Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-06 / 201. szám

1931. szeptember 6. JSílriOTlDJSIt HBSBHfflnHBai GAZDAMELLÉKLET ^Ifllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllíllliillllllllll Homokjavitó vetésforgók! Irta: Westsik VI'mos mezőgazdasági kamarai szaktanár. A mai pénztelen viszonyok kö­zepette természetes következmény, hogy a gazdaközönség oly gazdál­kodási rendszerhez folyamodik, ameiy semminemű pénzbefektetést nem igényel. Ez okból szakismeret hiányában nem lehet elitélni a par­lagoltatást az esetben, ha a futó­homok kimerült. Közismeretes, hogy a mi szabol­csi laza homoktalajainkon mily ne­héz és kockázatos a takarmányter­tmesztés a sok évben megismétlődő szárazság miatt. Márpedig ahol nin­csen takarmány, ott a birtok terü­letéhez mérten, inem lehet elegendő számú állatot eltartani, s igy ke­vés az istállótrágya is. Gazdaközönségütnk legnagyobb része csak az eddig megszokott gazdasági ismeretekkel rendelke­zik, s ez okból nem tud egyebpt csinálni a kimerült homokkal, minthogy pihenteti, vagyis parla­goltatja, ha nincsen elegendő is­tá'iótrágyája. A Tiszántúl Mezőgazdasági Ka­mara és Nyíregyháza város á-tai nagy áldozatkészséggel létesitett ho­mokjavitó kisérleti gazdaságnak jutott ama feladat, kipuhatolni és bemutatni oly homoki gazdálko­dási rendszereket, amelyek istálló­trágya nélkül is nagyobb jövedel­met szolgáltatnak még a mai ne­héz viszonyok mellett is, mint a parlagoltatási rendszer, dacára an­nak, hogy a parlagoltatás semmine­mű pénzbefektetést nem igényel. Ezen célból a ínyiregyházi homok iavitó kisérleti gazdaság 12 féle homoki vetésforgót vezetett be, me­lyeknek célja kipuhatolni, hogy a ku-önböző homoki gazdálkodási rendszerek minő jövedelmet képe­sek biztositani a mai vszzonyok mellett. Az előbb jelzett 12 homoki vetés­forgó közül 2 vetésforgó az ellen­őrzés célját szolgálja. Az emiitett 2 ellenőrző vetésforgó közül az egyik a parlagi vetésforgó, amely semminemű befektetést nem igé­íiyel, s igy semminemű trágyázás­ban sem részesül. A másik ell mőrző vetésforgó pedig az istállótrágyá­zási rendszer, amely hivatott arra,, hogy kimutassa, minő jövedelem érhető el az istállótrágyázás mellett és minő a zöldtrágyás, mütrágyás és szalmatrágyás vetésforgókkai szemben, ugyanazon talajon. Egy gazdálkodási rendszer jöve­delmezőségének kipuhatólásához legalább 3 évre van szűkség, pon­tos ellenőrző kisérletezés melleítt, csakis ily adatok lehetnek döntők ós iránytadók a gazdasági üzemta­ni tudomány mai álláspontja a szerint, amit azonban a gyakorlati élet is igy igazolta. Tájékoztató irányt azonban mu­tatnak az egyes évek eredményei | ís. Ez okból a kísérteti gazdaság most már minden évben a Nyír­vidék utján nyilvánosan fogja tájé­koztatni a szabolcsi gazdaközönsé­get arról, hogy az egyes homoki Üzemrendszerek mji nő termésered­ménnyel jártak. A homokjavitó vetésforgók be- I állítása az 1,930. évben történt, s a növényi sorrend természetszerű- j sége hozza magával, hogy a folyó 1931. évben vagyunk először ama helyzetben, hogy az egyes homoki vetésforgók egy évi terméseredmé- J nyeit közölhessük. A 12 homoki gazdálkodási rend­szer ismertetése csak fokozatosan történhetik, mivel a lap 'terjedelme nem engedi, hogy egyszerre lekö­zölhessük mind a 12 homoki ve­tésforgó eredményét. Jelen soraimban 2 homoki ve­tésforgó eredményeit ismertetem éspedig a parlagi és a csillag­fürt zöldtrágyás vetésforgókat. Mind a 12 homoki vetésforgóra vonatkozik ama kijelentésem, hogy azok jellegzetes futóhomokdombon vannak felállítva, s minden egyes vetésforgó talaja gyenge homok, amely emberemlékezet, óta istálló­trágyát nem kapott. Ezek előrebocsátása után leirom az első 2 homoki vetésforgó ered­ményeit. A parlagi vetésforgó 2 táblából áll, s növénytermelési sorrendje a következő: 1 parlag 2. rozs, min­den trágyázás nélkül. 