Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-25 / 242. szám

1931. október 25. jMlrfKYiDásc:. A reális kultúrélet alapvonalai Trta

: Beiohorszky Ferenc. II. Amennyire nehéz ez a rész, talán, Annyival könnyebb bizonnyal a másik: a társadalom érett réiege feló irányuló belső indíték megalapozása. Á tanárság feladata megtartani és fejlesztem a mai időkben a kuliurát. Kötelessége nemcsak irodalmi, szépművészeti téma, hanem gaz das^gi, szociá is, társadalmi 'téren is. Énnek a kötelességének a tanárság bizonyára meg is felel, ha a' társadalom kis vagy nagy rétege támogatja is csak. Előadások tartásával, vitaesték rendezésével, különféle sjjórakozásszámba menő, kiadással nem járó vagy költségeket túlságosan nem emésztő fe .olvasásokkal menlenfis lehet, megtartani még inkább, s ha keh építeni is a kulturát. Ne gondoljuk, hogy a társadalom a imai időkben elfásult, nem érdeku semmi, csak a (megélhetés. Nem, a társadalom — sajnos az utóbbi időben teljesen elszpkott minden Huiturélvezettől és kulturatápláléktdi. Oka ennek elsősorban az volt, hogy a kulturát igen drága pénzen mérték, nehéz vo. t azt megszerezni, s ma még inkább az. Elszokott, elvonult "nálunk azért is^ mert meggyökeresedett régi rendszerek nem engedték feiszinre juttatni az ujat, a megérthetőt, a természetest. Elvonult, mert nem talált önmagával, az önmaga életévei megegyezőt. S ez az utóbbi ók volt a legfontosabb is. Ha a ma irányát élvezhette volna, ha a modern idők szellemiségét látta volna, akkor mohón kapott volna utána. Gondoljuk ei, hogy a Petőfi Társaság és Kisfaludy Társaság ingyenes felolvasó ülésein miért lézeng csak 20—25 ember már évek óta? S miéit vannak tultömött ülések, ha Babits, Móricz, Zi'ahy vagy akár Kassák tart előadást? Miért fogy ei Babits, Móricz könyvéből az első megje enéskor rögtön az első 1000 példány, s miért nem' olvassák, nem veszik Herczeg Ferenc vagy Lampérth Géza könyveit? Miért fogy el Horváth jános könyvéből rövidesen az első kiadás, és miért nem fogy éi 10 év alatt sem Voinovich Géza tudományos könyve ? A modernségben Sok rejlik, s erről nemcsak beszélni kelj, de ennek éraekében cselekedni kulturánk nemesirése érdekében is kötelesség! A társadalom nem fásult el, ma még kevésbbé, igenis akar és tud is művelődni, de ne akarjuk a társadalmat a magunk megrögzöttségébe belekényszeríteni, hanem haladjunk vele vagy világosítsuk fel terve, szándékai helyes vjagy helytelen voltáról. De mindenkép haladjunk, ez első kötelességünk! Hogyan? Arra is megfelelhetünk. Beszéljünk egész reálisan, épen Nyíregyházáról. De ne sértődjünk meg, ne mondjuk ai^f hogy nem kellett volna ezt meg-; mondani. Nyíregyházának Besse-; uyei Köre van, mely évek óta netrq működik. Miért, miért nem —nem kutatom, felesleges, a jövőt ne&r( vjszi előre a mult felderítése q téréi). Ma erre a Körre nehezedj nék az a feladat, mit nemzetmentő, kulturátmentőnek imondtaímj. Ma Diogenes lámpásával sfpg kereshetem mieg a Bessenyei Kört. Olyan ez, mintha szegény jó Bessenyei György életét akarná szimbolizálni működése is. Virult, épített, dolgozott, azután nyom nélkül tünt el, még csak hírét sem hallani. Pusztakovácsiba menekült. Nem haüat magáról. De amennyire munkás volt Bessenyei a magányában, munkásabb, mint valaha^ annyira mély, téli, örök álomba süllyedt a Kör, mely ma nem ishallat magáról semmit. Vannak, akik emlékeznek ma is a Bessenyei Körnek virulására, vannak," de már lassan ezek száma is fogy, s fafesan^ ha ölbe tett kezekkel nézzük, időve' csak történeti értéke marad, s kérdés, vájjon ez az érték mem, sü/Jyed-e el teljesen a mának ingoványos, teljes csendjében, nem lesz-e ebből is csak mély csend, értéknélküliség. Ma erre a Körre: szükség van, ennek a Körnek fel kell támadnia, még kell indulnia, ha másként nem, a társadalom erőszakos mozgaimáva,! a kulturát követelő középosztály útjával. 1 De van addig is feladat és megoldás. Van addig is, mig e Kör újra éJ'etre ke), életrehivó Szózat; Ennek a városnak hat középis-j kólája van, á hat középiskolába^ legalább 70 tanár. Ezeknek a tanároknak ma kötelességük a nem-; zeti ku'tura megőrzése és felépítése, további erősítése. Lépjen ez a 70 tanár összeköttetésbe, induljon meg az a mozgalom, az a városi "ku'turát megépítő mozgalom, melyre manapság mulhatlanui szíik! ség van. Lehetetlen, hogy egy* év alatt ne tudjon epületet vonni a mult fölé, hogy ne tudjon kört magának gyűjteni; tartson előadásokat, felolvasásokat, vitaestéket, mai helyzetünk kultunmentő kérdéseiről, értelmiségünk válságáról, gazdasági helyzetünkről, társadalmunk égető problémáiról, — vonja le a konklúziókat, teremti Sen, építsen, önzetlenüf, a cél, a jövő érdekében, vegye taglalás alá a legérdekesebb problémákat,, hogy lássuk, érezzük, ez a város éi, ez a város építeni akarja á magyar jövőt. Lehet ezt pénz nélkül is megoldani, lehet ezt kulturális önzetlenséggel is teljesíteni, lehet, csak akarni 'keli és meg keli tenni! Ma szunnyadni nem szabad, nem szajbad tétlenül ülni, várni az idők eljövését, ma keli legjobban fefemelkedni és ezért a célért, ezért a szebb jövőért síkra szállni mindenkivel, senkit sem eltaszítani, mindenkit magunk hoz hívni és magunkhoz öleim. Hogy mfyen módon gondolom ezt a részietekben, s milyen akarattal, meggondolással -— azt egymás alkalommal részletesen kifejtem, kiterjeszkedve már alaposan minden kérdésre, legyen az gazdasági, legyen az anyagi vagy sízellemi. (Vége.) • A nyíregyházi kereskedők dicsérete Idehaza vásároljunk, ne a fővárosban. — A helyi kereskedelem támogatásával olcsóbbá tesszük az árakat Ha valaki Budapestre utazik és végigsétál 'a pesti utcákon, gyönyörködve, káprázó szemekkei nézegeti" "a szebbnél-szebb, ízléses kirakatokat, amelyekben mindent fel találni, amit csak szem-száj kívánhat. A legvérmesebb fantáziát is felülmúlják csodálatos gazdagságukkal. Nem is lehet eldönteni, mikor gyönyörködtetőbb, csodálatosabb, nappal-e, mikor minden a maga reális valóságában csillog, —' vagy este, mikor a villanylámpák és transzparensek kápráz atos, mesés fényében ragyognak. És milyen olcsó minden! Az alacsony árak, még az árucikkeknél is elragadóbbak és a szegény vidéki felsóhajt: Mennyivel olcsóbb műiden, mint otthon! Azután bemegy az üzletbe, kiválasztja a szép és olcsó árut, de mikor eldadogja, hogy neki nincs pénze, hitelbe akat, vásárolni", az udvarias moSoiy odafagy a cégvezető ur, vagy A főnök ur arcára é4 kijelenti, hogy: í Készséggel áli reíndelKez^serea , vevőnek, de hitelüzletekkel nem fogfajkozlk. , 1 Arról Szó lehet, hogy a vevő előleget ad és mig ki nemi tudja fizetni, félreteszik részére az árut, Ha részletre akar vásárolni, fordu'jon speciálisan rész let üz letek- , kei" foglalkozó, céghez. Az elszontyolodott vevő felkeres, egy részletüzletet. Udvariasan é^ kedvesen fogadják itt is. Mindent megtalál, amit csak akar, óh! dq nem a kirakati ofcsó árakon, hanem 25—30 százalékkal drágábban. Hat havi, vagy egy évi' részletre lehet vásárolni. Mindent és annyit, amennyit cs

