Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-15 / 184. szám

1931. augusztus 75. jrtfariats. anm wíwmmm GAZDAMELLÉKLET Országosan revízió alá veszik a vasati fuvardíjakat Gróf Bethlen István miniszterelnök leirata a Tiszántúli Mezőgazdasági Samarához Báró Vay László bihari főispán, a. Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­ina r a elnöke ez év juniusában me­morandumot adott át gróf Bethleni István miniszterelnöknek, amelyi memorandumban a gazdaközönség vasúti szállítási gs tarifális sérel­meit és Kívánságait foglarta össze a debreceni Mezőgazdasági Kamia_ ra. Báró Vay László a felterjesztés átadásakor álőszóvai is tolmácsol­ta a kormányelnök előtt, hogy a, magyar vasutak drága száüitásidíj­téteiei mily bénitölag hatnak az egész gazdasági 'életre és mily; wagy mértékben megnehezítik a _£iszántut gazdatársadalmának ren­tábilis teririelésre és értékesitésile törekvését. ; A Tiszántúl gazdatársadalm !a legelső^orban te imény i ek és á la. tainak értékesítése terén érzi meg súlyosan a mlai vasúti szállítási díj­tételek aránytalanságát. Ugyanis a helyzet ma az. ,hogy azon közsé­gekben is, ahonnan egy szem bú­zát, rozsot vagy egyéb terményt ahonnan egyetlen élő állatot se(m( szállítanak ki, a temhények és álla­tok helyi ára mégis a budapesti hivatalos tőzsdei és állatvásár; jegyzésekből és a Budapestig szál­lítási dij alapján alakúi ki, tehát a gazda ma mindenképen csak a pesti paritásos árat kapja eladott cikkéért, akár exportra, akár hely­isen felhasználásra adia e azt. A közgazdasági élet egyik leg­fontosabb tényezője a szállítási szervezet, amelynek kihatása az egyes termelési ágakra rendkívül jelentős. A Kamiara már ez év februárjában illetékes hefyen szám­szerűleg tárta elő, hogy abban az időben egyes szabolcsi és szat­tmiári "állomásokról a rozs helyi árát meghaladó „összegért voftj Budapestre elszállítható, atmu cá­folhatatlan bizonyítéka, hogy a vasúti "fuvardijak mily nagy mér­tékben befolyásolják a terimésértfe­kesitésen át a mezőgazdasági ter­melés rentabilitását. De ugyanez a helyzet az állatszállításoknál is, hiszen pl. Mátészalkáról Buda­pestig egy szarvasmarha szállítási dija megközelíti ugyanezen ál'.o. másról személyvonati elsőosztály útiköltségét. Ezek a száimiok mór magukban is kellőképen indokolják) a vasúti szállítási 'díjtételek arányo sitására irányuló törekvéseket. A gazdatársadalom' kívánsága, hogy a vasúti szállítási "díjtételek} a legsürgősebben országosan vé­tessenek revízió alá és ofyként! állapíttassanak nneg újból, hogy a szállítási dijak a szállított áru; belértékéhez arányosittassanak és a jövőben mindenkor a változó árvi­szonyokhoz alkalmazkodjanak. A Tiszántúl gazdaérdekeltségé­nek további kívánsága: hogy talál., tassék rniód arra is a vasúti szállí­tási tarifa revíziója kapcsán, h»|gy: kiküszöbölhetők legyenek azok a súlyos hátrányok, amielveket ezen országrész és főleg- a felső Tiszán­túl gazdatársadalom a Budapest­tői távoli fékvés m'iatt szenved/ Kérelmezte tehát, hogy a vasúti szállítási díjtételek a szál írási tá­volságtól minél teljesebb mértéke ben fiiggetlenittessenek, továbbá; hogy a szállítási távolság összkúoi Iméter alapon számittassék ki é^ megszűnjék végre az a rendkívül sérelmes helyzet, hogy a több he­lyiérdekű vasútvonalra utalt vidé­kek gazdái ezen közlekedési csa­páson felül még azáltal is súlyo­sabb helyzetbe kerüljenek, hogy minden helyiérdekű vasút vonalán újból kezdett kiloiméterszámitással 