Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-27 / 218. szám

Ma: Gazdamelléklet AFÍ 16 fillér. Nyíregyháza, 1931. szeptember 27. * Vasárnap IJII évfolyam. 218 sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Egyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon • 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Felhívás a magyar társadalomhoz! A vi'ágháboru szenvedéseitől cs utókövetkezményeitől 'kifáradt em­beriségnek a gazdasági rend meg­lazulása következtében egy uj harcra — a szociális nyomor és enn'ek politikai 'kihatásai eltem küzdelemre keli felkészülnie. Ezt a harcot nekünk magyaroknak szintén meg kelt vivnunk, hacsak nem akarjuk ölbetett kézzel, bű­nös közönnyel bafvégzetünk dia­dalát bevárni. Szervezetten keir' felvonulnunk a nemzet célkitűzéseinek és az adott viszonyoknak legjobban megfelelő életformák felé. A nemzet kijelölt vezérei az aíi kotmányunk adta keretek között ezt a küzdelmet a siker reményé­ben csak akkor vehetik fei, ha a kitűzött célok megvalósítása a le­hetőségig biztosítva van minden hátráltató támadás eflen. i Je'en helyzetünkben a nemzeti boldogulásnak kivívásáért folyta-' tott heroikus erőfeszítésünket leg­inkább és elsősorban a magyar tár sadalom nagyrészének gazdasági elesettsége miatt fenyegeti táma­dás. Nemzeti erőink nyugodt fel­vonulásának irányát, egy célra va­ló törekvésünk ^ehetőségét első­sorban tehát erről 'az oldalról kefi biztosítanunk. A magyar áffam jelenlegi "nehéz pénzügyi helyzetében azonban egye dűl nem képes e biztosítás körül felmerülő feladatok megoldására, nancm a társadalom támogatására is ozorui. Í ( Épen ezért a tavalyi évben már eredményesen működő Országos Inségenvhitő Mozgalmat a kor­mány ebben az évben is életre kí­vánja hívni és már most -A a kö­zelgő hideg tél előtt — intézek felhívást a magyar társadalom te­hetős tagjaihoz és intézményeihez. A helyzetnek rövid, őszinte fel­tárását nem a reménytelenség ér­zése, hanem az a hitem sugallja, hogy a magyar társadalom tehe­tős tagjai 'a magyar nép áílami és gazdasági "életének eme válságos óráiban — saját érdekükben is — sietnek majd hozzájárulni nem­zeti létünk megvédéséhez. Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a társadalom minden rétegét súlyosan érinti és az eddigi kényszerű áldozatnyujtás is nehéz terheket ró a társadalom tagjaira, azonban az is bizonyos, hogy amig az életszínvonalnak ez­zel "járó kényszerű lecsökkentése egyes rétegeknél a teljes gazdasági és fizikai "leromlás határán mozog, addig ez a tehetősebb rétegeknél az elsőrendű életszükségletek ki­elégítését egyáltalán nem befolyá­solja és fokozottabb takarékosság­gal "áldozatot hozni a nemzet nagy érdekeiért — egyéni létérdekük ve­szélyeztetése nélkül — még mindig képesek. Erre az áldozathozatafra nem­csak 'a fizjkai 'lét biztosítása Szem­pontjából, hanem erkölcsiekből i5 szükség van. Ezáltai felébred jugyanis a magyar nép nemzeti ösz­szetartozandóságának tudata és az erkölcsi, szellemi, gazdasági érdek­közösség felismerésének utjain a nemzeti szervezet egészséges élet­folyamata indulhat meg. Ha a nemzet megértése, élet­ösztöne, tehetős fiait történelmi , hivatásuk é3 köte'ességteíj'esitésük j tudatára ébreszti, a téveszmék és a . tömegmegváltást hirdető áramla­j tok nem lógnak; vészé lyei nehezed­| ni a társadalomra, hanem a nem­' zet tagjai, alakulatai sokféleségük ás különböző törekvéseik ellenére is az egyetemes nemzetrjó szolgá­latában fognak harmonikusan egy­bekapcsolódni. A nemzetek történelme nem is­mer kiméíetet, hanem "kérlelhetet­len következetességgef számot az adottságokkai, a tényekkel. Amely nemzet efveszti az élet nélkülözhetetlen feltételeinek meg­valósításához szükséges erkölcsi erőt és a nemzeti "íét megvédését akár kényelemből, akár önzéshői elhanyagolja, az a történelmi' igaz­ságszolgáltatás kegyetlen bírái elé kerül és a történelmi mult emléké­vé váük. Ezért figyelmeztető Szóval 'for­du'ok a magyar társadalom tehetős tagjaihoz és intézményeihez, hogy siessenek a veszélyben forgó nem­zetünk védelmére és áldozatkész­ségükkei a nyomorba jutott vérein­ket, ezzel önmagukat mentsék 'meg a pusztulástól. Budapest, 1931 szept. havában. Dr. Ernszt Sándor s. k.»' m. kir. népjóléti és 1 munkaügyi miniszter. A rendörségen titokban tartják a biatorbágyi merényiéi nyomozá­sának legújabb adatait c Budapestről jelentik: A biator­bágyi merénylet ügyében folyta­tott nyomozás során a fegutóbbi napokban folytatott nyomozás so­rán a fegutóbbi napokban igen ér­tékes adatoknak jutott a rend­1 őrség birtokába. Ezeket az adato­kat azonban az effenőrzés lefoly­tatásáig a nyomozás érdekében titokban tartják. v 1 A nyíregyházi pandúrok — A »Nyírvidék« eredeti tárcája. — Kedves Szerkesztő Ur ! A muhkorában megkért, hogy lapja egyik budapesti olvasójának ama kérdésére adnék választ : vol­tak-e 1900-ban Nyíregyházán pan­dúrok ? .Akkoriban szabadságra kéfezü­lődőben felhalmozott munkáim kö­zött erre nem tudtam időt szakítani, most azonban az eső által szoba­fogságra ité've, a rendelkezésemre álló adatok közül készséggel en­gedem át azokat, amik az igen t. érdeklődőnek hasznára válhatnak. — Nyíregyházán pandúrok nem­csak harminc évvel ezelőtt voltak, hanem névszerint nevezve vannak ma ís. Hogy jelentésük szerinft nem azok teljesen ma, amik vol­tak régente, az történetükre nézve mindegy, hiszen a régi állapotról a maira való áttérő fofyamata olyan lassú volt, szinte észrevétlen, hogy nem lehet pontos határát megjelölni annak, hogy rengeteg ma már nem létező megbízatásuk, dolguk mikor maradt kardot, puskát, buzogányt mióta nem hor­danak, hátas iovtm mióta nem jár­nak ,stb. Tény, hogy a csendőrségnek 1884-gen történt megszervezése és ioboz»te« kiépítése a megyék ás városok pandurszervezeteire 'sor­vasztó hatással volt. A pandúrok működési helye is a tanyavilág, a város határa volt, mint ma a csend­őröknek, nyomozás, rendzavarók megfenyitése, to'oncoUsok épugy a pandúr dolgai voltak ,mint ma a csendőré. A csendőrség mellett Nyíregyházán mégis egészen a há­ború előtti esztendőikig majdnem teljesen a régi szervezetben mű­ködtek a pandúrok. A város 1905-ös költségvetése a szolgák fizetése c. rovatban »7 pandurt'i említ, tehát hivatalos * elnevezésük akkor még az vo'-t. Az ezután kö­vetkező években történt a, pandur­szervezet eredeti rendeltetésétől való eltérés. Az átszervezés nem egyszerre történt, hanem lassan­kint ; apró int ézkedésekke-i *hol a nyomozás, hol a toloncolás ma­radt el, régi je'legük egyre sat­nyult, egyre korcsosult, mig oda­jutottak. hogy Movas kézbesítő-' letf a hivatalos nevük és utolsó ko­misszáriusuk Palicz József pandur­biztos 1911-bpn rendőrbiztos lett. A pandurság állt egy biztosból (komisszáros) és hat legényből. — 46.000 ho'-d földön, 45 bokorta­nyán vo't ur a pandurbiztos. A város főkapitánya alá tartozott, do egyébként a parancsok végrehaj­tására nézve korlátlan hatalma és szabadsága volt. Két legénnyel járt állandóan a határban, a többi ad­hivatalos leveleket kézbesített, bel­ső szolgálatban volt, vagy szabad­napot kapott, mert az éjszakás-nak (ügyeletes) szabadnapja volt, illet­ve a pandurbiztos bjeosztása szerint a rájuk bizott egyéb hivatalos teen­dőiket végezték. A biztos ment ki karhatalmat képviselő legényeivel közmunka-kirende'ésre is hófúvás, útjavítás idején. Az ő vezetésével végezték a pandúrok a kóbor teknő vájó cigányok ,és egyéb idegen ii letőségüek suppoltalfcái a legkö­zelebb,i községig, tankötelesek, had­kötelesek ösjszeirását, eb-, ló-, te­hén-összeirásokat. Bálba, bursiába (a tanyai tirpák nép kedvenc va­sárnap dé'utáni mulatsága), vásár­ba jártak a rend fenntartása cél­jából. Ha a cseléd elszökött a gaz­dájától és írásbeli parancsra nem ment vissza, a pandúr ment ki el­fogni és visszavezetni szolgálati helyére. Ló'opások idején a határban cir­ká't minden pandúr, bár a tirpáktól nem igen lehetett lovat lopni még a betyárvilágban sem, mert fél­szemmel aludt, ha lólopásnak járt a hire a szomszéd vidékeken. Nyomozták az idegen törvényha­tóságoktól körözött rablókat, elve­szett tárgyakat, eíbitangolt állato­kat, ^Itünt embereket, lopott hol­mit. Híresebb nyomozásuk volt az, j amikor Kalányos Györgyöt keres­ték, egy rablógyilkos Kolompár­cigányt és a Veszprém megye terü­letén gazdálkodó Savanyu Józsit, akinek elevenen elfogatása esetére '1000 frtnyi, holtan leendő kézre­keritésére 500 frt dijat tűzött 1& Tisza, az akkori belügyminiszter. Bálokon, mulatságokon mindég volt verekedés. Ha nagyon tüzes lett a hangulat, karikásával, kard­lappai rendet csinált az 0tt vigyázó pandúr. Vásári alku, áldomás, facipecse­nyézés se ment meg ugy, hogy össze ne rugaszkodtak volna a le­gények és ilyenkor a vásárba kive­zényelt rendőr meg se mert muk­kanni, mert volt, hogy félholtra verték. De ha Palicz pandurbiztos megjelent köztük két legényével és közéjük cserdített karikásával, a íegszffajabb legény is »kuss 0lt«. — Egyizben a verekedésnél közbelé­pő rendőrt szekér alá verték és a felhevült fegények tán még éle­tét is veszik, mikor a vásár má­sik végén őrtálló pandúrokért sza­ladt valaki. 'A komiszáros "és két pandúr lóháton szekereken, össze­tolt szekérrudakon, heverő embe­reken, vásári portékán ugrattak ke resztül, hogy hamar odaérjenek. Nem fogtak el senkit, nem vittek törvény elé senkit, de mindenki megkapta a magáét karikással, kardlappaí, buzogánnyal. Szép száf emberek voltak a pan­dúrok mind. — Az »apraja« is

Next

/
Oldalképek
Tartalom