Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-06 / 201. szám

1931. szeptember 6. JSílriOTlDJSIt HBSBHfflnHBai GAZDAMELLÉKLET ^Ifllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllíllliillllllllll Homokjavitó vetésforgók! Irta: Westsik VI'mos mezőgazdasági kamarai szaktanár. A mai pénztelen viszonyok közepette természetes következmény, hogy a gazdaközönség oly gazdálkodási rendszerhez folyamodik, ameiy semminemű pénzbefektetést nem igényel. Ez okból szakismeret hiányában nem lehet elitélni a parlagoltatást az esetben, ha a futóhomok kimerült. Közismeretes, hogy a mi szabolcsi laza homoktalajainkon mily nehéz és kockázatos a takarmánytertmesztés a sok évben megismétlődő szárazság miatt. Márpedig ahol nincsen takarmány, ott a birtok területéhez mérten, inem lehet elegendő számú állatot eltartani, s igy kevés az istállótrágya is. Gazdaközönségütnk legnagyobb része csak az eddig megszokott gazdasági ismeretekkel rendelkezik, s ez okból nem tud egyebpt csinálni a kimerült homokkal, minthogy pihenteti, vagyis parlagoltatja, ha nincsen elegendő istá'iótrágyája. A Tiszántúl Mezőgazdasági Kamara és Nyíregyháza város á-tai nagy áldozatkészséggel létesitett homokjavitó kisérleti gazdaságnak jutott ama feladat, kipuhatolni és bemutatni oly homoki gazdálkodási rendszereket, amelyek istállótrágya nélkül is nagyobb jövedelmet szolgáltatnak még a mai nehéz viszonyok mellett is, mint a parlagoltatási rendszer, dacára annak, hogy a parlagoltatás semminemű pénzbefektetést nem igényel. Ezen célból a ínyiregyházi homok iavitó kisérleti gazdaság 12 féle homoki vetésforgót vezetett be, melyeknek célja kipuhatolni, hogy a ku-önböző homoki gazdálkodási rendszerek minő jövedelmet képesek biztositani a mai vszzonyok mellett. Az előbb jelzett 12 homoki vetésforgó közül 2 vetésforgó az ellenőrzés célját szolgálja. Az emiitett 2 ellenőrző vetésforgó közül az egyik a parlagi vetésforgó, amely semminemű befektetést nem igéíiyel, s igy semminemű trágyázásban sem részesül. A másik ell mőrző vetésforgó pedig az istállótrágyázási rendszer, amely hivatott arra,, hogy kimutassa, minő jövedelem érhető el az istállótrágyázás mellett és minő a zöldtrágyás, mütrágyás és szalmatrágyás vetésforgókkai szemben, ugyanazon talajon. Egy gazdálkodási rendszer jövedelmezőségének kipuhatólásához legalább 3 évre van szűkség, pontos ellenőrző kisérletezés melleítt, csakis ily adatok lehetnek döntők ós iránytadók a gazdasági üzemtani tudomány mai álláspontja a szerint, amit azonban a gyakorlati élet is igy igazolta. Tájékoztató irányt azonban mutatnak az egyes évek eredményei | ís. Ez okból a kísérteti gazdaság most már minden évben a Nyírvidék utján nyilvánosan fogja tájékoztatni a szabolcsi gazdaközönséget arról, hogy az egyes homoki Üzemrendszerek mji

nő terméseredménnyel jártak. A homokjavitó vetésforgók be- I állítása az 1,930. évben történt, s a növényi sorrend természetszerű- j sége hozza magával, hogy a folyó 1931. évben vagyunk először ama helyzetben, hogy az egyes homoki vetésforgók egy évi terméseredmé- J nyeit közölhessük. A 12 homoki gazdálkodási rendszer ismertetése csak fokozatosan történhetik, mivel a lap 'terjedelme nem engedi, hogy egyszerre leközölhessük mind a 12 homoki vetésforgó eredményét. Jelen soraimban 2 homoki vetésforgó eredményeit ismertetem éspedig a parlagi és a csillagfürt zöldtrágyás vetésforgókat. Mind a 12 homoki vetésforgóra vonatkozik ama kijelentésem, hogy azok jellegzetes futóhomokdombon vannak felállítva, s minden egyes vetésforgó talaja gyenge homok, amely emberemlékezet, óta istállótrágyát nem kapott. Ezek előrebocsátása után leirom az első 2 homoki vetésforgó eredményeit. A parlagi vetésforgó 2 táblából áll, s növénytermelési sorrendje a következő: 1 parlag 2. rozs, minden trágyázás nélkül. 