Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-25 / 242. szám

Ny ff cyvfráza. 1931. október 25. » Vasárnap lúaTI évfolyam. 242. sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : |gr hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 !. Eftatisztviselőknek és tanítóknak 20°/* engedmény Byes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal cime Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi teiefon • 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacheque 2J556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Góth László m. kir. kormányfőtanácsos, nyírbátori dohánytermelő gazda nyilt levele Károlyi Gyula gróf miniszterelnökhöz a szabolcsi dohánytermelés megmentése érdekében A szabolcsi és szatmári dohánytermelés már, évek óta válsággal küzd. Ennek a válságnak az ügye' nem lokális probléma, hanem országos gond, mert ennek a üdéknek a dohánytermelése Magyarország dohánytermelésének körülbelül egyharmadát teszi'ki,mert a szabolcsi és szatmári dohányt földek mintegy 15000 kat. holdnyi terjedelműek, míg a csonkamagyarországi dohányföldek területe 44000 kat. hold. Ezek a számok azt jelentik,, hogy Szabolcs és Csonka-Szat- : már 3000 dohánykertész család-1 ja, körülbelül 22—25000 családtaggal és ezek munkaadó gazdáival évente 10 millió pengőt kapnak a kincstártói 'a dohánybeváltások alkalmáéval, s ez a 10 millió pengő a dohánytermékek beváltásánál íiyomban kifizetésre kerül, nem) is szólva arról, hogy a dohánytermelő gazdák tekintélyes összegű előlegeket is kapnak a kincstár-i tói. A dohánytermelő tehát összehasonlíthatatlanul előnyösebb helyzetben van a másféle termelési ággai foglalkozó gazdával szemben, s miután a mi vidékünkön olyan sokan foglalkoznak dohánytermeléssel, bátran állithatjuk, hogy a dohánytermelés a szabolcsi és szatmán gazdák létalapja. Ennek dacára a magyarországi dohánytermelés válságba jutott, éá pedig nem a termelés kvantitásának szempontjából, seim azért, mert a dohánytermelők ráfizetnének, vagy nem kapnák meg p kincstártói járandóságaikat., hanem —

1 s ez a legszomorúbb — azért, mert a dohánytermelés ofyan rossz minőséget produkál, amelyaiek a hazat gyárak csak 10 százalékát tudják felhasználni, s igy fiz a helyzet, hogy a tavalyi 'dohányrerrnésnek is túlnyomó része rak-* tárakban várja kietlen sorsának jobbra fordulását. | 1 Ez pedig tarthatatlan állapot, amelyen sürgősen segítem kell. Ezt célozza Gtóh László uradalmi jószágigazgatónak, a kiváló nyírbátori gazdának közérdekű nyilt levele, amelyet Károlyi' Gyula grót miniszterelnökhöz intézett. A levél igy hangzik: Nagyméltóságú Gróf Károlyi Gyula urnák, \ magyar kir. miniszterelnök. Budapest. Kegyelmes Uram! ' Elsősorban szives elnézést kell kérnem, hogy felszólalásom e f ormáját használom, szolgáljon azonban mentségemül, hogy közérdekű ügyről van szó, a nagy nyilvánosság előtt kell a kérdéssel foglalkoznom. Nagyméltóságod, aki oly rövid idő alatt elnyerte az ország bizalmát, aki a csüggedőkbe erőt ési bizalmat tud önteni, bizonyára utat és módot fog találni" erélyes és gyors intézkedésévei alábbi bajok orvoslására is! A dohánytermelő gazdák eminensen érdeklő kérdésében tárom fei álláspontomat, amely ügyben régóta vár intézkedést és orvoslást Magyarország aggódó dohánytermelő gazdaközönsége és sok ezer érdekelt dohánykertésze. Dohánytermelésünk terén felmerült kívánalmakkal évek óta sokat foglalkozom, igy a dohány minőségi termelési, kezelési és értékesítés kérdésévei 'és szomorúan keh konstatálnom, hogy évek óta a legtöbb kérdés vagy egyáltalán nem érdemesült illetékes helyen | kellő figyelemre, vagy ha sikerült is a figyelmet ráterelni, valahol kisiklott a kérdés a vágányról! Évek óta hirdetjük, hogy a minőségi dohánytermelés és ennek korszerű kezelése kérdésében radikális intézkedésre van szükség: Már eljutottunk odáig, "hogy dohánytermelésünk /jó része eladhatatlan bűzös, durva barna íevelüj E termeivényünk talán még akkor sem ég meg, ha alája gyújtanak! Amikor minőségi termelést hirdetnek a bortól a búzáig, — a sonkama'acig, ugyanakkor hazaj dohánytermelésünk összeredménye, hogy cca 10 százalék a gyártási "anyag és sajnos e százalék nem emelkedik, hanem esik! Az import dohány beszerzési kvantuma pedijg a helyett, hogy csökkenő lenne, emelkedő kalkulust mutat! Jói tudom, mert i,siperem, hogy Apróbb tapasztalatok a párisi gyarmatügyi kiállításon Dr. Gaiziemg Dr. Csegezy Noémi feljegyzései. i I. Az uj francia teremtő erő £s a gyarmati ősi fantázia termékeinek szinte tékozló egynjásmeüé halmozását láthatjuk az Exposition Coloniale Internationalen. Vasárnap délután merészkedünk kt oda először. f \ Páris ontotta az ember és autói folyót. Egy pillanatra ha megállj tunk, ugy . feltorlaszodtak mögöH tünk a jármüvek, hogy .gyakorlati lan szemmel azt hihettük, nincS innen kiut. j Mindenki igyekezett a másikai lassan és óvatosan megelőzni ji ezért minden talpalatnyi "helyet) felhasználva, nem paraleli meni tünk, hanem össze-vissza, egy* másnak hajolva. Mint a megriad* báránykák szorosan, de szelíden összetömörülve, sőt ugyanilyen lassan is haladtunk. Mint egy ezerlábu roppant test, egy tömegben a bejárat felé igyekeztünk s mintha csak egy vár megostromlásáról, fett volna szó, hősicsen küzdöttünk a terrasz-sze_

: rüen megépített autókarámért. Jó néhányszor előre és hátra tolattunk, mondhatnám az egész későn jövő (dé'után fél 3 óra; volt!) autósereg, 'mint egy vezényszóra, egyszerre a kiállítás fő- és azután a mellék autóparkjai körűi. t De minden hiába! Kitettiék a »megtelt« táblát, mert az a néhány sz#z, már beparkolt autós nem volt hajlandó a későn jövők kedvéért távozni. Félórai eredménytelen harc után feladtuk a reményt s igyekeztünk megszabadulni a kocsitól, amely megakadályozott abban, hogy bejuthassunk Eldoradóba. Mint egy rosSz

> játékzavaró gyermeket, liaza kellett vigyük- ; Most tnár metró II. osztályra intünk s benszülött párisi módra mentünk ki. j Igy csak magunkat kellett bejuttatni a kiállításra. Egynegyed órai elszánt közelharc után a pénztárhoz jutottunk és azután be. Sodor a tömeg. Akaratunk szerint nehezen haladhatunk. Nagyjában körülnézünk. Tuniszi szőnyegek, índochinai cserepek, arab réz 'és bőr munkák vannak felhalmozva hatalmas bálványdiszes sátrakban. Francia árusok és igazi gyarmatiak körül nyüzsög az embereáradat. Bent a hatalmas reklám és félreklám csarnokokban éppen ugy, mmt kint a felcicomázott bódék; körül. Szünet nélkül zug az emH ber ós a fantasztikus muzsika. Lármáznak, kattognak, süvítenek a gépek. A megsüketüléstői lehet tai

4tani. Csomókba verődve bámészkodnak itt a gyöngyfüző, a fa és ele* fántcsont-faragó vagy szövő feke-, tékben. Egymást lökdösve verse-; nyeznek az első ácsorgó sorért. Nem tudják Imiit bámuljanak jobban? — a primitív eszközökkei ké-; szülő ízléses munkákat^ vagy az; őserdő iparművészeit, akiknek még a négerbarna bőrük patinája is (oh! mily irigylésre iméltó:) egye-; nesen az afrikai naptói való. Itt u.. a fő attrakció a négerek s az utánuk való vágyakozás is a legerősebb. I A francia találékonyságnak azort ban párja nincs. Igen tetszetősei*, szervíroznak fei mindent. I Itt vannak pl. a teve ügetői pályák pálmákkal, exotikus pari kokkal körülvéve. S hogy még jotr ban fokozzák a teveháton andalgás, illetve ringatódzás utáni vágyat; a jegy fejében a körsétán kívül egy »ingyen« fényképet is adnak. ; És ki tudna ellentállnl ez utóbbinak ha a tevehajcsárok pompás példányait meglátja? Az egyiknek pl. fekete bozontos, haj sörény és körszakái fésületlenül, azonmód, ahogy Isten terem:-; tette, övezi kenyérhéj színű, rücskös arcát; diónyi barna szemeit vi-j lágitóan legelteti a tevehátra vágyakozó tömeglen s miközben fehér leples, mezítlábas ősi formájában, ellejt mellettünk, gyarmati zsargonoan használt francia nyelven, dq a mi füleinknek inkább artikulátlan hangcspmókkai 'buzdítja a »lovaglód fokozottabb élvezetre. t Ha egy-egy magányos csino^ nőt ültet a gondviselés elébe, akkor az ön^lvezet kifejezésre jut-i tatásáról sem feledkezik meg. De lássunk még egyet! . Milyen öntelt és himbáló léptekkel (á la teve), ünnepélyes arccal, szertartásosan vezeti púpos büszkeségét! Kávékrém színű arcát alig két hetes szakái és fegyházi hajviselet köritj. < Még ehhez az egyszerű sétához is Szinte pattogva feszíti izmait s a fényképezés előtt, a diszes pálma fa alatt büszkén hátraszegi fejét... a tevének... s azután önmagának, néhány »kecses« tánclépést csinál s várja a pillanatot: me voila, ime itt vagyok! De ha észreveszi, hogy a hivatásos fényképészen kívül más is készített róla másolatot, rögtön oda (Sétál s követeli "a kópia árát;á la Louvrte a Mona Lisa reprodukciókért. . ! Nahát ilyen értékes emberrel »muszáj« egy levelezőlapon együtt szerepelni! ...Gyorsan átvillan az Ara. 16 íillér