1, fizessék meg az amúgy is drágaj szállítási díjtételeket. j Rámutatott báró Vay László ar­ra is, hogy nemcsak az agrárpro- 1 duktumok értékesítésénél szenvedi meg igen érzékenyen a gazdatársa­dalolm az aránytalanul magas vas­úti fuvardijakat, hanelm! mindazon cikkeknél is. melyeket gazdasági ütemében felhasználásra beszerez­ni kényszerült s aimefyeknek ide­száüitására legtöbb cikknél ugyan­csak arányla a ml magas fuvardijak Imellett történik. Utalt itt a Ka-t ónara felterjesztése a hazai 'kőszén szállítási dijára, amely ab bánya; számított árának szabolcsi állomá­sokig például kétszeresét teszi ki. Kifejezésre juttatta báró Vay László a miniszterelnök előtt a Kafmara közönségének azon meg­állapítását: hogy a Csehszlovákiá­val szejnlben fennálló szerződésnél­kü í álapot a Tiszántúl gazdatár­sadaljmát igen súlyosan érinti és a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasá­gi helyzetben különösen elviselhe­tetlen terhekkel sújtja azáltal, —• hogy közvetlen exportpiacát el­zárva tartja s igy terményei és ál­játai csak Budapesten keresztül ta­lálhatnak elhelyezési lehetőséget — esetleg éppen a prágai piacra — viszont a vasúti fuvardijak drága­sága miatt Budapestre szállítania egyáltalában neim gazdaságos. Ezért a rendkívül súlyos hely­zethez mért komoly aggodalom­tól indíttatva az egész Tiszántúl^ mezőgazdasági érdekeltsége, de; kivált a legközvetlenebbül érintett felső tiszántúli gazdatársadalom* I NEMZETI SZALLODA BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRUT 4. TEL. 320-30. J. 334-09. A HUNGÁRIA NAGYSZÁLLODA VEZETÉSE ALATT. Kényelmes tiszta szobák. Hideg-, meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, fürdőszobák, világitójelzők. Polgári árak, figyelmes kiszol­gálás. Egyágyas szoba 6 pengőtől, kétágyas szoba 11-50 pengőtől. Napi penzió: lakás, bőséges 3 szőri étlapszerint választ­ható étkezéssel 10 pengő. — Bárki lapunkra való hivatkozással, utcai szobáknál 15%, udvariaknál 10% engedményt kap. 3917-20 nevében kérte a miniszterelnököt, hogy ezen, a gazdaközönségre (mérhetetlenül káros és már egy év óta tartó szerződésenk^vüh álla, pótnak a Csehszlovákiával köten­dő külkereskedelmi szerződés mi­előbbi perfektuálásával vessen vé get- / I Nagy örömet és megelégedett­séget keltett a Tiszántúl gazda­közönségének körében gr. Bethlen István miniszterelnök augusztus hó 7-én kelt feirata, melyben értesi-i (tette a Kamiara elnökségét, hogy ai szóban lévő felterjesztést ugy a kereskedelemügyi miniszter urnák, mint a földmivelésügyi és külügy­miniszter uraknak is megküldöttem és az abban foglaltakra ^ eimlitettj miniszter urak figyelmét különös nyomatékkal felhívta. Közölte tói vábbá a miniszterelnök, hogy ai felterjesztésben foglalt nagy hord­erejű gazdasági kérdések eddig is foglalkoztatták a kormányzatot, a­meiy, minthogy azoknak a Tiszán­túl gazdasági életére kiható nagy jelentőségével teljesen tisztában van, minden igyekezetével arra törekszik, hogy e kérdések a le­hetőséghez képest mielőbb sürgő­sen megoldhatók legyenek. Mezőgazdasági magtermelő telepeket Bartha Ernő, orosházi felsőmezőgazdasági ísk. tanár Irta Ha a mlai válságos időkben a miezőgazdaság általános helyzetét különböző nehézségeit vizsgál­és juk annak felderítése céljából, hogy (noi a 'hába, azt látjuk, hogy ugy a gabonatermelés, mint az állat­tenyésztés nagy mértékben veszte­séges üzemiig lett, míg ugyanakkor évente rengeteget vagyunk kényte­lenek kifizetni a többnyire