Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-11 / 230. szám

10 JrflfÍRWDÉE. r?jt.. cftte^r n. GAZDAMELLÉKLET ÍSiBílllllIIIIIIIIMIitíllllftilllflW t!iiDMBIlíIKS5»tlílltflMtítIÍEliSlíilllfif If lltlilflllllf I í lítlííl t ifíííf • lí í 1 If I£HI 1111! 111 f~MÍIHl:il»ti í Mezőgazdaság és állategészségügy Irta: Klár Dezső. A magyar mezőgazda hosszú idő óta keserves napokat éx át; kedvteienül, reményvesztetten, tönkrementen ét egyik napról a másikrq, tengődik s már nem is hisz az idők jobbiaíorduiásán. Idegei felmondták 'a szolgálatolt, s (mint a halálraítélt, egykedvűen nézi az eseménye* folyását, feledve, hogy kötelessége' bármilyen körülmények között is megállani a sors által számára heiyen teljesíteni legalább az anyafölddel szemben kötelességeit, s hálát adni azért a különös kegyért, hogy munkája jutalmát a mindennapi kenyér formájában látja viszont. Gazdasors ma szűkölködés, lemondás s folytonos zaklatott élet, ae vájjon melyik pálya, hivatás nem az? Ma egész embert, taipig férfit kíván * gazdai hivatás, kik verejtékes munkával, szellemi felkészültséggel, szervező képességgel rendelkeznek s folytonos kesergés helyett, bárhogyan, de alkotnak. Tervszerű, a körülményekhez alkalmazkodó termelés s önellátást keresztülvivő szervezés sokat segíthet, s segit is. Ceruzával a kéjben minden munkánkat a kalkuláció előzzön meg s inkább pes

zSzimisztikusan, de reá isan, a valóélethez alkalmazkodóan szájnrttsunk. Akiknek munkaterük, munkaalkalmuk van, teljes erejük Jatbavetésévei dolgoz zanak s főtörekvésük ne az egyéni érdek, hanem a munkaalkalom megteremtése legyen. Dolgozó ember, elfoglalj; ember nem ér rá politizálni s attól nincs mit tartani. Az elevenbe vágó sebek orvosoltassanak, hogy az uj alapokra fektetett termelés megkezdhesse kenyeret adó, megélhetést nyújtó áldásos működését. Országunk, megyénk egyik legfájóbb sebe, mezőgazdaságunk ége iően fontos s megoldásra váró feladata az állati betegségeknek a lehetőség szerint való likvidálása, s a fertőző betegségeknek megelőzését é* gyógyítását elősegítő, 3 széles néprétegekben publikáló & » kutatások elősegítését előmozdító intézkedések áltaf. Mindenki tisztában van az állattenyésztés, állattartás rendkívüli fontosságává, nemzetmentő, nemzetfenntartó horderejévei s mégis késlekedik a gyors, s eredményes ^segítség. Megyénk gazdaságai'hihet etjein erőfeszítések, anyagi áldozatok árán iparkodnak leküzdeni a gyilkost járványokat s hasztalan min den iparkodásuk. A járványos eiyetélés, a coli baktériumok által okozott dysentéria, borjú pneumcmia, sertésorbánc, stb. szinte tizedeli, mondhatni századolja a falkákat. A kisember nem képes a drága oltóanyagot megfizetni, nem hisz az oltás eredményességében, a tönkrement bérlő, vagy birtokéi* pedig letargiájában kapkod fűhözfához. A csekély malacátlag, a/ ^pusztult borjuk, a beteg állatok sokasága intézkedések foganatosítását teszik indokolttá, s hiszem gazdasági 'érdekképviseleteink éS kiváló állatorvoskarunk leküzdi « halálos csapást mérni készülő betegségeket. Idejében alkalmazott Segítség, állatorvosi beavatkozás majdnem mindig eredményes. Véleményem szerint 'amint ezt irx&s lap hasábja'in is kifejtem) « .gyors intézkedés, kardinális segitüaég főbb módjai: i. Miután a gyógyító szérumok ára, bár október i-tői 12 százalék, kai íeszáílittatott, mégis progreszszive ieszállittass^k; s a mindenkori sertésárakkal a lehetőség Szerint arányba liozassék. Kisebb gazdák, 20 holdon aluliak ingyen, vagy legalább is lényegesen kedvezményesebb áron jussanak a gyógyító, ojtóanyagokhozj s az ojtóányagok arát megállapító bizottságban gyakorlati gazdák is foglaljanak helyet. A hazai "szérum ára ne haladja tui a szomszédaink országában előáflitott szérumát, pl. a mödfingr .ntézet termelte sertésvész ellem Szérum <70 P, hazai 105 P. 2. A gyógyító és védő, diagnostizáló okások intenziven propagáítassanak. Hatósági állatorvosaink a téii hónapok alatt keressék fel a tanyákat, szállásokat s népszerű előadások keretében mutassanak rá a szakszerű gyógyítás, takarmázás alapelemeire. Népszerű felvilágosító könyvek adassanak ki, melyek az állatgyógyászat kérdéseit is felölelik. 3. Az ojtóanyagtermelő intézet a

