Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-29 / 169. szám

1931. julius 24. JHflrÍOTLDÍK. a Egf állatkedvelő feljegyzései Irta: Arentschildt Károlyné. I. Bangkok, a »KeIet Velencéje«, flimint a hotelek reklámcéduláin ne­vezik, nqm a legkellemesebb be­nyomást teszi 'az európai utasra, miikor meglátja a belváros kes­keny utcáit az apró kinai üzletek­kel. Nagyon megörültem, mikor az autó először vitt ki bennünket a szép. széles, tiszta, kertes utcák­ba, ahoi az európaiak és a tehető­sebb sziámiak és kinaiak laknak. Bangkok, terjedelmét és lakossá­gának számát tekintve, igazi nagy város, de szerencsére a z éfletf mód és a lakásviszonyok egyálta­( Ián nem nagy városiasak. Minden családnak megvan a maga bunga­iowja, kisebb, vagy nagyobb kert* tel, ami lehetővé teszi, hogy aki­nek kedve van, egészen falusias) életet élhet. Kertészkedhetik, vagy sportolhat, sétálhat a rizsföldei ken, s aki kedveli az állatokat,' akár egész állatseregietet tarthat a kertjében. A tni állatkertünk alapja két kis u. n. »Chow« kutya volt. »Chow« kinaiul evést jelent, s ezeket a ku­tyákat azért nevezik igy, mert a kínaiak eszik őket, sőt azt állítják, hogy igen jóízűek. Később egy ur, aki elutazott Bangkokból, ránk hagyta két majmát, egy nagy, meg egy apró, hosszufarku szürke maj­mot. A nagyot »Hojnak« hívták, a kicsinek pedig mi adtuk az »Icig« nevet, mert igazán ugy nézett ki, mint egy töpörödött, ráncos képű, öreg, galíciai zsidó házaló á la mi­niatűré. Hoj egy fához volt lán­colva, Icig szabadon szaladgált, de nem hagyta volna el Hojt a világ-i ért sem, pedig ez igazán nagyon rosszul bánt vele. Éjjel ugyan Icig a Ho] keblén aludt, de nappal, ha szegény kis Icig véletlenül hama­rabb kapott enni, vagy Hoj inog; ne;m lakott eléggé jól, akkor meg­fogta Iciget az egyik karjánál, fel a fa tetejére vele s onnan ugy le: csapta szegényt, hogy csak ugy nyekkent. Egy ilyen alkklojmima\ el is törte a kis Icig egyik karját. Icig nagyon félős kis állat volt, Hoj meg jámbor pofákat tudott vágni, de néha, ha az ember közét ment hozzá, akkor harapott. Ilyen­kor kapott egy kis verést, mire az­tán hihetetlenül ártatlan, szentes­kedő polája körülbelül ezt fejez­te ki: Na, ne haragudj már, hi­szen én olyan jámbor vagyok, a légynek se vétek. Egy szép napon Hoj meghalá­lozott. Ennek a halálnak a meséje »egy másik történet«, mint Kipling szokta mondani. Icig árván ma­radt, de mivei az emberektől felt, egyedül lenni pedig nem szeretett, hát barátságot kötött az egyik ku­tyával, s ezentúl kutya és majom csak együtt voltak láthatók. Icig vagy a kutya hátán »kutyagolt%( vagy pedig a kutya hasába kapasz­kodott, olyan módon, hogy a ku­tya nyaka alatt bujt ki Icignek a pici rítncos feje, a kutya felkut korodó farka alatt meg egy hosszú (majomfarok nyúlt ki. És mivei a kutya hasán á hosszú szőrben a kis majom vékonyka testecskéjq egészen eltűnt, nemcsak hogy hi­hetetlenül komikus látványt nyúj­tottak együtt, de aki nem tudta, hogy miről van szó, egész ijedten kérdezte tőlem, nn történt a ku­tyával és egyáltalán mt ez az egész. Ugyanebben az időben kaptunk valahonnan egy apró vidrakölyköt, mietyet Ottilie-nek neveztünk el. Később kisült, hogy Ottilie hím­nemű volt, de már akkor ő is, mi is megszoktuk a nevet s igy az meg is maradt. > Az Uruguayba szökött szélhámos Majzler politikai menekült mondja spanyol ügyvédje: Gustavo Fusko A »Nyirvitlék« több izben beszá­molt Majzler Zoltán ügyéről, akit Montevideóban a magyar hatósá­gok kérelmére a rendőrség letar­tóztatott s most