3. Burgonya minden trágyázás nélkül. A parlag után következő 1931. évi rozs adott kat. holdankint 5.26 métermázsa szemtermést és 10.08 métermázsa szalma és törekhozamot. Ebben a vetésforgóban adott a burgonya 1930. év őszén kat. holdankint 5.84 métermázsa gumótermést, s ezzel szemben 10.00 métermázsa gumó lett bele 'ültetve, tehát a vetőmagnak csak a feie térült meg. Becslésünk szerint ebben a vetésforgóban a burgonya , a folyó 1931. évben sem fog jobban fizetni. Eredményeink azt mutatják, hogy parlagoltatás mellett a rozs még fizet va'ahogy, de jövedelmező burgonyatermesztés egyálta'án nem űzhető ezen rendszer mei lett. A második vetésforgó szintén 3 tábiábjói áll s növénytermelési sorrendje az alábbj: 1. csillagfürt féladag műtrágyával, a csillagfürt mint fő termény alászántva zö Idtrágyával. 2. Rozs féladag műtrágyával. 3. Burgonya, trágyázás nélkül Ebben a vetésforgóban a terméseredmény kat. holdankint a következően alakult: a rozs adott 1931 évben 12.48 métermázsa szemtermést és 17.68 métermázsa szalma[I hozamot. Tehát a zöldtrágyás rozs terméstöbbjlete 7.22 métermázsa szem és 7.78 métermázsa szalma, a parlagi rozzsal szemben. A mérték pedig egyformamert a parlagi rozs talaja is pihent egy évig, s a zöldtrágyás rozs talaját is egy évig igénybe vette a csillagfürt. Ebben a vetésforgóban az 1930. év őszén adott a burgonya kat. holdankint 19.54 métermázsa termést, tehát 13.70 métermázsával nagyobb hozamot adott mint a parlagi. Pedig ebbien a vetésforgóban a burgonya 1930 .évben még nem érte e* a csillagfürttel megjavított táblát, hanem csak mütrágyás rozs utájn következett. Eredményeink mutatják, hogy a parlagoltatást fel kell váltani okszerűbb rendszerekkel. Takarmányfélék elvetése zsombolyai kazlakban Irta: Mária'aky Kálmán. A zsombolyai kazai" készítéséhez | nem kell verem, bárhol felállítható. | Ágyást készítünk szalmából, lega'ább 5, de 6 méternél nem szélesebbet s erre rakjuk a besavanyítandó takarmányt. A fenékágyá^ szélén szalmakoszorut rakatunk. Á koszorú egy hajtás szalma szélességű, tehát 50—60 cm. Az igy készített fenékbe behányjuk a frissen lekaszált és feldolgozott takarmányt. Mire a koszorúiért beraktuk, akkor egy munkással kezdjük rakatni a koszorú tetejére a második réteg sza'makoszorut, melynek üregét ujre megtöltjük a besavanyítandó takarmánnyal. Szóval' ugy járunk el, mint a polyva- és törekkazal készítésénél. — Félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy a száí'ma csak a koszorúba jön, a takarmány közé nem rakunk szalmát. Tov&bbá ügyeljünk arra, hogy először mindig a szalmakoszoru legyen készen s aztán jöjjön közzé, reá a takarmánytöltés, ez esel bon ugy maga alá nyomja a szaTmafalat, hogy azt vaskampóval is nehéz kitépni. Ezt az eljárást addig folytatjuk, mig a kazal körülbelül 4 méter magas lesz, a befejezésnél itt is ügyeljünk arra, hogy a kazal teteje szép domború fordított teknőhöz ha sonló legyen. Ekkor egy réteg szalmával betakarjuk s azonnal megkezdhetjük a földelést, mint a veremnél. A földelésnél arra kell ügyelni, hogy a tetőre feldobott földet egyenletesen terítsük el, mert ellenkező esetben a sülyedés nem lesz egyforma s a kazal elferdül, amiből sok hátrány keletkezhetik. Egy 50 négyzetméter fe'üfetü zsombolyai kazalunkon, amelyen 60—70 cm. vastag földréteg van, kb. 300 métermázsa nyomás fekszik. A megkezdett és befejezett erjedés után a levegő beszüremkedése lehetetlen, igy a kazal évekig eláll. Nem hangsúlyozhatom