3. Burgonya minden trágyázás nélkül. A parlag után következő 1931. évi rozs adott kat. holdankint 5.26 métermázsa szemtermést és 10.08 métermázsa szalma és törekhoza­mot. Ebben a vetésforgóban adott a burgonya 1930. év őszén kat. holdankint 5.84 métermázsa gu­mótermést, s ezzel szemben 10.00 métermázsa gumó lett bele 'ültetve, tehát a vetőmagnak csak a feie térült meg. Becslésünk szerint eb­ben a vetésforgóban a burgonya , a folyó 1931. évben sem fog job­ban fizetni. Eredményeink azt mu­tatják, hogy parlagoltatás mellett a rozs még fizet va'ahogy, de jöve­delmező burgonyatermesztés egyál­ta'án nem űzhető ezen rendszer mei lett. A második vetésforgó szintén 3 tábiábjói áll s növénytermelési sor­rendje az alábbj: 1. csillagfürt fél­adag műtrágyával, a csillagfürt mint fő termény alászántva zö Idtrá­gyával. 2. Rozs féladag műtrágyá­val. 3. Burgonya, trágyázás nélkül Ebben a vetésforgóban a termés­eredmény kat. holdankint a követ­kezően alakult: a rozs adott 1931 évben 12.48 métermázsa szemter­mést és 17.68 métermázsa szalma­[I hozamot. Tehát a zöldtrágyás rozs terméstöbbjlete 7.22 métermázsa szem és 7.78 métermázsa szalma, a parlagi rozzsal szemben. A mér­ték pedig egyformamert a parlagi rozs talaja is pihent egy évig, s a zöldtrágyás rozs talaját is egy évig igénybe vette a csillagfürt. Ebben a vetésforgóban az 1930. év őszén adott a burgonya kat. holdankint 19.54 métermázsa termést, tehát 13.70 métermázsával nagyobb ho­zamot adott mint a parlagi. Pedig ebbien a vetésforgóban a burgo­nya 1930 .évben még nem érte e* a csillagfürttel megjavított táblát, hanem csak mütrágyás rozs utájn következett. Eredményeink mutat­ják, hogy a parlagoltatást fel kell váltani okszerűbb rendszerekkel. Takarmányfélék elvetése zsombolyai kazlakban Irta: Mária'aky Kálmán. A zsombolyai kazai" készítéséhez | nem kell verem, bárhol felállítható. | Ágyást készítünk szalmából, leg­a'ább 5, de 6 méternél nem széle­sebbet s erre rakjuk a besavanyí­tandó takarmányt. A fenékágyá^ szélén szalmakoszorut rakatunk. Á koszorú egy hajtás szalma szélessé­gű, tehát 50—60 cm. Az igy készí­tett fenékbe behányjuk a frissen lekaszált és feldolgozott takarmányt. Mire a koszorúiért beraktuk, ak­kor egy munkással kezdjük rakatni a koszorú tetejére a második réteg sza'makoszorut, melynek üregét uj­re megtöltjük a besavanyítandó ta­karmánnyal. Szóval' ugy járunk el, mint a polyva- és törekkazal ké­szítésénél. — Félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy a száí'ma csak a koszorúba jön, a takarmány közé nem rakunk szalmát. Tov&bbá ügyeljünk arra, hogy először min­dig a szalmakoszoru legyen készen s aztán jöjjön közzé, reá a takar­mánytöltés, ez esel bon ugy maga alá nyomja a szaTmafalat, hogy azt vaskampóval is nehéz kitépni. Ezt az eljárást addig folytatjuk, mig a kazal körülbelül 4 méter magas lesz, a befejezésnél itt is ügyeljünk arra, hogy a kazal teteje szép domború fordított teknőhöz ha sonló legyen. Ekkor egy réteg szalmával betakarjuk s azonnal megkezdhetjük a földelést, mint a veremnél. A földelésnél arra kell ügyelni, hogy a tetőre feldobott földet egyenletesen terítsük el, mert ellenkező esetben a sülyedés nem lesz egyforma s a kazal elferdül, amiből sok hátrány keletkezhetik. Egy 50 négyzetméter fe'üfetü zsombolyai kazalunkon, amelyen 60—70 cm. vastag földréteg van, kb. 300 métermázsa nyomás fek­szik. A megkezdett és befejezett erjedés után a levegő beszüremke­dése lehetetlen, igy a kazal évekig eláll. Nem hangsúlyozhatom eléggé a szalmaburok horderejét: ez