Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-04 / 224. szám

19 m JSfVíRYIDáK. 1931. október 4. GAZDAMELLÉKLET ^HHIIIillllHllllllllllliillllllillllllllllllillllllilllilllllilllllillllilllllllllllllliilllillllllilllillll'lllll A szénellátás biztosítva van A 33-as bizottság szerdai ülésében elfogadta a kereskedelmi miniszter rendelettervezetét a szénszükséglet zavartalan ellátásáról. A rendelet szerint a külföldi szén behozatala kormányengedélytől tétetik függővé és a szénellátás irányítására miniszteri biztost nevez ki a kormány. Engedély nélkül szenet importálni tilos és az ez ellen vétők súlyos büntetésben részesülnek a behozott szén pedig elkobozható. A kormány minden erejével megfogja akadályozni a szénárak felemelését. A háztartási széneilátás pedig semmiféle korlátozásnak nem lesz alávetve, a szénelosztást ugyanazok a kereskedők fogják végezni, mint eddig és a be'földi széniogyasz tásban semmiféle megkötöttség, vagy korlát nem lesz. A szénbehozatal hatósági korlátozása fontos gazdaságpolitikai célokból vált szükségessé. Az első szempont az, hogy mindazokat a nyersanyagokat, amelyek itthon beszerezhetők, ne hozzuk be a külföldről. Eddig a tüzelőanyag import óriási mérveket öltött és nagyban hozzájárult a kereskedelmi mérleg lerontásához. Igy 1930-ban 88 ezer vagon külföldi szenet és 38 ezer vagon külföldi koxot hoztunk: be. Ez a felesleges import a magyar külkereskedelmi, valamint fizetési mérleget természetszerűen lényegesen megrontotta. A második szempont, amely sürgetően követelte a szénimport korlátozását, a mai vatutáris helyzet. Egyszerűen lehetetlenség ma megszerezni azokat a külföldi fizető eszközöket, amelyek a szénimport kifizetésére szolgálnának. Egy ilyen nagyarányú szénbehozatal csak tovább rontaná az ország devizahelyzetét és ezzel veszélyeztetné a magyar pengő értékállandóságát. A harmadik szempont pedig ameiy a belföldi szén mentőt na-, gyóbb mértékben való fogyasztásához fűződik, a munkáskérdés. A kereskedelmi miniszter elgondolása szerint a szénbehozatal célzott korlátozása napi 306 vaggonnai szaporítja a hazai kőszénbányászat termelését. Ez a plusz az öt téli hónapban körülbelül 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt számítva 16 ezer embernek ad kenyeret. Már évek óta csak szünnapokkal t

u, dolgozni a magyar szénbányászat, a szénrendelet következében rr^s vissza lehet állitani a 6 napos mun. kahetet. A külföldi háztartási szén pótlálását a magyar szénbányák vállalják napi 278 vagon többjtermeléstsel. Ezenkivüi* a briketgyártás is erősen megszaporodik. A közönség ugyan azt hislzi, hogy a magyar szén fűtési célokra nemigen alkalmas és régi megszokásból még mindig ragaszkodik a porosz szénhez. Ezzel szemben a valóság az, hogy a közönség azért idegenkedik a magyar széntől, mert vele bánni nem tud és mert meg nem felelő kályhákat basznál, amelyek még a régi idők maradványaiként csak a magas kalóriáju porosz szén tüzelésérealkalmasak. Vannak azonban olyan magyar ká/yhák, amelyek nemcsak a magyar szenet, de még a legsilányabb lignitet is minden füst és szag nélkül elégetik. Már most a kormány arról is gondoskodott, hogy a közönség ilyen kályhákat csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szenek kötelező vásárlása ellenében megszerezhesse. anélkül, hogy a közönségnek e kályhák felállítása lényegesebb kiadást okozna. Egyébként az utolsó esztendőben készült uj házakban már mindenütt a magyar szén tüzelésére alkalmas kál. hák vannak. Fontos "most már az, hogy a szén import nagy csökkentése mellett sem az importszén, sem pedig" a hazai szén meg ne dráguljon. Erre nézve a hazai s^nbányák már is,

1 kötelezettséget válla'tak arra, hogy a szénárakat eme.ni nem fogják. Az importszén drágulását pedig erélyes hatósági intézkedések fogják megakadályozni. A kormány gondoskodásából mindezek szerint a széneilátás biztosítva van, mégpedig oly módon, hogy ezzel az országnak nagy közgazdasági és szociális haszna lesz, anélkül azonban, hogy az országon belül a szénforgalom korlátlansága bármiféle csorb|át szenvedne. Látogatás Gedoiy Henrik püspök gyümölcsösében, ahol egy hóid főidőn az okszerű kezeléssel kétszázötven mázsa termést értek el Egy hold föld gyümölcstermésének ériéke felér |300 hold búzatermő föld jövedelmével. — Bory Endre tanár vezetésévei végezték a nagysikerű védőmunkát Nemrégen nagy feltűnést keltő beszámoló jelent meg a Nyírvidékiben a szat már vármegyei Jánkon lévő gyümölcsös csodálatos terméseredményéről. Sokan kétkedve, fogadták a híradás adatait, azt, hogy egy fán öt^-hat mázsa alma termett s hogy nincs férges a gyönyörű gyümölcstermésben. Hogy mindezt a szakavatott kezelésnek köszönheti a gyümölcsös, ahol ezelőtt nemrégen még minden alma férges volt és nem tudtak mázsás termést hozó csodafákról. Sza-» bolcsban szeretnék látni eztacsoT dát, — mondották Nyíregyházán, ahol a Sóstón van legalább 6500 gyümölcsfa, de ahonnan eddig még nem indultak meg az exportképes gyümölccsel & vonatok a jó valutát adó külföld felé. Munkatársunk egv napon találkozott Bory Endre tanár úrral, aki "itt tevékenykedik a gyümölcsvédeiem nagy nemzetgazdasági jelentőségű munkájában városunkban, innen indui előadások, tanfolyamok rendezésére a környező vármegyékbe is. — A szatmári eredményt fel tudom mutatni itt, Nyíregyházán is — mondotta Bory tanár ur. — Jöj jenek ki az u

l-ak a Felső-Pázsitra, Geöuiy Henrik püspök ur gyümölcsösébe, améfy a Chinoin vegyészeti gyárnak két év óta bérletgyümö'csöse s ahol megmutathatjuk, hogy itt, Nyiregyháza közvetlen közelében is mázsányi sulyu gyümölcs van a fákon s ahol egy hoia földről, alig száz gyümölcsfád ró' kétszázötven, mázsa exportképes gyümölcsöt szállítunk Budapest ha talmas hűtőkamráiba, a külföldi ut előtti tárolásra, ahonnan kellő időben a nyíregyházf Jonathán, Batul, Parmin, Daru, Sikui, MasánszkJ stb. alma, féregmentesen, tisztán, ládákbacsomagoltan megy messze külföldre. Geduly Henrik püspök gyümölcsösében Olvassuk a gyümölcstermelés fon tosságáról szóló nyilatkozatokat, hallunk * sikeres védekezésről, amellyei a tudomány és a ^yakorlalfi ügyesség, 3 pomologiai lelkiismeretesség, a gyümölcsfának Szeretete, az Arsolnak és a többi Clnnoin-készitmenynek, a hétszáznál több gomba és ezernél több rovarral szemben győzelmesen harcoló vegyi szereknek alkalmazása megszázszorozza a föld jövedelmét, de ezekkei "a nyilatkozatokkal szemben a megrögzötten gyanakvó magyar a fejét rázza. Tények kellenek. Lássuk a sikert, menjünk ki a gyümölcsösbe. Geduly Henrik őméitósága szíves készséggel ad engedélyt arra, hogy egy délután megzavarjuk rousseaui magányában, ahol az ég kéklő vupolája alatt, lombos, meghitt tuszku'ánumában boldog elmélyedések napjait éli- Élünk a szives engedelemmel és egy délután begördül" kocsink a lankás Felső-Pázsit utain a püspök ur gyümölcsösébe. | A fák, virágok, fugasok mosolygó és,hívogató csendjét daloló leányok éneke zengi át. Az udvarház környékén hatalmas ládarakomány. Szép gyalult export gyümölcsös ládák. Java részébe már berakták a papirosba és gyafuforgácsba csomagolt piros, aranysárga, halvány zöla almát. Már hatszáz láda kész, de meg mindig van gyümölcs. j A telsőpázsiti leányok e\f portr£ csomagolják a nyíregyházi Jonathánt Egy színben szorgos munka fa- j lyik. Osztályozzák és csomagolják a gyümölcsöt. Egy ládába egyféle j nagyságú alma kerül. A legnar- • gyobb a kabinet. Hatalmas, fontos almák, fejedeimi