Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-20 / 187. szám

$ JsfVfRYIDEK. 1931. augusztus 20. GAZDAMELLEKLET IIIIIIIHIIIIIIIIHIllllliilllllHIIIM Mezőgazdasági kultura Talajművelés A bnza lisztminőségének fokozás! lehetősége 1 Irta: Westshí Vilmos mezőgazdasá gi kamarai szaktanár. A »Nyirv*idék« több közfedényében leirtani! ama termelési "tényezőket, melyek segítségévei a buza minősége fokozható, miáltai keresettebbé tehetjük búzánkat, s ezáltai megélénkíthetjük kiviteli kereskedelmünkét. Mindama terme-, lési tényezők, amelyek a buza minőségét lényegesen emelik, a k® vetkezőkben foglalhatók össze: talajviszonyainknak megfelelő minőségi "buzafajta kiválasztása, jó elővetemény, vagyis helyes vetésforgó bevezetése

v szakszerű talajelőkészités. gondosan kitisztított' vetőmag és okszerű trágyázás! rendszer. Mindezek pontos betartásával munkánk ir^g nem vofh^ ' teljes egész, ha az alábbi szempontokat ttgycimín fflvüi "hagyni. Ugyanis a buza lisztminőségére döntő befolyást gyakorol az aratás időpontjának helyes kiválasztása. Eme kívánalom gyakorlati keresztülvitele a legkényesebb feladatok egyike s bizony alapos szakértelmet és amellett éles megfigyelő és ítélőképességet igényel"." Ebben rejlik a magyarázata annak^ hogy ugyanazon buzatajtávaf. ugyanazon taiaipn és teljesen megegyező viszonyok között az egyik gazda kitűnő minőségű, suíyos búzát tud termeszteni': elfénben ^y másik gazda ugyanott csak másodrendű minőséget tud kitermelni ugyanabból a "búzából. Tapasztalati tény, hogy a búzát inkább korán, mint későbben kell learatni. A leghelyesebb időpont az, (mikor a buza a szakirodalmi kifejezés szerint »viasz« érésben van. A jelzett érési fokban a buzaszem meg. aiyo|mva már nem bocsát ki magából tejszerű folyadékot, hanem szívósabb, összegyúrható, de még puha a szem. Ha azonban nedves május és junius uralkodik, mikor nagyon rozsdásak szoktak lenni a búzák, akkor még korábban keli aratni, nevezet<e.sen abban az érési "fokban, mikor a buza szára még; zöldes, s a szem megnyomva sűrű tejszerű folyadékot bocsát ki magából, tehát a viaszérés kezdeti sza"kában van. Ha ellenben a buzaszem megnyomva még nagyon hig tejet enged ki magából, az esetben még i—2, esetleg 3 napot várnunk keh a levágással. Kétségtelen, hogy ehhez "alapos tapasztalat és éles megfigyelő képesség szükséges, de ez teszi lehetővé, hogy még rozsdás évben is jó minőségű, acélos búzát nyerjünk. Néhai "Rokonczy Gedeon, a régi szabadefvü párt gerinces politikusa és kiváló bácskai földbirtokos a legalaposabb búzatermelő specialisták közé tartozott, s ő volt az elsők egyike, aki imár néhány évtizeddel ezelőtt bevezette azt az aratási rendszert gazdaságába, hogy rozsdás esztendőben nagyon korán, vagyis mások szemében még zölden vágatta fe búzáit. Nevezett} földbirtokos híres volt arról, 'hogy minden évben voltak elsőrendű, acé Ips búzái. A nyíregyházi "homokjavitó kísérleti' gazdaságban 1931. évben a xSzékács ro55« fajta búzát már junius 25-én learattuk, mely buza hektoliter súlya laza homokon elérte a 83.56 kgr.-mot. Junius 30-án learattuk a »Bánkuti ioi4« fajta búzát, melynek hektoliter súlya 85.00-kgr. Az intézet kísérleti kertjjében mindkét fajtából volt vetve 4—4 ágy. Minden fajtából 2—2 ágyat akkor arattuk fe, mikor az illető fajtát nagyban, a gazdaságban arattuk viaszérésben, vagyis a »Székács io55« fajtát junius 25én, a »Bánkuti ioi4« fajtát junius 30-án. A másik; 2—2 ágyat pedig túléretten éspedig julius 18-án arattuk le. Junius 25-től "juűus 22-ig egyáltalán nem volt esőnk s mégis a julius 18-án learatott mindkét fajta buza halavány, lisztestörésü, egyáltalán nem acélos. Ellenben a rendes aratási "időben levágott 2— ágy búzája szép píros, acélos és suivo3. Érdekes látványt nyújt a kétféle időben learatott ugyanazon •/ajta buza, s eme minták bárki által megtekinthetők a homokjavijtó kísérleti gazdaság telepén. Egy másik fontos tényező, mely a buza lisztminőségét emeli, <> nemes erjedés, népiesen mondva utóérés. Ezt a vegyi folyamatot akkor érjük ei a búzánál,, ha az a kazalóan., vagy mint sok Vidéken mondok,'az asztagban 3—4 hétig öszsze van rakva. Keresztben a nemes erjedés nem mehet végbe az időjárás szeszélyes volta miatt. A leírt vezérelvből az következik^ hogy a keresztekben való kellő kiszikkadás után a búzát mielőbb hordjuk össze rendes asztagba, s ott hagyjuk 3—4 hétig csépe.'etlenüi. Ezen tdő alatt végbe megy a buzaszetmben egy nemes erjedés, (mely a sikert elsőrendű minőségűvé átalakítja, minélfogva a hszt süt-ésí folyaimata kiváló. Helyes értelmezés érdekében felemlítem, nogy a gazaiban végbemenő nem.es erjedést a tudomány ugy mondja, hogy xfenmientációs folyamat.« * A buzaszem' nemes erjedését az asztagban már régebben felfedezte Klár Sándor a nagytudásu és éles megfigyelő képességű nyiregyházi földbirtokos s a hosszúháti tyadaíom bérlője. Az ő helyes megfigyelését legújabban a m. kir. lisztkísérieti állomás is nagyfontosságunak ismerte el. Klár Sándor egyik búzájáért, amely 1930. évben 4 heti asztagérésen átment, a budapesti malmosok métermázsánkirit 23 pengőt ígérlek 'ínég 1930. évi "december havában, ami. akkor szokatlan magas 'ár volt. A leírtakból az következik^ hogy az volna a helyes gjunkarend, hü. először elcsépelnénk a rozsot és árgát, s ^zután mnjg várnánk a buzáv

aj 1—4 hétig 'az asztagban, s a zab csép lése idején végeznénk el a buzacséplést. A Nyirvídékben eddjg leírt 6 köz leményem feltárta mindama tényezőket, amelyek segítségével a buza minősége és annak kelendősége a" külföldön lényegesen fokozható. A leirt tényezőkre csakis a gazdaközönségnek van befolyása, ha a kellő szakismerettel rendelkezik. A kereskedeleminek tehát nem áh móa_ jában a leírt tényezőkre befolyást gyakorolni, mmdez a g'azdaközönség szakismeretétől függ- Termé, szetesen az áru átvétele után a kereskedelemre is sok és -nehéz feladat vár, melynek célja ke'i, hogy az legyen, emelni és fokozni "a magyar buza hírnevét a külföldi kereskedelemben. Mindezekből következik, hogy a gazdának és'kereskedőnek egymás jneffett, jó egyet éri tésben kell dolgoznia, mert ez mindkettőjük és ennek révén a hazá közös erdekeA tafajelőkészités — porhanyitás — további eszközei Na tárcsa (tárcsás borona-tárcsás porhanyító) extirpátor, grubber és borona. , Mindezen eszközöknek nem anynyira a forgatás, mint inkább a kisebb-nagyobb mélységig történő ta lajlazítás és egyuttai a .gyomirtás a rendeltetésük. Igen nagy hasznát és előnyét látjuk a tárcsának különösen a tarlóhántásnái "és az őszi szántások tavaszi előkészítő munkálatainál. Szer kezeténéi fogva különböző mélységek! e állit ható be 2—3 centimétertől "8—10 centiméterig, részbei. a két tárcsasor kisebb-nagyobb szögben való beállítása, másrészt szükségszerinti megterhelése által. Hazájában, Amerikában annyira elterjedt gazdasági eszköz^ sokoldalú használhatósága fo'ytán, hogy nagyon sok gazda, túlságba menő tárcsaszeretetében az ekét, mint szükségtelent, félre akarta dobni. Mint előbb a szántásnál e'mondottakbófis tudjuk, az eke fordítva porhanyító munkáját földünk nem nélkülözheti, ezt pedig oly alapossággal ti tárcsávaf nem adhatjuk meg, viszont azonban nagy erőmegtakarítássaí íüka

rím>azhatjuk ott, ahol azelőtt 2—3 vasú ekével 'kevés és nem oly jó munkát végeztünk. Könnyű és középkötött földeinket nyomban a kasza után a keresztsorok között mégjáratva, elegendő, ha oly sekélyen tárcsázunk is, hogy a tarló maradványokra és az ezer, sokszor milliószámra elperget t gyommagvakra egész vékony réteg föld kerüljön és máris elértük azt

