Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-29 / 169. szám

J^fmriöÉK. 1931. julius 29. 200 m. h. tanyásbirtok kiadó Kemecss'n, köves út mellett, 16 m. h. dohányengedéilyel, 4 szobás un lakással, vagy anélkül. Érdeklődőknek felvilágosítást nyújt Mikecz Pál Nyiivizpalota, III. em, 4840-3 amely általában eltiltja a ver^ senynek az üzleti tisztességbe ütköző minden módját. De ugyan-; ezen törvénycikk 2. szakasza alá is lehet vonni az ilyen magatartást, úgyhogy szó lehet a

rról, miszerint a polgári 'bíróság eltiltsa az illető üzletek tulajdonosait az idegen államok lobogójának, színeinek, vagy címerének használatától. Abban az esetben pedig, ha valamely vállalatnak tulajdonosa a polgári bíróságnak eltiltó ítélete ellenére to-, vább folytatná ezt a magatartást, indokolt lehet a büntető bíróság előtt is fellépni a kérdéses vállai lat tulajdonosa ellen az idézett törvénycikk 16. szakasza alapján. Mindezeknél fogva, de azért is, mert idegen ország lobogójának és színeinek üzleti reklám céljaira való felhasználása az elfogadott nemzetközi szokásokba ütközik, felhivtam a budapesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy az Amerikai Egyesült Államok követe által emiitett vállalatok tulajdonosait szólítsa fei az Amerikai Egyesült Államok lobogójával, színeivel és címerével űzött reklámozás haladéktalan abbanhagyására. Amennyiben pedig ennek a felszólításnak eredménye nem lenne, ugy az illetők ellen az 1923. évi V. törvénycikk 32., illetőleg 24 i;-ai értelmében ezen tisztességtelen verseny abbahagyása iránti eljárás az illetékes királyi törvényszéknél azonnal tegye folyamatba. Ezzel kapcso

Tatosan felhívom a t. Kamarát, hogy az ily módon hirdető üzleti váüalatok tulajdonosait nyomatékosan figyelmeztesse az idegen államok lobogójának, címerének és szineinek az üzleti verseny körében való felhasználása abbahagyására s amennyiben ezen figyelmeztetésnek eredménye nem tenne, ugy a törvény fentebb idézett szakaszai alapján ellenük az illetékes kir. törvényszékalél a tisztességtelen verseny abbahagyása iránt indítson keresetet. Egyidejűleg felkértem a belügyminiszter urat, hogy utasítsa a rendőrhatóságokat, hogy az idegen államok lobogóját, címerét és színeit az illető idegen állam felhatalmazása nélkül iparuk gyakorlása körében reklám céljaira használó iparosok és kereskedők neveit velem közöljék. Ilyképen a jövőben előforduló esetekben is módomban lesz, hogy a t. Kamarát az ily vállalatok tulajdonosai ellen folyamatba teendő eljárás megindítására felhívjam. Budapest, 1931. évi julius hó 8-án. A miniszter helyett: Tor may s. k., államtitkár.« A Kamara felhívja az érdekeltség figyelmét erre a rendeletre és saját érdekében figyelmezteti azokat, akiket a rendelet érint, hogy a rendeletet betartani szíveskedjenek. — TerménykereskedőK részére kötlevéi, könyvbe kötve, zsebben hordható aíakban kapható a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széchenyi-ut 9. Tefefon 139 . — Tankönyvekre előjegyzést már eltogaü az Ujságbolt. 5x1 Társadalmi problémák Mire tanítják a szovjet — gyereke! ? Mi történik, ha a termelés terv nélkül történik ? Ezt az alsó címsort, a maga különös kettős történésével, nem mi adjuk a cikkünknek, hanem egy orosz iskoláskönyvből vesszük át. A szovjet, amely az államformától kezdve egészen az anyakönyv intézményéig minden eddigi rendszert megváltoztatott, természetes TI a tanügy egész eddigi rendszerét módosította talán legtöbbször, mert hisz a jövő nemzedék felnevelésétől függ úgyszólván teljes egészében az, hogy ami uj rendszert most felépítenek, az meg is maradjon. Sokat seríkisem tud az Oroszországban folyó átalakulás lényegéről és módjáról, a szovjet nagy harcáról, az iskoláztatás szovjetrendszere sem egészen ismeretes külföldön, ezért különösen nagy érdeklődésre tarthat számot az az olvasókönyv, amit most angol nyelvre fordítva közre adtak. A könyv az orosz elemi népiskola legalsó fokú osztálya részére készült, tehát 6—8 éves gyerekekkel kíván megismertetni — az ilyen korú gyermekek részére még — egészen elvont dolgokat. Korunk egyik legnagyobb problémájáról, a többtermelésről — (nyilván szembeállítva az orosz ötéves terv tervszerűségét) »Mi történik, ha a termelés terv nélkiu történik ?