eléggé a szalmaburok horderejét: ez bjztos^tja a külső réteget a rothadástól. Először a laza száima beereszti később,, teljesen összeborulván, elzárja a levegőt. Ami fő, elzárja a hőt. A hőfejlődés rohamos gyorsaságát és a már elért magas hőfok hónapokig tartó fennmaradását a szalmafalak nagyban elősegítikA kazal illata már jelzi a Sikert. Maga az i'lat azonban legnagyobbrészt a takarmány minőségétő(i íügg. Például a jól készült "tengeri-csaIamádé a finom szilvacefre szeszes szagát árasztja; a köles szára, mely egyike a legjobb erjesztésre való növényeknek, frissen-mélegen tört íozskenyér pompás illatával bii, a lóhere és lucerna a szalmakaptár' kellemes méz- és viaszszagához ha- j sonló, istb. Ecetes vagy pállott szag csak az esetben érezhető, ha a kazal széleit a szalma és a csalamádé érintkezési pontjain bontogatjuk, úgyszintén a kazal fenekén. Zsombolyai kazlat ugy rakni, hogy ne sikerüljön, alig lehet. De mégis vannak hibák, melyeket ei kell mondanom. A kazal elferdül, ha süyedéskbr létrát vagy más szilárd támasztékot hagyunk mellette, ha egyenetlenül mindig egyik oldalon rakjuk, ha a fö'delés egyenetlen., vagy pedig egy oldalú ,ha ugyanis először a jobb-, aztán a baloldalt földeljük le. A kazal behorpad, ha a takarmány tetejét nem rakjuk a befejezéskor erősen domborúan; ha mindig a középen "és nem túlnyomóan a szélein tipródik; végül ha még I használt é* uj állapotban 1931-32. tanévre ban vásárolhat. Telefon előjegyzéseket is elfogadunk emellett a közepét túlterheljük földdel, viszonyítva az oldalakhoz. A kazal rosszul erjfö. és tintaszerű, feketezöldes levet ereszt s az erjesztett takarmány tulnedves le sz, 'ha igen nagy esőben tiszta nyers, nagyon lédús takarmányt raktunk be. Ez esetben a kazal csak 30—35 C fokra melegszik fel és ecetes-avas vaj szagú, csipősizü JÍesz, amit az állatok nem szeretnek. Hasonló esetet azonban csak egyet hallottam említeni de nem lát tam. A zsombolyai kazaí egyéb, betegségéről nem hallottam, holott több, mint száz kazlat volt alkalmam látni utazásaim alkalmával s magam is éveken át többet készítettem. A takarmánybesavanyitás a Dunántúlon már régen ,elter jedt, a gazdák a téli takarmányozást enéikül el tudják képzelni. Ujabban már olyan szilókat, elektrószilókat is készítenek, amelyekben a behordott takarmányrétegeket elektromossággal melegítik fel, hogy a tejsavas erjedésnek kedvező 50 C fok körüli hőmérsék lie a besavanyított takarmány szerves anyagának részbeni e'égése felhasználása, hansm az elektromos ság hatására áljon be mielőbb. Bár valamennyi besavanyitási eljárás veszteséggel jár, mégisem nélkülözhetjük a besavanyitást, kivált nagyobb állattartás mellett mert csupán ezzel biztosithatjuk a té-i időre a nedvdús, kellően meg puhu t és Ízletes takarmányt, melyiyel a zöldtakarmányt még leginkább pótolhatjuk. Némely évben az esős tavaszi'idő is szükségessé teszi a szálastakarmány besavanyitását mert á szárítást megnehezíti a 'gyakori eső, amely a száradó takarmányt kilúgozza, izet'enné és romlottá teszi. A renden már néhányszor megázott takarmányt a besavanyitássai megmenthetjük és jó, Ízletes takarmánnyá tehetjük. Az ilyen besavanyított takarmány tömege a lehető Iegtömöttebb, ebből egy köbméternek a súlya meghaladja a 9 métermázsát. A kazal feneke felé természetesen tömöttebb és súlyosabb. Legtökéletesebb a kazal derekán. A zöldtakarmány alig veszti el a szinét, legfeljebb a hőfokhoz mérten némileg sárgás vagy nagyobb hőfok mellett barnásba menő zöld szinü lesz. Bnrgonyazsákokat bevált minőségben darabját 50 fillérért szállítja: S0HLES1NGER és TÁRSA Budapest, V., Percei Mórutca 2. 5498 5