a rendőrségi fog­dában várja sorsának végleges, eV döntését. Ez a Májzier annak idő­jén Szabolcs vármegyében több előkelő személyiség vagyonának be­vonásával sertéstenyészetet alakí­tott, azonban az agyafúrt szélhá­mos • tí az óriási összegeket, nem a ser­téstenyésztés, hanem saját céljaira használta tei. ! Milliókkal károsított meg hiszé­keny embereket, s amikor sötét manipulációját felfedezték, Májzier nek nyoma veszett. A leggondo­sabb kutatás sem volt képes felde­ritem tartózkodási helyét, bár azt kétségtelenül megállapították, — ( hogy az ügyesj nagyvonalú szélhá­mos külföldre szökött. A mult év végén azonban a vé­letlen a nyom'ozó közegek segítsé­gére sietett. Egy kivándoroltma­gyar Montevideóban felislmert^ Májziert, aki Erdei Ká'oly név* alatt egy virágzó vállalat tulajdo­nosa tett s felfedezéséről jelentést tett az ot­tani magyar konzulátusnak. Májziert a rendőrség őrizetbe, vette s a ,magyar hatóságok kér­ték kiadatását. A montevideói. leg­felsőbb bíróság végső fokon el­rendelte a szélhámos kiadatását, ami még sem következett be, mert; az utolsó percekben dr. Terra köz­társasági e'inök közbelépett és ideiglenesen tel' függesztette a kiadatási végzés végrehajtását. Uruguayban a legritkább eset­ben történik meg, hogy bűnöst ki­adjanak; épen ezért keltett feltű­nést Májzier esete, amely iránti nemcsak jogászi körökben, hanem a közönség között is olyan érdeklő­dés nyilvánul m cg, amire ritkáit van példa. Egyes lapok hasábokon keresztül foglalkoznak vele, sőt az egyikben hosszú nyilatkozat jelent meg Májzier védőjétől, a z ismert Antomo Gustavo Fusco ügyvéd; tői, aki Májziert mindenáron po­litikai menekültnek akarja beállí­tani s azt a mulatságos mesét, találta ki raffinált fiskális agya, hogy i í a szélhámos sertéstenyésztőnek le­gitimista érzelmei miatt kellett Alagyarországból menekülnie. A derék spanyol ügyvéd különben igy érvei: — Az utasok tömkelegében nem is olyan nagyon régen országunkba érkezett egy magyar állampolgár... Megváltoztatta nevét, hogy lehetővé tegye elutazását or­szágából, ahol rendszabályokat ké­szültek életbeléptetni e'lene. Be­folyásos közvetítők révén útlevelet szerzett magának, ama útlevelek közül, amelyeket a magas hivata­lok szoktak tartani bizonyos titkos szolgálataik céljaira. — Egy idő múlva 'a magyar igazságszolgáltatás kéri kiadatását. Ha az ember a kiadatást kérő, rendkívül terjedelmes okmány so­rai között is olvas, rájön arra. mi­lyen Furcsa természetű bűncselek­ményekkel vádolják Májzier Zol­tánt, mert ez ennek a politina: menekültnek a neve. — Májzier Zoltán husszállitásj szerződést kötött hazája egy intéz­ményével. Hogy a szerződést telje­síthesse, nagyban sertéseket vá' sárolt össze. Egy szép napon azon­ban ingadozni kezdett az üzlet, A takarmány megdrágult. A szer­ződést kötő felet súlyos vesztesé­gek érték. Igy következelt be az anyagi romlás. ...Egészséges, erős qmber nem juthat más elhatározásra, mint j hogy uj eletet kezd. Igy jutott el Májzier a mi köztársaságunkba, ahoi tisztességgel, fáradsággal dol­gozni kezdett. Amikor hatósá­gaink elrendelték letartóztatását, munkahelyérői vitték et a rend­őrök. — Az ő esete a polgári adós esete, aki nem- tud eleget tenni kötelezettségeinek s mert nem bírja elviselni a rá súlyosbodó mo­rális terhet, inkább eltávozik. — Viszont Májzlernek külöíile ges helyzete volt. Egyrészt rokoni sági kapcsolatban van hazája leg­előkelőbb csalátíja«vai, közöttük volt; miniszterekKeí, akik — akár maga Májzier — az úgynevezett legitimisták pártjához