« i:7*fi alatt szórói-szóra ezeket irja : »Mr. Fox valahogyan szerez egy millió dollárt. Pénze nem heverhet munkátlanul. Mr. Fox átvizsgálja az újságokat, barátaival tanácskozik, ügynököket alkalmaz. Az ügynökök reggeltől napestig járják a várost. Szaglásznak, tudakozódnak. Mit lehetne a Mr. Fox pénzével csinálni ? Végre ráakadnak egy üzleíre. Kalap. Kalapokat kell csinálni. Jól leiiet eladni, meg íéhet gazdagodni. Semmi ok a tétovázásra. Mr. Fox építtet egy kaiapgyárat. Ugyanez az eszméje támad Mr. Boxnak, Mr. Croxnak és Mr. Novnak s egyszerre ők is elkezdenek kaiapgyárat építeni. Egy féléven be'üi több uj kalapgyár van az országban. Az üzletek plafonig vannak teíe á kalapokkal. A raktárak is roskadásig. Mindenütt cégtáblák hirdetik, p'akátok ordítják, hirdetések bömbölik, hogy Kalap, kalap, kalap. — Sokkal több kalapot gyártanak, mint amenmyire szükség van. Kétszer anynyit, háromszor annyit. A gyárak gőzerővel azért csak dolgoznak tovább. Egyszerre csak történik valami, amire se Mr. Fox, se Mr. Box, se Mr. Crox nem gondolt előre. A közönség nem vásárol több kalapot. Mr. Nox husz centtel leszállítja az árakat, Mr. Crox negyven centtel, Mr. Fox pedig már veszteséggel adja el, csakhogy túladjon rajtok. Az üzlet rosszabb és rosszabb. Az újságokban a következő hirdetés jelenik meg : »Igaz, hogy öninek csak egy feje van, de ez inem jelenti azt, hogy csak egy kalapja legyen. Minden amerikainak három kalapra van szüksége, — vásároljon Fox-kalapokat !« Mr. Nox hároméves részletfizetésre kínálja áruját. Mr. Box végkiárusítást hirdet : »Csak egy napig ! Használja ki a kedvező alkalmat, míg a kész let ta

rt !« Mindez semmit sem használ. — Mr. Fox leszállítja a munkások hetibérét egy dollárral. Mr. Crox két dollárral. Az üzlet még roszszabb s rosszabb lesz. S egyszerre, hirtelenül, Mr. Fox bezárja a gyárát. Kétezer munkást elbocsájt. Menjenek, ahová tetszik. A következő napon Mr. Nox csukja be a gyárat. A dolgozók ezerszámra vannak munkanélküí. A gépek megrozsdásodnak. A gyárépületeket eladják, lerombolják. Elmúlik egy-két év. Nox, Fox, Box és Crox ur kalapjai' elviselődnek. A közönség újból kezd kalapokat vásárolni. A kalapüzletek kiürülnek. A legfelső polcról is lekerülnek a poros dobozok. Nincs elég kalap. — Az árak felszöknek. — S most már nem Fox, hanem Mr. Doodle gondol egy jövedelmező businessre: egy kalapgyár építésére Az eszme megfogan hasonló bölcs üzletemberek agyában. Mr. Boodle, Mr. Foodle, és Mr. Noodle is kaiapgyárat építenek. S kezdődik minden újra elölről. Ez a folyamat ismétlődik cipőkkel, cukorral nyersvassal, szénnel, olajjal. A gyárak szappanbuborékként fúvódnak fel és pukkannak széjjel. Azt lehetne hinni, hogy az embereknek elment az esze.« Asszonysorsok Déiamerikában Montevideóból irják : Mindgyakrabban jelennek meg hazai lapokba cikkek, levelek, amíelyek az ide kivándorolt nők sorsával foglalkoznak. Meg kell állapítani, hogy ezek a cikkek nagyrészt nem tedik a valóságot, merr hiszen írójuk rendszerint elfogult vagy pedig csak a saját sorsát rajzó, ja meg. ^ Nézzünk hát körül és próbáljuk tárgyilagosan megállapítani, hogy élnek itt a magyar nők? Hogyan illeszkednek bele az itteni más életviszonyokba, társadalmi rendszerbe ? Mennyiben változtatta meg az itteni reális atmoszféra a nők szerelmi, házassági, családi életét? * Az a tény, hogy itt aránylag kevés a nő, nagy előnyt biztosit sok mindenben nekik, de határozottan