Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-06 / 201. szám

ll Megalakultak a debreceni gazdakamara szakosztályai A Tiszántúl Mezőgazdasági Kamara növénytermesztési, állattenyésztési és közgazdasági szakosztályai augusztus 31-én tartották agyúttes alakuló gyűlésüket báró Vay László elnöklete alatt. Az ülés tárgya az egyes szakosztályok elnökségének megválasztása, a szakosztályok bizottságainak megalakítása volt. A növénytermesztési szakosztály elnökévé: Beliczey Géza m. kir, gazdasági főtanácsost, a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület elnökét, elnökhelyettessé pedig dr. Kuszka István ny. főispánt, a SzolBokvármegyei Gazdasági Egyesüsület elnökét választották meg. Az állattenyésztési szakosztály elnökévé: Jármy Menyhért m. kir. gazdasági főtanácsost, helyettes elnökévé Beszterczey Gábor m. kir, gazdasági főtanácsost választották meg. A közgazdasági szakosztály elnökévé egyhangú lelkesedéssel dr. Káliay Miklós volt kereskedelemügyi államtitkárt, helyettes elnökévé pedig dr. Kiss Ernő felsőházi tagot választották mejjj, A növénytermesztési szakosztály 6 bizottságot alakított éspedig: tailajtani bizottságot, melynek e'nökévé Faltin Adolf kísérlet ügyi főigazgatót, gabonatermesztési bizottságot. rnelynek e'nökévé dr. Kuszka Istvánt, kereskedelmi és ipari növénytermesztési bizottságot, melynek elnökévé Steinfeld István m. kir. kormányfőtanácsost, kertgazdasági bizottságot, melynek elnökévé Pohl Ferenc m. kir. gazdasági tanácsost, szőlő és borgazdasági biaottságot, melynek elnökévé Weszprémy Zoltán ny. főispánt, végűi, növényvédelmi bizottságot, melynek elnökévé dr. Gulyás Antal gazdasági akadémiai tanárt vá'asztották meg. Az állattenyésztési szakosztály hét bizottságot alakított éspedig szarvasmarhatenyésztő bizottságot, melynek elnökéül Baghy Gyu]a m. kir. gazdasági főtanácsost, lótenyésztési bizottságot, melynek elnökévé dr. Geist Gyula m. kir. gazdasági főtanácsost, juhtenyésztési bizottságot, melynek elnökévé: Balogh István földbirtokost sertéstenyésztési bizottságot, melynek elnökévé vitéz Kenyeres János ország gyü'ési képviselőt, apró háziállattenyésztési bizottságot, melynek elnökévé Steinfeld István m. kir. kormányfőtanácsost, legelő-, rét- és takarmánytermesztési bizottságot, melynek elnökévé Surgóth Jenő gazdasági főtanácsost, gazdagsági főfe'ügyelőt, végül állategészség védelmi bizottságot, melynek elnökévé Czelloth János állategészségügyi főfelügyelőt választották meg. . A közgazdasági szakosztály tiz bizottságot alakított éspedig mezőgazdasági üzemszervezési és számtartási bizottságot, melynek elnökévé Jóna István földbirtokost, mezőgazdasági ipari bizottságot, melynek elnökévé dr. Korniss Ferenc földbirtokost, vámkereskedelem és exportügyi bizottságot, melynek elnökévé gróf Dessewffy Aurél nagybirtokost, közlekedési és tarifaügyi bizottságot, melynek elnökévé báró Kende György nagybirtokost, szövetkezeti hitel és biztositásügyi bizottságot, melynek elnökévé Steinfeld István kormányfőtanácsost, népjóléti bizottságot, melynek elnökévé Várady Szabó János földbirtokost, cseléd- és munkáfeügyi bizottságot, melynek elnökévé Garai Lászlót, adóügyi bizottságot, melynek elnökévé Eszenyi Jenő gazdasági főtanácsost, végül gazdatiszti bizottságot, melynek elnökévé .Gramling Alajos jószágigazgatót vá iftsztották meg. 1931. seeptemöer 6. Irta vetőmag előkészítése és vetése Mike János oki. gazda, a Felsőszabolcsi Gazdakör titkára Köüszöggombák ellen ma már vegyi szerekkel való csávázásfcal biztos eredményt érhetünk el, mig a virágfertőző üszöggombák csalíis 52 C fokú meleg vízben néhány percig való áztatássai pusztíthatok el. Csáváznsra rézgá'icot, továbbjá formaldehid és higanytartalmu készítményeket szoktak használni- — (Utóbbiak mérgezők, tehát óvatosan kezelendők.) Van nedves és száraz csávázási módszer. Legtökéletesebb, és így legbiztosabb hatása a higanyos ned ves (Bigriol) csávázásnak van, s ezért küönösen erősen üszögös hu zát csakis ilyen eljárással csávázzunk, mert különben hiábavaló munkát végzünk és ami a mai világ ban nagyon is fontos — hiába költjük nehezen megszerzett kevés pénzünket. — A Felsőszabolcsi Gazdakör tagjai, (tehát a kisvárdai és mándoki járás összes községei, mint erkölcsi testületek is) a felvidéken tömörült és az egész tiszántúli gazdákkal együtt a Krausz és Moskovits Egyesült ipartelepek Rt. (Budapest, VIII., örömvölgy-u. 8.) cég gel kötött egyezség értelmiben az árjegyzéki árakhoz képest nagy kedvezményt élveznek az ezen cég által gyártott — bármely mXs gyárt mánnyal azonos minőségű és hatású »Arzopác« porpác és »Bigriol.; nedves páco'ó szerek megrendelésénél. A »Bigriol« sZerből 1 kg. mintegy 20 mázsa vetőmag csávázásához elegendő, mig a porpácból ugyanennyi buza csávázásához 4 kg. szer szükséges. Ha 1 mázsa buza csávázásához szükséges anyag értékét számitjuk, akkor azt látjuk, hogy a nedves csávázószer kevesebb, mint a felébe kerül, s igy már ezéri is inkább »Bigrio!«-al való csávázás ajánlatos. Csávázási módszerek 1. Kádcsávázásná'., a magot a csávázóoMatban egy bizonyos ideig áztatjuk, azután száradás végett vékony rétegben kiteregetjük. A folyadék színén uszó üszögös szemeket leszedhetjük és megsemmisíthetjük, ami nagyon fontos is, mert ha tekintetbe vesszük, hogy egyetlen üszkös buzaszembien 4 millió üszögspóra van és ha a már csávázott búzában épen maradt 1—2 üszkös szem, utó'-ag szétnyomódik, megfertőzheti a csávázással üszögmentesi ett vetőmagot. 2. Sorozatos esívdzásnái a csávázóoldatba a megcsávázott gabona után többszöri egymásutánban kerül a mag és minden ujabb menynyiség csávázása után a felszívódás folytán beállott mennyiséget utántöltéssel pótolni kell, mert az oldat fokozatosan gyengül, s igy gom baöló hatása csökken. A tartalékoldatnak kétszer olyan erősnek kell lenni, mint amilyent nedves csávázásra használunk. 3. Ha

rom-, vagy garmada csávázás ugy történik, hogy a gabonát átlapátolása közben meglocsoljuk a csávázóoldattal, majd ponyvával, vagy zsákokkal betakarjuk a gabonarakást, hogy a csávázőoldat hoszszabb ideig lejthesse ki hatását, 1 mázsa buza csávázásához 7.5 liter psávázóoldat szükséges. Ilyen módon csak olyan gabonát szabad csávázni, amelyik gabonaosztályozó gépen át lett eresztve és üszöglszemeket nem tartalmaz. 4. Lin •art-féle ko aras csávázé'sníl a magot rézgálicoldatban mossuk meg. 100 liter vizre 1/2—1 kg. rézgáUcot veszünk, s ebbe a vetőmagot megmossuk, amely 5 perc alatt elvégezhető, ezen idő- alatt a felszínre kerülő léha, yagy üszögös szemeket szitával leszedjük. 5 perc múlva kiemeljük a kosarat annyira, hogy a kosár fele a folyadék színe fölé kerüljön, s ekkor tenyérrel jól átdörzsöljük a búzát, hogy aü üszögszemeket szétnyomván, az ismételt fertőzést megelőzzük. 5. Porcsávázást egy tengelyen "for gatható hordóban, vagy közvetleíenül ezen célra készített hengerben végezhetjük el a legtökéletesebben. Egyet'en előnye a gyors munka, de drágább,, bizonytalanabb hatású,, felszálló poruk mérges lévén, a vele dolgozók egészségét veszélyeztetik. 6. Gyors csávázás a nedves száraz csávázási módszer előnyeit egyesíti azok hátrányainak nagyrészbeni kiküszöbölése által. Ilyen csávázáshoz 1 mázsa búzára 3—4 liter viz elegendő és a csávázó szerből is csak a fele mennyi$égü szükséges, tehát amellett, hogy a nedves csávázás biztos . üszögölő hatását is érvényesítjük, még hozzá fél annyi anyagot keil ugyanannyi búzához felhasználnunk. EzenkivüL a gabona csávázás után azonnal vethető; nem porzik, s így az egészségre nem ártalmas; spóraölő hatása a talajban is folytatódik, s igy utólagos fertőzéstől nem kell tartanunk a munka gyors és egyszerű ezáltal szintén tetemes költségmegtakarítást érhetünk el. A vetést — ha csak egy mód van rá — mindég géppel végezzük és idejében, mert az elkésett vetés gyenge lévén, egy esetleges hótalan télen nagyon sokat szenved. Kamarai kertészeti érdekképviselet A Debreceni és Ilajduvármegyei Kertészeti Egyletnek a kertészeti kamarai érdekképviselet megszervezé ére irányult előterjesztése a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarában augusztus hónap 31-én tartott gyűlésen megvalósult. A kertészeti egylet Steinfeld István m. kir. kormányfőtanácsos elnököt és Pohi Ferenc m. kir. gazdasági tanácsos, alelnököt rendes kamarai tagokuí kikü'dte. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ez év junius 2-án tartott igazgatóválasztmányi ülésében a következő határozatot hozta: 5684—1931. I. 4. A választmány helyesléssel veszi tudomásul, a Debreceni és Hajduvármegyei Kertészeti Egylet azon törekvését, hogy a mezőgazdasági kamarák kebelében kertészeti ügyosztályok szerveztejssenek, annyival is inkább, mert a Tiszántu'i Mezőgazdasági Kamara kertészeti ügyosztályát okleveles kertész vezetése alatt már évekkel ezelőtt megszervezte. A Kertészeti Egylet azon kívánságát azonban, hogy a mezőgazdasági kamarák címét: Mezőgazdasági és Kertészeti Kamara címre változtassák meg, a vá'asztmány nem látja indokoltnak, mert a mezőgazdasági fogalmába a kertészet fogalma is beletartozik. Jóváhagyatott a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara 1931. évi junius 2-án megtartott rendes közgyűlésében 5683—1931. III- kgy. sz. a'att. Az augusztus 31-én megszervezett Kertgazdasági bizottsági szakosztály tagjai a következők: elnök Pohl Ferenc m .kir. gazdasági tanácao*, pár fillérért kapja Ön az AKCIÓ 2 -j- 1 csöves váltóáramú hálózati hangszóróval egybeépitett készüléket. Kapható faitrden rádiókereskedésben. Gyártja : Telefongyár R. T. Budapest. 5JI7-8 városi kertészeti felügyelő, rendes kamarai tag, Debrecen. Tagok: Bohüs János ny. máv. fők'ertész, rendes kamarai tag, az Országos Mezőgazdasági. Kamara rendes tagja, Békéscsaba. Győrök Leó Tivadar m .kir. kertészeti főfelügyelő,. Debrecen, Gazdasági Akadémia'. Bakos Gyula városi kertész Debrerecen. Krebs Zo tán ny. városi főkertész, rendes kamarai tag, Szarvás. Losönczy István földbirtokos, virágmagtermelő, mezőgazdasági kamarái kertészeti tudósító, Tisíádérzs. Dr. Medovarszky Mátyás^ a Békésvármegyei Kertészeti Egyet inöke, városi főjegyző, rendes kamarai t

ag, Békéscsaba. Ifj. Pacze-t János keresk. kertész, Debrecen. Pápp Gyula ny. máv. főkertész Dfebrecen. Steinfeld István m .kir. korniáhyfőtanácsos, e. elnök, rendes kamarai tag, Debrecen. Előadó: Czapáry Bertalan kamarai kertészeti szaktanár, Debre-• cen. Semmit se ér már a régi boletta Sehoi se fogadják már er a lavayt gabonajegyeftet A tavalyi 3 pengős boletták érvénye tudvalevőleg augusztus hó 31 -ével lejárt. Ezután nem lehet a. régifaj táj u bo'ettát sem adófizetésre felhasználni, sem beváltani. Akinek ezen időn t

ul régi bolettája maradt, elteheti emlékbe. A régi boetták beváltásának határideje tegnap járt le s. igy az 1930. évben kibocsátott boletták érvényüket vesztették. Tegnaptól kezdve már ugy adófizetésre, mint beváltásra csak az 1931-es bo'ettákat fogadják el. A nyiregyházi gazdák birtokában még meglehetős nagy számban voltak régi boletták — s mint erről már irtunk — az idén is so"*at fizettek be adóba a tavalyi boiettákbói is. A régi boletták kitartottak végig s az érvényességük utolsó napjaiban is szép számmal folytak még be az adópénztárba. Szeptember 1 óta már nem lehet az 1930. évben kib.ocsájtott boJettával adót fizetni, vagy azokat bevá'tani. Ezzel a régi boV.ták az enyészeté lettek s legfeljebb kedves emléktárgyként maradhatnak a7 asztalfiókban, vagy herámázv-a. MAYER, ZSíOdílUIHTERNÁTUSA, Nyíregyháza Kossuth-tér 5. Szigorúan rituális ellátás, egyéni vallásos nevelés, gondos, lelkiismeretes correpetálás bejáróknak is, állandó tanári felügyelet, mérsékelt árak. Decemberi magánvtzsgákia jelentkezőket elfogüd. Zongora és nyelvoktatás. 1679-10