tartoznak, akiK tudvalevően Ottó főherceg ügyének támogató:. Ez a körül­mény magyarázza meg azt a rend. kívüli buzgalmat is, amelyet a mai gyar kormány kitejt, hogy a ki aoatás elrendelését elérje. — Minthogy az Alta Corte de Justicia nttégis a kiadatás elrende­lése mellett foglalt állást, dr. Terra köztársasági elnöknél jelentem meg kihallgatáson s arra kértem, hogy elnöki hatalmánál fogva tagadja meg Májzier kiadatását. Májziert a magyar kormány olyan szerződés alapján kérte ki, amely­nek érvényessége régen megszűnt. I A Carte pedig a nemzet méltósá­gát sértő módon a mi törvényeink­I ben keresett jogi alapot a kérvé­nyező számára, amely azt nem, tudta produkálni. A Corte még, igy is rosszul alkalmazta a 1 2. paragrafust, mert ennek szövege) határozottan kimondja, hogy ki­adatásnak akkor van helye, ha az elkövetett bűncselekmény bünteté­se a mi törvénykönyveink szerint legalább hat esztendei börtön. En­nek a magyar állampolgárnak ese­tében ez nem áii tenn. I T usco ügyvéd a továbbiakban ar­ról beszél, mure alapozta azt, hogy a köztársasági elnök közbenjárá­sát kérje. — A külügy, — mondja Fuscq — az alkotmány szerint közvetlen, az elnök hatáskörébe tartozik. Már pedig a kiadatási szerződések a nemzetközi jog alkatrészei s igy az elnök jogkörébe esnek. A kiada-; tásrói szóló szerződések kétolda­íuak s az ország területén belül törvények erejével bírnak. A ma igazságszolgáltatásunk a kiadatás kimondásával tulajdonképpen csak^ javaslatot tesz, amelynek végrehaj­tása a köztársasági elnök dolga, — Jelen esetben az a nemzetkö­zi szerződés, amelynek alapján ki­mondották a kiadatást, nem léte­zik, szóval ezért sem volna ki­adatásnak helye. j Májzier Zoltán a rendőrség Cal.­le Yi-n levő fogdájában várja ügye végleges elintézését. VÁROSI JMEOZGÓ —Hl II I MII Kedden 7 és 9 órakor Harry Líedtke legkitűnőbb vígjátéka, a SLeányálmok hős© Szerdán és csütörtökön 7 és 9 órakor Janett Oaynor, Charles Farrel beszélő, énekes, zenés filmoperettje, a 4 Pajt Szabad e idegen áilam lobogóját, címerét és színeit az ipargyakorlás közben használni ? A. Kalmara tapasztalata szerint a kamarai kerületben számos olyan ipari és kereskedelmi vállalat van? amely iparának, illetőleg kereske-, deljmi tevékenységének folytatása közben idegen állam címerét és színeit használja. Pl. magát ame­rikai áruháznak nevezi és cégtáb­láján az amerikai csillagos lobo­gót ragyogtatja. A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter ur most a következő rende­letet adta ki: ( Tudomásomra jutott, hogy az/> utóbbi időben egyes ipari és keres­kedelmi vállalatok iparuk gyakor­lása körében az üzleti verseny cél­jaira gyakran használják fel az idegen államok lobogóját, címerét és nemzeti színeit anélkül, hogy erre az illető idegen államtól en­gedélyük volna. Az Amerikai Egye­sült Államok magyarországi köve­te a külügyminiszter úrhoz intézett átiratában konkrét panaszt is emelt egyes budapesti 'üzlettulajdonosok elien, akik az Egyesült Ál'amok lobogóját és színeit használták fel hirdetési célokra. Idegen államok lobogójának, cí­merének és színeinek ily módon való használata alkalmas azon látszat felkeltésére, mintha az ilyen hirdetési módot alkalmazó kereskedő üzlete ipari, kereskcdei­mi Vagy egyéb szempontból vala­mi yen kapcsolatban volna az illető idegen állammal. Ennek az alapta­lan látszatnak felhasználása arra, hogy az illető vállalatnak az tizle­ti versenyben való helyzetét elő­nyösebbé tegye, beleütközik az 1923. évi 'V. tc. i- szakaszába^ #

Next

/
Oldalképek
Tartalom