rossz hatássial van az úgynevezett morális házaséletre. Az itteni nőhiánynak egyik káros hatása abban nyilvánul meg, hogy a férfiak nagyon gyorsan, rendszerint minden alap nélkül nősülnek meg. Ezek a meggondolatlan házasságok nagyon hamar összeomlanak és válással végződnek. Szinte megmagyarázhatatlan, de sajnos gyakori jelenség, hogy aszszonyok, akik otthon a legszebt), legpéldásabb házaséletet élték, itt rövid, néhány hónapos együttélés után otthagyják férjüket, sok esetben gyermekeiket.. Ennek a magyarázatát két okban vélem megállapítani. A legtöbb kivándorló, odahaza talán még közvct'eniú kivándorlása előtt többé kevésbbé rendezett anyagi viszonyok között élt. A család a férj jövedelméhez mérten egy vagy többszobás lakásban lakott és ezek a lakások rendszerint csinosak, kényelmesek voltak és igazi otthont nyújtottak a házastársaknak. A kivándorlók legnagyobb része nincs tisztában az itteni lakásviszonyokat illetőleg. Ki jövetelük előtt lehetőleg mindent elkótyavetyélnek, abban a reményben, hogy itteni jövedelmükből hamarosan uj, talán még szebb fészket építhetnek. Mikor az első rossz benyomások után megismerkednek az itteni borzalmas lakásviszonyokkal és az első • napok piszkos, sivár peinsiószobája után következik a hasonló, de bútorozatlan szoba, a reniatén vásárolt rtj-zoga berendezéssel; megállapítható, hogy ez a rendkivül rossz hatással van az o'yan asszonyokra, akik otthon más lakáshoz voltak szokva. Hiszen minden lakásban az asszony lelke tükröződik vissza. — Russeau mondta : »Mutasd meg a lakásodat és én megmondom, milyen asszony a feleséged®. A női lélek nagyon szubtilis, érzékeny. A csalódások, a honvágy a reménytelen sivár "élet, az uvkíima, a megszokott társaság, a ::'züők és rokonok hiánya: mind, mind rossz hatássial vámnak a női lélekre és részben annak következményeképen rendülnek meg a nemrég még szilárd házaséfetek. Ha az a nő, aki otthon csak a háztartást vezette, itt dolgozni is kénytelen, az a legtöbb esetben szintén káros hatással van a házaséletre. —• A nő gyöngébb szervezetű én, hamar elfárad testileg, lelkileg. Amikor munkájából hazajön, még el kell végeznie a háztartási munkálatokat, — esetleg főznie is kel], igy azután nem csoda, ha testileg, lelkileg összeomlik. A nő természeténél fogva szentimentális és ez az érzés — ami őt nemesebbé teszi — itt, az uj, hideg légkörben megfakul, elhervad, mini a viiág, amit elszakítanak gyökerétől és cserépbe tesznek. Ezért van az, hogy itt az asszonyok idegesebbek, ingerlékenyebbek, érzékenyebbek és elégedetlenebbek. mint otthon. Természetesen, ha már éveke'' töltenek itten, lassan asszimilálódnak és csaknem minden visszafejlődik a régi kerékvágásba. Azt "azonban feltétlenül meg lehet ál'apitani, hogy itt minden aszszony szinte öntudatlanul megváltozik. Reálisabb, határozottabb, individuálisabb fesz. S habár itt nincsenek feminista mozgalmak, a nők önkéntelenül, úgyszólván észrevétlenül egyenrangú élettársa lesz a férfinek. Mindent összevetve, meg lehet állapítani, hogy az asszonyok hcfyzete itt egyáltalán nem rózsás és nagyon sok lélektani oka és magyarázata van annak, ha egyik, vagy másik nőnél bekövetkezik a ' feljki depresszió, aminek rendszerint válás lesz a következménye. A lányok helyzete már sokkai kedvezőbbnek mondható. Itt egy leánynak sem ke'l attól félnie, hogy pártában marad. Mert hiszen az a tény, hogy sok a férfi és kevés a nő, .nagyon kellemes, kedvező helyzetet teremtett számukra. Itt nem kel' hozomány, — szóval'házasodás céljából Délamerika ideális helynek mondható. Ennek el'enére megállapítható, hogy lányok nagyon csekély számban jönnek ide ki, viszont annál többen utaznak vissza az óhazába. Mi lehet ennek az oka, — ki tudná megmondani ? Erre csak Cassanova mondását alkalmazhatom : »A nőt lehet sze re.'ni , megismerni, de kiismerni — soha«. R. J.