Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-25 / 242. szám

Ny ff cyvfráza. 1931. október 25. » Vasárnap lúaTI évfolyam. 242. sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : |gr hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 !. Eftatisztviselőknek és tanítóknak 20°/* engedmény Byes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi teiefon • 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacheque 2J556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Góth László m. kir. kormányfőtanácsos, nyírbátori dohánytermelő gazda nyilt levele Károlyi Gyula gróf miniszterelnökhöz a szabolcsi dohány­termelés megmentése érdekében A szabolcsi és szatmári dohány­termelés már, évek óta válsággal küzd. Ennek a válságnak az ügye' nem lokális probléma, hanem or­szágos gond, mert ennek a üdék­nek a dohánytermelése Magyar­ország dohánytermelésének kö­rülbelül egyharmadát teszi'ki,mert a szabolcsi és szatmári dohányt földek mintegy 15000 kat. holdnyi terjedelműek, míg a csonkama­gyarországi dohányföldek területe 44000 kat. hold. Ezek a számok azt jelentik,, hogy Szabolcs és Csonka-Szat- : már 3000 dohánykertész család-1 ja, körülbelül 22—25000 család­taggal és ezek munkaadó gazdái­val évente 10 millió pengőt kapnak a kincstártói 'a dohánybeváltások alkalmáéval, s ez a 10 millió pengő a dohánytermékek beváltásánál íiyomban kifizetésre kerül, nem) is szólva arról, hogy a dohányter­melő gazdák tekintélyes összegű előlegeket is kapnak a kincstár-i tói. A dohánytermelő tehát össze­hasonlíthatatlanul előnyösebb hely­zetben van a másféle termelési ággai foglalkozó gazdával szem­ben, s miután a mi vidékünkön olyan sokan foglalkoznak dohány­termeléssel, bátran állithatjuk, hogy a dohánytermelés a sza­bolcsi és szatmán gazdák létalapja. Ennek dacára a magyarországi dohánytermelés válságba jutott, éá pedig nem a termelés kvantitásá­nak szempontjából, seim azért, mert a dohánytermelők ráfizetné­nek, vagy nem kapnák meg p kincstártói járandóságaikat., hanem — 1 s ez a legszomorúbb — azért, mert a dohánytermelés ofyan rossz minőséget produkál, amely­aiek a hazat gyárak csak 10 száza­lékát tudják felhasználni, s igy fiz a helyzet, hogy a tavalyi 'dohány­rerrnésnek is túlnyomó része rak-* tárakban várja kietlen sorsának jobbra fordulását. | 1 Ez pedig tarthatatlan állapot, amelyen sürgősen segítem kell. Ezt célozza Gtóh László uradalmi jó­szágigazgatónak, a kiváló nyírbá­tori gazdának közérdekű nyilt le­vele, amelyet Károlyi' Gyula grót miniszterelnökhöz intézett. A levél igy hangzik: Nagyméltóságú Gróf Károlyi Gyula urnák, \ magyar kir. miniszterelnök. Budapest. Kegyelmes Uram! ' Elsősorban szives elnézést kell kérnem, hogy felszólalásom e f or­máját használom, szolgáljon azon­ban mentségemül, hogy közérdekű ügyről van szó, a nagy nyilvános­ság előtt kell a kérdéssel foglal­koznom. Nagyméltóságod, aki oly rövid idő alatt elnyerte az ország bizal­mát, aki a csüggedőkbe erőt ési bizalmat tud önteni, bizonyára utat és módot fog találni" erélyes és gyors intézkedésévei alábbi bajok orvoslására is! A dohánytermelő gazdák emi­nensen érdeklő kérdésében tárom fei álláspontomat, amely ügyben régóta vár intézkedést és orvos­lást Magyarország aggódó dohány­termelő gazdaközönsége és sok ezer érdekelt dohánykertésze. Dohánytermelésünk terén fel­merült kívánalmakkal évek óta so­kat foglalkozom, igy a dohány mi­nőségi termelési, kezelési és érté­kesítés kérdésévei 'és szomorúan keh konstatálnom, hogy évek óta a legtöbb kérdés vagy egyáltalán nem érdemesült illetékes helyen | kellő figyelemre, vagy ha sikerült is a figyelmet ráterelni, valahol kisiklott a kérdés a vágányról! Évek óta hirdetjük, hogy a minőségi dohánytermelés és ennek korszerű kezelése kérdésében ra­dikális intézkedésre van szükség: Már eljutottunk odáig, "hogy do­hánytermelésünk /jó része eladha­tatlan bűzös, durva barna íevelüj E termeivényünk talán még akkor sem ég meg, ha alája gyújtanak! Amikor minőségi termelést hir­detnek a bortól a búzáig, — a sonkama'acig, ugyanakkor hazaj dohánytermelésünk összeredmé­nye, hogy cca 10 százalék a gyár­tási "anyag és sajnos e százalék nem emelkedik, hanem esik! Az import dohány beszerzési kvantu­ma pedijg a helyett, hogy csökkenő lenne, emelkedő kalkulust mutat! Jói tudom, mert i,siperem, hogy Apróbb tapasztalatok a párisi gyarmatügyi kiállításon Dr. Gaiziemg Dr. Csegezy Noémi feljegyzései. i I. Az uj francia teremtő erő £s a gyarmati ősi fantázia termékeinek szinte tékozló egynjásmeüé halmo­zását láthatjuk az Exposition Co­loniale Internationalen. Vasárnap délután merészkedünk kt oda először. f \ Páris ontotta az ember és autói folyót. Egy pillanatra ha megállj tunk, ugy . feltorlaszodtak mögöH tünk a jármüvek, hogy .gyakorlati lan szemmel azt hihettük, nincS innen kiut. j Mindenki igyekezett a másikai lassan és óvatosan megelőzni ji ezért minden talpalatnyi "helyet) felhasználva, nem paraleli meni tünk, hanem össze-vissza, egy* másnak hajolva. Mint a megriad* báránykák szorosan, de szelíden összetömörülve, sőt ugyanilyen lassan is haladtunk. Mint egy ezerlábu roppant test, egy tömegben a bejárat felé igye­keztünk s mintha csak egy vár megostromlásáról, fett volna szó, hősicsen küzdöttünk a terrasz-sze_ : rüen megépített autókarámért. Jó néhányszor előre és hátra tolattunk, mondhatnám az egész későn jövő (dé'után fél 3 óra; volt!) autósereg, 'mint egy vezényszóra, egyszerre a kiállítás fő- és azután a mellék autóparkjai körűi. t De minden hiába! Kitettiék a »megtelt« táblát, mert az a néhány sz#z, már beparkolt autós nem volt hajlandó a későn jövők kedvéért távozni. Félórai eredménytelen harc után feladtuk a reményt s igyekeztünk megsza­badulni a kocsitól, amely megaka­dályozott abban, hogy bejuthas­sunk Eldoradóba. Mint egy rosSz > játékzavaró gyermeket, liaza kel­lett vigyük- ; Most tnár metró II. osztályra intünk s benszülött párisi módra mentünk ki. j Igy csak magunkat kellett bejut­tatni a kiállításra. Egynegyed órai elszánt közel­harc után a pénztárhoz jutottunk és azután be. Sodor a tömeg. Akaratunk sze­rint nehezen haladhatunk. Nagy­jában körülnézünk. Tuniszi szőnyegek, índochinai cserepek, arab réz 'és bőr munkák vannak felhalmozva hatalmas bál­ványdiszes sátrakban. Francia árusok és igazi gyarma­tiak körül nyüzsög az embere­áradat. Bent a hatalmas reklám és félreklám csarnokokban éppen ugy, mmt kint a felcicomázott bódék; körül. Szünet nélkül zug az emH ber ós a fantasztikus muzsika. Lár­máznak, kattognak, süvítenek a gé­pek. A megsüketüléstői lehet tai 4­tani. Csomókba verődve bámészkod­nak itt a gyöngyfüző, a fa és ele* fántcsont-faragó vagy szövő feke-, tékben. Egymást lökdösve verse-; nyeznek az első ácsorgó sorért. Nem tudják Imiit bámuljanak job­ban? — a primitív eszközökkei ké-; szülő ízléses munkákat^ vagy az; őserdő iparművészeit, akiknek még a négerbarna bőrük patinája is (oh! mily irigylésre iméltó:) egye-; nesen az afrikai naptói való. Itt u.. a fő attrakció a négerek s az utánuk való vágyakozás is a legerősebb. I A francia találékonyságnak azort ban párja nincs. Igen tetszetősei*, szervíroznak fei mindent. I Itt vannak pl. a teve ügetői pályák pálmákkal, exotikus pari kokkal körülvéve. S hogy még jotr ban fokozzák a teveháton andalgás, illetve ringatódzás utáni vágyat; a jegy fejében a körsétán kívül egy »ingyen« fényképet is adnak. ; És ki tudna ellentállnl ez utób­binak ha a tevehajcsárok pom­pás példányait meglátja? Az egyiknek pl. fekete bozontos, haj sörény és körszakái fésületle­nül, azonmód, ahogy Isten terem:-; tette, övezi kenyérhéj színű, rücs­kös arcát; diónyi barna szemeit vi-j lágitóan legelteti a tevehátra vá­gyakozó tömeglen s miközben fehér leples, mezítlábas ősi formájában, ellejt mellettünk, gyarmati zsar­gonoan használt francia nyelven, dq a mi füleinknek inkább artikulátlan hangcspmókkai 'buzdítja a »lovag­lód fokozottabb élvezetre. t Ha egy-egy magányos csino^ nőt ültet a gondviselés elébe, akkor az ön^lvezet kifejezésre jut-i tatásáról sem feledkezik meg. De lássunk még egyet! . Milyen öntelt és himbáló lép­tekkel (á la teve), ünnepélyes arc­cal, szertartásosan vezeti púpos büszkeségét! Kávékrém színű arcát alig két hetes szakái és fegyházi hajviselet köritj. < Még ehhez az egyszerű sétához is Szinte pattogva feszíti izmait s a fényképezés előtt, a diszes pálma fa alatt büszkén hátraszegi fejét... a tevének... s azután önmagának, néhány »kecses« tánclépést csinál s várja a pillanatot: me voila, ime itt vagyok! De ha észreveszi, hogy a hivatá­sos fényképészen kívül más is ké­szített róla másolatot, rögtön oda (Sétál s követeli "a kópia árát;á la Louvrte a Mona Lisa reprodukciók­ért. . ! Nahát ilyen értékes emberrel »muszáj« egy levelezőlapon együtt szerepelni! ...Gyorsan átvillan az Ara. 16 íillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom