Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-11 / 230. szám

Nyíregyháza, 1931. október 11. • Vasárnap Llf évfolyam. 230. Sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : I47 hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20°/* engedmény re* szám ára: hétköznap 10 f.» vasárnap 16 I. £ Alapította : Felelős szerkesztő JÓBA ELEK VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon - 5—22. A kiadóhivatal telefonja: 1 39. Postacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. Török-magyar barátság (vka) A lapok rövid tudósításban hozták, hogy Izmed pasa török miniszterelnök és Tevfik Rüsdibé^ külügyminiszter vasárnap Budapestre érkeznek, továbbá hogy Károlyi Gyula gróf miniszterelnök dinert ad tiszteletükre, este pedig fogadás lesz a miniszterelnöki palotában. Ez a látogatás nemcsak udvariassági tény, hanem sokkal mélyebben fekvő okai vannak. A török diplomaták nemcsak azért jönnél? Csonkamagyarország fővárosába, hogy visszaadják Bethlen István gróf volt miniszterelnök és később Walkó Lajos külügyminiszter ankarai, látogatását, hanem azért, hogy szorosabb kapcsolatot keressenek velünk, akiket az ötéves világháború közös gazdasági és szuronyos •frontjának felbomlása óta a különböző demarkációs vonalak elszakítottak az oszmán birodalomtól^ A 'török—magyar barátság nem mai keletű. Hiszen a magyar nyelvtudósok egy része egyenesen török} tatár eredetűnek tart bennünket és még ma is folyik a vita, vájjon az uralaltáji nyelvcsoport finn-ugor avagy török-tatár ágához tartó* zunk-e. Azt állítják, hogy az ősmagyarok vándorlásuk idején középázsiai török-tatár néptörzsekkei keveredtek össze, amit bizonyít ® mezőgazdasági eszközök és őstermelvények hasonló kifejezése. Később, a világtörténtem folyamán szembe kerültünk egymással. A török szultánok világhódító politikája Európa ellen fordult, s a sors szerencsétlen játéka folytán mi voltunk azok, akik i 50 esztendőn keresztül nyögtük a török megszállást és védtiik az európai kutturát a török szultánok romboló hadjáratától. Isten tudja., hol lennénk ma kultúrában és gazdasági fejlődésben, ha ezt a másfél száz esztendőt kitörölhettük volna ezeréves multunkból. A sztambuli korrupt díván és a^ kapzsi budai b^tsák minden kincsünket elharácsolták. Ami érték megmaradt, azt Erdély őrizte meg, amelynek kétkulacsos politikája megbecsülhetetlen szolgálatokat tett a magyar nemzet létének megőrzése szempontjából. A nyugati végeket Bécs sanyargatta, s igy bizony nem volt valami rózsás a magyarság helyzete. Csak Budavár visszafoglalása után változik meg a viszony, amikor negyedszázad múlva a tö-, röfc kormány menedéket ad a nagy, fejedelemnek és bujdosó kurucau nak. Későbben Kossuth Lajos azy" luma tesz a konstantűiápolyíporta,' s az osztrák császár minden fenyegetése éi a bécsi kamari'ia ezernyi intrikája sem tudja rávenni a török szultánt Kossuth kiadatására. E

z a magyar szimpátia csak fokozódik 1875-ben, amikor II. Abduf Hamid 10 nagyértékü Corvinátad vissza a magyar egyetemi ifjúság; nak. Évszázados ellentétek simultak igy el s a török-magyar ba-^ rátság ő'zintévé és bensőségessé fokozódott. Végül, mikor kitört a világháború, a triple alhancej bói kiugrott Olaszország helyett: Törökország lép be Bufgáriávaf együtt a középeurópai hatalmai^ fegyveres szövetségébe, s ezzé*; hosszú időre megpecsételődött a; török-magyar bajrátság. Bárhová »"s orientálódjék a magyar külpolitika,, ezt az ötéves^ fegyverbaráti küzdelmet a közös fronton nem lehet elfelejteni. ' Hiszen a törökök maguk is igye-,' keztek kimélyítem ezt a barátsá-. got. A! háború alatt háromszáz török ifjú jött Magyarországra me-; zőgazdasági tanulmányok folytatása céljából. "Ez a háromszáz fiatalember megtarra't magyarul is,ezek{ ma egytői-egyig apostofai '

a török-magyar barátságnak és hirdetik a mi mezőgazdasági és kulturális fölényünket a kisázsiai viszonyok fölött. Teleki Pál gróf készítette eiő és irányította ezt a; mozgalmat, aki maga is járt többi ízben Kisázsiában = így az ottani viszonyokkal teljesen ismerős. r Mi "mindig nagy rokonszenvvé kísértük Törökország megmozdulásait és amennyire a magunk b» jávai való elfoglaltság engedte,' íeH'elfígyeltünk egy-egy örvendetes hirre, mély az Aegei.tengeit. felől 'szállt hozzánk. Amikor megújhodott Törökország győzelmesen rázt

a le magáról évszázadost ellenségeit, lelkes magyar nacionalisták pompás diszkardot vittekf Kemái 'hercegnek, á törökök Na. po'eonjának, aki azonban már egy modernebb álfamformába öt. tözött török birodalom feje s célja nem a császári korona, hanemj Törökország gazdasági talpraállitása. Mindez azonban csak pszichológiai jelentőségű. Magyarul: ba-' rátságbói mág nem lehet megélni; A barátság osak alapja keli, Tibgyi legyen a gazdasági 'kapcsolatoknak, mert nagyon valószínű, hogy a kölcsönös látogatások ezt célozzák. Magyarország inkább találhat magának piacot Keleten, Törökőr^ szágban, mint a mezőgazdaságig lag és iparilag fejlettebb nyugat^ államokban. Fölösleges azt. L

S indokolni, 'hogy a törökökkef könynyebben köthetünk majd keres.: kedeimt szerződéseket, mint bár.< melyik kisántántbeh állammal. —• Fogadjuk tehát előkelő vendégeinket magyaros barátsággal és vendégszeretettel. j Tamika... Irta: Krompachi Holló LenRe. — A »Nyírvidék« eredeti tárcája. —• Az eget sürü sötét felleg bori-, totta, majd hirtelen esni kezdett! az eső ás sürü cseppekben kopogott az ablak üvegén. Beköszöntött az őszi esős időszak, a maga szomorúságával. A' lehullott sárga levelek, a fák csupasz karjai mind a közelgő télről beszéltek. : A közelgő télről a maga sok nyomomságávai a szegénynek, hogy miből vesz egy kis tüzelőt,: fát, szenet. Kicsi cipőt, meleg ruhácskát, kenyeret a gyermeknek,' vagy meleg ételt a fáradtan hazatérő férjnek és a munkától, 0; nélkülözéstől agyongyötört anyának. Az őszi eső már erről beszélt; amint kopogott az ablakon, a szegénység dalát zengte a hideg őszt délutánon. Ezt a dalt hallgatta) a feány, — amint kinézett az ablakon, — a' sáros, néptelen utcába és figyelte azt a kicsi lányt, aki fejére huz-. va kék karton szoknyácSkáját, ugy hogy csak két ragyogó szeme látszott ki, odatartotta az arcát az esőnek és kacagott, boldogan, amikor az végig permetezett rajta. Mezitlában kicsi 'Iába^ vörös és kék volt a hidegtől, de azért élvezettel táncolt a sárban. Kis vézna, fejletlen, rossziu tápláft gyermekj testére rátapadt a vizes fehér alsó, kezében pár darab fát szoron; gatott, fáért küldte az anyja, hogy ' legyen mivei megfőzni este a | krumplilevest. | A leány nézte az ablakból és szo' tnorus^g vett erőt a szivén a roszl szui öltözött gyermek láttára. —! Olyan szomorú a. szegénység annak is, aki benne van, szabadulna és j nem tud belőle és annak is, aki lát-, : ja és nem tud segíteni rajta, — I