v

#fiogy földünket megnyit ott q.í-a nedvesség és levegő befogadására, a felső meglazított réteggel megvédjük az afsó részt feleslege.; vizpárologtatástól, megindítjuk a gyommagvak csírázását, a fcorhadást és kedvező feltételeket tereimtünk a talajbaktériumoknak Egyuttai kitoltuk a szántás szükségességének idejét és Imivel a porhanyó réteg afatt néhány hét alatt talajunk beérik, a következő szántás könnyebbé és .iobbá válik. Igen jó eredménnyel alkalmazhatjuk á tárcsát vetéselődti szántás helyett is. Száraz időben vetés alá szántva sokszor rögös, üreges lesz talajunk, viszont, ha tárcsázunk, Imivel az nem jár és forgat oly mélyen és olyan intenziven, jobbi vefőágyat kapunk, tehát jobb és egyenletesebb fesz a kelés. Különben is növényeink általában r

tem szeretik a közvetlen vetés előtt túlságosan fellazított földet, mert a csírázáshoz nedvességre, a víznek alsóbb rétegekből Való felhozásához pedig bizonyos ülepedettségre van szükség. K.ígyomosodott földjeinken a gyo mok áíáforgatására is 'igen jó erediménnjei-használhatjuk a tárcát, természetesen amig a gazok meg csupán oiy jkícsik, hogy kiforgathatjuk vele. Tavasszal téli csapadékoktói összeülepedett szántások fellazításánál, ha boronávai neim tudjuk kellően előkészíteni, a tárcsa nélkülözhetetlen ,mert az áítala por hanyított talajunk sokkal "kövesebb •vizet veszít, mint ha ekévei'forgatnánk meg. • í: Soha se felejtsük azonban el, hogy a tárcsát nyomon kövesse a borona, mert munkája csak ebben az esetben Tehet tökéletes.-Aimig gazdáink 'ncm--isí*l«rték a tárcsát, különösen a tavaszi előkészítő munkálatoknál az extirpátort és a grubbert használták ott, ahoi a borona nem volt elegendő, viszont a vízveszteség elkerülésére az ekét kerülni "akarták. Mindkét eszköz a talajnak a koronánál mélyebb, forgatásnélküh porhanyitására, fellazítására szolgál. Az extirpátor sekélyebb járatú, kevésbbé "kötött talajok lazítására, a grubber a kötött talajok erőteljes porhanyitására alkalmazott eszköz. Mivel nagy az igavonó szükséglétük és azon körülmény miatt

v hogy jó munka végzésük a tárcsáénál szárazabb földet kíván, kisgazdáinknak nem ajánlhatók. Legáltalánosabban használt eszköz kisgazdáink talajmunkálatainál az eke mellett a borona. Nagyon sokféle borona van, ugy nagyság, suiy, mint alak tekintetében. Régebben a boronák egy nagy fakeretből és a belé erősített fa, vagy vasfogakból készültek. Miután azonban lassan rájöttek, hogy a nagyalakú borona ném alkalmas, csupán teljesen sík felület megmunkálására, mivel" a kisebb egyenetlenségeken, a szántáskor felfeszitett rögökön átfeküdve

4 ilktőleg fennakacíva, a közbeeső részek boronálatlanuf maradtak, Tassán áttértek a több kisebb Tevéibői öszszeállitott boronák "használatára, mert a kisebb lapók, követve a talaj 'hullámzásait, alig-alig hagynak át nem munkált részt maguk után. A technika haladásával természetesen haladt a boronák különféle fajtájának előállítása is. Ma már nemcsak merev kerettel készülnek, hanem különféle csuklós összeállításban, melynél £gy-egy csuklón 1 —2—3 fogat találunk és! a csuklók mozgathatóan lévén egymássál öszszekapcsoiva, még nagyobb lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fogak minden tafpalattnyi helyet átdolgozzanak. Az anyaguk ima már kovácsolt és préselt vas- és acél, hogy tartósságukat és szilárdságukat minél inkább növeljék. A fogak alakja göjm'bölyü kúpos végződéssé,!, vagy késalaku, esetleg szögletes és vagy merőlegesen, vagy ferdén vannak a keretbe erősítve. A ferde beerősttés előnye, hogy vele kettős munkát végezhetünk. Ha a ferdén beerősített fogak hegye a munka irányában áll, ugy nagyobb mélységre; megfordítva sekélyebb művelésre alkalmazható. A könnyebb talajmunkához való boronák kisebb alakban, kisebb és sűrűbben álló fogakkai, "könnyebb súlyban készülnek és egy közös vonórudra 4—6 levél "is felerősíthető. Ezek természetesen csupán a könynyen omló földfelület elmunkálásáfőieg a vetőgép utáni toag befedésre alkalmasak, mint »magtakaró bo rona« elnevezésük ís mutatja. A középnehéz boronák, melyek egy pár igás állat vonó erejéhez mérve rendesen 3 levélből "állanak, •már könnyebb talajokon rögtörcsre • is alkalmasak, esetleg a téli nem túlságosan megülepedett szántások, átdolgozására. A nehéz borpnák hagy. SXilyban és hosszú, erős fogakkai'készülnek, céljuk a megülepedett talajok átmunkálása, a nagyobb rögök szétverésére és. a könnyebb boronáknál erőteljesebb gyomirtás.