z ojtóanyag minőségéért az eddiginél nagyobb mértékben vállaljon feiélősséget. 4. A budapesti "járványtani intézet fennhatósága alatt létesíttessék a mezőgazdasági kamarák székhelyein, vagy a debreceni'Gazdasági Akadémia keretén belül ofyan szerv, hol m'inden bakteriológiai, serologiai s egyéb vizsgálatokat szakértő olcsón elvégez, esetenként azonnal bízottság járja baf 5 a f tőzött területekről tenyészállat 1 csekély díjért kiszáll s szaktanáccsal Szolgál. Jelen intézet a szabolcsi speciális betegségeket különös figyelemmel tanulmányozza,, s eredményeiről beszámoljon. 5. A járványos betegségek tanulmányozását szolgáló intézteényekef ugy dotálja az állam, hogy kutatómunkájukat zavartalanul végezhessék a köz javára. A fertőző elvetélés, a coli baktériumok áltai okozott elváltozások különös figyelemmel tanuimányoztassanak. 6. A tui fertőzött területeket fentéhyészáŰat bev^serzése hatóságilag tiltassék be. Fertőzött anvakocák kimískárlandók.» fertőzött anyaállatok a tenyésztésbői kizárandók. 7. Községek, testületek csak törzskönyvezett, államilag giianőckórmentes tenyészetből szerezhessék be a tenyészállatokat. A tej" pasztörizálása tétessék kötelezővé: 8. A kisgazdák részére olyan tanfolyamok állíttassanak fel, hol az állattartás alapvető kérdései, takarmányozás, gyógyászat alapelemeit díjtalanul elsajátíthatják. Hazánk mezőgazdaságának alapját az állattartás ícépezí, ha ezt fenn nem tartjuk, mezőgazdaságunk elpuez*tul. ' 1 Remélem, jelen nagy horderejű kérdés illetékes helyen meghallgatásra talál, nálámnár hivatottabbakat e kérdés harcosaivá tesz s állatállományunk pusztulása mielőbb megállítható lesz. Ha runcs állat ,nmcs trágya, nem terem, s éhen halunk, nyomor s pusztulás lesz részünk. Gondolatok a bnza termelése körül Irta: Liptay László földbirtokos, a Felsőszaboicsr Gazdakor végre, hajtóbízottságának elnöke. I. közl^ mény. tekintetében felette áh "a hasonló külföldi intézményeknek. A gazdaságok mal-mok vagy kereskedők által beküldött 2—3 kg-os buzaminták megőrlés céljából az Intézet magmába kerülnek, hol egy tlr més szabadalommal elkészített kicsi ma'iomban ugy őrlődnek meg ezen 2—3 kg-os buzaminták százai, "hogy egyik búzának a lisztjéből egy gramm sem keveredik az utána megőrlendő' buza lisztjével. Itt egy felső iskolákat végzett, külföldet járt főmofriár vezetésévei őrölnek. A iísztminták innen sikérvízsgáiat céljából a< laboratóriumba jönnek. Ezt a helyet' minden búzatermelő gazdának látni kellene. Ezen teremben látjuk^ amint egy munkahefyen, egymással szemben két fehér köpenybe öltözött hölgy egy-egy kis szitán vaiami vizes anyagot dörzsölget. Azért doigoznaik ketten egy és ugyanazon lisztminta vizsgálatánál, hogy a nyerendő két eredmény ellenőrizne a munka megbízhatóságát. Minden beküldött buza lisztjének egy kis részéből tésztát készítenek, s ebből egy meghatározott menynylséget véve, áz előbb jelzett módon kidörzsölik a .síkért. .Az ilykép§n nyert siker a »nedVes sikér.« Ezen pár gramm; sulyu, halvány szinü anyagot »precizíós« mérlegen lemérik és beteszik egy szárító kályhába, hol 12 óra hosszat ma-' ra<í. Ezen idő alatt nedvesség tar" ralmát elveszitvén, az u; n. »száraz sikért« kapják, melyet ismjét pontosan lemérnek. Mindkét sulysciftt nagyon fontos-a fcuza wiinősáAz állami búzavetőmag termelési akcióval és búzavetőmag vizsgálatokkal kapcsolatban Pesten jár va abban a szerencsében réssésültem, hogy a Gabona- és Lisztkisérleti állomást, s annak munkáját Hankóczy Elemér igazgató cs Tibor István osztályvezető urak szívességéből alaposan megtekinthettem. Azt hiszem, szofgálatot teszek vele gazdatársaimnak, ha a látottakról "és hallottakról röviden beszámolok, alkalmat adva esetleges további eszmecserére. 1 A vizsgálatok, amelyekről szó lesz, a búzát a malomiparon keresztül * sütő ipar szempontjából veszik alaposan szemügyre; mert