gondolta. — A gyermek tovább , ment, a leány pedig elhúzódott az i ablaktól és a rádiójához ment és j beigazította: Róma, Párfs, Lon| don sorba próbálta. Majd megszo[ kott mozdulattal kereste ki "Pestet. ahonnan előbb halkan, majd jrnndig erősebben hallatszott Magyari ídes-bus magyar nótája. | Kint verte az eső az ablakot, bent pedig a kis fehér szobában! T sírt a hegedű, mintha nem is Pesten, de a leányszobában játszott [ volna kedvenc cigánybandája. } A leány leült a rádió mellé és fejét lehajtva szomjas Iélekkéritta a hangokat. Most nem érezte az ( egész napi erős munka után a fá! radtságot, lelke felolvadt a zenében. Most nem mondta, nem gondolta, hogy nem fontos a szerelem, hisz oly sok Szép minden van ' még az életben a szerelmien kívül I i^, hanem egy becézgetésre, szere' lemre vágyó leány ült ott a rádió I me/lett, akinek a szivében a szerelmes magyar nóta felkeltette a boldogság utáni vágyat, az a kicsi tüz, ami ott van minden nő szivébetij amit nem lehet eloltani tu-| dományos könyvekkel, szép hosszú utazásokkal, selyem ruhákkal, ékszerekkei, csak szerelemmel, az'lobogni kezdett és dalolt a v^gy a boldogságról, a

z igaziról, amit oly nehéz megtalálni. Most megértette, hogy szép a jeierije a dolgozó lánynak, a munkabírása, a kitartása, a tudása, amei'lyei felveszi a versenyt a férfival, de éppen olyan szomorú az öregsége is. éppen olyan magányos, mint azé a férfié, aki neanl nősült meg; Szomorú, mert csak egy teríték van az asztalon és nem hosszú fehér asztaf, ami kprül édes, huncut angyal fejek ülnek, akiktői'igaz, hogy nem lehet ebéd után egy kicsit pihenni, és akiknek este a harisnyáját keli stop-, poini, de akiknek a kacagása, ragaszkodó szeretete pótol mindent a világon. 1 Ezt értette meg most a munkájára, tudására büszke dolgozó leány! • , Magyari pedig csak játszott tovább és mintha a" távolságon keresztül megérezte volna hogy egyik hallgatója felkében mi megy végbe, a szomorú nótából "

a vígba csapott át és kacagott a vonó alatt a hegedű húrja. A leány azonban ült tovább szomorúan és a víg nóta alatt egy át-; mot temetett, egy gyönyörű szép hófehér álmot, ami bevilágította az életét, fénnyel, szépséggel, amit" ugy dédelgetett szivében, mint az pnya a gyermekét imádságos szerei tettei es ha rossz kedve volt, ha fáradt volt a kenyérkereső nehéz munkában, beletemetkezett fe. hunyt szemekkel "és fűzte tovább dobogó szívvel, reménykedve boldogan, mig lassan fehér mirtusz lett belőle! Mert sokan elítélik a mai lányt, hogy flörtöl, hogy pajtáskodik » fiukkal és sportolni is csak azért jár ,hogy minél többet leg^rj, együtt velük, hogy festi az arcát; ruzsozza az ajkát, hogy kacér a tánca, szabad a beszédje, hogy könnyen nyújtja a száját csókra; pedig nem igy van, mert ha Szépíti, cicomázza magát, mindezt azért teszi, mert mejf.karja hódítani őt, az egyetlent és bent a szivében azért ő is bohó, szerelmes csacsi kis leány marad, hiába járt az egyetemre és épp olyan dobogó sziwei figyeli annak az egyetlennek a lépteit az ablak aiatt, mint egy boldogabb időben a mamája és a nagymamája, csak rossz idő jár a szereimére, a férjhezmenésérej mert nem jut minden lánynak a költők által megénekelt erős drága kéz, hogy vezesse egy életen keresztül, igy aztán csak egyedüj megy a mlunkába, a mindennapi harcba, nincs kire támaszkodnia!. Ara. 16 íillér