kül­földről származó vetőmagvakért., Önként adódik a gondolat, hogy vajjön igy kelLe ennek pi|aradnia. továbbra is, vagy pedig nem lehet­ne.e ezen a képtelen állapoton va­íamiképen és minél hamarább vál­toztatni, lehetőleg addig, amignem késő. , ! Az én (m'egitéésem szerint nem, csak lehet, de kell is, hogy végre tegyünk is valamit, még pedigegy­1 szer már a saját elhatározásunkból, Imert egyébként aligha remél­hetjük, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet akár önmagától, akár va­laimn égi vagy földi hatalom be­avatkozása következtében elő­nyünkre megváltozzék. Az adott esetben tehát egyik legsürgősebb és legidőszerűbb teendőnek tartóim! az ezideig indokolatlanul és tnieg­lehetősen elhanyagolt mezőgazda­sági magtermelő telepek létesíté­sét. A mezőgazdasági magterm'efó telepek célja mindennemű hazai, kifogástalan |míinőségü, ismert származású, megbízható fajtaérté­kü gazdasági vetőimagnak, estet-i leg uj növényfajtáknak előállítása, szakszerű tisztítása, közvetlen for­galomba hozatala. Az ily telepek­létesítését ezjdőszennt a fenttebli már előadott okokon kivüi még számtalan fontosabbnál fontosabb körülmény teszi szerintem minde­nek felett szükségessé és indo­kolttá. ' ' Igy többek közt az a régi, de annál gyakoribb és csaknem min­den esetben jogos panasz, hogy a kereskedelmi forgalom utján be­szerzett vetőml§gvakrói a legrit­kább esetben tudhatjuk, hogy honnan származnak azok, kicsoda, mikor, hol, milyen viszonyok kö­zött állította elő azokat. Már pedig igen sokszor és sok szempontból jó fenné, ha mindeze­ket tudnánk. Vonatkozik ez ugy gabonalmiagvakra, mint az ipari, k'e reskede'mi, de kiváltképen^a takar-, mánynövények magvaira. Nagy hi­ba ez különösen azért, miért telje­sen ismeretlen lévén e'őttünk a ke-* reskedelmi forgaTómban vásárolt imag fajérteke., annak termése igen gyakran gyenge lehett m'ég abban az esetben is, ha egyébként kellő tisztaságú és kifogástalan csiraké­pességü tetőimagot kaptunk volna 1 is. Egy Imásik gyakori ok, amiért n.agtermelő telepek létesítése* szükséges, az, hogy aránylag soki vetőmag megfelelő beszerzési for­rását egyáltalán nem ismerjük, en­nélfogva szükségelt egyes magvak beszerzése néha szinte leküzdhetet­len akadályokba ütközik, néha pe­dig csak arányta'anul magas ár mellett válik lehetővé. , Mindezek mellett talán a legfon­tosabb körülmény, amely színtq parancsolóvá teszi számunkra a, ímagtermelés jövőbeni kiterjedtebb felkarolását, ta'aj, éghajlati és idő­járási viszonyainknak a legna­gyobb mértékben való alka'mazása a imflgtermelésre. Ez ugyanis lehe­tővé teszi számUnkra, hogy a leg­különfélébb, sokszor máshol nemj is teitmelhető magvakból, :gy pél­dául a herefélékből és egyes hüve­lyesekből nemcsak aránylag nagy Mennyiségű, hanem a fegkiválóbb iminőségü, emellett biztos termé­seket állíthassunk e'ő, ajmlikbői az­után a jelenlegi behozatal helyett tekintélyes kivitelünk is lehetne. Utoljára hagyta|m, amit — ugy érzem — legelőször kehett volna e|rrflitenem, a várható erkölcsi és anyagi haszon kérdését. Ha ezek a teiepek kifogástalan magot ál­lítanak elő és vevő közönségünk? HA BUDAPESTRE JON ne mulassza el felkeresni a legelőnyösebben ismert vendéglőt: Dénes József Nemzeti Szálloda éttermeit VIII., JÓZSEF-KÖRUT 4. SZÁM. TELEFON: JÓZSEF 324-66. Legjobb magyar és francia konyha. Fényes és tágas helyiségek, nyáron szétnyitható üvegtetővel. Polgári árak. Menürendszer. Dréher sörök

Next

/
Oldalképek
Tartalom