gyümölcs az, amely ebbe a kategóriába kerül. Az osztályozó állvány köreibe illesztik be az almát, a kabinet után az első, a második, a harmadik tipusu gyümölcs következik. Ez a legkisebb. A feanyok és fiuk, akik közül *i2-en már hat hete dolgoz* nak itt az a'ma osztályozásán és csomagolásán, mind ügyes, kezök alatt ég a munka. A szép simafaíu Oregon ládák egyre-másra megtelnek a rubinpiros gyümölccsel, amely a csomagolás után mázsa alá kerül. Egy ládában átlag 19 kilő alma van. A hatszáz láda súlya 114 mázsa. De még mindig so"k Van, csomagoiatlanui. Este lámpafény* nél is dolgoznak. Ezerötszáz láda, is megtelik itt, ezer láda, kétszáznál 'több mázsa afma. Oregon ládákban indui a Chinoin-gyár hűtő-, kamráiba. Ez a ládatipus világi szerte elfogadott exportláda. Olyan; 1 nagysága alakja is, hogy jót telerakható vele a vágón. Az Ores-, gon ládákban szállított gyümölcs a külföldön 33 százalék fuvarengedményt kap. Egy hoa földön 300 hold búzatermésnél 'nagyobb értékű eredmény Több mint kétszáz mázsa alin^ egy ho'a földről. Könnyű kiszámítani, mit ér pengőben. Nem hullott; aima, mert itt az ismeretlen. A férgesedésben a védelem a gyümölcs nagyságának érdekében, nehogy kis gyümölcsöt produkáló túltermelés álljon elő, elmegy aadíg, hogy megenged 2—20 százalékos hullást. Itt,, a Geduly, gyümölcsösben a zsúfolt fa alatt találunk huUottakat. Ezt a, tiszta almatermés a kereskedők szívesen veszik és szívesen adnal* •50 fillért kilójáért. Hogyne, ami,' kor majd télen,, a hűtőkamrából kihozva, 1 pengőt kapnak érte< Külföldi valutában. Mert kapva, kapják a külföldön a magyar almát, ha az exportképes, olyan,, mint itt, a Felső-Pázsiton. Könnyű kiszámítani, hogy egy hold almatermés jövedelme, az ezerkétszáz, Oregon-láda alma mit ér. Többet, mint amennyit egy háromszáz holdas gazda kap búzájáért a mai árak mellett. ( Több msz$a a'ma egy tán* ÍJ ! ' t A csomagolószm közelében ponyvasátor alfttt van az almatermés illatos halma. Egy másik helyütt a kiselejtezett alma szinesedik. — Ezek egyike-másika mintha férges volna. De nem az. A féreg beleharapott a gyümölcsbe, de el pusztult, nem hatolt a húsába. Felvágunk néhány ilyen pontozott és kiselejtezett almát. Egészséges a husa. Eláll egész té'en igy is ez a nagyszerűen védett gyümölcs. Pedig itt nem találják exportra méltónak. Sétát teszünk a gyümölcsösben. Egy két fán még ott piroslik a gyümölcs. Festői látvány, Csépány fotoriporteriink kettős létra tetejérőlirányozza az áldott, gyönyörű fát. Több mázsa termés volt itt minden fán. Minden fa törzsén ott a rovart fogó enyves özv, meg a szalmaöv, amelyben fészket talál az ellenség. Porozással permetezéssel^ téli mechanikai kezeléssel, nyári estéken lámpafénnyel csatázik itt az emberész az ezernyi ellenséggel szemben. A terméseredmény bősége és tisztasága mutatja, hogy sikerrel. Pedig itt, magyarázza Bory tanár ur, megkettőzötten kelle'.t küzdenünk. A gyümölcsös mélyben, van. Körül fák szegélyezik a láthatárt. Magas akácsor van a szomszéd mesgyén, amely rontja a védekezés lehetőségét. Mégis, hogy értek el ilyen eredményt? — Kitartó munkával, soha nem xankadó megfigyelésekkel és az ellenségre való gyors lecsapásokkal. Még Mácsánszky tanitó ur tervei szerint ültették ezeket á gyümölcsfákat ezelőtt huszonhat esztendővel. És soha nem hozott üyen termést. Soha nem indultak: innen az almák olyan messze útra, mint az idén. Négyszáz munkanapot biztosit ez a kis gyümölcsös Séta után ott ülünk a püspök ur lugasos verandáján. A magyar, föld kifogyhatatlan kincses bányájáról beszélünk. Az áldott magyar földről, amelyen ma olyan szegények az emberek. Ahol ma munkanélküliség van. Már egy évszázaddal ezelőtt megsiratta Széchenyi Hitelt-