1 hiszen nem búzára vágyik a világi de Ízletes kenyérre. Nekünk gazdáknak végeredményében legfontosabb azt tudni, hogy melyik búzából mennyi és níliyen kenyér fesz, hogy ugyanabból a föld bőn tudással .szorgalmas munkává/ és persze Isten segítségével értékesebb terményt produkáljunk. A mult hetekben Pesten, mint egy oázis ugy hatott rám az a c^fkSsrneretes, észszerű munka, melyet ebben az intézetben láttam, s amely a földmivefésügyi minisztérium hatáskörében fejt kJ munkásságot. Legyen szabad talán előrebocsátanom, hogy a legilletékesebb helyről nyert információén szerint a külföldről jövő Szakember látogatók teljes elismerése mellett dolgozik — sőt Szabadalmazott műszerei egészen Amerikáig eljutottak. Munkájának körültekintő pontos rnwgbwistttó^jgsi itüiitiimmií!^ ginek' elbírálása szempontjából. Hogy a buza sikérje, amely magasabb értékű fehérjék összessége (komplexuma) hogyan viselkedik, ha lisztjéből "kenyeret készítenek, #z a vizsgálati eredmény kell, hogy termelőt, malmot és péket a legjobban érdekeljen, mert itt van a kutya eltemetve. ! Azon műszer ,amellyel ezt 100 százalék biztonsággal mérni ItJict: Hankóczy Elemér tanár egy fél életen át javított és többször á-> formált — szal>ada!mazott Farm nograt-ja. Ezen készülék a liszt; bőt xoptimális consistenciáju« tésztát készit. Opt. cons. alatt érjük a lisztnek egy bizonyos mennyiségű vizzei valp összekeverése ' után nyert tészta olyan állapotát, melyben azt a pék kenyérsütésre legalkalmasabbnak tartja. Minden beküldött buzaminta lisztjéből egyenlő mennyiséget tesznek a műszer keverő edényébe, azonban mindegyiknél különböző vízmennyiség hozzáadása után fogjuk az opt. cons.-ju tésztát kapni- Az egyik liszthez ennyi; a másikhoz annyi vizet kell adni, hogy a legmegfelelőbb állapotú teázta fégyen bc~ iőle: ez a flszt vízfelvevő képessége. Az- említett opt. cons.-ju tésztát 1.5 percig a műszerben hagyják. Ezen idő alatt a Farinograf mutatója csaknem minden lisztnél elmozdít a tésztában lévő sikér viselkedése szerint, vagyis aszerint,hogy a tészta lágyuf-e, vagy keményedik s erről 3 műszer egy diagrammot készít. Abból, hogy a. céSzta az opt. cons. fokról (375

0). milyen irányú (tendenciájú) görbe alakjában esik, vagy emelkedik, a sikér minősége fejeződik ki és biztos következtetés vonható le a liszt süthetőségi értékét illetőleg. A Farinograf fel nem becsülhető értéke *eliát abban nyilvánul meg, hogy egyrészt teljes pontossággal meghatározható minden buza vízfelvevő képessége, ami —• miiit 'mondottam — a péknek kenyérhozadék szempontjából "első1 rendű (eminens) fontosságú, másrészt és íegfőképen pedig a buza sikérjének minősége mérhető, ameiy az eUágyuIási fokban nyer számszerű kifejezést és közvetlen. szoros kapcsolatban van a tészta, vagy sütemény minőségével. 1 Gyengén süthető liszt 170

0 ;alá i» esik, a fegjobb amerikai liszt pe^ dig még emelkedik ;s és elén a. 425°-ot is. Magyarázatképen meg kell említenem, hogy a pékeknek legjobban! megfelelő liszt ezen műszeren 300 —320

0 körül mutat, ugy hogy azokat a liszteket, amelyek a Farinograf szerint 320

0 felet mutatnalc, gyengébb minőségű lisztek fel javítására használják, ezek a legértékesebb búzákból vannak és Alj A2 jelzéssel fesznek minősítve. Az! önmagukban jól használható lisztek búzái "Bi, B2 jelzést kapják: A csak feljavítva használható lisztek búzái pedig C1, C2 lesznek minősítve. 1 Ha tekintetbe vesszük, hogy Ai, A2—Ci, C2 között egy kb; 5 pengős árkülönbség van, akkor azt hiszem, hogy .mindén további Szó fölösleges. A beküldött buzaminták lisztjéből Intézet sütőházában a legmodernebbül berendezett teljes nagyságú kemencéjében kenyér lesz sütve, mely kenyér eddig csak abban ssetbao nem igazolta * feuh