táljuk az ifjúság lelkébe a termé­szet igaz szeretetét. Minden jel­szónál, hangzatos frázisnál többet beszél a helyénvaló tett ! LájS­sunk tehát már ma munkába, s kezdjük már meg ma a madárkák etetését s forduljunk örömmel a madárvédők egyesületéhez, hol minden felvilágosítást a madár­etetőkre vonatkozólag készségesen megkapunk. Jószívű, melegleli kü embertárs, a sajtó megafonján kérünk, ne fe­ledkezz meg a hasznos madárkák­ról a tél ideje alatt! Klór Dezső. Szent Erzsébet-ünnep az Intézetében Az Angolkisasszonyok Intézete november 21-én délután 5 óra­kor, az iskolai tornateremben Szent Erzsébethez. Szaval Csupok a következő műsorral: 1. Hevesi Angelíca. Könyörgés Szent Erzsébethez. Szavai Csupek Ilona. 2. M. Szerviczky M. Látogatás Szent Erzsébetnél. Előadják: elemi iskolai és líceumi tanulók. ' 3. Schubert: As-dur Impromtu­Zongorán játsza: Mayer Irén. 4. Szentt Erzsébet — a fele­baráti szeretet szentje. Irta és felolvassa; Horváth Mária. 5. Hajniki—Révfy: Fohász. Kar­ének. 6. Kömyei Paula: Magyarországi Szent Erzsébet. Melodrám'a. Sza­valnak: Csupek Hona, Balta L, Vas Erzsébet és Báthory Sarol­ta. Zongorán kísér; Bakos Gabriel­la úrhölgy. 7. Lintnerné Fittler Vilma: Ma­gyar Erzsébetek. Jelenet. Szent Erzsébet: Kálmán Irén. Szilágyi Erzsébet: Báthory Jolán. Mátyás; Balogh Kattica. Erzsébet király­né: Kiss Rózsi. Szavalnak: Szitha M„ Balogh M., Győrv £., Kom­játhy E., Kostyán S., Szalay A., Kurucz M., Bulyovszky E- Zongo­rán kísér és az énekkart vezényli: M. Horváth Klotild­8. Ünnepi beszéd. Mondja Éne­kes János prelátus-kanonok. 9. Luspay: Szent Erzsébethez. Karének. Müsonmegváltás kötelező. A be-r vételt a szegények karácsonyi megajándékozására fordítjuk. Budapesttel egyidőben mutatja be az Apolló a Bal­lépések cimű hangos filmet Ma utoljára látható a Diákélet cimü hangos operett film, Péntek­től vasárnapig Nóti Károly és Bíró Lajos hangos újdonsága, a »Ballé­pések« kerül színre. Egy házaspár kalandja körül forog a cselekmény. A filmet Budapesttel egyidőben játssza az Apolló. A film négy fő­szereplője Gerda Maurusz, Renata Müller, Mindszenthy Tibor és Osz­kár Sima. Ez az operettszerü vígjáték a há­zasság iskolája és igy sokat vár­hatunk tőle. — A film budapesti nagy sikere után nálunk is óriási sikert fog elérni a »Ballépések« cí­mű német újdonság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom