Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-25 / 242. szám

JtfVfRYIDÍIC 1931. oKtáöer 25. megvan a Jövedék igazgatóságában a kellő jóakarat és a képesség is a bajokon segíteni, de az eddigi rövidlátó bürokratikus láthatatlan erő a legértékesebb évek munkaerejét béklyóba kötötte és .alig történt a minőségi dohánytermelés érdekében valami! Ma ott tartunk, hogy dohánytermeivényünk egy része tehertétel: bahast! Ezzel megkondult fejünk felett a lélekharang, amely már-már kongatja, hogy redukálva lesznek a termelési engedélyek és a beváltási árak! i Ha e körülmény amiatt következne be, mert az elsőrendű dohányok világpiaci ára is ily mértékben visszaesett volna, szavunk sem lehetne! De ha igaz az, hogy a hiba ott keresendő, hogy termésünk nem üti imeg a kivánt minőségi mértéket, akkor radikális ,intézkedésekkei kell beleavatkozni, ha csak E^zt nem óhajtja at konmány elérni, hogy sok ezer kertész család jusson koldusbotra és sqk dohánytermelő gazdaság — amelyöen még a dohánytermelés tartja a lelket; — kerüljön dobra! Kegyelmes Uram! A Dohánytermelők Egyesülete és annak nagynevű elnöke, Hadik János gróf vezérünkkel sok keserű dohányügyet értünk meg! Mi előre láttuk a bajokat és felszólaló szavunkra nem adott hitelt az ^őző pénzügyi "koririány. Visszapattant, süket fülekre talált az illetékes fórumok előtt minden kiáltás —- ndjha a magaslaton csak néhány dohánykardiniiis, a küzdőtéren pedig az egész ország verejtékező aaófizető közönsége áll! A magyar dohányt érme és ügyét a mezőgazdákkal összefogva megértéssel kellene irányítani, mert az eddigi rendszer csődöt mondott, —• mert belefúlunk az eladhatatlan, durva termeivényünkbe, mefynek elraktározása költséget, építkezést, tőke- és kamatveszteséget emészt! j Nemzetgazdasági bűn és vétek kihasználatlan hagyni a dohánytermelés oly jövedelmező monopohumának kérdését különösen ma, amikor az adóztatással érhető államkincstár jövédelem a maximumig van felfokozva, nem megvetendő dolog ez ügyet felkarolni. Nem lehet egy rövid memorandum keretében felsorakoztatni SjűBöaSIJ pMK tt&sgtiCőx) KAPHATÓ CVÓCVSZCRTARAKBAH M DKOe£«IÁKS« mindazon hibákat, amelyeket ki keh küszöbölni, de főbb., vonások- < ban már itt rámutatok, amit már gyűléseken elmondottam és megírtam, de állítom ma is, hogy a dohány minősége a száitfnjazási bely talaja és az elvetett magon fordul meg elsősorban! Minden megtörténik e tekintetben a dohány minőségének rovására! Mert amig a mélyebb fekvésű és bujább, talajt keresik ki a nagyobb hozam okából —- mások durva féleségek magját vetik ei csak azért is, hogy több teremjen é

s e durva, barna dohányért átlagban nifijd annyit fizet a kincstár, mint az értékes, finom, világos színű levelekért! Addig nem lesz megoldható a minőségi termelés, addig csak rá fog fizetni a kincstár e dohányokra! | A kutya ugat, a karaván halad — keleti egykedvűséggel ment minden a régi kerékvágásban! Nemzetgazdasági szempontból az a céi, hogy a sok millió pengő értékü dohány behozatalt 80—90 százalékkai le keli csökkenten^ ezzel szemben pár millió pengő kivitelt sok száz százalékkal felfokozni. Ma 1 mázsa import dohányért fizetünk 550 pengőt, 1 mázsa export dohányért kapunk .80—120 P-t. Évek óta harcolok szóval, tettei ezért az egyszerű kézenfekvő igazságért, melyből az egész or-zágnak nagy haszna fenne! 1 Ez a kérdés már rég netai a mezőgazdaság, szorosabban a dohánytermelő gazdák kérdése, hanem az ország fináncpolitikai kereskedelmi mérleg ügye. A dohánytermelők egy része a mai vaddohány termelés mellett sokkai kevesebb kockázattal', bajlódással, pénzeredményben is jobban jönnek ki, mintha a finomabb dohány termelésre térnének át. Ámde mégsem lehet ma ilyen nagy horderejű állami jövedelem jövőjét a mélyfekvésü talajhoz ragaszkodó terme ők,.avagy ellenkező nézetű, felfogású kardinálisok dogmájának alárendelni. Ezeknek VÁROSI MOZGÓ Szombat 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Maurice Chevalier főszereplésével Tristan Bemard vígjátéka hangos filmen a Kis kávéház Beszélő, énekes, táncos operettsláger 10 felvonásban Kisérőkép : A londoni kaland izgalmas szerelmi tört. 6 felv. WST A színház fűtve van 1 a terű eteknek a termése rontja,, diszkreditálja a magyar dohányt az egész*világ előtt. Cse ekedni, sürgősen keh 'intézkedni, mert ma-holnap belefúlunk az eladhatatlan barna, büzov dohánynak nevezett termeivé— nyünkbe! < Eddig körülöttünk nem Szunynyadt a világ, rég előretörtetett, e téren is hatalma? versenytársakkai keli megküzdenűnk. Mielőbbi teendők: Jelöfje ki a Jövedék a világos s

zinü, lankás, I sok meleget absorbeaíó talajokat — szóval a hivatalos I. rendű dohánytalajokat. Minősíttesse ujbóí az összes engedéivezendö területet. .• 1 Szüntesse be még áldozatok árán is az utolsó években • tervszerűtlen engedélyezett — sok helyen nem dohánytermelésre alkalmas vidék engedélyeit. (Ez cca 20 százaléka a termelő területeknek.) Oly vezetők állanak a dohányügyek élén, akiknek ha rendelkezésére bocsáttatik a kellő hatalom, át tudják szervezni a dohányjövedék jermetésf, a dohány kezeiési(jészét is, amely ha a mai'állapotban maradna, termelése és értékesítése csődbe vezet! Kegyelmes Uram! Egy hivő szavára összeütne a magyar dohánytermelő gaz,daközöníég és a Jövedékkel karöltve, bizton meg tudná találni azt a helyes utat és irányt, amelyet dohánytermelési politikánkban el keli foglalnunk! Erre kívántam Kegyelmes Uram óriási elfoglaltsága mellett bölcs és atyai figyelmét felhívni és botdognak érezném magam, ha ez sikerült volna. Nyírbátor, 1931. október hó. Mély tiszteíettel: Góth Lászfó m. kir. kormányfőtanácsos, dohány-termelő gazda. — NyTVE—NyKISE Lord Rothermere kupa döntőm ér kőzés vasárnap a Bethlen-utcán. agyunkban... Fent a nyeregben az utas és lent ő!... s mindez egy afrikai pálma árnyékában! Egy pillanatnyi gondolkozás és máris megkezdődik a sorbanállás a jegyért. Itt u- í. mindent felülmúló nagy tömeg van! Hát nem ügyes rendezők a franciák? A fő utakon (mert ilyen is van ebben az elvarázsolt városban) fehér turbános és fehér leptes hajcsárok vezetik az öszvérkordélyokat, lassan és ünnepélyesen és kedvet csinálnak a sétakocsizásra. ök a főút egyetlen szállítói, sietős az utjok. Egyébként a biirka'apos s

0förök sem nógatják 30 km-néi gyorsabb tempóban uz apró trópusi ajtókat. De az autótülkök őserdőies röfögésével minduntalan magukéi igyekeznek terelni a figyelmet. A gyarmati autócarrok pedig — egy-egy lemeztelenített kameval, kocsi — szintén rozzant járással és a nagy maskarádéval harmonizáló fülsértő trombita hanggal (mini egy özönvíz előtti altat) mászkál a tömegben. Vasárnap a sok embertői alig lehet látni. Legfeljebb csak áttekintő képet szerezhetünk magunknak. Itt látható mindaz a gyarmati csuda, amit a Számító és iziésgazdag francia összehordott és más nemzetekkel összehordatott. Most pedig a maga túlfűtött temperamentumával állandóan üti B vasat, hogy az idegenek érdeklődését fenntartsa; nem tévesztve Szem előtt, a saját népe anyagi boldogulását még itt sem, a feketék felszervirozásának helyén. Ha egy ]>i

s elcsudálkozás közepette az ösvények útvesztőjében félresodródunk (ami "egy vasárnap délutáni emberfolyóban könnyen bekövetkezhetik), hiába nézünk körüi, nem látunk mást, csak sátort és bódét és a népörömök egyéb kellékeit. A szenzációs épületeknek legfeljebb csak a silhouette-jei ékeskednek felénk. A gyarmati környezettel harmonizáló kiilsejü bódék rengetegjében hamisítatlan fraíleia árus kínálgatja jobbnái-jobb italát, nyalánkságait, afríkaias csecsebecséit. Még jó, ha az árusok közé nem felejtett 1—2-feketét is beültetni a tulajdonos, akinek más szerep nem adódik, mint a »gvarmatiasság« élővédjegyeként szerejpelni. A vásárlási kedv azonban igy sem túlságosan nagy, pedig tartozom az igazsággal, hogy amit itt a francia bódékban (

a kiállítás szélein) áruipak, annak is mindennek ' van valami köze a gyarimátokhoz. • Ha más nem

1, hát az ősi eredet. J De az idegenek itt inkább látni, • a bennszülöttek pedig enni szeret- | nének. A vásárlásra ráérnek eset-' leg holnap is, mondja a legtöbb és homap már ...»esetleg« nam

; jönnek ki. Pedig az Expositíon Coloniaiehoz már Páris belsejéből ugy csalogatják ki az embert"a kiállítási reklámok, hogy alig lehet ellentállnt azoknak. Futurista lámpaoszlopok oldalt Sorakoznak, fantasztikus elefántok ! és emberfigurák középen lógnak 1 Bz úttestre. (Este természetesen minden színesen megvilágítva.) — 1 Varázsvesszőként viszik az embert ' egyre kijebb és különösen, ha ! hétköznap megy ki, sok, szemet ! gyönyörködtető élvezetben lesz ré- j sze, mert a félakkora tömegben ' közelről és távolról megszetmiél- i het mindent. A bejáratnál kissé megtorpan j még a nagy méretekhez szokott látogató is. A kapuknál csupa nagy és rnég nagyobb futurista épületek és sajnos kártyavárak is. 'Az ultramodern építkezési forma itt kitombolhatta magát. Némelyik épületbe elég leplezetlenül van bevive a kubista forma. De hála a rendezőknek, van olyan kiállítási hegyed is, mely az otthoni "ősi formában épült fel. És ezek valóban minden csodálatot megérdemelnek. Szebbnél-szebb palota másola|tok a világ minden tájáról. Elő- és Hátsó-India, MadagaSzkar, az Antillák, az ausztráliai szigetek, Amerika, Afrika többszörösen képviselve van festői kunyhókkal" vagy palotával. Sőt egy arab városrész rossz utcai kövezetévei, agyonstrapáit berendezésévei, ócska házfalaival, nemcsak mása az otthoninak, hanem egyenesen hazulról jött. Hamisítatlan gyarmati az aszott arabjaival együtt. ' A családi élet sem ilfuzió itt, mert gyermekestől, házi" ál latostói ideiglenesen átplántáltak ide mindent. Nem felejtve otthon a rozzant fazekakat, tépett játékokat 'Sem. ~~ A férfiak azt a látszatot keltig mintha mindég üzletet kötnének; az asszonyok édes semmittevésben heverésznek. A tarka főkötős, mezítlábas »echt haz£i« utcai locsoló oly, gőgösen kapja a hátára — a .fejedelmi medencében kézzel megtöltött — ^zamárbőr locsolót és olyan kérlelhetetlenül és fölényesen leöntöz minden útjába kerülőt, mintha az ő műveletével' legalább is a pestis veszedelmétől szabadítana meg mindannyiunkat! Ez a miliő szinte tökéletes, leg— Szemléltetőbben állítja elénk a hazai életet. (Fofyt. köv.).