bjzto­s^tja a külső réteget a rothadástól. Először a laza száima beereszti ké­sőbb,, teljesen összeborulván, elzár­ja a levegőt. Ami fő, elzárja a hőt. A hőfejlődés rohamos gyor­saságát és a már elért magas hő­fok hónapokig tartó fennmaradását a szalmafalak nagyban elősegítik­A kazal illata már jelzi a Sikert. Maga az i'lat azonban legnagyobb­részt a takarmány minőségétő(i íügg. Például a jól készült "tengeri-csa­Iamádé a finom szilvacefre szeszes szagát árasztja; a köles szára, mely egyike a legjobb erjesztésre való növényeknek, frissen-mélegen tört íozskenyér pompás illatával bii, a lóhere és lucerna a szalmakaptár' kellemes méz- és viaszszagához ha- j sonló, istb. Ecetes vagy pállott szag csak az esetben érezhető, ha a kazal széleit a szalma és a csalamádé érintkezé­si pontjain bontogatjuk, úgyszin­tén a kazal fenekén. Zsombolyai kazlat ugy rakni, hogy ne sikerüljön, alig lehet. De mégis vannak hibák, melyeket ei kell mondanom. A kazal elferdül, ha süyedéskbr létrát vagy más szilárd támasztékot hagyunk mellette, ha egyenetlenül mindig egyik oldalon rakjuk, ha a fö'delés egyenetlen., vagy pedig egy oldalú ,ha ugyanis először a jobb-, aztán a baloldalt földeljük le. A kazal behorpad, ha a takar­mány tetejét nem rakjuk a befeje­zéskor erősen domborúan; ha min­dig a középen "és nem túlnyomóan a szélein tipródik; végül ha még I használt é* uj állapotban 1931-32. tanévre ban vásárolhat. Telefon előjegyzéseket is elfogadunk emellett a közepét túlterheljük föld­del, viszonyítva az oldalakhoz. A kazal rosszul erjfö. és tintasze­rű, feketezöldes levet ereszt s az erjesztett takarmány tulnedves le sz, 'ha igen nagy esőben tiszta nyers, nagyon lédús takarmányt raktunk be. Ez esetben a kazal csak 30—35 C fokra melegszik fel és ecetes-avas vaj szagú, csipősizü JÍesz, amit az állatok nem szeretnek. Hasonló esetet azonban csak egyet hallottam említeni de nem lát tam. A zsombolyai kazaí egyéb, be­tegségéről nem hallottam, holott több, mint száz kazlat volt alkal­mam látni utazásaim alkalmával s magam is éveken át többet készí­tettem. A takarmánybesavanyitás a Du­nántúlon már régen ,elter jedt, a gazdák a téli takarmányozást enéi­kül el tudják képzelni. Ujabban már olyan szilókat, elektrószilókat is készítenek, ame­lyekben a behordott takarmányré­tegeket elektromossággal melegítik fel, hogy a tejsavas erjedésnek ked­vező 50 C fok körüli hőmérsék lie a besavanyított takarmány szer­ves anyagának részbeni e'égése felhasználása, hansm az elektromos ság hatására áljon be mielőbb. Bár valamennyi besavanyitási el­járás veszteséggel jár, mégisem nélkülözhetjük a besavanyitást, ki­vált nagyobb állattartás mellett mert csupán ezzel biztosithatjuk a té-i időre a nedvdús, kellően meg puhu t és Ízletes takarmányt, mely­iyel a zöldtakarmányt még legin­kább pótolhatjuk. Némely évben az esős tavaszi'idő is szükségessé teszi a szálastakar­mány besavanyitását mert á szárí­tást megnehezíti a 'gyakori eső, amely a száradó takarmányt kilú­gozza, izet'enné és romlottá teszi. A renden már néhányszor meg­ázott takarmányt a besavanyitássai megmenthetjük és jó, Ízletes takar­mánnyá tehetjük. Az ilyen besavanyított takar­mány tömege a lehető Iegtömöt­tebb, ebből egy köbméternek a sú­lya meghaladja a 9 métermázsát. A kazal feneke felé természetesen tö­möttebb és súlyosabb. Legtökéle­tesebb a kazal derekán. A zöldtakarmány alig veszti el a szinét, legfeljebb a hőfokhoz mér­ten némileg sárgás vagy nagyobb hőfok mellett barnásba menő zöld szinü lesz. Bnrgonyazsákokat bevált minőségben darabját 50 fillérért szállítja: S0HLES1NGER és TÁRSA Budapest, V., Percei Mór­utca 2. 5498 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom