Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-27 / 218. szám

Ma: Gazdamelléklet AFÍ 16 fillér. Nyíregyháza, 1931. szeptember 27. * Vasárnap IJII évfolyam. 218 sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : Egy hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény Egyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Széchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon • 5—22. A kiadóhivatal telefonja : 1 39. Postacheque 29556 Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz, Bethlen-u. 2. Felhívás a magyar társadalomhoz! A vi'ágháboru szenvedéseitől cs utókövetkezményeitől 'kifáradt emberiségnek a gazdasági rend meglazulása következtében egy uj harcra — a szociális nyomor és enn'ek politikai 'kihatásai eltem küzdelemre keli felkészülnie. Ezt a harcot nekünk magyaroknak szintén meg kelt vivnunk, hacsak nem akarjuk ölbetett kézzel, bűnös közönnyel bafvégzetünk diadalát bevárni. Szervezetten keir' felvonulnunk a nemzet célkitűzéseinek és az adott viszonyoknak legjobban megfelelő életformák felé. A nemzet kijelölt vezérei az aíi kotmányunk adta keretek között ezt a küzdelmet a siker reményében csak akkor vehetik fei, ha a kitűzött célok megvalósítása a lehetőségig biztosítva van minden hátráltató támadás eflen. i Je'en helyzetünkben a nemzeti boldogulásnak kivívásáért folyta-' tott heroikus erőfeszítésünket leginkább és elsősorban a magyar tár sadalom nagyrészének gazdasági elesettsége miatt fenyegeti támadás. Nemzeti erőink nyugodt felvonulásának irányát, egy célra való törekvésünk ^ehetőségét elsősorban tehát erről 'az oldalról kefi biztosítanunk. A magyar áffam jelenlegi "nehéz pénzügyi helyzetében azonban egye dűl nem képes e biztosítás körül felmerülő feladatok megoldására, nancm a társadalom támogatására is ozorui. Í ( Épen ezért a tavalyi évben már eredményesen működő Országos Inségenvhitő Mozgalmat a kormány ebben az évben is életre kívánja hívni és már most -A a közelgő hideg tél előtt — intézek felhívást a magyar társadalom tehetős tagjaihoz és intézményeihez. A helyzetnek rövid, őszinte feltárását nem a reménytelenség érzése, hanem az a hitem sugallja, hogy a magyar társadalom tehetős tagjai 'a magyar nép áílami és gazdasági "életének eme válságos óráiban — saját érdekükben is — sietnek majd hozzájárulni nemzeti létünk megvédéséhez. Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet a társadalom minden rétegét súlyosan érinti és az eddigi kényszerű áldozatnyujtás is nehéz terheket ró a társadalom tagjaira, azonban az is bizonyos, hogy amig az életszínvonalnak ezzel "járó kényszerű lecsökkentése egyes rétegeknél a teljes gazdasági és fizikai "leromlás határán mozog, addig ez a tehetősebb rétegeknél az elsőrendű életszükségletek kielégítését egyáltalán nem befolyásolja és fokozottabb takarékossággal "áldozatot hozni a nemzet nagy érdekeiért — egyéni létérdekük veszélyeztetése nélkül — még mindig képesek. Erre az áldozathozatafra nemcsak 'a fizjkai 'lét biztosítása Szempontjából, hanem erkölcsiekből i5 szükség van. Ezáltai felébred jugyanis a magyar nép nemzeti öszszetartozandóságának tudata és az erkölcsi, szellemi, gazdasági érdekközösség felismerésének utjain a nemzeti szervezet egészséges életfolyamata indulhat meg. Ha a nemzet megértése, életösztöne, tehetős fiait történelmi , hivatásuk é3 köte'ességteíj'esitésük j tudatára ébreszti, a téveszmék és a . tömegmegváltást hirdető áramlaj tok nem lógnak; vészé lyei nehezed| ni a társadalomra, hanem a nem' zet tagjai, alakulatai sokféleségük ás különböző törekvéseik ellenére is az egyetemes nemzetrjó szolgálatában fognak harmonikusan egybekapcsolódni. A nemzetek történelme nem ismer kiméíetet, hanem "kérlelhetetlen következetességgef számot az adottságokkai, a tényekkel. Amely nemzet efveszti az élet nélkülözhetetlen feltételeinek megvalósításához szükséges erkölcsi erőt és a nemzeti "íét megvédését akár kényelemből, akár önzéshői elhanyagolja, az a történelmi' igazságszolgáltatás kegyetlen bírái elé kerül és a történelmi mult emlékévé váük. Ezért figyelmeztető Szóval 'fordu'ok a magyar társadalom tehetős tagjaihoz és intézményeihez, hogy siessenek a veszélyben forgó nemzetünk védelmére és áldozatkészségükkei a nyomorba jutott véreinket, ezzel önmagukat mentsék 'meg a pusztulástól. Budapest, 1931 szept. havában. Dr. Ernszt Sándor s. k.»' m. kir. népjóléti és 1 munkaügyi miniszter. A rendörségen titokban tartják a biatorbágyi merényiéi nyomozásának legújabb adatait c Budapestről jelentik: A biatorbágyi merénylet ügyében folytatott nyomozás során a fegutóbbi napokban folytatott nyomozás során a fegutóbbi napokban igen értékes adatoknak jutott a rend1 őrség birtokába. Ezeket az adatokat azonban az effenőrzés lefolytatásáig