ak akar a vidé-> ki "vevő. Ha elveszíti-a fejét és»ái sároi, altkor azután 1 \ ebben a mai agyonszaryíít világban egy esztendeig nyöghet leszállítót/ fizetésével, amíg l kifizetia a drága réSzie/re vá- j Sároff áruU ; \ fc/s mi a heiyzet ezzel szemben otthon? Nincsenek olyan fényefl kirakatok Nyíregyházán, sem ofyait olcsó árak, mint Pesten. De azért mindent meg lehet vásárolni, eSafe egy kis körültekintés kell. ; - t Nem szabaa megfeledkezni ar- 1 rői ,tiogy mgs a milliós város kereskedőinek helyzete, mim 32 ötvenezer láiek számúé. A nviregyházi laHeskedőnek; drágább a boltbére, ezzel szemben primitívebb helyiségek állanak; rendelkezésére. » Nagy raktárt nem tarthat, > mert félő, hogy a nyakán ma- • rad. * i » * ha pedig tart, a biztos veszteséget szolidan bár, de bele keli kalkulálnia áraiba, ha élni "akar. Ezért arágábbak, — de csak kevéssel — az árak, mint a fővárosban. Nézzük azonban a vidéki vásárlás előnyeit! Ha núics j>énzünk, nem keli törni a fejünket. Elmegyünk azokhoz a kereskedőkhöz, MI11IÓK KÉDVtNCÉ Standard PADIO Standard 2a gyári lerakat Katz Miksa ijflrsgylidza Takarékpalqta. Telefon 3-95. 5495-? akiknél vásároltunk mig pénzűnlí volt és jgy szólunk: Kovács ur, vagy Varga ur, szükségem lenne erre meg arra, de j>énzem núics (kinek van?), nem tudok most fizetni, majd minden hónapban be, hozok vaiamit. i A kereskedő készséggel áll rendelkezésünkre. Szívesen ad mindent 5s nem részietáron, hanem kirakat készpénzáron. ÉS még ő kérdezi meg, hogy család dunk valamelyik tagjának mnes-e szüksége valamire. Ha az

után megint kell 'valami, nyugodtan, szégyenkezés nélkül be lehet hozzá menni üjra. — Kérés egy ptír cipőt, —< mondjuk — delmost tjem tudok fizetni, csak a jövő hónapban. És ad. Megint csak s^ivesen'ad. Pedig elképzelhetetlenül s

ulyos a nyiregyházi kereskedők helyzete. Egy részről a házbér, a hitelezők zaklatása lebeg Damokleskardfcént feletük, mig másrészről a készpénz' vevők teljesen elmaradnak és a hitelbe vásárlók sem tudnak fizetni. De a nyiregyházi kereskedő vár.' Türelmesen vár mig vevője fizttni tud. Csak akkor szólít fei, hogy faessünk, mikor már torkán van a kés, mikor őt szoron- : gatják. Akkor is csak kér, szépen, udvariasan nem fenyeget, nem követei, pedig joga lenne hozzá, mert ha jói meggondoljuk, minden ami rajtunk van az övé, hiszen nem fizettük még ki az árát. , Gondoljunk erre akkor is, mikor s zőrmebunda választék Nutriette bundák 90 P-töl Csikó bundák ... 200 P-t«l §imt 6824-10 imkovics szűcsnél Luth»r«utca 5. •M