Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-07-07 / 150. szám
1931. julius 7. jrtfKYl&éM. B Megérkeztek Nyíregyháza monográfiájának első kötetei Előttünk fekszik a több mint 500 oldalnyi terjedelmű hatalmas kötet, kékszínű vászonkötésben. Cime: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. A fedet jobb alsó sarkában Nyíregyháza város nagy. aranyozott dombornyomásu cimere. A »Magyar Városok Monográfiáját! rimü gyűjteményes vállalatnak, amelyet dr Ladányi Miksa felelős szerkesztő rendez sajtó afá, ez a nyolcadik megjelent kötete. A nyiregyházi kötetet Hűnek Emii szerkesztette mindenre kiterjedő gonddal és apróiékossággai. Az előszót dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester irta, aki a város legutóbbi tíz éves rendkívüli fejlődéséből azt a hitet meríti, hogy Nyíregyháza még nagy jövőnek néz elébe. Méray Ferenc dr. ^Nyíregyháza tört ér.ete« cimü tanulmánya nyit-< ja meg a cikkek sorozatát. Dióhéjban, de a módszeres történeími kutatás alapelveinek szemmeltartásávai irta meg Mérey Ferenc, dr. értékes tanulmányát, amely egységes, könnyen áttekinthető módon foglalja össze Nyíregyháza múltját ás jelenét. Nagy Elek műszaki főtanácsosi cikke » Nyíregyháza fejlődésé«-t mu tatja be alapos felkészültséggel. Egy mozifilm pergő változatosságával tárja elénk városunk tüneményes fejlődését apró, markáns képekben, rengeteg statisztikai adattal alátámasztva. Dienes István érdekes és vonzó előadásban ismerteti Nyíregyháza népét, a tősgyökeres tirpákokat, leírva eredetüket, jellemvonásaikat, hagyományaikat, szokásaikat, házatájukat, gazdasági életüket, a legapróbb részletekig. Tanulmánya a maga nemében eddig egyedülái'ó a tirpákok monográfiája szempontjából. Vertse K. Andor Nyíregyháza templomairól gyűjtötte össze a történelmi és statisztikai adatokat, azok művészi leírásával együtt. Ezek az adatok igen sok esetben megbecsülhetetlen értéket jelentenek a történelmi kutatást illetőigHofímann Miháfy is igen sok veszendő értéket mentett .meg »Apró históriák Nyíregyháza régi kereskedeíméről« cimü cikkének megírásával, amely eddig sok, úgyszólván ismeretien adatot tartalmaz igen érdekesen és színesen megirva. Hűnek Emit Nyíregyháza ipari és közgazdasági életének könnyen áttekinthető rezüméjét adja szakavatott tollával. Pisszer János a nyíregyházi háború utáni ipari élet és a ypénz árfolyamának ingadozása közötti öszszeíüggést boncolgatja ismert financiális készültségével és a faposságávat. Bogdán Ferenc Nyíregyháza mezőgazdaságáról értekezik érdekes cikk keretében. Korányi Aladár Nyíregyháza közoktatásügyi intézményeit ismer teti széles alapokra épített, rendszeres tanulmány keretében. Vitéz Marjay Keresztéfy őrnagy szakavatott tollat'ismerteti a nyiregyházi helyőrség történetét a békebeli "évektől kezdve a világháborún át a forradalmi állapotokig, a román megszállás szégyenteljes (idejét, a nemzeti hadsereg bevonulását, végül a katonaság és polgárság jó viszonyát. Demjén József dr. Nyíregyháza egészségügyérői ír meleg szeretettét, mig dr. Klekner Károly az »Erzsébet« közkórház hü történetét és leírását adja. Nyíregyháza hivatali, társadalmi és kulturális életét két hatalmas cikkben ismerteti Vertse K. Andor, akinél jobban és áthatóbr ban kevés ember ismeri a várost és vármegyét.. Barna János dr. Nyíregyháza színészetével, irodalmi életével és sajtójával foglalkozik s egész adathalmazt sorol Tel. Nyíregyháza gyorsiráskulturáját Bácskai József, könyvtárait Marssó József dr., Sportéletét Kováts József, meteorológiai viszonyait Bacsó Nándor írták meg kimerítő* tárgyilagossággal, míg Nyíregyháza környékét turisztikai Szempontból Maurer Károly dolgozta föl a tárgy iránt tanúsított odaadó lelkesedéssel. Befejezésül Szabolcsvármegye községeit ismerteti 'Vertse K. An-< dor, dióhéjban is,mertetve minden községről a tudnivalókat. Külön érdekessége a monográfiának a 140 oldalas személyi, adattár, amefy 4000 nyíregyházi* és 'szabolcsi polgár curriculum vitae-jét közli. Itt emiitjük meg, hogy bár névtelenül, de igen kényes kérdésekben munkatársa a Monográfiának. Téger Béla tanár, 'a Nyirvidék mun katársa is, aki több ma is élő iró jellemzésével járult a Monográfia szellemi "értékeihez. Sürgőssé vált a nyíregyházi rádiórele építésnek megkezdése Nyíregyházán sohasem volt nyárban jó rádióvétel, de amióta Palermo 541 méteren ad, a német állosok energiáját felemelték és az oroszországi Kazán is veszélyes hullámközelségbe jutott Budapest 550 méteres adásával, azóta Budapestet nemcsak a 2—3 lámpás gépek tulajdonosai nem tudják tisztám venni,'hanem az 5—6 lámpás gépek hallgatása sem nyújthat élvezetet. A mamut állomások létesítése óta ugyanis beigazolást nyert az, hogy ha a méter hossznak a felét, vagy a harmadát vesszük, akkor is interferencia áll elő, olyan formán, mint amikor két óra ütése is öszszezavarodik, ha az egyik egész iórát üt, a másik pedig felet, Nyíregyházán lehet ezt a jelenséget különösen jól megfigyelni, ahol a szelektív fading oly erős, hogy a Budapestről érkező energia elveszti átütő erejét. Ezért fütyölteti gépeinket Muchlacker, amely 366 méteren ad és igy a hulilámhossza Budapest hul ámhosszának kétharmadát teszi. Ezért zavarja vételünket Moszkva a maga 1103 méteres adásával, amely Budapest hullámhosszának a kétszeresét adja. — Előbbinél ugyanis minden 3-ik rendülését, utóbbinál pedig mkuden második rezdülését megzavarja Budapestnek az idegen állomás. Ezen az állapoton csakis a relé mielőbbi üzembe helyezésével lehet segítem. Elhiszem, hogy 150 kilométeres sugaru körben Budapest vétele a légköri zavarok mellett is eléggé jó lehet, de nem a7. Nyíregyházán és attól északra és keletre eső területeken. Értesülésem szerint a relék műszaki berendezését a Standard gyár készíti. A megbízás adásával egyidejűleg hozzá kellene már fogni az épületek készítésihez is, mert csakis teljesen száraz falak közé szabad a sokezer méteres dróthalmazból álló berendezést elhelyezni. Minden perc drága, mert áz emberek vételkedve lelohadt, amióta a luxusgépek is füttymüvészeknek képzelik magukat. Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ung megyék megmaradt területe pedig jó talaja volt eddig is a rádiózásnak és ha kevés gép kelt el mégis, a horribilis vételárnak és üzemköltségnek lehet betudni. A relé mellett persze 1—2 lámpás géppel is művészi vételt lehet elérni, csakhogy a relét meg is kell építeni. Siposs Árpád. á szabolcsvármegyei népművelési munka terve A vármegyei népművelési bizottttság a három évre ttervezetf nagyszabású kultturáüs mainké programmját a következőkben állapította meg: < 1. A helyi bizottságok minden! községben és tanyai körzetben tartanak évenkint 12—20 ismeretterjesztő előadást: a nemzeti történelem és alkotmánytan, állampolgári jogok és kötelességek, honismer-j tetés, természeti ismeretek, egész-* ségügy és állategészségügy körébői. Az előadások ne legyenek iskolaszerű előadások, vagy felolvasásod, hanem társalgásszerü megbeszélések, a hallgatóság cselekvő, bevonásával, akként, hogy azok az, ismeretközlésen kivül az állampolgári nevelést is szolgálják. J Ezeknek az előadásoknak a tervezetét a várm. központi bízott-' ság dolgozza ki és bocsátja a helyig bizottságok rendelkezésére. 2. Évenkint 30—30 községbeit a földmivelésügyi minisztérium ha-' táskörébe tartozó gazdasági szer-; vek és intézetek, valamint a mezőgazdasági kamara é,s várm.; gazd. egyesület bevonásával 3—6 napos gazdasági vándortanfoiyamok szerveztetnek. Ezeknek veze-', téíére gazdasági és kertészeti szaktanár előadók küldetnek ki, akik a] falu lakosságának a gyümölcster-; melés és konyhakertészet, mezőgaz dasági termelés és értékesítés, állattenyésztés és baromfitenyésztés, szőlőművelés és borkezelés, illető-; leg abból a gazdasági ágazatból' tartanak előadásokat, melyeknek ; elsajátítása az illető községben; szükséges és kívánatos. A kiküldött szaktanárok a napi 2—3 órai elméleti előadásokon kívül, ott tartózkodásuk alatt meglátogatják a községbeli gazdákat és a heiyszinén adnak "gyakorlati tanácsokat és útmutatásokat. A szakelőadók kiküldetési költségeit a központi bizottság viseli,; elszállásolásukról és, élelmezésük-^ rői pedig a községek gondoskodnak. ' ' 3. A 15 éven felüli gazdaleányok; és a fiatalabb gazdaasszonyok számára a m. kir. földmivelésügyi minisztérium akciója keretében 16 he-; tes háztartási tanfolyamok szervez, tetnek, melyeken az e célra igéVÁROSI MOZGÓ Hétfőn, kedden 5, 7 éa 9 órakor GIGOLO Németül beszélő és éneklő hangos filmoperett 10 felvonásban. Anita Dorris IgO Sym, Betty Astor. Közreműködnek: Marcel Wittrisch a berlini operaház világhírű tenoristája és a Kaufmann jazz-zenekar. — Elsőrangú kisérőmüsor. nyelhető varrógépekkel a íöldm. minisztérium áttai kirendelt gazdasági Szaktanárnők fehér é s felső-' ruhavarrásra, továbbá főzésre, befőzésre, ruhamo sásra, vasalásra és különféle kézimunkákra gyakorlati-; lag, a gyermekápolásra, háztartási és gazdasági ismeretekre pedig elméletileg képezik ki a hallgatókat. A tanfolyam céljaira alkalmas; helyiségről, valamint a szaktanár-; nő elszállásolásáról szintén az illetékes községek gondoskodnak. 4. Ugyancsak a földímivelésügyi minisztérium által fenntartott akció keretében a debreceni "im. kir. háziipari 'felügyelőség utján 3 hónapos házi ípari (kosárfonó, bognár, esetleg nyersbőrkikészitő) tanfolyamok szerveztetnek. A tanfoíyamvezetó mester elhelyezéséről; valamint megfelelő helyiségről az illető községek gondoskodnak. ; 5. A városi polgárság magasabb' fokú isme eteinek gyarapítására Kisvárdán és Nyíregyházán Iiceális előadások. ipar>'és kereskedelmi, zene és nyelvi tanfolyamok szerveztetnek, továbbá Nyíregyháza megyei városban népfőiskola 'állíttatik fel. 6. A nemesebb érzelmek és a kedély ápolására, valamint a magyar népdalkultura fejlesztésére; ének- és zenetanfolyamok. hangversenyek. körzeti dalversenyek, dalosünnepSlyeK, műsoros kulturelüadások. különféle hazafias és népünnepélyek rendeztetnek. 7. Részint a téli időszak elméleti előadásainak kiegészítésére, részint a résztvevők sz"órakoztatá-; sára és ismereteinek, tapasztalatai, nak gyarapítására a különféle helyi és környékbeli muzeális, törté., nelmi. földrajzi stb. látnivalók, n em!< ü' ö nben mint aga z da ságok,: ipartelepek, valamint a közelebb vagy messzebbfekvő városok (Nyíregyháza, Debrecen, esetfeg Budape t székesfőváros) látnivalóinak megtekintésére csoportos tanulmá-; nyi 'kirándulások szerveztetnek. ' ámmmmmm*, A Városi Mozgó nyári helyárai: Támlásszék . V IX sor Első hely <—1»«« Erkély I. sor „ II. Hl. „ II. em. számozott II M p 1-20 -•90 » -•70 -•50 -90 V -•60 -•40 » -•26