a nyomozás érdekében titokban tartják. v 1 A nyíregyházi pandúrok — A »Nyírvidék« eredeti tárcája. — Kedves Szerkesztő Ur ! A muhkorában megkért, hogy lapja egyik budapesti olvasójának ama kérdésére adnék választ : voltak-e 1900-ban Nyíregyházán pandúrok ? .Akkoriban szabadságra kéfezülődőben felhalmozott munkáim között erre nem tudtam időt szakítani, most azonban az eső által szobafogságra ité've, a rendelkezésemre álló adatok közül készséggel engedem át azokat, amik az igen t. érdeklődőnek hasznára válhatnak. — Nyíregyházán pandúrok nemcsak harminc évvel ezelőtt voltak, hanem névszerint nevezve vannak ma ís. Hogy jelentésük szerinft nem azok teljesen ma, amik voltak régente, az történetükre nézve mindegy, hiszen a régi állapotról a maira való áttérő fofyamata olyan lassú volt, szinte észrevétlen, hogy nem lehet pontos határát megjelölni annak, hogy rengeteg ma már nem létező megbízatásuk, dolguk mikor maradt kardot, puskát, buzogányt mióta nem hordanak, hátas iovtm mióta nem járnak ,stb. Tény, hogy a csendőrségnek 1884-gen történt megszervezése és ioboz»te« kiépítése a megyék ás városok pandurszervezeteire 'sorvasztó hatással volt. A pandúrok működési helye is a tanyavilág, a város határa volt, mint ma a csendőröknek, nyomozás, rendzavarók megfenyitése, to'oncoUsok épugy a pandúr dolgai voltak ,mint ma a csendőré. A csendőrség mellett Nyíregyházán mégis egészen a háború előtti esztendőikig majdnem teljesen a régi szervezetben működtek a pandúrok. A város 1905-ös költségvetése a szolgák fizetése c. rovatban »7 pandurt'i említ, tehát hivatalos * elnevezésük akkor még az vo'-t. Az ezután következő években történt a, pandurszervezet eredeti rendeltetésétől való eltérés. Az átszervezés nem egyszerre történt, hanem lassankint ; apró int ézkedésekke-i *hol a nyomozás, hol a toloncolás maradt el, régi je'legük egyre satnyult, egyre korcsosult, mig odajutottak. hogy Movas kézbesítő-' letf a hivatalos nevük és utolsó komisszáriusuk Palicz József pandurbiztos 1911-bpn rendőrbiztos lett. A pandurság állt egy biztosból (komisszáros) és hat legényből. — 46.000 ho'-d földön, 45 bokortanyán vo't ur a pandurbiztos. A város főkapitánya alá tartozott, do egyébként a parancsok végrehajtására nézve korlátlan hatalma és szabadsága volt. Két legénnyel járt állandóan a határban, a többi adhivatalos leveleket kézbesített, belső szolgálatban volt, vagy szabadnapot kapott, mert az éjszakás-nak (ügyeletes) szabadnapja volt, illetve a pandurbiztos bjeosztása szerint a rájuk bizott egyéb hivatalos teendőiket végezték. A biztos ment ki karhatalmat képviselő legényeivel közmunka-kirende'ésre is hófúvás, útjavítás idején. Az ő vezetésével végezték a pandúrok a kóbor teknő vájó cigányok ,és egyéb idegen ii letőségüek suppoltalfcái a legközelebb,i községig, tankötelesek, hadkötelesek ösjszeirását, eb-, ló-, tehén-összeirásokat. Bálba, bursiába (a tanyai tirpák nép kedvenc vasárnap dé'utáni mulatsága), vásárba jártak a rend fenntartása céljából. Ha a cseléd elszökött a gazdájától és írásbeli parancsra nem ment vissza, a pandúr ment ki elfogni és visszavezetni szolgálati helyére. Ló'opások idején a határban cirká't minden pandúr, bár a tirpáktól nem igen lehetett lovat lopni még a betyárvilágban sem, mert félszemmel aludt, ha lólopásnak járt a hire a szomszéd vidékeken. Nyomozták az idegen törvényhatóságoktól körözött rablókat, elveszett tárgyakat, eíbitangolt állatokat, ^Itünt embereket, lopott holmit. Híresebb nyomozásuk volt az, j amikor Kalányos Györgyöt keresték, egy rablógyilkos Kolompárcigányt és a Veszprém megye területén gazdálkodó Savanyu Józsit, akinek elevenen elfogatása esetére '1000 frtnyi, holtan leendő kézrekeritésére 500 frt dijat tűzött 1& Tisza, az akkori belügyminiszter. Bálokon, mulatságokon mindég volt verekedés. Ha nagyon tüzes lett a hangulat, karikásával, kardlappai rendet csinált az 0tt vigyázó pandúr. Vásári alku, áldomás, facipecsenyézés se ment meg ugy, hogy össze ne rugaszkodtak volna a legények és ilyenkor a vásárba kivezényelt rendőr meg se mert mukkanni, mert volt, hogy félholtra verték. De ha Palicz pandurbiztos megjelent köztük két legényével és közéjük cserdített karikásával, a íegszffajabb legény is »kuss

0lt«. — Egyizben a verekedésnél közbelépő rendőrt szekér alá verték és a felhevült fegények tán még életét is veszik, mikor a vásár másik végén őrtálló pandúrokért szaladt valaki. 'A komiszáros "és két pandúr lóháton szekereken, összetolt szekérrudakon, heverő embereken, vásári portékán ugrattak ke resztül, hogy hamar odaérjenek. Nem fogtak el senkit, nem vittek törvény elé senkit, de mindenki megkapta a magáét karikással, kardlappaí, buzogánnyal. Szép száf emberek voltak a pandúrok mind. — Az »apraja« is